Fővárosi Közlöny, 1948 (59. évfolyam, 1-54. szám)
1948-11-20 / 47. szám
68.142/1948.—VI. szám. 6. Tárgy: Előterjesztés a székesfővárosi fogyasztási adókról szóló 395/1938—kgy. sz. szabályrendelet módosítása és az államkincstárnak a székesfővárosi borfogyasztási adóbevételből való részesedésének újabb megállapítása ügyében. (Előadó: dr Beliczay Imre tanácsnok.) Tisztelt Közgyűlés! A pénzügyminiszter úr a belügyminiszter úrral egyetértőleg a 2700/1948—1. b. P. M. sz. rendeletével (következőkben : Rendelet) a városok és községek által szedhető bor- és húsfogyasztási adókra, valamint a sör- és szeszfogyasztási adópótlékokra vonatkozó rendelkezéseit 1948 szeptember 1-i hatállyal lényegesen megváltoztatta. Kimondotta egyúttal, hogy »Budapest székesfővárosra nézve az adó, illetőleg az adópótlék és az állami részesedés mértéke, az adó, illetőleg adópótlék alanya és tárgya, valamint az adókezelés és ellenőrzés, a vidékkel való forgalomban pedig a szállítási jegy és az azzal kapcsolatos eljárás tekintetében szintén jelen rendeletben foglaltak az irányadók. A székesfőváros a jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével a jelenleg érvényben levő szabályrendeletét megfelelően módosítani köteles.« A Rendelet 3. § (2) bekezdése szerint a borfogyasztási adóbevételből az államkincstárt az eddigi 10% helyett 50% illeti meg, a 28. § (3) bekezdése szerint pedig »amennyiben a községnek vagy a városnak borfogyasztási adóbevétele az 1948. év szeptember—december hónapjaiban kevesebb lenne, mint az 1947. év megfelelő időszakában, a jelenlegi adótételek és az 5500/1947. P. M. I. b. számú rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint eddig érvényben volt adórészesedés mellett lett volna, a különbözetet az államkincstár a községnek vagy a városnak indokolt esetben megtérítik Javasolom, hogy a t. közgyűlés a Rendeletben foglaltakat vegye tudomásul s egyúttal a jelenleg érvényben levő 395/1938. kgy. sz. szabályrendeletnek a következőkben : Szabályrendelet) megfelelő módosítását határozza el. A fentiek szerint kötelező szabályrendeletmódosítással kapcsolatban felhasználom az alkalmat arra, hogy a Szabályrendelet azon részei módosítása iránt is tegyek javaslatot, amelyek a Szabályrendelet megalkotása óta eltelt 10 év után időszerűtlenek, elavultak, nehézkesek, hiányosak, vagy a gyakorlatban nem váltak be. Az előadottak alapján az alábbi módosítások és kiegészítések szükségesek. 1. Módosítani kell a Szabályrendelet 1. §-ának azon részét, mely az adóalap egyik jogforrásának alapjául a 121.100/1923. P. M. sz. rendeletet jelöli meg, mert a Rendelet a 121.100/1923. P. M. sz. rendeletet teljes egészében hatályon kívül helyezte. 2. A Szabályrendelet 2. § (4) bekezdése alapján a székesfőváros területén szedendő önálló városi fogyasztási adó és városi fogyasztási adópótlék tételeit a pénzügyminiszter által megállapított adótételek keretén belül a törvényhatósági bizottság közgyűlése állapítja meg. Mivel a Rendelet 2. § (2) bekezdése az adótételek megállapítását a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja, a Szabályrendelet idézett részét a Rendelet szerint kell módosítani. 3. A Rendelet 7. § (3) bekezdése szerint a mozgó hajók, vonatok és repülőgépek étkezőhelyiségeiben fogyasztási adó alá eső cikket csak megadózva szabad forgalomba hozni. Az ilyen célra beszerzett cikkek a beszedési kör területéről adómentesen nem szállíthatók ki. A Szabályrendelet ilyen intézkedést nem tartalmaz, ezért ezt a hiányt a Rendeletnek megfelelően szükséges pótolni. 4. A Rendelet 13. §-ának (9) bekezdése alapján bort (mustot stb.) 25 literes vagy ennél nagyobb mennyiségben, a 24. § (1) bekezdése alapján pedig sört 2 litert, illetőleg égetett vagy édesített szeszesitalt és folyadékot egyszerre 1 litert meghaladó mennyiségben csak »Szállítási jegy«-gyel szabad beszállítani. Ezt a rendelkezést új jogszabályként a Szabályrendeletnek az adótárgyak behozatalát és bejelentését tartalmazó 4 §-ába fel kell venni. 