Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-08 / 14. szám

tartja; a folytonos elzárás a csöveket is annyira rongálja, hogy a háztulajdonosokat nem is lehet kötelezni a csövek rendbehozatalára. Egyébként az ügyosztály javaslatához hozzájárul, mert nem lehet tönkretenni az üzem berendezését. Dr. Horváth János: Pazarlást lát a nagy űrtar­talmú klozet-víztartályok alkalmazásában. Dr. Sallay Árpád tanácsnok: Kényszerűségből folyamodott az ügyosztály a deficit eltüntetése céljá­ból a vízdíjak emeléséhez, amelyeknek áthárítása nem lesz olyan terhes, viszont könnyen meg fog történhetni. A nyers Dunaviz bevezetésének tervei készen vannak, ennek kivitele az anyagbeszerzés nehézségei miatt ezidén még nem lehetséges, azonban a jövő évben esetleg megkezdhető; nézete szerint azonban inkább a szűrt víz termelését kell előmozdítani, a káposztásmegyeri vízművek kibővítését kell elkezdeni, amely ugyan körülbelül 300 millió koronába fog kerülni, de produktívabb lesz mint a második vezeték alkalmazása. A kazánok kicserélése olyan horribilis meg­terhelést jelentene a mai viszonyok között, amit a vízművek el nem bírnának. A vízcsapok éjjeli elzárása azért elkerülhetetlen, mert csak így raktározható fel éjjelenként az a tartalék, amely a magasabb emelete­ket ellátja vízzel. A vízcsapok rosszak mindenütt, azért be kellene vezetni a vízmérő kötelező haszná­latát, ami a háztulajdonosokat nagyobb gondosságra fogja serkenteni. Kajlinger Mihály a vízmüvek vezérigazgatója: A nyers Dunavíz bevezetése költség kérdés; amíg van elegendő tiszta víz, az egységes csővezeték mindig olcsóbb lesz, a kettős vezeték a szakértők szerint nem higiénikus, sőt veszélyes. A locsolás és ipartelepek ellátása pedig aránylag oly kis mennyiségű vizet fogyaszt, mindössze 10—12%-át a fogyasztásnak hogy e miatt a nagy vezetékhálózatot létesíteni nem érdemes, legfeljebb a Hungária-körút—Nyugati pályaudvar-Állatkert—Városliget—Keleti pályaudvar—Lóverseny­tér—Köztemető—Ferencvárosi pályaudvar— Népliget-Új lóverseny tér vonalán volna érdemes bevezetni a nyers Dunavizet; ez a tervek elkészítésének idején 27 millióba került volna, ma a szükséges anyagokat nem is lehet megszerezni. A vízművek azért kapják a pilisvörösvári rossz szenet, mert ez esik legközelebb Budapesthez és innen a szénszállítás minden körülmények között biztosítva vian. Dr. Kozma Jenő kérdi, milyen megtakarítást jelentene az, ha jó tatai szenet kapnának a víz­művek ? Kajlinger Mihály vezérigazgató: A szénköltségek körülbelül a felére redukálódnának, azonban a víz­müvek akadálytalan fentartását kell elsősorban is feltétlenül biztosítani, tartalékolás pedig a mai viszonyok között lehetetlen. Á vízcsapok éjjeli elzárását a gyakorlati tapasz­talatok alapján rendelték el már a háború alalt, hogy a medencék éjjel megteljenek. Kifejti ennek az eljá­rásnak előnyeit és kéri, hogy ezt tartsák fenn továbbra is. A pocsékolást nem az idézi elő, ha a lakosság­hasznos célra bármennyi vizet is fogyaszt, hanem az, hogy a házi vezetékek igen rossz állapotban vannak, mutatja ezt az is, hogy békében is csak annyi vizet termeltek, mint most. A mértékhitelesítőnél és hasonló intézményeknél a vízbocsékolást a víznek mostani megdrágítása mér­sékelni fogja, a víz gazdaságosabb