Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-08 / 14. szám

ban pánikszerűleg következnek be á gazdasági átalaku­lások, nálunk nincsenek lassú átalakulások, vagy egy rohamos drágaság, vagy rohamos árcsökkenés szokott bekövetkezni, amely mindig katasztrofális. Bieber Jenő: Rohamos áresést még nem láttam. Dr. Fábián Béla: Olyan rohamos áresést, mint amilyent én kívánnék, nem láttunk, ami a főváros lakosságának az ideiglenes érdeke volna, én azonban csak azt akarom vázolni ebből a köztudomású tény­ből, hogy itt a babnál és a hüvelyes terményeknél, amelyekre vonatkozólag szabadforgalom van, vala­mint a húsnál is egy árcsökkenés állott be és ebből azt következtetem, hogy a szabadforgalom természet­szerű következménye a koronánk javulásával kapcso­latosan az volna, hogy a búzának az ára is lemenne. (Ellentmondások.) Dr. Pető Sándor: Nem adják ide a gazdák. Dr. Fábián Béla: Méltóztatnak majd meglátni, hogy én az én javaslatomban még sem fogok korlát­lanul a szabadforgalom álláspontjára helyezkedni, mert az én véleményem szerint az a cél, hogy itt ebben az országban végre rend és nyugalom legyen, hogy itt a szenvedő közönséget ne lehessen állandóan izgatni, az alacsonyabb néposztályokra hatni, azért elsősorban szükséges, hogy az ellátatlanok feltétlenül biztosítva legyenek, mert aki éhezik, az minden forradalmi törekvéssel szemben sokkal fogékonyabb, mint az, akinek az exisztenciája biztosítva van. (Úgy van 1) Tehát én azt kívánom, hogy ha a szabad­forgalom az én felfogásom szerint a helyes és ha elméletileg a szabadforgalom álláspontján állok is, akkor is az a felfogásom, hogy az ellátatlanokat első­sorban biztosítjuk. Erre vonatkozólag a tanácsnok úrnak ez az elő­terjesztése, amelyről a beszédem elején is mondottam, én tisztelettel üdvözlöm azért, mert kellő időben jött vele a tanácsnok úr a közgyűlés elé, mint fontos tárggyal s ez olyan szociális és magas közgazdasági szempontoknak a figyelembe vételéről tanúskodik, mint kevés javaslat, amely eddig a közgyűlés elé került; itt a tanácsnok úrnak van egy javaslata, amely azt mondja, hogy akként kell az ellátatlanok szükségleteinek fedezését biztosítani, hogy gabonaadó vettessék ki a földbirtokosokra. Mindenféle birtokos köteles terményben beszolgáltatni az adót. Nehogy az következzék be, ami szomorúan bekövetkezett, figyelmeztetem a főváros közgyűlését azokra a sta­tisztikai adatokra, hogy Magyarországon a legutóbbi időben 40—50%-kal kevesebb föld vettetett be gabonával, mint amennyi az utolsó években bevette­tett, mert a hüvelyes termények és más termények nagyobb hasznot adván a gazdáknak, nem akarták bevetni azokat a területeket gabonával, tehát amint a tanácsnok úr az előterjesztésben igen helyesen mondja, nem a gabonával bevetett területnek a nagy­sága szerint, hanem az összes rendelkezésre álló terület szerint legyenek kötelesek a gazdák az adót befizetni. Nekem az a felfogásom, én voltam vidéken és láttam, ma az a helyzet, hogy a korona javulásával kapcsolatosan ezek a gazdák, akik eddig elvermelték a gabonát, akik eddig állatetetésre használták fel, jelenleg a húsárak csökkenése következtében ezek­nek nem lesz érdemes a gabonát felhasználni az állatok etetésére és ennek az lesz a következménye, hogy a gazdák félve az idegen gabona konkurenciá­jától, hogy