Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-08 / 14. szám

59.402/1921 —XI. szám. Hirdetmény. A Birovszky Kámánházy-féle családi ösztöndij-alapitvány alapítványi pártfogó tisztségére, mely az alapítólevél 13. §-a értelmében az ösztöndíjért folyamodók kijelölésének jogával van egybekötve, a Kámánházy család egy nagykorú férfi családtagja fog kirendeltetni. Felhivatnak ennélfogva a Kámánházy család tagjai és rokonai, különösen ped:g Kámánházy Valér, Kámánházv Erzsébet, Kámánházy Lili, özv. Mazoly Antalné született Kámánházy Janka, Mazoly Béla, Mazoly Géza, Szoboszlay Mórné szül. Kámánházy Mária, Szoboszlay György, Szoboszlay István és Szoboszlay Sándor vagy ezek leszármazói, hogy ezen tisztségükre való igényüket, vagy a kirendelendő párt­fogó személyére vonatkozó megállapodásukat a m. kir. vallás-és közoktatásügyi minisztériumnál (Budapest, V,, Hold-utca 16.) 1921. évi április 30-ig Írásban jelentsék be, hogy az egyidejűleg közzétett pályázat alapján a jelenleg üresedés­ben levő ösztöndíjhelyek adományozásánál a pártfogó meghall­gatható legyen. A kiskorú családtagok nevében azok törvényes gyámja van hivatva és jogosítva a bejelentést megtenni. Amenyiben a pártfogói tiszteségre ezen immár több ízben közzétett felhívás eredménytelen maradna, az alapító­levélnek az alapítványi pártfogóról szóló rendelkezése most már figyelmen kivül fog hagyatni, illetve a pártfogói tisztség ideiglenesen hivatalból fog betöltetni. Budapest, 1921. évi február 10. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. 19.004/1921—Xí. szám. A kivándorlásra csábító ügynökök visszaéléseinek megakadályozása. A m. kir. belügyminiszter 12.001/1921. számú kör­rendelete értelmében felhívom a székesfőváros lakosságának, különösen a kivándorolni készülőknek figyelmét a kivándor­lásra csábító hivatásos vagy al almi ügynökök üzelmeire. Ugyanis az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek az ügynököknek a, működése tisztán a kivándorlók kizsákmányolására irányul. így pl. az Amerikában letelepedett úgynevezett magyar bankárok és hajójegyügynökök Magyar­országba visszavándorlókat csoportokba gyűjtötték, melyek inellé" igen magas díjért kísérőket adtak oly célból, hogy a visszavándorlókat egész hazáig kísérjék. Az úton a kísérők a visszavándorlókkal semmit sem törődtek, hanem többszöri megzsarolás után az első európai kikötőben otthagyták őket. Az amerikai magyar lapokban oly hirdetések jelentek meg, hogy ilyen kísérők vállalkoznak a legkülönbözőbb csa­ládi és vagyonjogi ügyek pontos és becsületes elintézésére és a családtagoknak," rokonoknak társas utazás alakjában Amerikába való kiszállítására, sőt egy bankár azt is jelen­tette, hogy a belügyminisztérium utasítására az általa össze,­állított névsorban felsorolt egyének részére útlevelek állíttat­tak ki. Az illető bankár most ezt a hamis hírt Amerikában nagyszabású hirdetések keretében teszi közzé, hogy a vissza­élésekre alapított üzletkörét kifejlessze és újabb áldozatokat szedhessen. A legnyomatékosabban figyelmeztetem tehát a közön­séget, hogy a kivándorlási ügynököknek vagy bankároknak hitelt ne adjon, mert ezek a visszavándorlókat úgyszólván kivétel nélkül és igen érzékenyen megkárosították és felette valószínű, hogy a kivándorlókat, akik kellő tapasztalattal nem rendelkeznek, még inkább meg fogják károsítani. Azokat az ügynököket, akik bárkit is kivándorlásra akarnak rábeszélni/ haladéktalanul fel kell jelenteni a rend­őrségnél. Budapest, 1921. március 12-én. Dr. Buzáth alpolgármester. 