Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-08 / 14. szám

A maga részéről szintén a 6 évi bérbeadás mellett foglalt állást, a tanács azonban más állás­ponton volt. Ha Frenreisz nem írta volna alá a három évi szerződést, az ügyet ismét az albizottság elé vitte volna. Az ügyosztály semmi mást nem tett, mint körömszakadtáig védte a főváros érdekeit )Helyeslés.), erre tanú minden bizottsági tag, aki ott volt. (Úgy van! Úgy van!) Hogy Feszi honnan tudhatott az ajánlatról, azt tőle kellene megkérdezni; mindenkinek van joga ajánlatot tenni, de neki, mint tanácsnoknak nem lehetett a Feszi-féle ajánlatot egyszerűen a papír­kosárba dobni, hanem kötelessége volt a bizottság és a tanács elé terjeszteni. (Élénk helyeslés.) Nem szeretné, ha bármelyik tisztviselő is olyan színben tűnnék fel, mint aki olyan dolgot követett el, ami nem egyeztethető össze a hivatali kötelesség meg­tartásával. Megjegyzi végül, hogy mikor az ügyosztály vezetését átvette, amily gyorsan csak lehetett, össze­hívta a bizottságot és megindította a tárgyalásokat. Az ügyosztály helyzete teljesen tiszta (Úgy van! Úgy van!), semmiféle nexusban sem Frenreisszel, sem Feszl-iel nem áll, csak a főváros érdekeit védte és fogja védeni a jövőben is. (Helyeslés.) Dr. Lázár Ferenc: A tanácsnok félreértette, ő csak azt kérdezte, hogyan tehetett Feszi újabb aján­latot, amely feltételezte a Frenreisz-féle ajánlat ismeretét. - Dr. Berezel Jenő tanácsnok: Ezt kutatja az ügyosztály is. A tárgyalások különben sem voltak titkosak, azokat ismerhette mindenki. Elnök határozatkép kimondja, hogy a bizottság a bérletnek Frenreisz István részére 6 évre való oda­ítélést javasolja a tanácsnak és a közgyűlésnek. Zlinszky János indítványához hozzájárulva azt kívánja, hogy ily természetű bélieteknél a tanács lehetőleg 6 hónappal a lejárat előtt indítsa meg a tárgyalásokat. Dr. Vigyázó Géza tanácsjegyző ismerteti az elő­terjesztést az Állatkert belső vendéglő és kávéház bérletére nézve megtartott nyilvános versenytárgyalás eredménye ügyében. Az ügyosztály Kutassy Lajos ajánlatának elfogadását javasolja. Jajczay János új pályázat kiirását ajánlja, mivel csak egy ajánlat érkezett. bibithi Horváth János: Kétszer volt nyilvános pályázat. Dr. Berezel Jenő tanácsnok: A bérlet kiadása már sürgős. (A bizottság szavazás útján az előter­jesztést elfogadja.) Dr. Vigyázó Géza tanácsjegyző ismerteti az elő­terjesztést a népligeti nagy vendéglő bérletére nézve megtartott nyilvános versenytárgyalás eredménye ügyé­ben. A tanács Wrabetz Gusztáv ajánlatának elfoga­dását pártolja. (A bizottság ehhez hozzájárul.) Ismerteti az előterjesztést az Erzsébet-téri kioszk­ban levő tejivó csarnok bérletére nézve megtartott nyilvános versenytárgyalás eredménye ügyében. A Budapesti Központi Tejcsarnok részvénytársaság aján­latának elfogadását javasolja. (A bizottság hozzátárul.) Elnök: Megjegyezve, hogy a tárgyalást holnap folytatják, az ülést bezárja. II. — 1921. évi április 2-án. — A pénzügyi bizottság folyó évi április 2-án Folkusházy Lajos alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Előadók voltak dr. Buzsáki Rezső főjegyző, Lindl Zsigmond tanácsjegyző és Barczen Gyula műszaki főtanácsos. Elnök az ülést megnyitja. Dr. Buzsáki Rezső főjegyző ismerteti az előter­jesztést a II. ker., Batthyány-téri vásárcsarnok ven­déglő bérbeadása ügyében. A közélelmezési bizott­ság hozzájárulásával Weidinger Ferenc ajánlatának elfogadását ajánlotta. (Elfogadtatik.) Ismerteti a Wertheimer orfeum r.