Fővárosi Közlöny, 1927 (38. évfolyam, 1-16. szám)
1927-01-28 / 5. szám
több mint háromnegyeddel leszállott. Egész gazdasági rétegeket fog tönkretenni, ha ilyen felelőtlenül és teljesen alaptalanul, egyszerűen valakinek a meggyőződése alapján informálják a közönséget. El tud képzelni további intézkedéseket ebben az irányban, amint helyesen mutatott rá a tiszti főorvos, hogy szigorú rendszabályokat kell kiadni a kültelki mozik levegőjének kellő tisztántartására, ugyanezt a város belterületén levő egyes mozikban is meg kell valósítani azokkal a régi rendszabályokkal együtt, amelyek a tanács előtt feküsznek. De általánosságban ilyen kijelentéseket tenni helytelen és a felelősségérzet hiányát jelenti. Fel kell tehát ez ellen emelni a szavunkat és figyelmeztetni kell Budapest székesfőváros közönségét, hogy teljesen valótlanok azok a hírek, ijesztgetések és rémítgetések, amelyek a spanyoljárvány tekintetében elterjednek. A mostani tiszti főorvos személye teljes garancia ebben az irányban, amint azt eddigi működéséről megállapíthatták, s amint az eddig tett propozícióiból is bizonyosra vehetik, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel ott lesz a tett helyén és minden közegészségi rendelkezést meg fog tenni, hogy az esetleges járvány minél kisebb térre lokalizáltassék. Ezenkívül a székesfőváros tanácsában, valamint a közegészségügyi bizottság tagjaiban is megvan az elhatározás és akaraterő, hogy rendelkezésre bocsássák magukat úgy a tiszti főorvosnak, mint a tanácsnak, hogy különösen az orvostagokkal bátran rendelkezhetnek, s abban a pozíciójukban, amellyel a székesfőváros közönsége őket megtisztelte, abban a pillanatban, amikor a székesfőváros közönségének egészségügye veszedelemben van, ők is ott lesznek a tett helyén és minden erejükkel és orvosi képességükkel rajta lesznek, hogy a járványt lokalizálni tudják. Kéri a tiszti főorvost és a tanácsot, ne csak a háziorvosokra és kezelőorvosokra rendeljék el a megbetegedések kötelező bejelentését, hanem adják tudtul, hogy azok a családok is kötelességet teljesítenek, ahol esetleg nem tudnak orvost hívni, különösen a proletárrétegekben, ha a kerületi tisztiorvosnak vagy a tisztifőorvosi hivatalnak bejelentik a megbetegedéseket. A tisztifőorvos intézkedjék, hogy állandó permanencia legyen a kerületi elüljáróságoknál és azoknál a családoknál is, ahol szegény emberek nem tudtak orvost hívni, megjelenjék a tisztiorvos és gondoskodjék megfelelő orvosi ellátásról, gyógyszerről és gyógykezelésről. Körmöczi Zoltán: Erre megvan a lehetőség szegényalapon. (Úgy van!) Klár Zoltán: A fontos, hogy meglegyen rá a felkészültség és fel kell rá hívni a figyelmet. Csordás Elemér tisztifőorvos: Mindenekelőtt hálásan megköszöni az elnöklő alpolgármesternek a bizottság nevében mondott üdvözlő szavait. Klár biz.tag felszólalására a következőkben vázolja a helyzetet a mostani hurutos megbetegedésekkel kapcsolatban. A külföldi megbetegedésekről most már teljesen pontos információkat kapnak, miután a népszövetség sürgönyben megkapja a jelentéseket az összes államoktól, viszont mindenfelé sürgönyben ad ki értesítést. Scholtz államtitkár szívességéből mindennap megkapja a jelentéseket egész Európára. Eszerint Ausztriában és Bécsben még egyáltalán semmiféle tömeges megbetegedés nincs. Cseh-Szlovákiából a legutolsó jelentés arról szól, hogy enyhe jellegű influenza van, de spanyolnátháról beszélni nem lehet. Az úgynevezett spanyol megbetegedés terjedésének iránya nyugati Svájcból keleti Svájc felé, Köln, Oblenz, Dániában felfelé és most Németországban kezd mutatkozni. Közvetlen szomszédságunkban, Ausztriában és a Csehország által elszakított területen megbetegedés nincsen. Mikor az első megbetegedések tudomásukra jutottak, kötelességüknek tartották minden intézkedésre felkészülni arra az eshetőségre, ha a betegség hozzánk is eljut. A sajtó tudósítói előtt kijelentette, hogy spanyolmegbetegedés Budapesten nincs és ezt ma is ki kell jelentenie, hogy spanyoljárványról, spanyolmegbetegedésről Budapesten szó nincsen. (Helyeslés.) Egészen laikus magyarázatot fog adni. Ha Budapesten van ezer bárányhimlős beteg, minden szülő meg fog ijedni, ha a gyermekén lázas kiütés van. A hatóságot azonban kevésbbé fogja a dolog érdekelni annak ellenére, hogy ezer megbetegedés van. Ha azonban öt-hat álhimlőmegbetegedés volna, akkor már felfigyelnének, mert ez komoly dolog. Ha ellenben csak egyetlenegy valódi himlőmegbetegedés volna, akkor már az egész közegészségi apparátusnak munkába kellene lépnie. Ugyanígy van a mostani helyzet. Budapesten van több ezer náthalázas megbetegedés. Ezenkívül az utóbbi napokban, különösen az előző két nap óta emelkedett az enyhe influenzás megbetegedések száma, ellenben olyan megbetegedés, aminőre 1918-ban jobb elnevezés hiányában a spanyolnátha megjelölést használták és amelyre ma is Nyugat-Európában a spanyolnátha elnevezést használják, milyen megbetegedés nincs Budapesten. Igaz, hogy a farmhírek megjelentek. Egy pár egészen klassz esetet felemlít. Tegnap értesítést kapott, hogy egyik gyakorlóorvos spanyolnáthamegbetegedést jelentett a tiszti orvosnál. Azonnal kiküldte a helyszínére s mielőtt kiment volna, érdeklődött, a kórházban vagy a lakásán van-e a beteg. Azt válaszolták, minek menjen kórházba, hiszen már másnap hivatalba megy. A László-kórházban három nappal ezelőtt meghalt az egyik beszállított beteg. Spanyolnáthára tartották gyanúsnak, megejtették a boncolást, megállapították, hogy nyolc nap óta tüdőgyulladása volt és olyan késő stádiumban vitték a kórházba, hogy már nem lehetett rajta segíteni. Tehát egyik sem spanyolnátha. Az egyik szanatóriumban pár órával a beszállítás után lázas tünetek között egy előkelő öregebb úr meghalt. Azt mondták rá: spanyolnátha. Kiderült, hogy lázas, gennyes féregnyulványgyulladása volt. Klár Zoltán: A gyászjelentésben kiadták, hogy spanyolban halt meg. Csordás Elemér tiszti főorvos: Az ilyen híradásoktól tartózkodni kell. Ismerteti a László-kórházi helyzetet. A legutóbbi héten felvettek 196 influenzás beteget, kérdőjellel a jelentésen. A legnagyobb részük cselédlány, akinek a gazdája megijedt a járványtól, vagy ágyrajáró iparos, vagy más alkalmazott. A legtöbbjüket egy-két nap múlva mint egészségest elbocsátották. A 196 közül mindössze 16 volt tüdőgyulladásban, ezek közül kettő halt meg. A kerületi tiszti orvosoktól minden nap megkapja a jelentést, de különös gondot fordít a halottvizsgálati bizonyítványok állandó szemmeltartására, s mihelyt tüdőgyulladást vagy hasonló halálokat találnak, rögtön külön megvizsálják, nem merülhet-e fel spanyolnátha, járványos influenza vagy tüdőgyulladás esete. Meg kell állapítania, hogy a halálozások aránya ugyanaz, mint az elmúlt hónapban, vagy az előző év ugyanezen hónapjában, ami szintén igen fontos kritérium.