Fővárosi Közlöny, 1914 (25. évfolyam, 1-20. szám)

1914-01-02 / 1. szám

Tekintetes Tanács! A X. ker. Kőbányai­ út mellett fekvő 8624/a/1/l helyrajzi számú 247 8 60 négyszögöl nagyságú területet az 1904. évi október 8-án kelt 154.252/1904—VI. tan. számú határozattal jóváhagyott és legutóbb az 1910. évi január 28-án kelt 111.495/1909—VI. tan. számú határozattal meg­hosszabbított bérleti szerződés alapján évi 300 korona bérösszegért Gáspár Fülöp bírta bérbe tűzifa telep céljára. A törvényhatósági bizottság közgyűlésének 1912. évi június hó 26-án kelt 1037/1912. számú határo­zata, illetve, az 1912. évi szeptember 28-án kelt 102.188/1912—XVI. számú tanácsi határozattal jóvá­hagyott szerződés szerint a bérlet egyidejű átruházása mellett a terület a lejárattól vagyis 1913. évi május 1-étől további hat évre, vagyis 1909. évi április hó végéig Gyarmaty József és neje született Gyenge Zsófiának adatott bérbe fuvartelep és irodai célokra, évenként fizetendő 400 koronáért. A tekintetes Tanács f. évi május 13-án kelt 55.598/1913—XVI. számú határozatával a bérletet képező terület fele részét, azaz 123­80 négyszögölet a köztisztasági övezetnek új beosztása folytán a székesfővárosi köztisztasági hivatal részére szükséges raktári helyiség céljára engedte át és az évi bért a terület arányában 200 koronában állapította meg. Gyarmaty József és neje, most azt a kérelmet terjesztették elő, hogy ezen területen korcsma üzletet folytathassanak, minek engedélyezése esetén az eddig fizetett 200 korona helyett 300 korona évi bért haj­landók fizetni. Kérelmüket azzal támogatják, hogy fuvaros vállalatuk tönkremenetele folytán exiszten­ciájuk alapjában megrendült és ezen új vállalkozá­sukkal akarják magukat és családjukat fenntartani. A kérelem teljesítése városépítési szempontból akadályba nem ütközik és az ellen a kerületi elül­járóságnak sincsen észrevétele; a felajánlott 300 korona évi bér pedig úgy a környékbeli bérviszonyokhoz, mint a telek mostani kiterjedéséhez képest előnyös­nek mondható, miért is javasoljuk, méltóztassék a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé oly javas­lattal járulni, hogy Gyarmaty József és neje, a X. ker. Kőbányai­ úton fekvő 8624/a/l/l helyrajzi számú 123­80 négyszögöl nagyságú ingatlant a bérleti idő lejártáig, az összes eddigi, valamint az alábbi újabb kikötések és a főváros által fenntartandó egynegyed évi fölmondás mellett évenként fizetendő 300 korona bérösszegért korcsmai üzlet céljaira felhasználhassák. Ujabb kikötéseink, hogy: 1. a bérlők a területet 1914. évi január 1-étől használhatják korcsmai célokra és ezen időtől kezdve kötelesek fizetni a 300 korona évi bért, még akkor is, ha a korcsmai üzletet későbben kezdenék; 2. a bérlőknek csak előzetesen nyert szabály­szerű építési engedély alapján lehet építkezniük s a bérlet megszűntének, illetve felmondásának határ­napjára az időközben emelt létesítményeket minden kártérítési igény nélkül saját költségükön lebontani, elhordani és a területet elegyengetett tiszta állapot­ban a székesfőváros rendelkezésére bocsátani tar­toznak. A tanács az ügyosztálynak ezt a javaslatát, melyhez a pénzügyi bizottság is hozzájárult, pár­tolóan terjeszti a törvényhatósági bizottság közgyű­lése elé. 9. Tanácsi előterjesztés a budapesti közúti vaspálya-társaság Bécsi­ úti vonala díjszabásá­nak és menetrendjének megállapítása ügyében. (Előadó: Rényi tanácsnok.) 151.440/1913—I. szám. A Budapesti közúti vas­pályatársaság Bécsi-úti vonalának díjszabására nézve ezt az előterjesztést tette. A Bécsi-úti vonalon át az óbudai Fő­ térig ugyan­azok a 12, 20, 24 és 30 filléres, gyermekek után 8, 10 és 12 filléres viteldíjak nyernek alkalmazást, amelyek jelenleg a Lajos-utcán át a Fő­térig terjedő viszonylatokra nézve érvényben vannak. Eszerint a Császár-fürdőtől a Bécsi­ úton és Vörös­vári­ utcán át a Főtérig terjedő viszonylat, vagy viszont, 12 filléres vonalszakaszt képez. Új 20 filléres átszálló viszonylatot képez a Fő­tér—Lajos­ utcától a Bécsi­ útra vagy viszont megtett út, melynél az átszálló hely a Zsigmond-tér. Ezek a díjtételek az 1905. évi 335. kgy. sz. köz­gyűlési határozattal elfogadott díjszabás alapján álla­pítottak meg és ugyancsak 1913. évi január hó 1-jéig érvényesek. A tanács ehhez az előterjesztéshez a maga részé­ről hozzájárult s azt pártolóan terjeszti elfogadás végett a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé. 10. Tanácsi előterjesztés a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvénysz­éknek eddigi hatáskörében való további fenntartása ügyé­ben. (Előadó: Piperkovics tanácsnok.) 156.207/1913—XI. szám. A tanács a közigazgatási bizottság átirata folytán javasolja, hogy ebben a kérdésben a törvényhatósági bizottság közgyűlése a m. kir. igazságügyi miniszterhez a következő fel­iratot intézze: „Nagyméltóságú Miniszter Úr! Tudvalevő, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1911: I. t.-c. leg­később 1914. évi szeptember 1-én életbe lép; az 1912. évi LIV. t.-c. 84. §-a értelmében pedig a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék ugyan­ezen a napon megszűnik és helyette a budapesti kir. törvényszéknél kereskedelmi szakosztály állíttatik fel. Ezekkel a törvényi intézkedésekkel tehát meg­szűnik bíróságaink szervezetében egy olyan intéz­mény, amely negyvenhárom évi fennállása alatt min­dig pártatlan és magas színvonalú jogszolgáltatásá­val, valamint szakszempontból is nagyértékű műkö­désével ipari­ és kereskedelmi életünk szolidságának, fejlődésének és megbízhatóságának elsőrendű ténye­zője volt, sőt működésével európai hírnevet szerzett. És ez természetes is, mert e negyvenhárom esztendő alatt ennek a szakbíróságnak a kebelében újabb és újabb bírói nemzedék nevelődött, amely a nagy bírói elődök megalapította kitűnő szellemet, szakképzett­séget és bírói gondolkodást elsajátítva, a bíróság hírnevét s annak általánosan elismert szaktekintélyét csorbítatlanul volt képes megőrizni, sőt azt idők folyamán öregbítve, talán még kedvezőbbé is tenni. Az új szervezet életbeléptetésével kapcsolatban azonban ennek a szakbíróságnak a különállása és keretei elmosódván, — félő, hogy az ipari, keres­kedelmi és hiteléletünkben előforduló jogi viták és jogesetek bírói elintézése nem fog azzal a szakérte­lemmel történni, amelyet a köztudat ettől a bíróság­tól már valósággal megszokott. Különösen Budapesten, az ország fővárosában, ipari­ és kereskedelmi életünknek e hatalmas és

Next