Fővárosi Közlöny, 1927 (38. évfolyam, 46-55. szám)

1927-11-22 / 49. szám

Még egyet kívánnék ezekhez hozzátenni. Neve­zetesen a III. kerületben egy állami gimnázium van, ez is olyan állapotban, amely sem egészségügyi, sem építkezési szempontból nem megfelelő. A dolognak az az előzménye, hogy amidőn a III. kerületben elmulasztották a gimnázium felállítását, azt ideig­lenesen egy bérházban helyezték el azzal, hogy majd néhány év múlva megfelelő gimnáziumépületet fognak oda emelni. Közbejött a háború, közbejöttek egyéb bajok és tény az, hogy az új gimnázium nem épült meg, holott különösen iskolaegészségügyi szempont­ból szükséges volna, hogy a III. ker. lakossága végre egy megfelelő gimnáziumépülethez jusson. Erre nézve a következő indítványt terjesztem be : »A közgyűlés felkéri a m. kir. kormányt, hogy a III. kerületi m. kir. Árpád gimnázium részére sürgősen megfelelő és az iskolaegészségügyi követelményeket kielégítő épületet építtessen.­ Méltóztatnak az indítvány szavaiból látni, hogy nem városi feladatról, hanem állami feladatról van szó, azonban egy közgyűlési határozattal szeretném az államnál megsiettetni e régóta húzódó kérdés elintézését. Kérem a közgyűlést, hogy ezen indítványt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Zimmermann Dezső. (Felkiáltások: Nincs itt.) Töröltetik. Schmarilla Géza. (Felkiáltások : Nincs itt!) Töröltetik. Petrovácz Gyula. (Felkiáltások : Nincs itt!) Töröltetik. Farkas Zoltán. Farkas Zoltán, T. Közgyűlés! Én is az iskolai építkezés programmjának egy részletkérdésével kívá­nok foglalkozni. Meg kell, hogy állapítsam, hogy a főváros a háború előtti időszakokban, a béke eszten­deiben méltó helyet biztosított magának a kultúr­nemzetek sorában az iskolaépítkezések tekintetében. Meg kell azonban állapítanom azt is, hogy ezen a téren a főváros most már nem tesz eleget kötelességé­nek s ma már az iskolaépítkezés terén erős hanyatlás mutatkozik. Sajnos, különösen a külső területek azok, amelyek erősen szenvednek az iskolaépítkezések kérdésének elhanyagolása következtében. Mutatkoz­nak ezek azokban a kerületekben, ahol a főváros, a kislakásos építkezések alkalmával, nagyobb telepe­ket létesít, így különösen a X. kerületben felépült Ceglédi­ úti kislakásos telepen egyáltalában nincs iskola és megtörténik az a sajnálatos dolog, hogy a főváros ittlakó gyermekei kénytelenek a szomszédos községben Pestszentlőrincen iskolát látogatni, mert közelebb nem tud a főváros részükre iskolatermet rendelkezésükre bocsátani. A Ceglédi­ úti gyermekek nem a fővárosi iskolát, hanem a pestszentlőrinci iskolát látogatják. Purebl Győző tanácsnok: Az lehetetlen. Farkas Zoltán : Vidékre járnak ki, mert az ország fővárosa nem tud részükre elegendő iskolát rendel­kezésükre bocsátani. A legközelebbi elemi iskola a Ceglédi­ úti telephez a ferencvárosi pályaudvar körül van, ahová a gyermekeknek órákat kell gyalogol­niok. Minthogy délutáni előadás van, télen sötétben kénytelenek hazajárni, már­pedig ezek a gyermekek nem igen járnak az iskolából nevelőnők kíséretében haza, úgy, hogy a szülők aggodalmaskodva gyermekük testi épsége miatt, igen nagy számban nem is engedik elmenni gyermekeiket az iskolába és ezzel is szaporít­ják az iskolákat nem látogató iskolakötelesek számát. Az iskolaépítkezési programm keretében itt a köz­gyűlésben egyhangúlag határoztuk el,­ hogy a leg­sürgősebb építkezések közé sorozandó a Ceglédi-úti iskola felépítése. A határozatot meghoztuk, elmúlt már másfél