Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-08 / 14. szám

Elnök : Ez azonos az én bejelentésemmel, mert én is mondtam, hogy határidőn belü­l fog a tanács erre nézve javaslatot tenni. Kibithi Horváth János: Megvan a Kolombus tojása. (Derültség.) Dr. Baranski Gyula: Csak befejezem a szavai­mat. Ez a dolog annyira égető, hogy ha a tanács és a közgyűlés, valamint a 12-es bizottság a közeli napokban még 8 napon keresztül is folyton ezt csi­nálja, ezt meg kell csinálni, mert ez a legégetőbb kérdése a fővárosnak. Még a kenyérnél is sürgősebb kérdés. Méltóztassék tehát hozzájárulni, hogy mához egy hétre okvetlenül meglegyen. Elnök: Méltóztassék ezt a tanácsra bízni. Nincs kizárva, hogy az előterjesztést előbb is meg fogja tenni. Dr. Csilléry András: Nem adunk határidőt. Dr. Gál­ Jenő: Biztos, hogy később fogja. Elnök: Méltóztassék ezt a tanácsra bízni. Dr. Gál Jenő: Bocsánatot kérek, én mint végső határidőt azt kívánom, hogy Baranski bizottsági tag úr indítványát fogadjuk el, legkésőbb mához egy hétre. Elnök: Ha a tanács megteheti, mondom, nagyon szívesen megteszi, hiszen érdeke, hogy minél hama­rabb elvégezzük, azonban abban meg lehet nyugodni, hogy a tanácsnak a belátására bízzuk. Dr. Kossalka János: Én tekintettel arra, hogy teljesen osztom az elnöklő alpolgármester úrnak azt az álláspontját, hogy egészen alkotmányos úton tör­ténjék ennek a benyújtása és itt a tanács iránt való bizalmatlanságra semmi ok nincs, (Úgy van!), nincs okunk tehát feltételezni azt se, hogy a tanács ezt szánt­ szándékkal nyújtani fogja. Ha pedig ezt nem tételezzük fel, akkor kérdezem, miért kell egy hetet odaállítani, mint feltétlenül betartandó terminust. (Mert sürgős! — a baloldalról.) Ha sürgős és ha nem tételezzük fel, hogy huza­vona fog itt bekövetkezni, akkor elhihetjük azt a ta­nácsnak, hogy sürgősen fogja letárgyalni és a lehető legrövidebb idő alatt idehozni, ha lehet egy hétnél rövidebb idő alatt is, tisztelettel javaslom, hogy ne kössék meg a tanácsot, amikor ezen kérdés tanul­mányozásához szükséges időt nem ismerünk. Karczag Vilmos: Eső után köpönyeg lesz. Elnök: A tanács nem fogja ezt húzni, a tanács felelőssége tudatában van, ha módjában van, nincs kizárva, hogy még előbb is előterjeszti. Dr. Csilléry András: Ez tisztán szalmacséplés. (Ellentmondások a baloldalon.) Elnök: Tudomásul veszem azt az óhajt, hogy lehetőleg legkésőbb szerdán terjesztessék ez a javas­lat elő, akkor ezt az ügyet is befejeztük és mint em­lítettem a folytatólagos közgyűlés péntek délután 4 órakor lesz. Ezzel a közgyűlést bezárom. (Az ülés végződik 9 óra 15 perckor.) BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK A budai színügyi bizottság ülése. — 1921. évi március 23-án. — A budai színügyi bizottság 1. évi március 23-án­dr. Buzáth János alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Előadó volt dr. Némethy Károly tanácsjegyző. Elnök az ülést megnyitja. Dr. Némethy Károly tanácsjegyző ismerteti a Várszínház és Krisztinavárosi Nyári Színház szerző­dést és a 123.017/1920—XIV. számú tanácsi határo­zatot, melynek értelmében a tanács elvileg hozzá­járul a Krisztinavárosi Nyári Színház átalakításához. Felszólította azonban a tanács folyamodó Sebestyén Géza színigazgatót az átalakítási tervek bemutatására és javaslattétel végett kiadta a kérést a budai szín­ügyi bizottságnak. Bemutatja a terveket, melyek szerint az elő­csarnok és az egész színpadi rész téglaépületből újonnan készülne, a nézőtér pedig a mai faépület parafaburkolása útján szintén fűthetővé tétetnek. Ennek fejében Sebestyén Géza 15—20 évre kéri a színházi bérletét számára biztosítani. Elnök javasolja, hogy elvileg döntés ne történjék, mert az állammal kötött szerződés oly terhes, hogy élni kellene a féléves felmondás jogával. Dr. Keömley Nándor elvben örömmel üdvözli egy állandóbb jellegű budai színház létrehozásának gondolatát. Azonban bizonyos kétségei vannak a fel­vett terv célszerűségére nézve. Bárdi István tanácsnok a bemutatott terv elfoga­dását nem látja helyénvalónak, mert az műszakilag csupán ideiglenes javítás jellegével bírhat. Lauber Dezső főmérnök kifejti, hogy miután a Tabán rendezésével kapcsolatban jelöltetett ki meg­felelő hely az új budai állandó, színház felépítésére e rendezés végrehajtása pedig 20 évnél hamarabb nem igen várható: örömmel kellene megragadni az alka­lmat, midőn egy magánvállalkozó részéről olyan indítvány létezik, mely által a főváros minden költ­ségtől megkímélve, hacsak ideiglenesen is, de igen jól használható szép, új állandó színházhoz jut. Műszaki szempontból sem tehet az ellen kifogást. Dr. Keömley Nándor ilyen körülmények közt nem tiltakozna a terv engedélyezése ellen és rámutat az I. és II. kerület versengésére az állandó szín­ház iránt. Elnök a helyet nem kifogásolja, dacára a Tabán rendezése alkalmával kifejtett azon álláspontnak, hogy a Horváth-kert csupán park maradhat, és azt hiszi, hogy pályázat hirdetése esetén számos jelentkező lenne, aki itt állandó színházat akarna fölépíteni. Dr. Némethy Károly tanácsjegyző rámutat arra, hogy éppen e környéken sok a szabad terület mint a Vérmező, Palotatér, Várkert, a közeli hegyek és a Déli vasút mögötti szabad területek, tehát a Horváth­kert egész területének kertként való meghagyása nem föltétlen követelménye a lakosságnak. Elnök javasolja már most megfontolás tárgyává tenni, hogy Sebestyén Géza szerződésének 1923-ban leendő lejárta után a székesfőváros ily irányú újabb szerződésre ne lépjen s a két budai színházzal maga rendelkezzék. Bárdi István tanácsnok szerint a Tabán rende­zését hosszabb időre elhalasztani úgy sem lehet. Lauber Dezső főmérnök dacára a felmerült észrevételeknek mégis a bemutatott terv elfogadását ajánlja. Bárdi István tanácsnok a megoldást szeren­csétlennek látja és azt hiszi, hogy a mostani terv, a régi kabáton az az új gomb, amelyhez bizonyos idő múlva az új kabátot, a nézőtér átalakítását is meg fogják csinálni, amivel a budai állandó színház ügye holtpontra jut. Különösen a hosszú időtartamú bérletet tartja aggályosnak. Elnök kifejti, hogy hamarosan elementáris erő­vel fog megindulni a vállalkozási és építkezési tévé-

Next