Fővárosi Közlöny, 1922 (33. évfolyam, 20-38. szám)

1922-06-23 / 32. szám

évben megállapított s állandó jellegű 109.500 m3 szennyesvízmennyiség szivattyúzási költsége 38.828 K 70 fillér, amelynek felét, vagyis a 19.424 K 30 fillért tartozik a felebbező megfizetni. Ha ezt az állandó szennyvízmennyiséget és az 1920. évi szénárakat, munkabéreket és fuvarbéreket vesszük a számítás alapjául, akkor már az 1920. évre nem 500 koronát, hanem az 1921. évre meg­állapított összeghez közelálló üzemköltséget kellett volna felebbezőnek fizetnie. Mivel ezek szerint az 1921. évre a felebbezőre kivetett üzemköltség a tényleges árak és adatok alapján állapíttatott meg, ennélfogva a tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. 31. Tanácsi előterjesztés az Országos Munkás­biztosító felebbezésére a pestújhelyi kórház szennyvizeinek­ a székesfőváros csatornaháló­zatán keresztül a Dunába való levezetésének engedélye kapcsán megszabott feltételek ügyé­ben. (Előadó: Fock tanácsnok.) 10.908/1922—11. szám. A tanács 1921. december 22-én 130.456/1921 — 11. szám alatt kelt határozatával megengedte az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak, hogy a Pestújhelyen lévő munkáskórházának szenny­vizeit a székesfőváros csatornahálózatán át vezethesse a központi csatornaszivattyú telepen keresztül a Dunába. A tanács ezt az engedélyt megadta, figyelemmel a kórház közérdekű rendeltetésére, dacára annak, hogy a főváros csatornahálózatának az a szakasza, amelyen a kórház szennyvizeinek keresztül kell haladniuk, túl van terhelve. S tekintettel arra, hogy a csatornáknak a fentartása és a szennyvizeknek a szivattyúzása a fővárosnak is költségébe kerül, a kórház szennyvízmennyiségével arányos költséghozzá­járulást kívánt a tanács. Az engedély megadását pedig a körülmények méltányos mérlegelésével az alábbi feltételekhez kötötte: Az engedélyes igazolni tartozik azt, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága megengedte, hogy a szennyvizek az ő csatornáján keresztül jussanak a főváros csatornahálózatába ; meg kell szereznie és bemutatnia Rákospalota község­­ helyhatósági építési engedélyét, meg kell kapnia a vízjogi engedélyt és ezt igazolnia kell; a szennyes­vizek átemelési, szivattyúzási költségeit megállapított minimális összegben viselnie kell; többlet vízfogyasz­tásnál a szennyvízmennyiség növekedésének meg­felelő nagyobb költségét viseli; kikötötte a tanács az ellenőrzés jogát; kötelezte az engedélyest arra, hogy amennyiben szükséges a fővárosi csatornahálózat előtt beiktatott kisebb szabványú csatornaszakaszt saját költségén bővítse; az engedélyesnek kórháza területén kívül a közterületen elzáró készüléket kell felszerelnie, hogy szükség esetén a kórházi szenny­vizek lefolyása meggátoltassák; fentartotta magának a tanács azt a jogot, hogy az engedélyes csatornáján át a fővárosi csatornahálózatba szennyvíz levezetésre másoknak is adhasson engedélyt; a főváros felelős­séget nem vállal a kórház szennyvizeinek akadálytalan levezetéséért; ezeknek a feltételeknek a biztosítására az engedélyesnek biztosítékot kell letennie; a fel­tételek be nem tartása esetén és közérdekből a főváros az engedélyt bármikor visszavonhatja. A felebbező magára nézve sérelmesnek tartja az engedélynek következő kikötéseit, hogy a magyar királyi államvasutak igazgatóságának beleegyező nyilatkozatát, Rákospalota község helyhatósági enge­délyét és a vízjogi engedélyt igazolnia kell; a szivat­tyúzási üzemköltségeknek a székesfőváros által való egyoldalú megállapítását; a megállapított biztosíték letételét, hogy a főváros az engedély feltételeinek be nem tartása esetén vagy közérdekből az engedélyt visszavonhassa; a 40 cm. átmérőjű csatornaszakasz esetleg szükséges kibővítésére reá rótt kötelezettséget; a kórház területén kívül elzáró készüléknek alkal­mazását; azt a kikötést, hogy a főváros másnak is adhasson engedélyt a kórház csatornáján át szeny­víznek a levezetésére a fővárosi csatornahálózatba; végül azt a kikötést, hogy a főváros felelősséget nem vállal a kórház szennyvizeinek akadálytalan leveze­téséért. Ezeknek a kikötéseknek az elejtését s részben módosítását kéri. A székesfőváros közönségének érdekeit szem előtt tartva, méltányosan megállapított s valóban szükséges feltételeknek fentartását, a megadott engedélynek változatlanul való meghagyását s ennél­fogva a felebbezés elutasítását javasolja a tanács. 32. Bizottsági és tanácsi előterjesztés az állat-és növénykert területén önálló vízvezeték be­rendezési költségeinek fedezete ügyében. (Elő­adó : dr. Berczel tanácsnok.) 66.752/1922—XVI. szám. Már az 1922. évi költségelőirányzatnak tárgyalása során szóba kerültek azok a nehézségek, amelyek az állat- és növénykertre egyrészről a vízhasználatnak korlátozása folytán növényzetének fentartása szempontjából, másrészt a vízdíjköltségeknek köbméterenként 1 koronáról 2 koronára emelkedéséből az intézmény költségvetése szempontjából hárulnak. Minthogy pedig az állat- és növénykert pázsitjainak, fáinak, bokrainak, virágainak, utainak öntözése magának az intézménynek létérdeke, ami nélkül az sem nem növénykert, sem nem üdülő­hely s így főleg a jelen időkben, amikor a lakos­ságnak nagy része ott keresi nyári pihenőjét, meg­felelő locsolás nélkül éppen kimondott céljának nem felelne meg, azért a városgazdasági ügyosztály már akkor rámutatott arra a megoldási módra, hogy az állat- és növénykertnek meglevő vízcsőhálózatát ne a székesfővárosi vízművek által termelt vízzel, hanem saját talajvízével tápláljuk. Ez a víz a Közegészségügyi és bakteriológiai intézetnek szakvéleménye szerint bakteriológiai szem­pontból kifogás alá nem esik, mert 1 cc­ében csak 15—20 baktérium található, amelyek közönséges vízi fajok. Betegséget okozó baktériumokat a víz nem tartalmaz. A vegyészeti és élelmiszervizsgáló inté­zetnek szakvéleménye szerint a víz némi szennye­zettsége és szilárd alkotórészeinek magasfokú tartalma miatt ivóvíznek nem alkalmas ugyan, de locsolásra mindenesetre jó és az állatok itatására való felhasz­nálhatóságát illetőleg újabb vizsgálatnak vetjük majd alá. Az állat- és növénykertnek évi vízszükséglete mintegy 300.000 köbméter, napi szükséglete tehát mintegy 830 köbméter. Egy korona egységdíj mellett az intézmény 1921-ben 367.716 korona 50 fillér vízdíjat fizetett. Két korona újabban megállapított kedvezményes díj és korlátolt fogyasztás mellett tehát az évi költség mindenesetre felülmúlja a 600.000 koronát.

Next