kihasználását igen egyszerű szerkezeitekkel lehetővé lehet tenni. Dr. Kozma Jenő: Átalány fogyasztás mellett négyszer annyit fizetnek, mint vízórás fogyasztás mellett; sürgeti tehát a vízórák kötelező felállítását, mert így mindenki igyekezni fog a vízzel takarékos­kodni. Dr. Jaczkó Pál és Jajczay Mihály nem házan­ként, hanem lakásonként javasolják a vízórák fel­állítását. Kajlinger Mihály vezérigazgató: A lakásonkénti vízórák felállítása igen komplikált vezetékeket tenne szükségessé, ez se jutányossági, se higiénikus szem­pontból nem ajánlatos, a házanként kötelező vízórák felállításának elrendelését ajánlja, a vízvezetéki albizott­ság hozzájárulásával. Dr. Lázár Ferenc: Az utcán levő rettenetes por leküzdésére legalább néhány napra a tömlőkkel való öntözés engedélyezését kéri. Kajlinger Mihály vezérigazgató: A vízművek az öntöző kocsik bármilyen nagy számban való járatása ellen nem tesznek kifogást, de a tömlővel való öntö­zés sokkal több vizet emészt, ennek' elrendelése ese­tén a vízmüvek teltesitőképességéért a felelősséget nem vállalja; a főváros környékén levő fákat kiir­tották, olajjal sem portalanítják az utakat, mindezen csak egy rég várt eső segíthetne. Elnök : Határozatkép kimondja, hogy a bizottság az előterjesztést elfogadja; a tanács figyelmébe ajánlja dr. Platthy György indítványát, hogy a szüretlen Dunavíz felhasználására vonatkozó tervek szakszerűen tovább tárgyaltassanak ; a vízcsapok éjjeli elzárását egyelőre feltartandónak véli, a mértékhitelesítő és hasonló intézmények figyelmét a vízmüvek igazgató­sága fel fogja hívni a vízzel való takarékoskodás módozataira, a vízmérők házankénti kötelező behoza­talát a tanácsnak figyelmébe ajánlja. a Kállay Sándor tanácsjegyző ismerteti az elő­terjesztést a Szent Gellért-gyógyfürdő és szálló vendéglőjének és kávéházának folytatólagos bérbe­adása ügyében. A Gellért-fürdő működésére felügyelő bizottság és ennek kiküldött albizottsága 6 évre, a tanács 3 évre javasolja Frenreisz István részére a bérlet meghosszabbítását. Elnök: Javasolja, hogy a bizottság szavazással döntsön a bérlet meghosszabbításának időtartama tekintetében. Dr. Kossalka János: Frenreisz a keresztény irányzatnak kiváló harcosa volt, működése ellen soha nem merült fel panasz; a házi kezelésről is csak akkor volt szó, mikor őt ki lehetett volna tenni a bérletből ezen a címen s ha a másodig választó­kerület teljes befolyását nem érvényesíti, nem marad­hatott volna benn. Most is annak dacára, hogy a törvényhatóság bizottságai a 6 évi bérbeadás mellett nyilatkoztak, a tanács ezeknek véleményével nem törődve — ami a közgyíjlés akaratának egyenes kicsúfolása — elfogadtatta vele a 3 évet, mert azt mondták neki: vagy elfogadja, vagy nyilvános árlejtést hirdetnek s nem is kerül a kérdés a pénz­ügyi bizottság elé. Dr. Lázár Ferenc: Terror! (Nagy zaj.) Dr. Kossalka János: Két óra alatt kellett neki nyilatkoznia, mikor minden számítását a hat éves bérletre alapította. Azt a formát kifogásolja, hogy a tanács nem respektálta a bizottságok útján meg­nyilvánult akaratát a közgyűlésnek. Kérdi, honnan tudhatta meg Feszi, a másik ajánlattevő, azt, hogy ez a bérlet most aktuális? Ennek hivatalos titoknak kellett volna maradnia!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék