Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)
1921-04-08 / 14. szám
leten szabad a forgalom a kormány által megállapított maximális áron." (Ellenmondások.) Ezt is méltóztatnak mellőzni. Van Fábián Béla bizottsági tag úrnak egy indítványa, amely így szól: „Mondja ki a főváros törvényhatósági bizottsága, hogy az esetben, ha idegen gabona beszerzésére szükség van, a beszerzés ne valamilyen monopóliumot élvező szervezet, hanem a szabadkereskedelem útján történjék." Akik ezt az indítványt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A közgyűlés többsége nem fogadja el az indítványt. Végül van egy indítvány a Törökné Kovács Hermin bizottsági tag úrnőnek, amely szerint felkeressenek a főváros és a környék nemzetgyűlési képviselői. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Hogy a közgyűlésnek a mai napon hozott határozatát a nemzetgyűlésen hathatósan pártolják. Méltóztatnak akkor ezt elfogadni. Így az összes indítványok fölött a t. Közgyűlés döntött, az egész határozati javaslatot az elfogadott indítványokkal elfogadottnak jelentem ki és a közgyűlés folytatását péntek délután 4 órára tűzöm ki. Dr. Gál Jenő: Az ügyrendhez kérek szót. Tisztelt Közgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy az ügyrendre való hivatkozással, egy rövid javaslatot terjesszek a közgyűlés elé. Amint méltóztatnak a lapokból tudni, az a lakásügyi rendelet, amelyet a kormány a kivételes hatalomra való hivatkozással kibocsájtott, április 10-én lép életbe. Ennek minket érdeklő előzménye az, hogy itt a mélyen tisztelt közgyűlésen Wolff Károly bizottsági tag úr egy nagyon alaposan megokolt indítványt terjesztett elő annak idején, ahol kifejtette mindazokat az indokokat, amelyek mellett ennek a lakásügyi rendeletnek a revízióját a főváros lakossága érdekében szükségesnek tartja. Akkor kiküldöttünk egy 12-es bizottságot és határozatba ment, hogy annak a munkája a közgyűlés elé hozassék és a közgyűlés szűrőjén át terjesztessék fel a kormányhoz. Akkor a következő alkalommal nagy érdekekre való tekintettel és arra való hivatkozással, hogy oly fontos pénzügyi és sürgősségi okai vannak arra nézve, hogy ez ne a közgyűlés elé hozassék, hanem a 12-es bizottság közvetlenül terjessze fel a javaslatot, a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az előbbi határozatot hatályon kívül helyezze és közvetlenül a 12-es bizottság javaslata kerüljön a kormány elé, anélkül, hogy a közgyűlés a maga ellenőrzési jogát gyakorolhatta volna. Nem következett be először a sürgősség, mert hiszen hetek múltak el azóta és az életbeléptetés így csak a megjelenéstől számított 10-ik napra tűzetett ki. Tehát azon érvelés, hogy rendkívüli sürgős okai vannak annak, hogy a közgyűlés ellenőrzési jogától megfosztatott, nem áll meg. Megszületett végre ez a várva várt rendelet. Nem kell hozzá se jogásznak lenni, valami nagy hozzáértés, képesség sem kell hozzá, csak egy kis összehasonlítási módszer, mely a volt rendelettel összehasonlítja. Meg kell állapítani, hogy a 12-es bizottságnak alapossággal letárgyalt anyagát semmi tekintetbe nem vették, egyszerűen ad akta tették ezt a munkálatot és én merem mondani, a közgyűlés megszégyenítése és a főváros ügyeinek semmibevétele az, hogy megjelent egy rendelet, mellyel a főváros lakosságának ezek a kínosan érintő érdekei semmibe vannak véve. Nem is annyira ennek az oldalnak a presztízskérdése ez, mint a többségnek. Dr. Szőke Gyula: Azt bízza rám. Dr. Gál Jenő: Kérem, Szőke bizottsági tag úrra nem bízom a többség presztízsét. Dr. Szőke Gyula: Én reám bízhatja az én presztízsemet. Dr. Gál Jenő: A sajátját a maga módja szerint, a többség presztízsét azonban a többség vezetőjének a módja szerint. (Zaj.) Én nem akarom fárasztani a mélyen tisztelt Közgyűlést azzal, hogy részleteiben is rámutassak arra, hogy milyen visszafejlődés az, amit ez a rendelet mutat. Hogy csak egyre mutassak rá, Wolff bizottsági tag úr érveléseinek csúcspontja az volt: nyilvánosságot, közvetlenséget, szóbeliséget követel a rekvizicionális kérdésben, hogy az suttyomban, suba alatt ne történhessék. Mit csinált a kormányzat? Azt mondta, megszünteti az elnöki tanácsot és alkotott egy új fórumot, másként elnevezte lakásügyi tanácsnak és ugyancsak a nyilvánosság kizárásával, utat és módot adva, hogy azok a kijárások, melyeket itt perhoreszkáltunk, ugyanolyan módon lehetségesek legyenek, tiszteletreméltó bírák meggyanúsíttassanak. Így játszani a közgyűlés tekintélyével talán mégsem lehet! Ha emlékezetbe hozom, hogy felszólaltam és követeltem, ne engedjék, hogy a közgyűlés bírálata mellőztessék, Baranski bizottsági tag úr mellém állott, hogy követeljük, hogy legalább írásban tehesse meg az észrevételét. De így, hogy a főváros közgyűlésének minden hozzászólási joga elüttetett, ez nem jelent egyebet, mint az autonómiának leszállítása, az önkormányzat jelentősége van leszállítva. Mert ha egy bizottság titkosan kezeli, mert ide nem terjesztett munkálatairól van szó, kérdezem, hogy a mélyen tisztelt többségnek azon tagjai, akik a bizottságban helyet nem foglaltak, hogyan viselik a felelősséget a főváros lakossága előtt azért, ami itt történt? (Felkiáltások jobbról: Viselje a kormány!) A kormány nem nekünk tartozik felelősséggel, mi azonban felelősséggel tartozunk a főváros lakosságának. (Zaj.) Én a magam részéről könnyű szerrel elmehetnék a történtek felett, mert hiszen megtettem kellő időben azt az óvást, melyet a lelkiismeretem parancsolt. Ellenben a mélyen tisztelt többség az én nézetem szerint, vezérének ilyen dezavuálása mellett nem mehet el. Mert mindaz, amit az Önök vezére hangoztatott, mind semmibe van véve, a rendeletben annak nyoma nincs. Azért azonban, hogy Önök a kisebbségnek azt az indítványát, hogy ne terjesztessék fel a bizottság munkálata anélkül, hogy a közgyűlés elé kerüljön az, Önök ezt leszavazták, ezért a felelőség Önöket terheli. Szakál Géza: A kisebbség is képviselve volt a bizottságban! (Tiltakozás a baloldalon.) Dr. Gál Jenő: A bizottságban meg is tettük a kötelességünket, azonban a bizottság ennek a közgyűlésnek készített javaslatot, az a közgyűlés azonban nem volt kíváncsi erre a javaslatra, megnyugodott, hogy a bizottság közvetlenül írásban érintkezzék a kormánnyal. Még egyszer akarom szíves figyelmükbe ajánlani, hogy a fővárosi közgyűlésnek módot kell adni arra, hogy kifejezésre juttassa azt az akaratát, hogy ennek a lakásrendeletnek 10-ikén való életbeléptetését, ha csak lehet valamikép, akadályozza meg. Azért az indítványom az volna, a tanács utasíttassák arra nézve, hogy a közgyűlés folyamán tegyen előterjesztést olyan irányban, hogy a kormány kerestessék meg, hogy ezen lakásügyi rendeletnek végrehajtása, mely itt a lakáskisajátításnak módszerét honosítja meg, — nem tudom méltóztatnak-e ismerni, — utat nyit a legnagyobb basáskodásnak.