Fővárosi Közlöny, 1948 (59. évfolyam, 1-54. szám)

1948-11-20 / 47. szám

68.142/1948.—VI. szám. 6. Tárgy: Előterjesztés a székesfővárosi fogyasztási adókról szóló 395/1938—kgy. sz. szabályrendelet módosítása és az államkincstárnak a székesfővárosi borfogyasztási adóbevételből való részesedésének újabb megállapítása ügyében. (Előadó: dr Beliczay Imre tanácsnok.) Tisztelt Közgyűlés! A pénzügyminiszter úr a belügyminiszter úrral egyet­értőleg a 2700/1948—1. b. P. M. sz. rendeletével (következők­ben : Rendelet) a városok és községek által szedhető bor- és húsfogyasztási adókra, valamint a sör- és szeszfogyasztási adópótlékokra vonatkozó rendelkezéseit 1948 szeptember 1-i hatállyal lényegesen megváltoztatta. Kimondotta egyúttal, hogy »Budapest székesfővárosra nézve az adó, illetőleg az adó­pótlék és az állami részesedés mértéke, az adó, illetőleg adó­pótlék alanya és tárgya, valamint az adókezelés és ellenőrzés, a vidékkel való forgalomban pedig a szállítási jegy és az azzal kapcsolatos eljárás tekintetében szintén jelen rendeletben fog­laltak az irányadók. A székesfőváros a jelen rendelet rendelke­zéseinek figyelembevételével a jelenleg érvényben levő szabály­rendeletét megfelelően módosítani köteles.« A Rendelet 3. § (2) bekezdése szerint a borfogyasztási adóbevételből az államkincstárt az eddigi 10% helyett 50% illeti meg, a 28. § (3) bekezdése szerint pedig »amennyiben a községnek vagy a városnak borfogyasztási adóbevétele az 1948. év szeptember—december hónapjaiban kevesebb lenne, mint az 1947. év megfelelő időszakában, a jelenlegi adótételek és az 5500/1947. P. M. I. b. számú rendelet 4. §-ának (1) bekez­désében foglaltak szerint eddig érvényben volt adórészesedés mellett lett volna, a különbözetet az államkincstár a községnek vagy a városnak indokolt esetben megtérítik Javasolom, hogy a t. közgyűlés a Rendeletben foglaltakat vegye tudomásul s egyúttal a jelenleg érvényben levő 395/1938. kgy. sz. szabályrendeletnek a következőkben : Szabályrendelet) megfelelő módosítását határozza el. A fentiek szerint kötelező szabályrendeletmódosítással kapcsolatban felhasználom az alkalmat arra, hogy a Szabály­rendelet azon részei módosítása iránt is tegyek javaslatot, amelyek a Szabályrendelet megalkotása óta eltelt 10 év után időszerűtlenek, elavultak, nehézkesek, hiányosak, vagy a gyakorlatban nem váltak be. Az előadottak alapján az alábbi módosítások és kiegé­szítések szükségesek. 1. Módosítani kell a Szabályrendelet 1. §-ának azon részét, mely az adóalap egyik jogforrásának alapjául a 121.100/1923. P. M. sz. rendeletet jelöli meg, mert a Rendelet a 121.100/1923. P. M. sz. rendeletet teljes egészében hatályon kívül helyezte. 2. A Szabályrendelet 2. § (4) bekezdése alapján a székes­főváros területén szedendő önálló városi fogyasztási adó és városi fogyasztási adópótlék tételeit a pénzügyminiszter által meg­állapított adótételek keretén belül­ a törvényhatósági bizottság közgyűlése állapítja meg. Mivel a Rendelet 2. § (2) bekezdése az adótételek megállapítását a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja, a Szabályrendelet idézett részét a Rendelet szerint kell módosítani. 3. A Rendelet 7. § (3) bekezdése szerint a mozgó hajók, vonatok és repülőgépek étkezőhelyiségeiben fogyasztási adó alá eső cikket csak megadózva szabad forgalomba hozni. Az ilyen célra beszerzett cikkek a beszedési kör területéről adómentesen nem szállíthatók ki. A Szabályrendelet ilyen intézkedést nem tartalmaz, ezért ezt a hiányt a Rendeletnek megfelelően szük­séges pótolni. 4. A Rendelet 13. §-ának (9) bekezdése alapján bort (mustot stb.) 25 literes vagy ennél nagyobb mennyiségben, a 24. § (1) bekezdése alapján pedig sört 2 litert, illetőleg égetett vagy édesített szeszesitalt és folyadékot egyszerre 1 litert meg­haladó mennyiségben csak »Szállítási jegy«-gyel szabad be­szállítani. Ezt a rendelkezést új jogszabályként a Szabály­rendeletnek az adótárgyak behozatalát és bejelentését tartal­mazó 4 §-ába fel kell venni. 5. A Rendelet 15. § (4) bekezdése szerint a fél a szállítási jegynek őt megillető példányát három évig megőrizni köteles. Ezzel a rendelkezéssel a Szabályrendelet 4. §-ának (11) bekez­dését ki kell egészíteni. 6. A Szabályrendelet 5. §-ának (1) bekezdés cs) pontja, amely a különböző miniszterek fennhatósága alá tartozó hon­védségi, folyamőrségi és határőrségi alakulatok legénységi tagjai részére a közétkezés keretében kiszolgált bormennyiségre biztosított adómentességet, már időszerűtlen, ezért törölni kell és helyette új rendelkezésként a Rendelet 15. § (10) bekezdésében foglaltakat kellene iktatni. Eszerint »a honvédelmi miniszter fennhatósága alá tartozó valamennyi alakulat legénységi állo­mányú személyeinek a közétkezés keretében kiszolgáltatásra kerülő bor után borfogyasztási adót nem kell fizetni.§ 7. A Szabályrendelet 5. § (1) bekezdés e) pontja felsorolja azokat a hatóságokat és hivatalokat, melyek részére kötelező vegyvizsgálat céljából érkező 5 liternél nem nagyobb mennyi­ségű borok fogyasztási adómentesek. A Szabályrendeletben nem szerepel a Szabályrendelet megalkotása óta felállított Agrártudományi Egyetem. Nevezett Egyetem azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a kert- és szőlőgazdaságtudományi kara részére tudományos kutató célból a termelők által beküldött borok is mentesüljenek a fogyasztási adó alól. Egyrészt az egyenlő elbánás elvének érvényesítése céljából, másrészt az Ampelológiai Intézet nevének megváltoztatása miatt a Szabály­rendelet 5. § (1) bekezdés d) és e) pontjának módosítását javasolom. 8. A Szabályrendelet 5. § (1) bekezdés g) pontja előzetes polgármesteri engedély alapján csak a borecetgyártás céljából behozott bormennyiséget mentesíti a fogyasztási adó alól. Minthogy a Rendelet szerint nemcsak a borecetgyártás céljára, hanem az ipari sav előállítására behozott bér is adómentes, ennek megfelelően a Szabályrendelet kiegészítése szükséges. 9. A Szabályrendelet 5. § (1) bekezdés l) pontjának a módosítása azért szükséges, mert az állatorvosi kar már nem a Műegyetemhez, hanem az újonnan felállított Agrártudományi Egyetemhez tartozik. 10. A Rendelet 12 §-a szerint a bortermelők saját fogyasz­tású bor után 50%-os, lőre után pedig 75%-os adókedvezmény­ben részesülnek. A Szabályrendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja a lőrét nem említi meg, ennélfogva a lőre után 75%-os adó­kedvezményt a székesfővárosnak is biztosítani kell. 11. A Rendelet minden intézkedésével az egyszeri adóz­tatás elvét érvényesíti. Minthogy a Szabályrendelet 8. § (2) bekezdés b) pontja alapján előfordulhat a kétszeres adóztatás, a Szabályrendeletet a Rendelet szellemének megfelelően kell módosítani. 12. A Szabályrendelet 8. § (10) bekezdés a) pontjából, valamint a 13. § (3) bekezdés c) pontjából a »jelenleg a Kül­kereskedelmi Hivatal« szavakat törölni kell, mert az itt előírt igazolások kiadására illetékes állami szerv megváltozott. 13. A Szabályrendelet 8. § (10) bekezdés a) pontja alapján kiadott engedélyeknél a jogszabály hiányossága miatt bizony­talanság áll fenn a darabszám szerint megadózott háziszárnyasok­ból készült és kg szerint kiszállított konzervek után visszatérí­tendő adó összege tekintetében. Ennek a szabályozása céljából az említett (10) bekezdés után új (11) bekezdést kellene felvenni, amely a konzervgyártás céljára behozott baromfiak kg szerint történő adóztatásáról intézkedik. 14. A Szabályrendelet 9. § (3) bekezdése és a 10 § (8) bekez­dése szerint fogyasztási adóhitel és feltételes fogyasztási adó­mentesség esetén a székesfőváros bírósági hites szakértőt alkal­mazhat. Mivel a székesfővárosnak sok esetben gyorsabban állnak rendelkezésére más hites szakértők, pl. árvaszékiek, a Szabályrendelet említett részeit ily értelemben kellene módo­sítani. 15. A Szabályrendelet 9. § (4) bekezdése alapján a fogyasz­tási adóhitel után az állami fogyasztási adóhitelekre megálla­pított hitelkamatot (jelenleg évi 4%) kell fizetni. Az ostrom után azonnal az állami hitelkamatláb nem volt megállapítva, ezért a székesfőváros a késedelmi kamatnak megfelelő lábú kamatot (jelenleg évi 12%) kötött ki és ennyit szed ma is

Next