Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-08 / 14. szám

akarjuk azt a kötelességünket, amely bennünket a főváros közönségével szemben terhel. (Taps: Élénk éljenzés.) Elnök : Több hozzászólás nincs? (Dr. Elek Mór szólásra jelentkezik.) Tessék. Dr. Elek Mór: Tisztelt Közgyűlés! Engedelmet kérek, azt hiszem, az egész vitás kérdést eliminál­hatjuk azáltal, ha ezt a bizonyos harmadik pontot kihagyjuk. Arról van szó, hogy a főváros elláttassák. A főváros ellátása egészen szépen le van fektetve a többi pontokban, tehát semmi szükség sincs arra, hogy ezzel a ponttal foglalkozzunk abból a szem­pontból, hogy a szabadforgalom mellett vagyunk-e vagy nem. A magam részéről teljesen rokonszenve­zek azzal a felfogással, amelyet a kisgazdapárt kép­viselője kifejtett abban az irányban, hogy a szabad­forgalomra előbb-utóbb át kell térnünk (Helyeslés.) mert az egész világ példája azt mutatja, hogy a szabad forgalom mellett alakulnak ki a leghelyeseb­ben az árak, az árakat nem lehet teóriákkal szabá­lyozni, ezt a kereslet és kínálat aránya dönti el, ha nagyobb a kínálat és kisebb a kereslet, akkor csök­kennek az árak, viszont ha nagyobb a kereslet és kisebb a kínálat, akkor csinálhatunk akármilyen teóriát, nem fogva tudunk változtatni a helyzeten. Méltóztatnak emlékezni, mikor a fáról volt szó. Megmondottuk, hogy csak a szabadforgalom teszi olcsóbbá. Csináltunk rendeleteket, de a fa nem volt olcsóbb és amint szabad lett a forgalom, a fa mind­járt olcsóbb lett. Ugyancsak a tojás is olcsóbb lett a szabad forgalommal, nincs más megoldás tehát, mint szabadság az egész vonalon, akár gazdasági, akár más téren. De nem akarom azt a kérdést felvetni, azon jelszavak politikáját, amit önök itt a kisgazdapárt szemére vetnek, mert nem jelszavakról van itt szó, hanem a mi kenyerünkről. A megoldás biztosítva van, ha nem térünk át arra a tételre, amelyet kihagyni kérek, ha ezt a harmadik pontot kihagyni kérem, amely azt mondja, hogy a gabona-szabad­forgalmat csakis a fenti érdekek teljes kielégítése mellett és azoknak sérelme nélkül engedélyeztessék. Ezáltal semmifélekép segítve nincs abban az irányban, hogy mi azt akarjuk, hogy igenis gabonával a fővá­ros elláttassék. És amit itt mondott Szőke bizottsági tagtársam, hogy a 4. pont, amely szerint természetbeni adó legyen, hogy ezt nem ismeri, méltóztassék megnézni most a bérleti szerződéseket, amelyekben épen az árviszonyok fluktuációja folytán minden bérbeadó így az állam is a közalapítványi birtokok kiadásakor kiköti magának, hogy természetben kapja meg a járandóságot, mert akkor megkapja azt, akár­milyenek lesznek a viszonyok. Ez a természetbeni járandóság, amelyre nekünk nagy szükségünk van, megadja az államnak azt a lehetőséget, hogy ebből az ellátat­lanokat lássa el. Bár abban se volna veszély, ha szabadforgalom volna, mert akkor rendelkeznék az állam a megfelelő tőkével és vásárolhatna épúgy, mint más. E téren nem monopóliumokat kell adni egyes kedvezményes vállalatoknak, hanem szabadon kell vásárolni az államnak megbízottai révén, tehát, hogy az egész kérdés méregfogát kivegyük, ajánlom, hogy a har­madik pontot vegyük el. Amit pedig itt megállapítottak a malomtulajdo­nosok és a malmok ellen, ne ócsároljuk a mi büszke­ségeinket, a mi malomiparunkat, cukorszesziparunkat. Mindig