34.005/1921-VIII. szám. A pászka forgalomba hozatala. A Tanács a Közélelmezési miniszter úrnak 6094 1921. szám alatt kelt rendelete alapján az ez évi izraelita húsvéti ünnepek alkalmából engedélyezett pászkának a fővárosban való forgalomba hozatalára nézve a következőket rendeli el: 1. Pászkát (laskát, maceszt) kizárólag csakis április hónapra szóló fővárosi liszt- és élelmezési-jegyek (illetve kenyérpótjegyek) ellenében s a budapesti izraelita hitközségek igazolványainak bevonása mellett szabad árusítani és vásárolni. A hitközségi igazolványon fel kell tüntetni a pászka vásárlá­sára jogosított fél nevét, lakását, a vásárlásra jogosultak számát és az engedélyezett pászkamennyiséget. 2. Pászkát április 4-től kezdve április 28-ig szabad árusítani vagy vásárolni; hogy emellett a pászkát vásárló közönség kenyérhez és liszthez is juthasson, a Tanács kivé­telesen megengedi, hogy a pászka vásárlása alkalmával az e célra szükséges szelvények a liszt- és élelmiszerjegyekröl az előírt eljárástól eltérően necsak széltében, hanem hosszában is levágassanak olyanformán, hogy a pászka vásárlására szol­gáló szelvények több 10 napi időszakszelvénycsoportjából egyszerre vágassanak le, azonban mindig egyforma arányban a fehér- és kenyérlisztszelvényeket. 3. A pászka 1, 2, 3 vagy 5 kg. súlyú csomagokban kerül forgalomba; 1 kg. pászkamennyiség a liszt- és élelmi­szerjegyek 5 és fél darab szelvényének felel meg. 4. A pászka árusításával a hitközségek által megbízott közegek a beszedendő jegyszelvényeket és igazolványokat gondosan gyűjteni és naponta a Központi liszhivatalhoz (IV., Szervita-tér 8. sz.) beszolgáltatni tartoznak; kötelesek továbbá a liszt- és kenyér jegyekre vonatkozólag fennálló egyéb ható­. sági rendelkezéseket pontosan betartani. 5. A hitközségek, a Központi liszthivatalnak bejelenteni tartoznak, hogy az általuk megbízott pászkaárusítóknak mennyi pászkát, illetve lisztet adtak át; tartoznak továbbá az árusí­tókat a pászka árusítására vonatkozó hatósági rendelkezésekre nézve kioktatni; amennyiben pedig valamely pászka árusító szabályellenesen jár el, vagy bármilyen visszaélést követ el, úgy a büntető rendelkezések következményein kívül, attól a pászkasütési és árusítási engedélyt azonnal megvonni kötelesek. 6. Rituális vendéglők és kávémérések részére az ille­tékes hitközségek a megállapított forgalmuknak megfelelő pászkamennyiségre nézve a Központi liszthivatal utalványait adják ki és az illető vendéglősök, vagy kávémérők ezek elle­nében szerzik be a pászkát. A rituális vendéglők és kávé­mérések pászkát csakis liszt- és kenyérjegy-szelvények ellené­ben szolgáltathatnak ki s a beszedett jegyszelvényeket az illetékes hitközségeknek tartoznak beszolgáltatni, amelyek viszont a jegyszelvényekkel a Központi liszthivatalnak köte­lesek elszámolni. 7. Katonai kórházakban ápolt izraelita vallású egyének pászkaszükségletét az illetékes hitközségek látják el és az ekként jegy nélkül kiadott pászkamennyiségről a Központi liszthivatalnak elszámolni tartoznak. 8. Az intézeti háztartások (polgári kórházak, árvaházak stb.) is csak lisztjegyeik és az illetékes hitközségek igazol­ványai alapján szerezhetik be pászkaszükségletüket. 9. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénz­büntetéssel büntettetik. A kihágások elbírálására a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. Budapesten, 1921. évi április 2-án. A Székesfőváros Tanácsa. Hirdetmény A jövedelemadó fizetésére köteles személyek terhére az 1917-1919. évre kivetendő hadinyereségadó-tételeknek közszemlére bocsátásáról. A természetes személyek és a jövedelemadó fizetésére köteles jogiszemélyek terhére az 1917—1919. évre kivetendő hadinyereségadó kiszámítási tervezeteket tartalmazó lajstrom 1921. évi április 1. napjától 1921. évi április 8. napjáig bezárólag nyolc napon át a VI. kerületi elüljáróság adó­számviteli osztályánál (VI. ker., Aradi-utca 21. földsz. 6. a.) közszemlére kitétetvén, azt ott mindenki megtekintheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék