Fővárosi Közlöny, 1922 (33. évfolyam, 20-38. szám)
1922-06-23 / 32. szám
évben megállapított s állandó jellegű 109.500 m3 szennyesvízmennyiség szivattyúzási költsége 38.828 K 70 fillér, amelynek felét, vagyis a 19.424 K 30 fillért tartozik a felebbező megfizetni. Ha ezt az állandó szennyvízmennyiséget és az 1920. évi szénárakat, munkabéreket és fuvarbéreket vesszük a számítás alapjául, akkor már az 1920. évre nem 500 koronát, hanem az 1921. évre megállapított összeghez közelálló üzemköltséget kellett volna felebbezőnek fizetnie. Mivel ezek szerint az 1921. évre a felebbezőre kivetett üzemköltség a tényleges árak és adatok alapján állapíttatott meg, ennélfogva a tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. 31. Tanácsi előterjesztés az Országos Munkásbiztosító felebbezésére a pestújhelyi kórház szennyvizeinek a székesfőváros csatornahálózatán keresztül a Dunába való levezetésének engedélye kapcsán megszabott feltételek ügyében. (Előadó: Fock tanácsnok.) 10.908/1922—11. szám. A tanács 1921. december 22-én 130.456/1921 — 11. szám alatt kelt határozatával megengedte az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak, hogy a Pestújhelyen lévő munkáskórházának szennyvizeit a székesfőváros csatornahálózatán át vezethesse a központi csatornaszivattyú telepen keresztül a Dunába. A tanács ezt az engedélyt megadta, figyelemmel a kórház közérdekű rendeltetésére, dacára annak, hogy a főváros csatornahálózatának az a szakasza, amelyen a kórház szennyvizeinek keresztül kell haladniuk, túl van terhelve. S tekintettel arra, hogy a csatornáknak a fentartása és a szennyvizeknek a szivattyúzása a fővárosnak is költségébe kerül, a kórház szennyvízmennyiségével arányos költséghozzájárulást kívánt a tanács. Az engedély megadását pedig a körülmények méltányos mérlegelésével az alábbi feltételekhez kötötte: Az engedélyes igazolni tartozik azt, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága megengedte, hogy a szennyvizek az ő csatornáján keresztül jussanak a főváros csatornahálózatába ; meg kell szereznie és bemutatnia Rákospalota község helyhatósági építési engedélyét, meg kell kapnia a vízjogi engedélyt és ezt igazolnia kell; a szennyesvizek átemelési, szivattyúzási költségeit megállapított minimális összegben viselnie kell; többlet vízfogyasztásnál a szennyvízmennyiség növekedésének megfelelő nagyobb költségét viseli; kikötötte a tanács az ellenőrzés jogát; kötelezte az engedélyest arra, hogy amennyiben szükséges a fővárosi csatornahálózat előtt beiktatott kisebb szabványú csatornaszakaszt saját költségén bővítse; az engedélyesnek kórháza területén kívül a közterületen elzáró készüléket kell felszerelnie, hogy szükség esetén a kórházi szennyvizek lefolyása meggátoltassák; fentartotta magának a tanács azt a jogot, hogy az engedélyes csatornáján át a fővárosi csatornahálózatba szennyvíz levezetésre másoknak is adhasson engedélyt; a főváros felelősséget nem vállal a kórház szennyvizeinek akadálytalan levezetéséért; ezeknek a feltételeknek a biztosítására az engedélyesnek biztosítékot kell letennie; a feltételek be nem tartása esetén és közérdekből a főváros az engedélyt bármikor visszavonhatja. A felebbező magára nézve sérelmesnek tartja az engedélynek következő kikötéseit, hogy a magyar királyi államvasutak igazgatóságának beleegyező nyilatkozatát, Rákospalota község helyhatósági engedélyét és a vízjogi engedélyt igazolnia kell; a szivattyúzási üzemköltségeknek a székesfőváros által való egyoldalú megállapítását; a megállapított biztosíték letételét, hogy a főváros az engedély feltételeinek be nem tartása esetén vagy közérdekből az engedélyt visszavonhassa; a 40 cm. átmérőjű csatornaszakasz esetleg szükséges kibővítésére reá rótt kötelezettséget; a kórház területén kívül elzáró készüléknek alkalmazását; azt a kikötést, hogy a főváros másnak is adhasson engedélyt a kórház csatornáján át szenyvíznek a levezetésére a fővárosi csatornahálózatba; végül azt a kikötést, hogy a főváros felelősséget nem vállal a kórház szennyvizeinek akadálytalan levezetéséért. Ezeknek a kikötéseknek az elejtését s részben módosítását kéri. A székesfőváros közönségének érdekeit szem előtt tartva, méltányosan megállapított s valóban szükséges feltételeknek fentartását, a megadott engedélynek változatlanul való meghagyását s ennélfogva a felebbezés elutasítását javasolja a tanács. 32. Bizottsági és tanácsi előterjesztés az állat-és növénykert területén önálló vízvezeték berendezési költségeinek fedezete ügyében. (Előadó : dr. Berczel tanácsnok.) 66.752/1922—XVI. szám. Már az 1922. évi költségelőirányzatnak tárgyalása során szóba kerültek azok a nehézségek, amelyek az állat- és növénykertre egyrészről a vízhasználatnak korlátozása folytán növényzetének fentartása szempontjából, másrészt a vízdíjköltségeknek köbméterenként 1 koronáról 2 koronára emelkedéséből az intézmény költségvetése szempontjából hárulnak. Minthogy pedig az állat- és növénykert pázsitjainak, fáinak, bokrainak, virágainak, utainak öntözése magának az intézménynek létérdeke, ami nélkül az sem nem növénykert, sem nem üdülőhely s így főleg a jelen időkben, amikor a lakosságnak nagy része ott keresi nyári pihenőjét, megfelelő locsolás nélkül éppen kimondott céljának nem felelne meg, azért a városgazdasági ügyosztály már akkor rámutatott arra a megoldási módra, hogy az állat- és növénykertnek meglevő vízcsőhálózatát ne a székesfővárosi vízművek által termelt vízzel, hanem saját talajvízével tápláljuk. Ez a víz a Közegészségügyi és bakteriológiai intézetnek szakvéleménye szerint bakteriológiai szempontból kifogás alá nem esik, mert 1 ccében csak 15—20 baktérium található, amelyek közönséges vízi fajok. Betegséget okozó baktériumokat a víz nem tartalmaz. A vegyészeti és élelmiszervizsgáló intézetnek szakvéleménye szerint a víz némi szennyezettsége és szilárd alkotórészeinek magasfokú tartalma miatt ivóvíznek nem alkalmas ugyan, de locsolásra mindenesetre jó és az állatok itatására való felhasználhatóságát illetőleg újabb vizsgálatnak vetjük majd alá. Az állat- és növénykertnek évi vízszükséglete mintegy 300.000 köbméter, napi szükséglete tehát mintegy 830 köbméter. Egy korona egységdíj mellett az intézmény 1921-ben 367.716 korona 50 fillér vízdíjat fizetett. Két korona újabban megállapított kedvezményes díj és korlátolt fogyasztás mellett tehát az évi költség mindenesetre felülmúlja a 600.000 koronát.