abból a szempontból tárgyalják ezeket a kér­déseket, hogy ez vagy az meggazdagodik. A malom és egyéb ipar mellett a munkások és egyéb iparosok élnek meg, örüljünk, hogy ilyenek vannak. Tehát ajánlom, hogy mindent változatlanul fogadjunk el a harmadik pont kivételével. Elnök: Több felszólaló nincs, a vitát bezárom. Kíván tanácsnok úr nyilatkozni? Vajna Ede tanácsnok: Igen, a határozati javas­lat hetedik, negyedik és harmadik pontjára vonatkozó­lag tett indítványokhoz. Tisztelt Közgyűlés! Horváth és Szőke bizottsági tag urak a hetedik pont elejté­sére tettek indítványt. Erre nézve méltóztassék meg­engedni, hogy jelezzem az indokokat, amelyek a tanácsot vezették, mikor e pontban az őrlési forgal­mat proponálta. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik indok az, hogy itt Budapesten 14 nagy malomvállalat van, ahol több ezer munkás talál fog­lalkozást akkor, ha ezek a malmok üzemben vannak, ha ezek azonban megállnak, akkor a munkásaik is kereset nélkül maradnak. Több ezer munkáscsalád exisztenciájáról van tehát szó. Ez a közgazdasági szempont. A fővárosnak érdeke, hogy a közgazdasági viszonyok itt megjavuljanak, tehát nem közömbös az, hogy ez a 14 budapesti nagy gyárvállalat üzemben van-e, kellőleg ki van-e használva, vagy sem. A másik szempont — épp olyan fontos­­— a közélelmezési szempont. Semmi akadályát, nehézségét nem látta a tanács annak, hogyha a kormány az őrlési forgalmat bevezeti, ezzel szemben kikösse azt, hogy a korpa és kenyérliszt Budapesten, illetőleg az országban maradjon. Hogy a korpa az állattenyésztés, az állathízlalás szempontjából milyen fontos, azt a gazdák tudják legjobban. Az állatokat nemcsak zöld takarmánnyal kell etetni, mert az év jelentékeny részében zöld takarmány nincs. A korpa tehát igen fontos eszköz az állattenyésztés és állathízlalás szempontjából. Szakái Géza: A főváros szempontjából! (Derültség.) Vajna Ede tanácsnok: A korpa itt maradásának kérdése tehát országos mezőgazdasági érdek. Szakái Géza: A korpát eszik Pesten, a kis­gazdák pedig kalácsot esznek. Vajna Ede tanácsnok: A külföldi gabonából nyert kenyérliszt visszatartása révén a főváros lakos­ságának kenyérszükséglete lesz biztosítva. A bizottsági tag úrnak az is aggálya, hogy a rossz külföldi gabona majd itt marad az országban és a jó belföldi búzából őrölt liszt megy ki. De ez csak puszta feltevés. A háború előtt azt láttuk, hogy Magyarországon a malmok mindig egynemű gabonát őröltek, az ország különböző részeiből kevert gabonát, mert ezzel érték el azt a világhírét a magyar lisztnek, hogy állandóan egyformán minőségű volt, mert a tiszai búzát keverték a szlavóniai búzával és egyéb vidékek búzájával úgy hogy mindig állandó minőségű liszttel tudtak a piacon megjelenni. Ez szerezte meg a hírét a magyar lisztnek és magyar búzának. (Úgy várt ! Úgy van !) Ezek az országos közgazdasági, állattenyésztési és fővárosi közélelmezési indokok késztették a ta­nácsot arra, hogy proponálja az őrlési forgalomnak az életbeléptetését. Azért a tanács részéről kérem a tisztelt Közgyűlést, ezt a pontot tessék meghagyni. (Helyeslés.) Ami a határozati javaslat 4. pontját illeti, Szőke bizottsági tag úr ennek elejtését javasolja. Nézetünk szerint azonban a főváros ne csak kérésekkel álljon elő a­ kormány előtt, hanem a maga

Next