Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-15 / 15. szám

| XXXII. ÉVFOLYAM MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN XXXII. ÉVFOLYAM || ELŐFIZETÉSI ÁR: egész városház, 1V. emelet 232. sí részére felvesz a kiadóhiv­ESZTŐSÉG : IV., Központi seket a Fővárosi Közlöny bejelentése is intézendő' 1921. április 15. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST SZEKESFOVAROS­ HIVATALOS*LAPJA évre 300 K, félévre 150 K, egyes szám ára 3 ívig 6 K, 3 ívnél nagyobb szám 15 K. • SZERK­­ám. KIADÓHIVATAL: IV., Központi Városház, III. udvar III. pavillon II. emelet 55. • Hirdető atal, ahová a lap szétküildésére vonatkozó minden fölszólalás, valamint a lakások pontos Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának folytatólag 1921. április 8-án (pénteken) délután 4 órakor tartott rendes közgyűlése Második nap. Elnök: Folkusházy Lajos alpolgármester, később dr. Buzáth János alpolgármester. Jegyző: Szaszovszky József tanácsnok-főjegyző, Elnök: Van szerencsém a folytatólagos Köz­gyűlést megnyitni. A jegyzőkönyv hitelesítésére fel­kérem K. Törökné Kovács Hermin, dr. Kovács Ernő, dr. Vajnicsek Béla, dr. Weiss Konrád, Nagy Ferenc és Mihalkovics Szilárd bizottsági tag urakat és a tanács részéről Rényi Dezső alpolgármester urat. Bejelentem, hogy a helyettes főpolgármester úr betegsége miatt van távol. A mai folytatólagos közgyűlésen először (Halljuk! Halljuk!) elő kellene terjeszteni az interpellációkat, a válaszokat és az indítványokat. Én azonban azt hiszem, hogy helyes volna először a napirendre térni és letárgyalni (Helyeslés.) s ha a napirenden túl­estünk, akkor térjünk át az interpellációkra és indít­ványokra. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni? (Fel­kiáltások: Elfogadjuk!) akkor határozatilag kimondom. Következik Lobmayer Jenő tanácsnok úr előadása. Dr. Lobmayer Jenő tanácsnok: Ismerteti a bizott­sági és tanácsi előterjesztést a Városi Színház bérbe­adásával kapcsolatos átalakítások és az ehhez szük­séges költségek jóváhagyása ügyében. Ioanovich Pál: Tisztelt Közgyűlés! Az előadás­ból halottuk, hogy a népszínházi bizottmány már­cius 5-én 20. szám alatt kelt határozatával a Városi Színházat 5 évi időtartamra az alakítandó Városi Színház részvénytársaság részére adta bérbe, amely Városi Színház részvénytársaságot az előter­jesztés szerint jelenleg ifjabb Ábrányi Emil és dr. Wein Dezső képviselik egyetemlegesen. Tudjuk azt is az előterjesztésből, hogy a népszínházi bizottság ezen határozata ellen a m. kir. vallás- és közoktatás-­ ügyi miniszter úr március 10-én kelt felhatalmazása alapján a közalapítványi kir. ügyigazgatóság az állami színházak kormánybiztosának nevében felebbezést jelentett be. Tudjuk az előterjesztésből azt is, hogy a felebbezés során az igen t. Tanács elfogadta a nép­színházi bizottmánynak azt a javaslatát és véleményét, hogy a felebbezés abban a részében, amely a bérbe­adás iránt intézkedik, nem tartozik a Közgyűlés elé, hanem csakis abban a részében, amely a kétmillió ötszázezer koronának a költségvetési beillesztésére vonatkozik. Igen tisztelt Közgyűlés! Ez a határozat, amint általában mondják, onnét keletkezett, mert szuggerál­ták a lelkeknek, hogy a népszínházi bizottság valami szuverenitást élvez és határozatai ellen felebbezésnek helye nincs az esetre, ha a színház csak 5 évre adatik bérbe. Hát én teljes tisztelettel kérem annak a megengedését, hogy hozzányúlhassak egy kicsit ehhez a szuverenitáshoz és ahhoz az állításhoz, hogy e határozatok felebbezhetők-e vagy sem ? (Halljuk! Halljuk!) A Városi Színház integráns részét képezi a főváros vagyonának, még­pedig igen értékes objek­tumát, akár csak mondjuk a Fővárosi Vigadó. A Városi Színháznak mint vagyoni objektumnak substra­tuma nem a színjátszási engedély vagy a színházi üzem gyakorlása, hanem ennek a vagyonnak a substra­tuma a Városi Opera ingatlana, ennek a felszerelése és ezen vagyonát a főváros vagy saját kezelésű üzembe­helyezés által, vagy pedig bérbeadás útján haszno­sítja, akár csak például a Szent Gellért-gyógyfürdő­nek az objektumait, amelyeket részben saját kezelé­sében tart, részben bérbeadás útján hasznosít.

Next