Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)
1921-04-08 / 14. szám
Elnök : Ez azonos az én bejelentésemmel, mert én is mondtam, hogy határidőn belül fog a tanács erre nézve javaslatot tenni. Kibithi Horváth János: Megvan a Kolombus tojása. (Derültség.) Dr. Baranski Gyula: Csak befejezem a szavaimat. Ez a dolog annyira égető, hogy ha a tanács és a közgyűlés, valamint a 12-es bizottság a közeli napokban még 8 napon keresztül is folyton ezt csinálja, ezt meg kell csinálni, mert ez a legégetőbb kérdése a fővárosnak. Még a kenyérnél is sürgősebb kérdés. Méltóztassék tehát hozzájárulni, hogy mához egy hétre okvetlenül meglegyen. Elnök: Méltóztassék ezt a tanácsra bízni. Nincs kizárva, hogy az előterjesztést előbb is meg fogja tenni. Dr. Csilléry András: Nem adunk határidőt. Dr. Gál Jenő: Biztos, hogy később fogja. Elnök: Méltóztassék ezt a tanácsra bízni. Dr. Gál Jenő: Bocsánatot kérek, én mint végső határidőt azt kívánom, hogy Baranski bizottsági tag úr indítványát fogadjuk el, legkésőbb mához egy hétre. Elnök: Ha a tanács megteheti, mondom, nagyon szívesen megteszi, hiszen érdeke, hogy minél hamarabb elvégezzük, azonban abban meg lehet nyugodni, hogy a tanácsnak a belátására bízzuk. Dr. Kossalka János: Én tekintettel arra, hogy teljesen osztom az elnöklő alpolgármester úrnak azt az álláspontját, hogy egészen alkotmányos úton történjék ennek a benyújtása és itt a tanács iránt való bizalmatlanságra semmi ok nincs, (Úgy van!), nincs okunk tehát feltételezni azt se, hogy a tanács ezt szánt szándékkal nyújtani fogja. Ha pedig ezt nem tételezzük fel, akkor kérdezem, miért kell egy hetet odaállítani, mint feltétlenül betartandó terminust. (Mert sürgős! — a baloldalról.) Ha sürgős és ha nem tételezzük fel, hogy huzavona fog itt bekövetkezni, akkor elhihetjük azt a tanácsnak, hogy sürgősen fogja letárgyalni és a lehető legrövidebb idő alatt idehozni, ha lehet egy hétnél rövidebb idő alatt is, tisztelettel javaslom, hogy ne kössék meg a tanácsot, amikor ezen kérdés tanulmányozásához szükséges időt nem ismerünk. Karczag Vilmos: Eső után köpönyeg lesz. Elnök: A tanács nem fogja ezt húzni, a tanács felelőssége tudatában van, ha módjában van, nincs kizárva, hogy még előbb is előterjeszti. Dr. Csilléry András: Ez tisztán szalmacséplés. (Ellentmondások a baloldalon.) Elnök: Tudomásul veszem azt az óhajt, hogy lehetőleg legkésőbb szerdán terjesztessék ez a javaslat elő, akkor ezt az ügyet is befejeztük és mint említettem a folytatólagos közgyűlés péntek délután 4 órakor lesz. Ezzel a közgyűlést bezárom. (Az ülés végződik 9 óra 15 perckor.) BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK A budai színügyi bizottság ülése. — 1921. évi március 23-án. — A budai színügyi bizottság 1. évi március 23-ándr. Buzáth János alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Előadó volt dr. Némethy Károly tanácsjegyző. Elnök az ülést megnyitja. Dr. Némethy Károly tanácsjegyző ismerteti a Várszínház és Krisztinavárosi Nyári Színház szerződést és a 123.017/1920—XIV. számú tanácsi határozatot, melynek értelmében a tanács elvileg hozzájárul a Krisztinavárosi Nyári Színház átalakításához. Felszólította azonban a tanács folyamodó Sebestyén Géza színigazgatót az átalakítási tervek bemutatására és javaslattétel végett kiadta a kérést a budai színügyi bizottságnak. Bemutatja a terveket, melyek szerint az előcsarnok és az egész színpadi rész téglaépületből újonnan készülne, a nézőtér pedig a mai faépület parafaburkolása útján szintén fűthetővé tétetnek. Ennek fejében Sebestyén Géza 15—20 évre kéri a színházi bérletét számára biztosítani. Elnök javasolja, hogy elvileg döntés ne történjék, mert az állammal kötött szerződés oly terhes, hogy élni kellene a féléves felmondás jogával. Dr. Keömley Nándor elvben örömmel üdvözli egy állandóbb jellegű budai színház létrehozásának gondolatát. Azonban bizonyos kétségei vannak a felvett terv célszerűségére nézve. Bárdi István tanácsnok a bemutatott terv elfogadását nem látja helyénvalónak, mert az műszakilag csupán ideiglenes javítás jellegével bírhat. Lauber Dezső főmérnök kifejti, hogy miután a Tabán rendezésével kapcsolatban jelöltetett ki megfelelő hely az új budai állandó, színház felépítésére e rendezés végrehajtása pedig 20 évnél hamarabb nem igen várható: örömmel kellene megragadni az alkalmat, midőn egy magánvállalkozó részéről olyan indítvány létezik, mely által a főváros minden költségtől megkímélve, hacsak ideiglenesen is, de igen jól használható szép, új állandó színházhoz jut. Műszaki szempontból sem tehet az ellen kifogást. Dr. Keömley Nándor ilyen körülmények közt nem tiltakozna a terv engedélyezése ellen és rámutat az I. és II. kerület versengésére az állandó színház iránt. Elnök a helyet nem kifogásolja, dacára a Tabán rendezése alkalmával kifejtett azon álláspontnak, hogy a Horváth-kert csupán park maradhat, és azt hiszi, hogy pályázat hirdetése esetén számos jelentkező lenne, aki itt állandó színházat akarna fölépíteni. Dr. Némethy Károly tanácsjegyző rámutat arra, hogy éppen e környéken sok a szabad terület mint a Vérmező, Palotatér, Várkert, a közeli hegyek és a Déli vasút mögötti szabad területek, tehát a Horváthkert egész területének kertként való meghagyása nem föltétlen követelménye a lakosságnak. Elnök javasolja már most megfontolás tárgyává tenni, hogy Sebestyén Géza szerződésének 1923-ban leendő lejárta után a székesfőváros ily irányú újabb szerződésre ne lépjen s a két budai színházzal maga rendelkezzék. Bárdi István tanácsnok szerint a Tabán rendezését hosszabb időre elhalasztani úgy sem lehet. Lauber Dezső főmérnök dacára a felmerült észrevételeknek mégis a bemutatott terv elfogadását ajánlja. Bárdi István tanácsnok a megoldást szerencsétlennek látja és azt hiszi, hogy a mostani terv, a régi kabáton az az új gomb, amelyhez bizonyos idő múlva az új kabátot, a nézőtér átalakítását is meg fogják csinálni, amivel a budai állandó színház ügye holtpontra jut. Különösen a hosszú időtartamú bérletet tartja aggályosnak. Elnök kifejti, hogy hamarosan elementáris erővel fog megindulni a vállalkozási és építkezési tévé-