Fővárosi Közlöny, 1927 (38. évfolyam, 46-55. szám)
1927-11-22 / 49. szám
Még egyet kívánnék ezekhez hozzátenni. Nevezetesen a III. kerületben egy állami gimnázium van, ez is olyan állapotban, amely sem egészségügyi, sem építkezési szempontból nem megfelelő. A dolognak az az előzménye, hogy amidőn a III. kerületben elmulasztották a gimnázium felállítását, azt ideiglenesen egy bérházban helyezték el azzal, hogy majd néhány év múlva megfelelő gimnáziumépületet fognak oda emelni. Közbejött a háború, közbejöttek egyéb bajok és tény az, hogy az új gimnázium nem épült meg, holott különösen iskolaegészségügyi szempontból szükséges volna, hogy a III. ker. lakossága végre egy megfelelő gimnáziumépülethez jusson. Erre nézve a következő indítványt terjesztem be : »A közgyűlés felkéri a m. kir. kormányt, hogy a III. kerületi m. kir. Árpád gimnázium részére sürgősen megfelelő és az iskolaegészségügyi követelményeket kielégítő épületet építtessen. Méltóztatnak az indítvány szavaiból látni, hogy nem városi feladatról, hanem állami feladatról van szó, azonban egy közgyűlési határozattal szeretném az államnál megsiettetni e régóta húzódó kérdés elintézését. Kérem a közgyűlést, hogy ezen indítványt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Zimmermann Dezső. (Felkiáltások: Nincs itt.) Töröltetik. Schmarilla Géza. (Felkiáltások : Nincs itt!) Töröltetik. Petrovácz Gyula. (Felkiáltások : Nincs itt!) Töröltetik. Farkas Zoltán. Farkas Zoltán, T. Közgyűlés! Én is az iskolai építkezés programmjának egy részletkérdésével kívánok foglalkozni. Meg kell, hogy állapítsam, hogy a főváros a háború előtti időszakokban, a béke esztendeiben méltó helyet biztosított magának a kultúrnemzetek sorában az iskolaépítkezések tekintetében. Meg kell azonban állapítanom azt is, hogy ezen a téren a főváros most már nem tesz eleget kötelességének s ma már az iskolaépítkezés terén erős hanyatlás mutatkozik. Sajnos, különösen a külső területek azok, amelyek erősen szenvednek az iskolaépítkezések kérdésének elhanyagolása következtében. Mutatkoznak ezek azokban a kerületekben, ahol a főváros, a kislakásos építkezések alkalmával, nagyobb telepeket létesít, így különösen a X. kerületben felépült Ceglédi úti kislakásos telepen egyáltalában nincs iskola és megtörténik az a sajnálatos dolog, hogy a főváros ittlakó gyermekei kénytelenek a szomszédos községben Pestszentlőrincen iskolát látogatni, mert közelebb nem tud a főváros részükre iskolatermet rendelkezésükre bocsátani. A Ceglédi úti gyermekek nem a fővárosi iskolát, hanem a pestszentlőrinci iskolát látogatják. Purebl Győző tanácsnok: Az lehetetlen. Farkas Zoltán : Vidékre járnak ki, mert az ország fővárosa nem tud részükre elegendő iskolát rendelkezésükre bocsátani. A legközelebbi elemi iskola a Ceglédi úti telephez a ferencvárosi pályaudvar körül van, ahová a gyermekeknek órákat kell gyalogolniok. Minthogy délutáni előadás van, télen sötétben kénytelenek hazajárni, márpedig ezek a gyermekek nem igen járnak az iskolából nevelőnők kíséretében haza, úgy, hogy a szülők aggodalmaskodva gyermekük testi épsége miatt, igen nagy számban nem is engedik elmenni gyermekeiket az iskolába és ezzel is szaporítják az iskolákat nem látogató iskolakötelesek számát. Az iskolaépítkezési programm keretében itt a közgyűlésben egyhangúlag határoztuk el, hogy a legsürgősebb építkezések közé sorozandó a Ceglédi-úti iskola felépítése. A határozatot meghoztuk, elmúlt már másfél esztendő, de ez irányban mi sem történt, míg a Ceglédi-úti lakások száma szaporodott. Ma már 1700 család lakik ott anélkül, hogy a főváros iskolát bocsátott volna rendelkezésükre. Éppen azért hívom fel a közgyűlés figyelmét erre a körülményre, hogyha már megszavazunk iskolai építkezések céljára egy bizonyos összeget, 1.600.000 pengőt, határozzuk el azt is, hogy ebből az összegből a Ceglédi úti telep feltétlenül megkapja a maga iskoláját és éppen ezért beszédem végén erre vonatkozó indítványomat elő is fogom terjeszteni. Rá kell mutatnom még arra a körülményre is, hogy a Kőbánya belsejében 50 évvel ezelőtt felépített elemi iskola nem elégíti ki az ottani szükségletet, mert ahhoz az iskolához közel épült fel egy kétszáz kislakásos bérház és ennek lakossága szintén ezt a szűk 50 éves elemi iskolát kénytelen igénybe venni. Az iskola igazgatója nem tudja a gyermekeket elhelyezni és ezért feltétlenül szükséges, hogy ez az iskola megfelelően kibővíttessék. Fel kívánom hívni a közoktatásügyi tanácsnok figyelmét arra, hogy ennek az iskolának kibővítése nem jelent horribilis költséget és feltétlenül fektessen súlyt arra, hogy a Kolozsvári utcai új lakók gyermekeiket iskolába járathassák. Ugyanezen iskola mellett épült fel a béke utolsó esztendeiben egy barakképületben a kőbányai fiú polgári iskola. Annak idején ezt a polgári iskolát a barakkban csak egy évre szándékozott a tanács elhelyezni és ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az egy év elmúltával úgy is felépül a polgári fiúiskola Kőbányán. Azóta 20 esztendő telt el, barakk, barakk mellett épült, ma már 500 tanulója van ennek az iskolának, azonban csak barakkban van elhelyezve, a tanítás és fegyelem súlyos sérelmére. Az lenne a kérésem a közoktatásügyi tanácsnok úrhoz, hogy vegye fel építkezési programmjába a polgári fiúiskola felépítését. Nem lehet, hogy olyan nagy kerület, mint Kőbánya, mely olyan messze van a fővárostól és amelynek 60.000 lakosa van, kénytelen legyen polgári fiúiskolát nélkülözni és tűrni, hogy az iskola barakkban legyen elhelyezve a tanítás és a fegyelem rovására, holott minden vidéki városnak, amelynek mindössze 10—15.000 lakosa van, van polgári fiúiskolája. Erre vonatkozólag bátor vagyok a következő indítványt előterjeszteni : „Indítványozom, hogy az 1928. évi költségvetés V. csoportjának II. fejezetében új elemi iskolák építése és első felszerelése címén 1.650.000 , rendkívüli előirányzatból a megfelelő összeg a X. ker., Ceglédi úti városi kislakásos telep közelében felépítendő elemi iskola építési költségeie fordíttassék." Momentán talán nem lukratív beruházás iskolát építeni, de azt hiszem, jobb befektetést nem eszközölhet a főváros, mintha a jövő generáció kellő nevelésegondoskodik. Ha talán akadna is olyan felfogása közgyűlés termében, amely azt mondaná, hogy az iskola mit sem hoz, arra az a válaszom, hogy gazdaságosabb befektetést, mint iskolát építeni, egy város vezetősége sem tud eszközölni. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök : Következik Lévai Sándor biz. tag úr. Lévai Sándor: MT. Közgyűlés! Az iskolaépítés ügyével kapcsolatban olyan kérdéssel kívánok foglalkozni, amely már 17 esztendeje elhatározott dolog. Az Aréna út 16. szám alatt lévő iskolának a megépítéséről van szó és meg vagyok győződve arról, hogy ennek az iskolának az építését még Éber biz. tagtársam sem fogja kifogásolni. Abban a feltevésben vagyok ugyanis tudniillik, hogy mivel ennek a