Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 28-54. szám)
1921-10-28 / 45. szám
nagy horderejű s a jelenlegi viszonyok között fokozottan indokolt intencióinak megvalósíttatását illetőleg, minthogy az indítványok szövegezésének értelmezése tekintetében is voltak kétségek és észrevételek. Ennélfogva a polgármester úr az ügyre vonatkozó iratokat nekem, mint csoportvezető alpolgármesternek adta ki oly felhívással, hogy a kérdést szélesebb mederben, esetleg értekezleten újabb tárgyalás alá vegyem és a tárgyalások eredményéről véleményes jelentést terjesszek elő. E felhívás következtében a következőket van szerencsém a tekintetes tanácsnak jelenteni. Tekintettel arra, hogy az indítványok a gyakorlati közigazgatásba kapcsolódnak, mindenekelőtt szükségesnek tartottam, hogy a gyakorlati szempontok kellő megvilágítása érdekében mindazok az ügyosztályok, amelyek az indítványok értelmében kontemplált hivatali tevékenységet fejtenek ki, e kérdésben meghallgattassanak és nekik mód nyújtassák arra, hogy az indítványokhoz saját hatáskörük gyakorlati vonatkozásából hozzászólhassanak. Az ügyosztályok ezen felhívásnak megfeleltek és ezeknek, név szerint: a tanácsi II. (út- és csatornaépítési), III. (városépítési), V. (közlekedési), VIII. (közélelmezési), XII. (vízvezetéki és világítási), XIII. (építkezési) és XVI. (városgazdasági) ügyosztályoknak véleményes jelentéseit van szerencsém a tekintetes tanácsnak bemutatni. E jelentések szövegéből méltóztatnak mindenekelőtt meggyőződést szerezni arról, hogy az ügyosztályok dr. Kossalka János bizottsági tag úr indítványának 2. pontjában foglaltakkal szemben táplálnak főleg aggodalmat oly értelemben, hogy ezen indítványnak elfogadása hatásköri összeütközésekre, továbbá az igazgatás meglassítására és a szállítások s közmunkák megrendelésénél az ügymenet megbénítására vezetnek. Egyéb tekintetben az ügyosztályok álláspontja nagyjából úgy jellemezhető, hogy az új bizottság felállítása felesleges módon illeszkednék bele a közigazgatásba és a gyors intézkedés hátrányára válnék. Az ügyosztályi jelentések beérkezte után a kérdést értekezleten kívántam tárgyalni és arra az indítványozó bizottsági tag urakat, az érdekelt ügyosztályokat, valamint a tiszti főügyész urat is meghívtam. Az értekezleten az indítványok fölött igen beható eszmecsere fejlődött ki, melynek folyamán dr. Kossalka János bizottsági tag úr mindenekelőtt azt a bejelentést tette, hogy indítványának 2. pontjától, mellyel szemben az ügyosztályok aggodalmukat fejezték ki és amely különben sem volt indítványának kardinális része feláll. Ez a bejelentés nagyon egyszerűsítette a kérdést és megkönyítette annak megoldását. Arról volt most már ugyanis szó, hogy legyen a főváros bonyolult közigazgatási gépezetében egy fórum, amely a közmunkák és közszállítások eljárása fölött ellenőrző felügyeletet gyakorolva, a követendő eljárást egyöntetűvé és egységessé iparkodjék tenni s a netalán fennforgó visszásságokat orvosolja vagy az orvoslásra vonatkozólag javaslatokat tegyen. Ennek a bizottságnak a működéséhez alapul szolgálnának azok a nyilvántartások, amelyeket az V. és a XIII. ügyosztályok mintájára valamennyi érdekelt ügyosztály hivatva volna vezetni és amely nyilvántartók az összes közmunkákat és szállításokat, valamint a szállítókra, vállalkozókra vonatkozó adatokat ölelnék fel. A szakértekezleten elhangzott vélemények az immár egyesített indítványnak az indítványozók részéről történt kimerítő interpretálása után egyetértően megegyeztek abban, hogy a főváros összes közmunkáira és szállításaira kiterjedő nyilvántartónak felállítására és vezetésére szükség van. Szükség van azért, mert a nyilvántartóból nyerhető adatok és áttekinthetőség révén fontos, hasznos és célszerű közgazdasági és adminisztracionális intézkedések lesznek foganatba vehetők. Az indítvány elfogadását indokolja az a körülmény is, hogy a felállítandó bizottság a főváros közmunkáinak és közszállításainak vállalatba adásánál a törvényhatósági bizottság többsége által reprezentált elvek érvényesítését közvetlenül ellenőrizheti, működése a munkák és szállítások vállalatba adásánál szükséges egyöntetű eljárás biztosítását is eredményezni fogja és javaslataival az esetleges konkrét panaszok elbírálását is megkönnyíti, anélkül, hogy a már meglevő bizottságok hatáskörét bármely tekintetben érintené. A magam részéről, tekintetes Tanács, annak az álláspontomnak vagyok bátor kifejezést adni, hogy az indítványoknak ilyen értelemben való elfogadásával szemben aggodalmakat és komolyabb kifogásokat emelni alig lehet, sőt tekintettel azok intencióira, kívánatosnak tartom, hogy az indítványok értelmében kísérletképen intézkedés történjék. Ezt azonban nem úgy találom végrehajtandónak, hogy szabályrendelet módosítással összekötött nehézkes szakbizottmány alakíttassék, hanem egyelőre olyképen, hogy a közgyűlés a fentebb ismertetett indítványok intencióinak illetőleg azoknak a fentebb módosított céljainak megvalósítására, a kebeléből az egyik alpolgármester elnöklete alatt kísérletképen húsztagú bizottságot küld ki, melynek hatáskörét a fentebb előadottak szellemében kell megállapítani. Ennek a bizottságnak a mandátuma a most folyó ülésszak végéig tartana és akkor döntsön a törvényhatóság közgyűlése a fölött, várjon az ekként ideiglenesen kiküldött bizottságot az időközben szerzett gyakorlati tapasztalatokra és az eddig elért eredményekre való tekintettel szakbizottságként kívánja-e megszervezni. Ilyen irányú javaslatomat az értekezlet is magáévátette és azért van szerencsém a tekintetes Tanácsot arra kérni, hogy az indítványoknak ilyen értelemben való elfogadása iránt a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez előterjesztést tenni méltóztassék. Budapest, 1921. évi szeptember 24. Rényi Dezső alpolgármester. Ebben az ügyben a tanács a következő határozatot hozta: A tanács a Rényi Dezső alpolgármester úr előterjesztésében foglaltakhoz hozzájárulva, azt pártoló javaslattal terjeszti a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé. Ezzel kapcsolatban a tanács azzal a javaslattal járul a közgyűlés elé, hogy a megalakítandó bizottság elnökéül Rényi Dezső alpolgármester urat, tagjaiul pedig Bauknecht Tamás, Bohn József, Ereky Károly, Gallamner Károly, Ilovszky János, dr. Kazay László, dr. Kossalka János, Kutasy Jenő, dr. Lázár Ferenc, Müller Antal, Müller József Leó, Nagy Ferenc, Nagy István, Pekovics János, Piazza Győző, Szémann Mihály, dr. Szőke Gyula, dr. Vasek Ernő, Wayand Miklós és Wolff Károly törvényhatósági bizottsági tag urakat kijelölni, egyszersmind a polgármester úrnak felhatalmazást adni méltóztassék arra, hogy az érdekelt ügyosztályokat vezető tanácsnokokat a szükséghez képest a bizottságba kiküldhesse.