Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 28-55. szám)

1947-12-31 / 55. szám

Tóth Benő : Nagyon jól tudjuk, hogy a Szakszervezeti Tanácsnak, de maguknak az üzemeknek is igen sokszor szükségük volna arra, hogy pótolni tudják elhalt, kiöregedett, vagy más okok miatt kilépő alkalmazottaikat. Azt kívánom, hogy az ilyen kieső alkalmazottakat jó szakemberek váltsák fel az esztergapadoknál, a kovácsműhelyben, vagy a bádogos­műhelyben. Minthogy a fővárosnak említett üzemei és intézményei túlnyomó részben a vasas szakmával kapcsolatosak, az volna a kívánságunk, hogy a főváros kövesse azt a példát, amit a magániparban követnek, tudniillik, hogy bizonyos százaléka a kiesőknek pótolva legyen, szakmát szerető és tanulni akaró fiatalsággal. De nemcsak ezt az oldalát, hanem a másikat is tekintenünk kell. Az elmúlt héten egyik bizottsági tagtársam a túlsó oldalról azt mondotta, hogy 14—16 éves leányok . .. stb., nem folytatom így, mint ahogyan ő folytatta, mert ahhoz nem értek, az én nyelvem és gondolatom másra van beállítva. (Derültség.) A lelkem sír a 14—16 éves leányok így elveszett életéért. • Földes Mihály: Nem baj, Benő! Tóth Benő : Nagy tévedés azt hinni, hogy ezek a leánygyermekek azért kerülnek oda, hogy nevessenek esetükön,­ vagy bajukon. A közgyűlés némely tagja nevet ezen, én azonban szégyenlem magamat, mert ezek a leányok kenyérért mennek oda, ha nem tudná az a bizottsági tag úr, aki ezen nevet. Attól félek, hogy azok a 14­-16 éves gyer­mekek, akik nem férnek be ezekbe az üzemekbe, börtönökbe kerülnek, mint csavargók, mert közüzemi apáknak nem áll módjukban továbbra is eltartani őket, a hivatalok­ nem veszik be őket, kubikolni nincs már kedvük azoknak, akik a négy polgárit, vagy a nyolc általános iskolát elvégezték. Az ilyen már szakmát akar tanulni, iparos akar lenni, különösen hasznára akar lenni a városnak, az országnak és népének. Éppen ezért szeretnénk, ha ezt a kérdést úgy fognák fel, hogy a 14—16 éves gyermekeknek meg kell fognunk a nyakravalóját, a mukapadhoz vezetni őket, ne hagyjunk belőlük csavargókat, Hekus Dönciket nevelődni, hanem adjunk a kezükbe kenyeret. Ne féljünk attól sem, hogy annyi lesz belőlük, hogy nem férnek el már az országban. A magyar szakmunkás mindig megtalálta a kenyerét máshol is, de egyelőre a hároméves tervben is nagy szükség van jó szakmunkásokra. (Úgy van! Úgy van!) Éppen ezért a következő indítványt terjesztem elő (Olvassa) : Javaslom, rendelje el a polgármester úr, hogy a­ fővárosi üzemek és intézmények állapítsák meg az évenkénti szakmunkáskiesési létszámot és ennek megfelelően állít­tassanak be tanoncokat azzal, hogy a szakmunkások mellett legalább 10% tanoncot foglalkoztassanak. Rendelje el a polgármester úr a főváros üzemeinél és intézményeinél a tanoncképzés teljes kiépítését. Az előterjesztésben van már erre célzás,­ azonban én ennél tovább tudnék menni, de félek, hogy kigyullad a lámpa. Javasolom továbbá, hogy (Továbbb olvassa) .­Azon üzemnél, ahol a tanonclétszám emelkedik, önálló mintaszerű tanoncműhelyről történjen gondoskodás, megfelelő korszerű felszereléssel és alkalmas oktatókkal. Egyelőre az a helyzet, hogy vannak helyek, ahol a tanoncok oktatásától idegenkednek a hivatalok vezetői, sőt néha a tanítómesterek is. Rá kell nevelni az üzem­vezetőket, a tanítómestereket, vagy az arra a célra alkalmas segédeket a tanoncoktatásra, mert saját magukról van szó, amikor az utánpótlásról gondoskodnak. Tisztelettel kérem javaslatom elfogadását és ennek hozzáadásával a tárgyalás alatt levő fejezetet pártom és a magam nevében elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik Harastyák József bizott­sági tag úr. Harastyák József: Tisztelt Közgyűlés! Budapest rosszul felépített közlekedési hálózata késztet arra, hogy a tisztelt közgyűlés türelmét egy pár percre én is igénybe vegyem. Budapest közlekedése a város belső területein sem megfelelő, de sokszorosan áll ez a külső területekre. Mi, munkások a közlekedés kérdését a dolgozók szempontjából vizsgáljuk és ennél a vizsgálatnál azt látjuk, hogy vannak budapestkörnyéki lakosok, akik egy másik szomszédos környékbeli városban dolgoznak. Hogy munkahelyükre eljuthassanak, be kell utazniuk Budapestre és onnan vissza egy másik vonalon munkahelyükre. Ha sorba veszük a környéki városokat, Pesterzsébetet, Kispestet, Kőbányát, Zuglót, Újpestet, mindegyiknél azonos a helyzet. A legtöbb esetben gyalogszerrel félóra, háromnegyedóra