Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-08 / 14. szám

kerületi elüljárók, hogy a telepengedélyekre vonatkozó jogerős véghatározat egy példánya ezentúl a meg­kereső pénztárnak (VII., Dohány-utca 73—75.) is megküldessék. . 3. A kerületi elüljárók a Tanácshoz előterjesz­tést tesznek, hogy az értekezleti jegyző számára a „Budapesti Közlöny" egy példányát rendelje meg. 4. A kerületi elüljárók az alábbi közös hirdetést bocsátják ki: a) Az erdőkben és erdők közelében való tűz­rakás tilalmáról; b) a kártékony rovarok irtásáról; c) a korcsmahitelről. 5. Az 1921. évi január 31-én kelt 11.035/1921—I. tsz. előterjesztés szerint a tanácsi III. ü. o. kiküldött szakközegei gyakran állapítják meg, hogy az építési engedélyt kérő felek az építkezést az engedély elnyerése előtt már végrehajtották. Ezen körülményt a ker. mérnökök is gyakran tapasztalják, s tény az, hogy igen sokszor kezdik az ily munkákat az engedély iránti kérvény benyújtásá­val egyidejűleg, sőt előbb is, gyakran pedig az épít­kező a hatósághoz engedélyért egyáltalán nem is folyamodik. Ezen szabálytalanságok megakadályozása cél­jából az építésügyi szabályzat 69. és 70. §-ai értel­mében a ker. mérnökök mindazon esetekben, ami­dőn ily szabálytalanságokról tudomást szereznek, kötelesek a munka abbanhagyását — szükség esetén rendőri segéllyel — elrendelni, s a megtorló eljárás megindítása céljából a ker. elüljárósághoz jelentést tenni. Csakhogy ezen szabálytalanságokról nem min­den esetben vesznek tudomást a ker. mérnökök, mivel az ily munkákat rendesen zárt ajtók mögött titokban végzik, s többnyire csak véletlen folytán, vagy esetleges feljelentésre tudja azt meg a ker. mérnök is. Ezen állapot akkor sem fog megszűnni, ha a ker. mérnökök az előterjesztésben foglalt javaslat szerint az építési engedélyeket tárgyaló köz- és magán­építési albizottsági ülésekre ís behívatnak, mivel az előterjesztés is elismeri, hogy az építkezések és átala­kítások legtöbbször a kérelmezett engedélyek tár­gyalása előtt kezdetnek meg, sőt sokszor be is végez­tetnek, tehát ezekről az ülésen is elkésve fog tudo­mást szerezni a ker. mérnök, s így sem fogja meg­akadályozhatni az engedély nélküli építkezések és átalakítások végzését. Miután a kérvények beadása és tárgyalása közt rendesen több hét múlik el, ezen időköz megnye­rése céljából a kerületi elüljárók ama nézetüknek adnak kifejezést, hogy legjobb volna a ker. elüljáró­ságok útján a ker. mérnököket a kérvény beadása után azonnal és rövid úton arról értesíteni, hogy kik, hol és mit akarnak építeni, így ezekről azonnal tudo­mást szerezve, előzetes helyszíni szemlék útján meg­akadályozhatnák az engedély elnyerése előtt az épít­kezések megkezdését, avagy a már megkezdett mun­kák folytatását. Azonkívül az engedélyek elintézésének és kikézbe­sítésének gyorsítása is sokat segítene ezen szabály­talanságok megakadályozásában, mivel különösen ma az építési költségek folytonos emelkedése mellett a legtöbben azért kezdik meg a munkákat az engedély bevárása nélkül, hogy ezáltal anyagárban és munka­bérben megtakaríthassanak, s a fölépített, vagy átala­kított helyiségeiket mielőbb használhassák. Azok ellen pedig, akik az engedélyt egyáltalán nem is kérik, s így építkeznek, a kerületi elüljáró­ságok már eddig is a legszigorúbb megtorló eljá­rást foganatosították úgy, hogy remélhető, hogy a szabálytalanságok ez úton is csökkennek. 6. Tudomásul és feljegyzés végett a kerületi elüljárók következőket közlik: a) A tanács 1920. évi november 18-án 118 480/920—VI. tsz. a. kelt határozatával a köz­tartozásokat késedelmesen fizetők részére kibocsá­tandó,, Figyelmeztető"-k ügyében a 135.936/1913—VI. tan. sz. határozattal életbeléptetett „Figyelmeztető"-k körüli eljárást a következő „Szolgálati utasítás"-sal szabályozza: Szolgálati utasítás a köztartozásokat késedelmesen fizetők részére kibo­csátott figyelmeztetőkről. 1. A székesfőváros mindazoknak a hátraléko­soknak, akik valamely, a székesfőváros közpénz­táránál fizetendő közadó, vagy közadó természetű tartozásukat a törvényben vagy szabályrendeletben kikötött fizetési határidőig meg nem fizetik, a hátra­lékos összegről vétbizonyítvánnyal ellátott figyel­meztetőt kézbesíttet. 2. A kézbesített figyelmeztetőért, ha a hátra­lékos összeg 100 koronáig terjed ... 1 korona, 100 koronán felül 1000 koronáig terjed 3 „ 1000^koronán felül 10.000 koronáig terjed 6 „ 10.000 koronán túl terjed ... 10 kezelési díjat kell fizetni; ezt a díjat a hátralékos a legközelebbi befizetés alkalmával köteles leróni. 3. Az 1. alapján kibocsátandó figyelmeztető szövege a következőképen állapíttatik meg: számlaszám. Figyelmeztető. Figyelmeztetjük hogy a számú számlán K f, hátraléka van s hogy e hátralék le nem fizetése esetében annak behajtása végett a zálogolási eljárást, — amelynek minden hátralékos korona után 6 fillér a díja, — az 1909. évi XI. t.-c. 46. szakaszában foglalt rendelkezés alapján kibocsátott hirdetményben kitűzött :.hó -iki határidő leteltével azonnal meg kell indítani. Közöljük továbbá, hogy a jelen figyelmeztető kiállításáért és kézbesítéseért K kezelési díj illeti meg a fővárost és hogy a szóbanforgó hátra­lékot járulékaival együtt (késedelmi kamat, kezelési díj stb.) a kerületi elüljáróság pénztárába kell befizetni; leróható azonban a jelen figyelmez­tetővel együtt kézbesített pos'atakarékpénztári befize­tési lap felhasználása mellett bármely közvetítő postahivatal útján, avagy a jelen figyelmeztető fel­mutatása mellett a főváros bármely kerületi pénz­táránál. A kézbesítő közegeknek szigorúan tilos a pénz felvétele, miért is az ezen tilalom ellenére netalán nekik teljesített fizetésekből eredő károk kizárólag a fizető felet terhelik. 4. Kötelesek úgy a számvevőségi, mint az adószámviteli osztályok a „Figyelmeztetőik kiállí-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék