Fővárosi Közlöny, 1926 (37. évfolyam, 18-28. szám)

1926-06-15 / 26. szám

Beérkezett építési kérvények. Budapest székesfőváros tanácsához 1926. június 5—12. közti időszakban a következő nagyobb épí­tési engedély iránti kérelmek érkeztek: Özv. dr. Donáth Józsefné II., Apostol-u. 8. sz., nyaraló; Gazdik Kálmánné VIII., Staffenberger-u. 8. sz., ráépítés; Káldor Sándor I., Bornemissza-u. 48. sz., családi ház; Peledi János VI., Reitter Ferenc-u. 76. sz., lakóház; Fischer József I., Zenta-u. 3. sz., négyemeletes ház; Bauer Béla I., Orbánhegyi-út 9981/2., hrsz., családi ház; Farkas Ferenc II., Pasa­réti-út 4029/14. hrsz., családi ház. Kormányrendeletek. — •••— 41.493/1926. B. M. szám. Magyar királyi belügyminiszter. A fegyelmi úton hivatalvesztésre ítélt közszol­gálati alkalmazottak és családtagjaik részére vasúti arcképes igazolványt nem lehet kiállítani. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének [Buda­pest székesfőváros polgármesterének is] és a m. kir. állami rendőrség budapesti és valamennyi kerületi főkapitányának.) A közszolgálati alkalmazottak vasúti menet­kedvezménye tárgyában kiadott 1925. évi 4747. el­. számú körrendeletem*) 3. pontjának második be­kezdése szerint a fegyelmi úton hivatalvesztésre ítélt közszolgálati alkalmazottak és családtagjaik részére az arcképes igazolványt még abban az esetben sem lehet kiállítani, ha kegyelemből nyugellátásban része­sülnek. Kérdés merült fel, hogy a vasúti arcképes igazol­vány megilleti-e azokat a hivatalvesztésre ítélt köz­szolgálati alkalmazottakat, akiknek ellátási igényét nem kegyelmi úton, hanem a fegyelmi hatóság a hivatal­vesztés kimondásával a büntetés enyhébb fokozataként állapította meg. (1923: II. t.-c. 16. §. e) pontja.) A kérdés tisztázása végett értesítem, hogy a fegyelmi úton hivatalvesztésre ítélt közszolgálati alkal­mazottak és családtagjaik részére vasúti arcképes igazolványt, akár részesülnek ellátásban, akár nem, nem lehet kiállítani, mert a vasúti menetkedvezmény a közszolgálati alkalmazottaknak nem törvényben, vagy törvényen alapuló rendeletben biztosított joguk, hanem méltányosságból nyert kedvezményük, méltá­nyosság gyakorlásának pedig csak a minden tekintetben kifogástalan közszolgálati alkalmazottakkal szemben lehet helye, Budapesten, 1926. május 7-én. A miniszter helyett: Ladik s. k., államtitkár, pénztárnál kezdte meg, ahonnan a számvevőség és a pénztár átszervezése alkalmával a számvevőséghez lépett át. E minőségében először az akkoriban nagyon erős forgalmú vízvezetéki-kölcsönügyi számvevőségi osztályba került, majd a VI. kerület számvevőségi osztály vezetésével bízatott meg; ebből a munka­körből azután ismét a központi számvevőséghez hívták vissza, hol a főszámvevő mellett speciális munkakört töltött be. Végigjárta a számvevőségi elő­léptetések egész sorozatát, míg 1921-ben helyettes főszámvevőnek választotta meg a tanács. Hatalmas munkabírása és kötelességtudása mel­lett csendes szerénysége és mélyenjáró képzettsége voltak azok a jellemző tulajdonságai, amelyekkel fel­jebbvalóinak elismerését és megbecsülését megsze­rezte, szolgálatkészsége és előzékeny modora pedig úgy a kartársak, mint a hozzáfordulók szeretetét és tiszteletét juttatta neki osztályrészül. Négy évtizedes működés után, akkor, amikor a sokszorosan kiérde­melt nyugalomba vonulhatott volna, ragadta el a ha­lál, mely azonban soha nem törölheti el a reá való szeretettel teljes visszaemlékezést. Tisztviselők áthelyezése. A polgármester a közszolgálat érdekében áthe­lyezte Haas Pál kezelőtisztet a II. kerületi anya­könyvvezetőségtől az I. kerületi anyakönyvvezető­séghez, Pitlik Gyula havidíjas hivatalnokot pedig a fogyasztási adóügyi igazgatóságtól a központi szám­vevőséghez. Egyidejűleg Haas Pál kezelőtisztet az I. kerületi anyakönyvvezetőségnél anyakönyvvezető­helyettesnek kijelölte s a házassági anyakönyv veze­tésével és a házasságoknál való közreműködéssel is megbízta, a II. kerületi anyakönyvvezetőségnél viselt anyakönyvvezetőhelyettesi tisztsége alól felmentette. SZEMÉLYI ÜGYEK. Halálozás.­­ Liskowetz Imre k­h. főszámvevő Balatonkene­sén, ahova egészségének helyreállítása végett utazott, súlyos szenvedés után, mégis váratlanul elhúnyt. Liskowetz Imre 1862-ben született és 1885-ben lépett a főváros szolgálatába. Működését a központi I­ B. K. 1926. évf. 12. lapon. Altisztek áthelyezése. A polgármester a közszolgálat érdekében át­helyezte Jakab Pál II. osztályú altisztet a Szent László-kórháztól a tanácsi segédhivatalba, Lőrincz István II. osztályú altisztet a köztisztasági hivataltól az Erzsébet-szegényházhoz, Dobos István III. osz­tályú altisztet a tanácsi segédhivataltól a VIII. ker. elü­ljárósághoz, Weidenperger Ferenc III. osztályú al­tiszt, kőtéri őrt a tanácsi II. ügyosztálytól a II. ker. elöljárósághoz, innen Hetzendorfer Ferenc ideiglenes altisztet a tanácsi II. ügyosztályhoz kőtéri őri teen­dők ellátására. Ingatlanok forgalma. — 1926. junius 7-től junius 13-ig. — Pesti rész. Mü­ller Vilmosról Ve része Müller Andrásra (VI., Szent László-u. 150. sz.), 1548., 1549., 1550-1552/a/176. hrsz., 13,000.000 K-ért. Reznik Jánosnéról illetősége Hathy Károlyra (X., Delej-u. 23. sz.), 8631/a/1/371. hrsz., 38,500.000 K-ért. Stern Benőnéről illetősége dr. Racz Hermán és nejére (VI., Szabolcs-u. 30. sz.), 2915. hrsz., öröklés. Budapesti építő r.-t.-ról Magyarországi munkások rokkant­segélyre és nyugdijegyletére (V., Géza-u. 1. sz.), 907., 906/b hrsz., 5.490.000.000 K-ért. Gürtler János és nejéről 14/266 része Vértes László és birtoktársára (VII., Egressy-út 54-56. sz.), 2441., 2442., hrsz., 60,000.000 K-ért. Wassermann Miksa és Mórról Gyeney Márton és nejére (IX., Dandár-u. 26. sz.), 9539/a hrsz. 770,0011.000 K-ért. Özv. Friedl Frigyesnéről Va része Jakab Sándor és ne­jére (X., Lengyel­ u. 21. sz.), 2004—2005/3/17 hrsz., öröklés.

Next