Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 28-54. szám)

1921-10-28 / 45. szám

nagy horderejű s a jelenlegi viszonyok között foko­zottan indokolt intencióinak megvalósíttatását illető­leg, minthogy az indítványok szövegezésének értel­mezése tekintetében is voltak kétségek és észrevételek. Ennélfogva a polgármester úr az ü­gyre vonatkozó iratokat nekem, mint csoportvezető alpolgármesternek adta ki oly felhívással, hogy a kérdést szélesebb mederben, esetleg értekezleten újabb tárgyalás alá vegyem és a tárgyalások eredményéről véleményes jelentést terjesszek elő. E felhívás következtében a következőket van szerencsém a tekintetes tanácsnak jelenteni. Tekintettel arra, hogy az indítványok a gyakor­lati közigazgatásba kapcsolódnak, mindenekelőtt szükségesnek tartottam, hogy a gyakorlati szempontok kellő megvilágítása érdekében mindazok az ügyosz­tályok, amelyek az indítványok értelmében kontemplált hivatali tevékenységet fejtenek ki, e kérdésben meg­hallgattassanak és nekik mód nyújtassák arra, hogy az indítványokhoz saját hatáskörük gyakorlati vonat­kozásából hozzászólhassanak. Az ügyosztályok ezen felhívásnak megfeleltek és ezeknek, név szerint: a tanácsi II. (út- és csatornaépítési), III. (városépítési), V. (közlekedési), VIII. (közélelmezési), XII. (vízveze­téki és világítási), XIII. (építkezési) és XVI. (város­gazdasági) ügyosztályoknak véleményes jelentéseit van szerencsém a tekintetes tanácsnak bemutatni. E jelentések szövegéből méltóztatnak mindenek­előtt meggyőződést szerezni arról, hogy az ügy­osztályok dr. Kossalka János bizottsági tag úr indítványának 2. pontjában foglaltakkal szemben táplálnak főleg aggodalmat oly értelemben, hogy ezen indítványnak elfogadása hatásköri összeütközé­sekre, továbbá az igazgatás meglassítására és a szállítások s közmunkák megrendelésénél az ügy­menet megbénítására vezetnek. Egyéb tekintetben az ügyosztályok álláspontja nagyjából úgy jellemezhető, hogy az új bizottság felállítása felesleges módon illeszkednék bele a közigazgatásba és a gyors intéz­kedés hátrányára válnék. Az ügyosztályi jelentések beérkezte után a kérdést értekezleten kívántam tárgyalni és arra az indítványozó bizottsági tag urakat, az érdekelt ügyosztályokat, vala­mint a tiszti főügyész urat is meghívtam. Az értekezleten az indítványok fölött igen be­ható eszmecsere fejlődött ki, melynek folyamán dr. Kossalka János bizottsági tag úr mindenekelőtt azt a bejelentést tette, hogy indítványának 2. pontjától, mellyel szemben az ügyosztályok aggodalmukat fejez­ték ki és amely különben sem volt indítványának kardinális része f­eláll. Ez a bejelentés nagyon egyszerűsítette a kérdést és megkönyítette annak megoldását. Arról volt most már ugyanis szó, hogy legyen a főváros bonyolult közigazgatási gépezetében egy fórum, amely a közmunkák és közszállítások eljárása fölött ellenőrző felügyeletet gyakorolva, a követendő eljárást egyöntetűvé és egységessé iparkodjék tenni s a netalán fennforgó visszásságokat orvosolja vagy az orvoslásra vonatkozólag javaslatokat tegyen. Ennek a bizottságnak a működéséhez alapul szolgálnának azok a nyilvántartások, amelyeket az V. és a XIII. ügyosztályok mintájára valamennyi érdekelt ügyosztály hivatva volna vezetni és amely nyilvántartók az összes közmunkákat és szállításokat, valamint a szállítókra, vállalkozókra vonatkozó adatokat ölelnék fel. A szakértekezleten