a kormány gondol arra, hogy az ellátat­lanok szükségletének fedezése végett az országba gabonát hoz be, most a piacra viszik a gabonáikat és noha nincs szabadforgalom, akármelyik vidéki mezőváros piacára behozzák a búzát zsákokban és a 3200 koronás búzaárakkal szemben, amelyek két héttel ezelőtt még meg voltak, ma 1400—1500 koro­náért lehet gabonát kapni. Nekem az a véleményem, hogy lehetséges a kérdésnek egy oly megoldása, hogy az ellátatlanok biztosítása érdekében a gabonának egy része továbbra is zárva tartatik tehát, a szabadforgalomnak egy olyan formáját képzelem, hogy az mennyiségileg korlátoztatik akként, hogy az ellátatlanok ellátása biztosíttassék. Én erre vagyok bátor még a tanácsnok úr előterjesztésével kapcsolatban egy megjegyzést tenni. Az utóbbi napokban a miniszterelnök úrnak a nyilat­kozatát olvastam, azt, amely a gabona külföldi beszerzésére vonatkozik. A lapok szerint a miniszter­elnök úr azt mondta, hogy esetleg külföldről fognak beszerezni gabonát és ezzel fogják az ellátatlanok szükségletét biztosítani. Horváth Károly (IV. ker.): Hegedűs nem engedi 1 Dr. Fábián Béla: Egyszersmind azonban a miniszterelnök úr annak a sejtését engedte, amint a lapok tudósításából legalább kiviláglott, hogy a Futura részvénytársaságnak lesz ez egy üzlete, ez fogja külföldről a gabonát beszerezni. Pakots József: Monopoliumot kap. Dr. Fábián Béla: Minthogy szociális szem­pontokat vesz figyelembe a tanácsi előterjesztés s a főváros közgyűlésének nem lehet az a feladata, hogy mi itt részvénytársaságoknak nyújtsunk kereseti lehető­ségeket, amikor ellátatlanok szükségletét kell biztosí­tani. (Zaj. Közbeszólások a jobboldalon: Ez nincs is benne!) Ha nincs is benne a tanácsi előterjesztésben, (Közbeszólások a jobboldalról: A tárgyhoz !) a tárgy­ról beszélek, a gabona forgalmáról beszé'ek, abban az esetben, ha külföldről be kell szerezni a gabonát, akkor a székesfőváros törvényhatósága kérje a kor­mánytól azt, hogy ez ne monopóliumszerüleg történjék, ne történjék akként . . . Dr. Pető Sándor: Mint a porosz szénnel történt. Dr. Fábián Béla: Igen, hanem a kereskedelem útján, amely kisebb mennyiségben vásárolva be, könnyebb a mozgékonysága, olcsóbban tud beszerezni. Indítványt terjesztek tehát elő arra vonatkozólag, hogy amennyiben külföldi gabona beszerzésének a szüksége felmerült, ebben az esetben az ne a Futura útján történjék, hanem a szabadkereskedelem útján. (Közbe­szólások jobbról: így drágábban történik! A zsidókat gazdagítsuk!) így olcsóbban történik. Nem a zsidók útján. Dr. Pető Sándor: Mint a Mezőgazdák szövet­kezete a porosz koksznál. Dr. Fábián Béla: Nem arról van szó, hogy ki gazdagodjék, hanem, hogy a főváros ellátatlanjai ki ne uzsoráztassanak. itt nem 1—2—100 vagy. 200 ember magán érdekéről van szó, mint a Futuránál, hanem az a fontos, hogy itt a főváros ellátatlanjai olcsón jussanak hozzá a gabonához. Azért én, amikor a tanácsnok úr előterjesztését elfogadom, bátorkodom a következő indítványt előterjeszteni: (Olvassa.) „Mondja ki a főváros törvényhatósági bizott­sága, hogy az esetben, ha idegen gabona beszer­zésére szükség van, az esetben a beszerzés ne valamely monopoliumot élvező szerv, hanem a szabadkereskedelem útján történjék. (Élénk helyeslés a baloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék