Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-08 / 14. szám

leten szabad a forgalom a kormány által megállapított maximális áron." (Ellenmondások.) Ezt is méltóztat­nak mellőzni. Van Fábián Béla bizottsági tag úrnak egy indítványa, amely így szól: „Mondja ki a főváros törvényhatósági bizottsága, hogy az esetben, ha idegen gabona beszerzésére szükség van, a beszerzés ne valamilyen monopóliumot élvező szervezet, hanem a szabadkereskedelem útján történjék." Akik ezt az indítványt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Meg­történik.) A közgyűlés többsége nem fogadja el az indítványt. Végül van egy indítvány a Törökné Kovács Hermin bizottsági tag úrnőnek, amely szerint fel­keressenek a főváros és a környék nemzetgyűlési képviselői. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Hogy a köz­gyűlésnek a mai napon hozott határozatát a nemzet­gyűlésen hathatósan pártolják. Méltóztatnak akkor ezt elfogadni. Így az összes indítványok fölött a t. Közgyűlés döntött, az egész határozati javaslatot az elfogadott indítványokkal elfogadottnak jelentem ki és a köz­gyűlés folytatását péntek délután 4 órára tűzöm ki. Dr. Gál Jenő: Az ügyrendhez kérek szót. Tisz­telt Közgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy az ügyrendre való hivatkozással, egy rövid javaslatot terjesszek a közgyűlés elé. Amint méltóztatnak a lapokból tudni, az a lakásügyi rendelet, amelyet a kormány a kivételes hatalomra való hivatkozással ki­bocsájtott, április 10-én lép életbe. Ennek minket érdeklő előzménye az, hogy itt a mélyen tisztelt közgyűlésen Wolff Károly bizottsági tag úr egy nagyon alaposan megokolt indítványt terjesztett elő annak idején, ahol kifejtette mind­azokat az indokokat, amelyek mellett ennek a lakás­ügyi rendeletnek a revízióját a főváros lakossága érdekében szükségesnek tartja. Akkor kiküldöttünk egy 12-es bizottságot és határozatba ment, hogy annak a munkája a köz­gyűlés elé hozassék és a közgyűlés szűrőjén át ter­jesztessék fel a kormányhoz. Akkor a következő alkalommal nagy érdekekre való tekintettel és arra való hivatkozással, hogy oly fontos pénzügyi és sürgősségi okai vannak arra nézve, hogy ez ne a közgyűlés elé hozassék, hanem a 12-es bizottság közvetlenül terjessze fel a javaslatot, a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az előbbi határozatot hatá­lyon kívül helyezze és közvetlenül a 12-es bizottság javaslata kerüljön a kormány elé, anélkül, hogy a közgyűlés a maga ellenőrzési jogát gyakorolhatta volna. Nem következett be először a sürgősség, mert hiszen hetek múltak el azóta és az életbeléptetés így csak a megjelenéstől számított 10-ik napra tűzetett ki. Tehát azon érvelés, hogy rendkívüli sürgős okai vannak annak, hogy a közgyűlés ellenőrzési jogától megfosztatott, nem áll meg. Megszületett végre ez a várva várt rendelet. Nem kell hozzá se jogásznak lenni, valami nagy hozzáértés, képesség sem kell hozzá, csak egy kis összehasonlítási módszer, mely a volt rendelettel összehasonlítja. Meg kell állapítani, hogy a 12-es bizottságnak alapossággal letárgyalt anyagát semmi tekintetbe nem vették, egyszerűen ad akta tették ezt a munkálatot és én merem mondani, a közgyűlés megszégyenítése és a főváros ügyeinek semmibe­vétele az, hogy megjelent egy rendelet, mellyel a fő­város lakosságának ezek a kínosan érintő érdekei semmibe vannak véve. Nem is annyira ennek az ol­dalnak a presztízs­kérdése ez, mint a többségnek. Dr. Szőke Gyula: Azt bízza rám. Dr. Gál Jenő: Kérem, Szőke bizottsági tag úrra nem bízom a többség presztízsét. Dr. Szőke Gyula: Én reám bízhatja az én presztízsemet. Dr. Gál Jenő: A sajátját a maga módja szerint, a többség presztízsét azonban a többség vezetőjének a módja szerint. (Zaj.) Én nem akarom fárasztani a mélyen tisztelt Közgyűlést azzal, hogy részleteiben is rámutas­sak arra, hogy milyen visszafejlődés az, amit ez a ren­delet mutat. Hogy csak egyre mutassak rá, Wolff bizott­sági tag úr érveléseinek csúcspontja az volt: nyilvá­nosságot, közvetlenséget, szóbeliséget követel a rekvizicionális kérdésben, hogy az suttyomban, suba alatt ne történhessék. Mit csinált a kormányzat? Azt mondta, megszünteti az elnöki tanácsot és alko­tott egy új fórumot, másként elnevezte lakásügyi tanácsnak és ugyancsak a nyilvánosság kizárásával, utat és módot adva, hogy azok a kijárások, melye­ket itt perhoreszkáltunk, ugyanolyan módon lehetsé­gesek legyenek, tiszteletreméltó bírák meggyanúsít­tassanak. Így játszani a közgyűlés tekintélyével talán még­sem lehet! Ha emlékezetbe hozom, hogy felszólaltam és követeltem, ne engedjék, hogy a közgyűlés bírálata mellőztessék, Baranski bizottsági tag úr mellém állott, hogy követeljük, hogy legalább írásban tehesse meg az észrevételét. De így, hogy a főváros közgyűlésének minden hozzászólási joga elüttetett, ez nem jelent egyebet, mint az autonómiának leszállítása, az önkor­mányzat jelentősége van leszállítva. Mert ha egy bizottság titkosan kezeli, mert ide nem terjesztett munkálatairól van szó, kérdezem, hogy a mélyen tisztelt többségnek azon tagjai, akik a bizottságban helyet nem foglaltak, hogyan viselik a felelősséget a főváros lakossága előtt azért, ami itt történt? (Felkiáltások jobbról: Viselje a kormány!) A kormány nem nekünk tartozik felelősséggel, mi azonban felelősséggel tartozunk a főváros lakosságá­nak. (Zaj.) Én a magam részéről könnyű szerrel elme­hetnék a történtek felett, mert hiszen megtettem kellő időben azt az óvást, melyet a lelkiismeretem parancsolt. Ellenben a mélyen tisztelt többség az én nézetem szerint, vezérének ilyen dezavuálása mellett nem mehet el. Mert mindaz, amit az Önök vezére han­goztatott, mind semmibe van véve, a rendeletben annak nyoma nincs. Azért azonban, hogy Önök a kisebbségnek azt az indítványát, hogy ne terjesz­tessék fel a bizottság munkálata anélkül, hogy a köz­gyűlés elé kerüljön az, Önök ezt leszavazták, ezért a felelőség Önöket terheli. Szakál Géza: A kisebbség is képviselve volt a bizottságban! (Tiltakozás a baloldalon.) Dr. Gál Jenő: A bizottságban meg is tettük a kötelességünket, azonban a bizottság ennek a köz­gyűlésnek készített javaslatot, az a közgyűlés azon­ban nem volt kíváncsi erre a javaslatra, megnyugo­dott, hogy a bizottság közvetlenül írásban érintkezzék a kormánnyal. Még egyszer akarom szíves figyelmükbe ajánlani, hogy a fővárosi közgyűlésnek módot kell adni arra, hogy kifejezésre juttassa azt az akaratát, hogy ennek a lakásrendeletnek 10-ikén való életbe­léptetését, ha csak lehet valamikép, akadályozza meg. Azért az indítványom az volna, a tanács utasíttassák arra nézve, hogy a közgyűlés folyamán tegyen elő­terjesztést olyan irányban, hogy a kormány keres­tessék meg, hogy ezen lakásügyi rendeletnek végre­hajtása, mely itt a lakáskisajátításnak módszerét honosítja meg, — nem tudom méltóztatnak-e ismerni, — utat nyit a legnagyobb basáskodásnak.

Next