Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)
1921-04-15 / 15. szám
| XXXII. ÉVFOLYAM MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN XXXII. ÉVFOLYAM || ELŐFIZETÉSI ÁR: egész városház, 1V. emelet 232. sí részére felvesz a kiadóhivESZTŐSÉG : IV., Központi seket a Fővárosi Közlöny bejelentése is intézendő' 1921. április 15. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST SZEKESFOVAROS HIVATALOS*LAPJA évre 300 K, félévre 150 K, egyes szám ára 3 ívig 6 K, 3 ívnél nagyobb szám 15 K. • SZERKám. KIADÓHIVATAL: IV., Központi Városház, III. udvar III. pavillon II. emelet 55. • Hirdető atal, ahová a lap szétküildésére vonatkozó minden fölszólalás, valamint a lakások pontos Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának folytatólag 1921. április 8-án (pénteken) délután 4 órakor tartott rendes közgyűlése Második nap. Elnök: Folkusházy Lajos alpolgármester, később dr. Buzáth János alpolgármester. Jegyző: Szaszovszky József tanácsnok-főjegyző, Elnök: Van szerencsém a folytatólagos Közgyűlést megnyitni. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérem K. Törökné Kovács Hermin, dr. Kovács Ernő, dr. Vajnicsek Béla, dr. Weiss Konrád, Nagy Ferenc és Mihalkovics Szilárd bizottsági tag urakat és a tanács részéről Rényi Dezső alpolgármester urat. Bejelentem, hogy a helyettes főpolgármester úr betegsége miatt van távol. A mai folytatólagos közgyűlésen először (Halljuk! Halljuk!) elő kellene terjeszteni az interpellációkat, a válaszokat és az indítványokat. Én azonban azt hiszem, hogy helyes volna először a napirendre térni és letárgyalni (Helyeslés.) s ha a napirenden túlestünk, akkor térjünk át az interpellációkra és indítványokra. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) akkor határozatilag kimondom. Következik Lobmayer Jenő tanácsnok úr előadása. Dr. Lobmayer Jenő tanácsnok: Ismerteti a bizottsági és tanácsi előterjesztést a Városi Színház bérbeadásával kapcsolatos átalakítások és az ehhez szükséges költségek jóváhagyása ügyében. Ioanovich Pál: Tisztelt Közgyűlés! Az előadásból halottuk, hogy a népszínházi bizottmány március 5-én 20. szám alatt kelt határozatával a Városi Színházat 5 évi időtartamra az alakítandó Városi Színház részvénytársaság részére adta bérbe, amely Városi Színház részvénytársaságot az előterjesztés szerint jelenleg ifjabb Ábrányi Emil és dr. Wein Dezső képviselik egyetemlegesen. Tudjuk azt is az előterjesztésből, hogy a népszínházi bizottság ezen határozata ellen a m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter úr március 10-én kelt felhatalmazása alapján a közalapítványi kir. ügyigazgatóság az állami színházak kormánybiztosának nevében felebbezést jelentett be. Tudjuk az előterjesztésből azt is, hogy a felebbezés során az igen t. Tanács elfogadta a népszínházi bizottmánynak azt a javaslatát és véleményét, hogy a felebbezés abban a részében, amely a bérbeadás iránt intézkedik, nem tartozik a Közgyűlés elé, hanem csakis abban a részében, amely a kétmillió ötszázezer koronának a költségvetési beillesztésére vonatkozik. Igen tisztelt Közgyűlés! Ez a határozat, amint általában mondják, onnét keletkezett, mert szuggerálták a lelkeknek, hogy a népszínházi bizottság valami szuverenitást élvez és határozatai ellen felebbezésnek helye nincs az esetre, ha a színház csak 5 évre adatik bérbe. Hát én teljes tisztelettel kérem annak a megengedését, hogy hozzányúlhassak egy kicsit ehhez a szuverenitáshoz és ahhoz az állításhoz, hogy e határozatok felebbezhetők-e vagy sem ? (Halljuk! Halljuk!) A Városi Színház integráns részét képezi a főváros vagyonának, mégpedig igen értékes objektumát, akár csak mondjuk a Fővárosi Vigadó. A Városi Színháznak mint vagyoni objektumnak substratuma nem a színjátszási engedély vagy a színházi üzem gyakorlása, hanem ennek a vagyonnak a substratuma a Városi Opera ingatlana, ennek a felszerelése és ezen vagyonát a főváros vagy saját kezelésű üzembehelyezés által, vagy pedig bérbeadás útján hasznosítja, akár csak például a Szent Gellért-gyógyfürdőnek az objektumait, amelyeket részben saját kezelésében tart, részben bérbeadás útján hasznosít.