Fővárosi Közlöny, 1914 (25. évfolyam, 1-20. szám)
1914-01-02 / 1. szám
Tekintetes Tanács! A X. ker. Kőbányai út mellett fekvő 8624/a/1/l helyrajzi számú 247 8 60 négyszögöl nagyságú területet az 1904. évi október 8-án kelt 154.252/1904—VI. tan. számú határozattal jóváhagyott és legutóbb az 1910. évi január 28-án kelt 111.495/1909—VI. tan. számú határozattal meghosszabbított bérleti szerződés alapján évi 300 korona bérösszegért Gáspár Fülöp bírta bérbe tűzifa telep céljára. A törvényhatósági bizottság közgyűlésének 1912. évi június hó 26-án kelt 1037/1912. számú határozata, illetve, az 1912. évi szeptember 28-án kelt 102.188/1912—XVI. számú tanácsi határozattal jóváhagyott szerződés szerint a bérlet egyidejű átruházása mellett a terület a lejárattól vagyis 1913. évi május 1-étől további hat évre, vagyis 1909. évi április hó végéig Gyarmaty József és neje született Gyenge Zsófiának adatott bérbe fuvartelep és irodai célokra, évenként fizetendő 400 koronáért. A tekintetes Tanács f. évi május 13-án kelt 55.598/1913—XVI. számú határozatával a bérletet képező terület fele részét, azaz 12380 négyszögölet a köztisztasági övezetnek új beosztása folytán a székesfővárosi köztisztasági hivatal részére szükséges raktári helyiség céljára engedte át és az évi bért a terület arányában 200 koronában állapította meg. Gyarmaty József és neje, most azt a kérelmet terjesztették elő, hogy ezen területen korcsma üzletet folytathassanak, minek engedélyezése esetén az eddig fizetett 200 korona helyett 300 korona évi bért hajlandók fizetni. Kérelmüket azzal támogatják, hogy fuvaros vállalatuk tönkremenetele folytán exisztenciájuk alapjában megrendült és ezen új vállalkozásukkal akarják magukat és családjukat fenntartani. A kérelem teljesítése városépítési szempontból akadályba nem ütközik és az ellen a kerületi elüljáróságnak sincsen észrevétele; a felajánlott 300 korona évi bér pedig úgy a környékbeli bérviszonyokhoz, mint a telek mostani kiterjedéséhez képest előnyösnek mondható, miért is javasoljuk, méltóztassék a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé oly javaslattal járulni, hogy Gyarmaty József és neje, a X. ker. Kőbányai úton fekvő 8624/a/l/l helyrajzi számú 12380 négyszögöl nagyságú ingatlant a bérleti idő lejártáig, az összes eddigi, valamint az alábbi újabb kikötések és a főváros által fenntartandó egynegyed évi fölmondás mellett évenként fizetendő 300 korona bérösszegért korcsmai üzlet céljaira felhasználhassák. Ujabb kikötéseink, hogy: 1. a bérlők a területet 1914. évi január 1-étől használhatják korcsmai célokra és ezen időtől kezdve kötelesek fizetni a 300 korona évi bért, még akkor is, ha a korcsmai üzletet későbben kezdenék; 2. a bérlőknek csak előzetesen nyert szabályszerű építési engedély alapján lehet építkezniük s a bérlet megszűntének, illetve felmondásának határnapjára az időközben emelt létesítményeket minden kártérítési igény nélkül saját költségükön lebontani, elhordani és a területet elegyengetett tiszta állapotban a székesfőváros rendelkezésére bocsátani tartoznak. A tanács az ügyosztálynak ezt a javaslatát, melyhez a pénzügyi bizottság is hozzájárult, pártolóan terjeszti a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé. 9. Tanácsi előterjesztés a budapesti közúti vaspálya-társaság Bécsi úti vonala díjszabásának és menetrendjének megállapítása ügyében. (Előadó: Rényi tanácsnok.) 151.440/1913—I. szám. A Budapesti közúti vaspályatársaság Bécsi-úti vonalának díjszabására nézve ezt az előterjesztést tette. A Bécsi-úti vonalon át az óbudai Fő térig ugyanazok a 12, 20, 24 és 30 filléres, gyermekek után 8, 10 és 12 filléres viteldíjak nyernek alkalmazást, amelyek jelenleg a Lajos-utcán át a Főtérig terjedő viszonylatokra nézve érvényben vannak. Eszerint a Császár-fürdőtől a Bécsi úton és Vörösvári utcán át a Főtérig terjedő viszonylat, vagy viszont, 12 filléres vonalszakaszt képez. Új 20 filléres átszálló viszonylatot képez a Főtér—Lajos utcától a Bécsi útra vagy viszont megtett út, melynél az átszálló hely a Zsigmond-tér. Ezek a díjtételek az 1905. évi 335. kgy. sz. közgyűlési határozattal elfogadott díjszabás alapján állapítottak meg és ugyancsak 1913. évi január hó 1-jéig érvényesek. A tanács ehhez az előterjesztéshez a maga részéről hozzájárult s azt pártolóan terjeszti elfogadás végett a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé. 10. Tanácsi előterjesztés a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknek eddigi hatáskörében való további fenntartása ügyében. (Előadó: Piperkovics tanácsnok.) 156.207/1913—XI. szám. A tanács a közigazgatási bizottság átirata folytán javasolja, hogy ebben a kérdésben a törvényhatósági bizottság közgyűlése a m. kir. igazságügyi miniszterhez a következő feliratot intézze: „Nagyméltóságú Miniszter Úr! Tudvalevő, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1911: I. t.-c. legkésőbb 1914. évi szeptember 1-én életbe lép; az 1912. évi LIV. t.-c. 84. §-a értelmében pedig a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék ugyanezen a napon megszűnik és helyette a budapesti kir. törvényszéknél kereskedelmi szakosztály állíttatik fel. Ezekkel a törvényi intézkedésekkel tehát megszűnik bíróságaink szervezetében egy olyan intézmény, amely negyvenhárom évi fennállása alatt mindig pártatlan és magas színvonalú jogszolgáltatásával, valamint szakszempontból is nagyértékű működésével ipari és kereskedelmi életünk szolidságának, fejlődésének és megbízhatóságának elsőrendű tényezője volt, sőt működésével európai hírnevet szerzett. És ez természetes is, mert e negyvenhárom esztendő alatt ennek a szakbíróságnak a kebelében újabb és újabb bírói nemzedék nevelődött, amely a nagy bírói elődök megalapította kitűnő szellemet, szakképzettséget és bírói gondolkodást elsajátítva, a bíróság hírnevét s annak általánosan elismert szaktekintélyét csorbítatlanul volt képes megőrizni, sőt azt idők folyamán öregbítve, talán még kedvezőbbé is tenni. Az új szervezet életbeléptetésével kapcsolatban azonban ennek a szakbíróságnak a különállása és keretei elmosódván, — félő, hogy az ipari, kereskedelmi és hiteléletünkben előforduló jogi viták és jogesetek bírói elintézése nem fog azzal a szakértelemmel történni, amelyet a köztudat ettől a bíróságtól már valósággal megszokott. Különösen Budapesten, az ország fővárosában, ipari és kereskedelmi életünknek e hatalmas és