5. A Rendelet 15. § (4) bekezdése szerint a fél a szállítási jegynek őt megillető példányát három évig megőrizni köteles. Ezzel a rendelkezéssel a Szabályrendelet 4. §-ának (11) bekezdését ki kell egészíteni. 6. A Szabályrendelet 5. §-ának (1) bekezdés cs) pontja, amely a különböző miniszterek fennhatósága alá tartozó honvédségi, folyamőrségi és határőrségi alakulatok legénységi tagjai részére a közétkezés keretében kiszolgált bormennyiségre biztosított adómentességet, már időszerűtlen, ezért törölni kell és helyette új rendelkezésként a Rendelet 15. § (10) bekezdésében foglaltakat kellene iktatni. Eszerint »a honvédelmi miniszter fennhatósága alá tartozó valamennyi alakulat legénységi állományú személyeinek a közétkezés keretében kiszolgáltatásra kerülő bor után borfogyasztási adót nem kell fizetni.§ 7. A Szabályrendelet 5. § (1) bekezdés e) pontja felsorolja azokat a hatóságokat és hivatalokat, melyek részére kötelező vegyvizsgálat céljából érkező 5 liternél nem nagyobb mennyiségű borok fogyasztási adómentesek. A Szabályrendeletben nem szerepel a Szabályrendelet megalkotása óta felállított Agrártudományi Egyetem. Nevezett Egyetem azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a kert- és szőlőgazdaságtudományi kara részére tudományos kutató célból a termelők által beküldött borok is mentesüljenek a fogyasztási adó alól. Egyrészt az egyenlő elbánás elvének érvényesítése céljából, másrészt az Ampelológiai Intézet nevének megváltoztatása miatt a Szabályrendelet 5. § (1) bekezdés d) és e) pontjának módosítását javasolom. 8. A Szabályrendelet 5. § (1) bekezdés g) pontja előzetes polgármesteri engedély alapján csak a borecetgyártás céljából behozott bormennyiséget mentesíti a fogyasztási adó alól. Minthogy a Rendelet szerint nemcsak a borecetgyártás céljára, hanem az ipari sav előállítására behozott bér is adómentes, ennek megfelelően a Szabályrendelet kiegészítése szükséges. 9. A Szabályrendelet 5. § (1) bekezdés l) pontjának a módosítása azért szükséges, mert az állatorvosi kar már nem a Műegyetemhez, hanem az újonnan felállított Agrártudományi Egyetemhez tartozik. 10. A Rendelet 12 §-a szerint a bortermelők saját fogyasztású bor után 50%-os, lőre után pedig 75%-os adókedvezményben részesülnek. A Szabályrendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja a lőrét nem említi meg, ennélfogva a lőre után 75%-os adókedvezményt a székesfővárosnak is biztosítani kell. 11. A Rendelet minden intézkedésével az egyszeri adóztatás elvét érvényesíti. Minthogy a Szabályrendelet 8. § (2) bekezdés b) pontja alapján előfordulhat a kétszeres adóztatás, a Szabályrendeletet a Rendelet szellemének megfelelően kell módosítani. 12. A Szabályrendelet 8. § (10) bekezdés a) pontjából, valamint a 13. § (3) bekezdés c) pontjából a »jelenleg a Külkereskedelmi Hivatal« szavakat törölni kell, mert az itt előírt igazolások kiadására illetékes állami szerv megváltozott. 13. A Szabályrendelet 8. § (10) bekezdés a) pontja alapján kiadott engedélyeknél a jogszabály hiányossága miatt bizonytalanság áll fenn a darabszám szerint megadózott háziszárnyasokból készült és kg szerint kiszállított konzervek után visszatérítendő adó összege tekintetében. Ennek a szabályozása céljából az említett (10) bekezdés után új (11) bekezdést kellene felvenni, amely a konzervgyártás céljára behozott baromfiak kg szerint történő adóztatásáról intézkedik. 14. A Szabályrendelet 9. § (3) bekezdése és a 10 § (8) bekezdése szerint fogyasztási adóhitel és feltételes fogyasztási adómentesség esetén a székesfőváros bírósági hites szakértőt alkalmazhat. Mivel a székesfővárosnak sok esetben gyorsabban állnak rendelkezésére más hites szakértők, pl. árvaszékiek, a Szabályrendelet említett részeit ily értelemben kellene módosítani. 15. A Szabályrendelet 9. § (4) bekezdése alapján a fogyasztási adóhitel után az állami fogyasztási adóhitelekre megállapított hitelkamatot (jelenleg évi 4%) kell fizetni. Az ostrom után azonnal az állami hitelkamatláb nem volt megállapítva, ezért a székesfőváros a késedelmi kamatnak megfelelő lábú kamatot (jelenleg évi 12%) kötött ki és ennyit szed ma is