alatt el lehet jutni egyik szomszédos városból a másikba, amit a munkások nyári időben meg is tesznek, ősszel és télen azonban ez lehetetlen és ilyenkor az a helyzet áll elő, hogy csak félórás, egyórás körutazással juthatnak el munkahelyükre. Ez egészen komikus. Ez a komikus helyzet­ áll fenn Kőbányán is. Hogy valaki a X. ker. Üllői­ út, Ceglédi-út, Bihari-úti lakótelepről eljusson a X. kerületben lévő Szent László­ téri elöljáróságra, be kell jönni Budapestre, az Üllői-úton, az Orczy-úton és a Kőbányai-úton körül kell utaznia, hogy elintézhesse dolgát. Azért van ez, mert a régi rendszer közlekedési politikája nem a köz szolgálatára volt felépítve, hanem a haszon elvére, aminek következménye az lett, a dolgozó ember pihenőidejéből kénytelen naponta órákat feláldozni, hogy munkahelyére eljuthasson. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. Demokrá­ciánknak és az ország felépítésének alapja a munka. Vigyáz­zunk a munkaerőre is, mert ez a legfontosabb, amivel célun­kat el tudjuk érni. Ezért nekünk, szociáldemokratáknak az a véleményünk, hogy a hároméves terv keretében a főváros­nak meg kell építenie egy, a tömegszállításra alkalmas közlekedési hálózatot Budapest külső területeinek, a perem­városoknak összeköttetésére. Ebből az elgondolásból ki­indulva szükségesnek tartjuk a villamosvonal megépítését a Hungária­ körút, Könyves Kálmán­ körút, Róbert Károly­körúton, a Dunától a Dunáig. Ezen a vonalon csak bizonyos összekötő részeket kellene megépíteni, hiszen a legnagyobb részében villamosjárat most is van. Ez volna az első közle­kedési vonal, a város központjából legközelebb fekvő kör­vonal. A második számú külső körvonal kötné össze Csepelt, Pesterzsébetet, Kispestet, Kőbányát Rákosfalvával, Zuglót Újpesttel. Ennek a villamoshálózatnak a kiépítése igen alkalmas lenne arra, hogy a belső közlekedési vonalakat tehermentesítse. Ezeknek a vonalaknak a megépítéséig gondoskodnunk kell autóbusz- vagy trolleybusz-járatokról. A közlekedés megjavítása érdekében nekünk, kő­bányaiaknak még külön kívánságunk is van. Kőbánya területén körülbelül 80.000 lélek lakik. A terület 3600 hektár, tehát Budapest balparti részének 40%-a, mégiscsak egy vonal, a 28-as vonal van végig az egész területen. Ez a vonal sem a legsűrűbben lakott területen húzódik végig. Vannak területek, ahol 18—20.000 főnyi lélek lakik és 10—15.000 fő a munkások, dolgozók száma. Hogy ezek lakásukhoz, vagy munkahelyükhöz el tudjanak jutni, két, három, rosszabb esetben öt kilométert is gyalogolniuk kell, mert a főváros m­ég mindig nem gondoskodott megfelelő tömegszállításra alkalmas eszközről. Ez a terület a Gyöm­rői­út és környéke. Akárhonan próbáljuk megközelíteni ezt az utat, a Zalka Máté­ térről, a 28-as vonaláról, vagy Kispestről, mindenütt két-három kilométert kell gyalogol­nunk, amíg a célhoz eljutunk. Kőbánya munkássága 50 év óta kéri ennek a vonalnak a megépítését, 50 év óta a főváros­nak nem volt fedezete erre a vonalra, 50 év óta ez a város­rész gyárnegyeddé alakult át, ezért úgy érzem, elérkezett a megvalósítás ideje. Meghosszabbítandó ezenkívül a Nagykőrösi­ úton haladó 51-es reláció a Bihari-úton át a Mázsa-térig. Ez teher­mentesítené az Üllői-út, az Orczy-út és a Kőbányai-út utasforgalmát, mert az Üllői-út és a Ceglédi-út környékén látó munkásoknak nagy része Kőbányán dolgozik. Ez az útvonal összesen 2­5 km és már egy iparvágány-vasút le is van rajta fektetve. Kőbánya rossz és lassú közlekedése arra késztet bennünket, hogy kérjük a fővárost, hogy a Kálvin-tértől a Baross-utcán, a Kőbányai-úton, a Körösi Csoma-úton, a Maglódi-úton át a Rákosi temetőig állítson be egy autóbusz­járatot. Szerintünk ez nagyrészt tehermentesítené a villamos­közlekedést, másrészt Kőbánya lakossága részére elő­mozdítaná a gyors­forgalmat. Kérjük a 68-as vonal meg­hosszabbítását a Mogyoródi­ úttól a Fogarasi­ úton át a Vezér­ útig. Az egész hosszabbítás 500 méter. Tisztelt Közgyűlés! Budapest közlekedésének meg­javításához ezeknek a vonalaknak a megépítése fontos, ezért is kérem a polgármester urat, hogy a hároméves terv keretében ez is elhelyezést kapjon. Budapest külső területein­­ és környékén lakó dolgozóknak érezniök kell, hogy az új várospolitika róluk is gondoskodik. Tisztelt Közgyűlés! Legyen szabad egy nem egészen a tárgyhoz kapcsolódó indítványt is előterjesztenem és remélem, hogy az indítvány az egész közgyűlés felfogásával i­ találkozik. (Halljuk ! Halljuk !) "

Next