-t. és az Unió színházüzemi és színházépítő r.-t. közös kérvényére vonatkozó előterjesztést a Revü színház színháznyi­tása ügyében. Az engedélynek 5 évre való megadását kérték, 50.000 koronát hajlandók az engedélyért fizetni. A pönálé és az engedély megvonásának lehe­tősége biztosítva van. A Népszínházi bizottmány az előterjesztéshez hozzájárult. Elnök felvilágosítással kiséri az előterjesztést. Buday Dezső 100.000 koronás engedelmi díj kikötését javasolja. Wolff Károly: Azt kívánja, hogy 5 év múlva a fővárosnak szerződéskötési szabadsága biztosítva legyen. Az egész intézményhez egyébként kulturális igényt nem fűz. Nem nagy örömmel üdvözli az ilyen szerződéseket, de ha az engedély ki is adatik, a maga részéről legalább 100.000 koronát tart kiköten­dőnek engedelmi díj fejében. Dr. Lobmayer Jenő tanácsnok: A részvénytársa­sággal tárgyalásokat folytattak, nem hajlandók többet fizetni. Wolff Károly: Akkor csukják be a színházat. Dr. Lobmayer Jenő tanácsnok: Akkor vissza­térnek az alacsonyabb erkölcsi nivón álló darabokra, amire az engedélyt a rendőrség adja meg. bibithi Horváth János: A szabályrendelet most áll előkészítés alatt, ha a bizottság az engedély meg­adását ennek hatályba lépéséig felfüggeszti, addig az épület kihasználatlan marad, 1919. óta játszanak már otr, nem tartaná szerencsésnek, hogy ily nehézségeket csináljanak nekik. Dr. Zlinszky János: Egy évre 20.000 koronát a színházengedélyért nem tart soknak. Dr. Platthy György: Figyelmébe ajánlja a folyamodóknak, hogy a színház számára magyar elnevezést válasszanak, ha magyar kulturális célokat akarnak szolgálni. Elnök: Határozatkép kimondja, hogy az elő­terjesztést elfogadtatik azzal a kikötéssel, hogy az engedelmi díj 50.000 korona helyett 100.000 koroná­ban állapíttassák meg. Dr. Buzsáki Rezső főjegyző ismerteti az elő­terjesztéseket Melles Emil görög katholikus apát­plébános lakbérének. felemeléséből származó 1050 korona költségtöbblet fedezete, a Mensa Akadémika 1920—21. évi alapítványi évjáradékának felemeléséből keletkező 23.400 korona költségtöbblet fedezete, végül a székesfővárosi fertőtlenítő intézetek 1920. évi keze­lésében felmerült 1,399.291 korona túlkiadás fedezete ügyében. (Elfogadtatnak.) Wolff Károly: Visszatérve a tegnap tárgyalt Szent Gellért szálloda ügyére, felemlíti azt, hogy a szálloda homlokzatán „Gellért szálloda" áll, holott a magyar történelem csak Szent Gellértet ismer. Indítványozza tehát, hogy az épület homlokán, ahová a sok millió mellett annyi pénz nem jutott annak idején, hogy ezt a „Szent" szót is kivéssék, ez utólagosan pótoltassák és a szálloda a történelmi hagyományoknak megfelelően, mint „Szent Gellért szálloda" szerepeljen, nemcsak itt, hanem a szerző­désekben és egyéb elnevezésekben is; utasíttassák a tanács a költségek fedezésére, hogy megfelelő módon ez az elnevezés az épület homlokzatán kiigazíttassék.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék