Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)
1920-09-17 / 27. szám
választmánynak kizárólag a főváros érdekeire való tekintettel (Taps mindkét oldalon.) és legjobb meggyőződése szerint alkotott jelölése, a főváros érdekeit a legjobban fogja szolgálni. Ezért jelölésért viseljük is a felelősséget, teljesen függetlenül attól, hogy kinek tetszik az és kinek nem. (Taps a jobboldalon, ellentmondások balról.) Dr. Gaál Vilmos: Tisztelt Közgyűlés! (Nagy zaj. „Szavazzunk, szavazzunk!" felkiáltások a jobboldalon.) Csak egész röviden akarok a tárgyhoz hozzászólani. (Folytonos zaj, elnök csenget.) A kijelölő választmány ennél a kijelölésnél a törvény betűi szerint teljesen helyesen járt el. „A betű el" szokták mondani. A törvénynek sincsen meg az a hatalma, ha nem tartjuk meg a hagyományokat. (Óriási zaj.) Eddig a törvénynek alkalmazásában az a hagyomány volt meg, hogy a tisztviselő, aki ellen nem volt fegyelmi büntetés és erkölcsi kifogás, ha pályázott arra az állásra, amelyet eddig betöltött, mindig a közgyűlés szuverenitására bízta, hogy akarják-e megbízni továbbra is, vagy nem. Ez itt nem történt meg. Azt említi az önök szónoka, hogy a közgyűlés szabad választási jogát akarja. (Nagy zaj.) Nem veszik figyelembe azt, hogy a tisztviselői kar milyen hittel, lelkesedéssel és munkakedvvel dolgozik olyan pályán, amelyen hat évre lesz választva. Idézem Bismarck szavait: „A Cézárok despotizmusa épp oly kárhozatos mint a többség diktatúrája. Ezt a diktatúrát nem tudjuk helyeselni és ezért bejelentem, hogy a választástól visszalépünk. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Nem hallottam, hogy a választás elhalasztására indítvány létetett volna, ennélfogva fölkérem a szavazatszedő küldöttséget, hogy a választási eljárást az általános tisztújítás folytán betöltendő két alpolgármesteri állásnak, valamint az állandó alpolgármesteri hatáskörrel, címmel és jelleggel felruházott tanácsnoki állásnak titkos szavazás útján való betöltése céljából a jobboldali társalgóteremben nyomban megnyitni, azt vezetni, a szavazatokat délután 6 óráig elfogadni, ekkor a szavazást berekeszteni és az eredményről a közgyűlésnek jelentést tenni legyen szíves. Bemutatom a m. kir. belügyminiszter leiratát, mely szerint az 1920. évi IX. t.-c. 19. §-ában gyökerező joga alapján a hivatali állásuknál fogva megillető törvényhatósági bizottsági tagsági helyekre dr. Nádosy Imre székesfővárosi magyar királyi államrendőrségi főkapitányt és dr. Hanug Ferenc királyi magyar tudományegyetemi újonnan megválasztott rektor magnificus urat jelöli meg a székesfőváros törvényhatósági bizottsága tagjaiul. Bukovszky Viktor tanácsnok felolvassa a m. kir. belügyminiszter következő két leiratát: Értesítem a székesfőváros közönségét, hogy a budapesti székesfővárosi államrendőrség főkapitányi állásában beállott személyi változás folyományaként az 1920. évi IX. t.-c. 19. §-ában gyökerező jogomnál fogva dr. Nádosy Imre székesfővárosi magyar királyi államrendőrségi főkapitányt nevezem meg a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagjául. Budapest, 1920. évi szeptember 1-én. Ferdinándy. Értesítem a székesfőváros közönségét, hogy a budapesti királyi magyar tudományegyetem rektori állásában beállott személyi változás folyományaként az 1920. évi IX. t.~c. 19. §-ában gyökerező jogomnál fogva dr. Hanug Ferencet, mint az egyetemnek 1920. évi szeptember 1-től 1921. évi augusztus 31-ig terjedő időre megválasztott rektorát nevezem meg a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagjául. Budapest, 1920. évi szeptember 9-én. A miniszter rendeletéből: Frits. Elnök: Fölkérem ennélfogva dr. Nádosy Imre székesfővárosi magyar királyi államrendőrségi főkapitány urat és dr. Hanug Ferenc királyi magyar tudományegyetemi rektor magnificus urat, hogy helyeiket a székesfőváros törvényhatósági bizottságban elfoglalni legyenek szívesek. (Éljenzés.) Jelentem, hogy az ügyrend szerinti időben a következő bizottsági tagok nyújtottak be indítványokat: dr. Gál Jenő Budapestnek a Duna-bizottság székhelyéül leendő kijelölése ügyében; Rácz Sándor az ipartörvény revíziója ügyében; Kovács Andor a szükség-s illetve váltópénz forgalombahozása ügyében; dr. Elek Mór napközi melegítő otthonok nyitása ügyében; dr. Baranski Gyula a főváros kegyuraságával összefüggő kérdések mielőbbi rendezése és a római katholikus lelkészek választása ügyében. Jelentem továbbá, hogy a következő interpellációk jegyeztettek be: Bohn József törvényhatósági bizottsági tag részéről a „Chevra Kadisa" izraelita szentegyletnek a fővárossal szemben tanúsított visszaélései ügyében; Orémusz Ödön törvényhatósági bizottsági tag részéről a II. kerületi Áldás utca 1. szám alatti községi elemi népiskolának rendbehozatala és megnyitása ügyében. Az interpellációkat az interpellálni szándékozó törvényhatósági bizottsági tagokat a következő rendes közgyűlésen kívánják előterjeszteni. Felkérem a főjegyzői teendőket végző tanácsnok urat, legyen szíves a benyújtott indítványokat előterjeszteni. Rukovszky Viktor tanácsnok felolvassa dr. Gál Jenő bizottsági tag következő indítványát: „A nemzetközi Duna-bizottság székhelyének megállapítására most folynak a tárgyalások Párisban. A magyar államnak vannak ugyan képviselői, de a fővárosnak nincs. Tekintettel arra, hogy Budapest gazdasági felvirágoztatásának egyik leghathatósabb garanciáját képezné, ha a nemzetközi Duna-bizottság székhelyéül a magyar főváros jelöltetnék ki, indítványozom: küldjön ki a törvényhatósági közgyűlés a tanács bevonásával bizottságot, amelyet hatalmazzon fel minden szükséges intézkedés megtételére, hogy ez a kérdés, amely egyúttal a magyar kereskedelem új perpektíváját nyitja meg számunkra, Budapest székesfőváros javára oldassék meg." Felolvassa Rácz Sándor bizottsági tag következő indítványát: „1. írjon fel a törvényhatóság a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz sürgősen, hogy az 1884: XVII. t.-c., az ipartörvény reviziója mielőbb a nemzetgyűlés elé terjesztessék. 2. írjon fel a törvényhatóság a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz, hogy az új ipartörvény megalkotásáig is az 1914. szeptember 1. óta kiadott iparigazolványok revízióját mielőbb rendelje el. Ez indítványom indokolásául röviden legyen szabad a következőket mondanom : A régi ipartörvény a keresztény iparosságot semmiféle tekintetben sem elégíti ki. 40 év óta