elhangzott vélemények az immár egyesített indítványnak az indítványozók részé­ről történt kimerítő interpretálása után egyetértően megegyeztek abban, hogy a főváros összes közmun­káira és szállításaira kiterjedő nyilvántartónak fel­állítására és vezetésére szükség van. Szükség van azért, mert a nyilvántartóból nyerhető adatok és át­tekinthetőség révén fontos, hasznos és célszerű köz­gazdasági és adminisztracionális intézkedések lesznek foganatba vehetők. Az indítvány elfogadását indokolja az a körül­mény is, hogy a felállítandó bizottság a főváros közmunkáinak és közszállításainak vállalatba adásánál a törvényhatósági bizottság többsége által reprezentált elvek érvényesítését közvetlenül ellenőrizheti, műkö­dése a munkák és szállítások vállalatba adásánál szükséges egyöntetű eljárás biztosítását is ered­ményezni fogja és javaslataival az esetleges konkrét panaszok elbírálását is megkönnyíti, anélkül, hogy a már meglevő bizottságok hatáskörét bármely tekin­tetben érintené. A magam részéről, tekintetes Tanács, annak az álláspontomnak vagyok bátor kifejezést adni, hogy az indítványoknak ilyen értelemben való elfogadá­sával szemben aggodalmakat és komolyabb kifogá­sokat emelni alig lehet, sőt tekintettel azok intencióira, kívánatosnak tartom, hogy az indítványok értelmében kísérletképen intézkedés történjék. Ezt azonban nem úgy találom végrehajtandónak, hogy szabályrendelet módosítással összekötött nehézkes szakbizottmány alakíttassék, hanem egyelőre olyképen, hogy a köz­gyűlés a fentebb ismertetett indítványok intencióinak illetőleg azoknak a fentebb módosított céljainak megvalósítására, a kebeléből az egyik alpolgármester elnöklete alatt kísérletképen húsztagú bizottságot küld ki, melynek hatáskörét a fentebb előadottak szellemében kell megállapítani. Ennek a bizottságnak a mandátuma a most folyó ülésszak végéig tartana és akkor döntsön a törvényhatóság közgyűlése a fölött, várjon az ekként ideiglenesen kiküldött bizottságot az időközben szer­zett gyakorlati tapasztalatokra és az eddig elért ered­ményekre való tekintettel szakbizottságként kívánja-e megszervezni. Ilyen irányú javaslatomat az értekezlet is magáévá­­tette és azért van szerencsém a tekintetes Tanácsot arra kérni, hogy az indítványoknak ilyen értelemben való elfogadása iránt a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez előterjesztést tenni méltóztassék. Budapest, 1921. évi szeptember 24. Rényi Dezső alpolgármester. Ebben az ügyben a tanács a következő határo­zatot hozta: A tanács a Rényi Dezső alpolgármester úr elő­terjesztésében foglaltakhoz hozzájárulva, azt pártoló javaslattal terjeszti a törvényhatósági bizottság köz­gyűlése elé. Ezzel kapcsolatban a tanács azzal a javaslattal járul a közgyűlés elé, hogy a megalakí­tandó bizottság elnökéül Rényi Dezső alpolgármester urat, tagjaiul pedig Bauknecht Tamás, Bohn József, Ereky Károly, Gallamner Károly, Ilovszky János, dr. Kazay László, dr. Kossalka János, Kutasy Jenő, dr. Lázár Ferenc, Müller Antal, Müller József Leó, Nagy Ferenc, Nagy István, Pekovics János, Piazza Győző, Szémann Mihály, dr. Szőke Gyula, dr. Vasek Ernő, Wayand Miklós és Wolff Károly törvényhatósági bizottsági tag urakat kijelölni,­­ egyszersmind a polgár­mester úrnak felhatalmazást adni méltóztassék arra, hogy az érdekelt ügyosztályokat vezető tanácsnokokat a szükséghez képest a bizottságba kiküldhesse.

Next