esztendő, de ez irányban mi sem történt, míg a Ceglédi-úti lakások száma szaporodott. Ma már 1700 család lakik ott anélkül, hogy a főváros iskolát bocsátott volna rendelkezésükre. Éppen azért hívom fel a közgyűlés figyelmét erre a körülményre, hogyha már megszavazunk iskolai építkezések céljára egy bizonyos összeget, 1.600.000 pengőt, határozzuk el azt is, hogy ebből az összegből a Ceglédi­ úti telep feltétlenül megkapja a maga iskoláját és éppen ezért beszédem végén erre vonatkozó indítványomat elő is fogom terjeszteni. Rá kell mutatnom még arra a körülményre is, hogy a Kőbánya belsejében 50 év­vel ezelőtt felépített elemi iskola nem elégíti ki az ottani szükségletet, mert ahhoz az iskolához közel épült fel egy kétszáz kislakásos bérház és ennek lakos­sága szintén ezt a szűk 50 éves elemi iskolát kény­telen igénybe venni. Az iskola igazgatója nem tudja a gyermekeket elhelyezni és ezért feltétlenül szük­séges, hogy ez az iskola megfelelően kibővíttessék. Fel kívánom hívni a közoktatásügyi tanácsnok figyel­mét arra, hogy ennek az iskolának kibővítése nem jelent horribilis költséget és feltétlenül fektessen súlyt arra, hogy a Kolozsvári­ utcai új lakók gyer­mekeiket iskolába járathassák. Ugyanezen iskola mellett épült fel a béke utolsó esztendeiben egy barakképületben a kőbányai fiú polgári iskola. Annak idején ezt a polgári iskolát a barakkban csak egy évre szándékozott a tanács elhelyezni és ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az egy év elmúltával úgy is felépül a polgári fiúiskola Kőbányán. Azóta 20 esz­tendő telt el, barakk, barakk mellett épült, ma már 500 tanulója van ennek az iskolának, azonban csak barakkban van elhelyezve, a tanítás és fegyelem súlyos sérelmére. Az lenne a kérésem a közoktatásügyi tanácsnok úrhoz, hogy vegye fel építkezési programm­jába a polgári fiúiskola felépítését. Nem lehet, hogy olyan nagy kerület, mint Kőbánya, mely olyan messze van a fővárostól és amelynek 60.000 lakosa van, kénytelen legyen polgári fiúiskolát nélkülözni és tűrni, hogy az iskola barakkban legyen elhelyezve a tanítás és a fegyelem rovására, holott minden vidéki városnak, amelynek mindössze 10—15.000 lakosa van, van polgári fiúiskolája. Erre vonatkozó­lag bátor vagyok a következő indítványt előterjesz­teni : „Indítványozom, hogy az 1928. évi költség­vetés V. csoportjának II. fejezetében új elemi iskolák építése és első felszerelése címén 1.650.000 , rendkívüli előirányzatból a megfelelő összeg a X. ker., Ceglédi­ úti városi kislakásos telep közelében felépítendő elemi iskola építési költségeie fordít­tassék." Momentán talán nem lukratív beruházás iskolát építeni, de azt hiszem, jobb befektetést nem eszközöl­het a főváros, mintha a jövő generáció kellő nevelése­gondoskodik. Ha talán akadna is olyan felfogás­­a közgyűlés termében, amely azt mondaná, hogy az iskola mit sem hoz, arra az a válaszom, hogy gazda­ságosabb befektetést, mint iskolát építeni, egy város vezetősége sem tud eszközölni. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök : Következik Lévai Sándor biz. tag úr. Lévai Sándor: MT. Közgyűlés! Az iskolaépítés ügyével kapcsolatban olyan kérdéssel kívánok fog­lalkozni, amely már 17 esztendeje elhatározott dolog. Az Aréna­ út 16. szám alatt lévő iskolának a meg­építéséről van szó és meg vagyok győződve arról, hogy ennek az iskolának az építését még Éber biz. tagtársam sem fogja kifogásolni. Abban a feltevés­ben vagyok ugyanis tudniillik, hogy mivel ennek a

Next