Fővárosi Közlöny, 1968 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1968-05-31 / 5. szám

A napirend 1. pontja: A BUDAPESTI NÉPMŰVELÉS HELYZETE ÉS FELADATAI Előadó: Hantos János Előadó: Az előterjesztés kiegészítéseként elmondja, hogy a népművelés kérdéseiről az utóbbi években or­szágos fórumokon és a sajtóban vita folyt. A vita a népművelés társadalmi szerepét, a művelődéspoliikán belül elfoglalt helyét, működési területeit tartalmazta. Vitatták a korszerű technikai tömegkommunikációs eszközök bevezetésével kapcsolatban a népművelés időszerűségét és szükségességét is.­­Véleménye szerint az előterjesztés az előbbiekben említett vitákban felmerült kérdésekre választ ad. A népművelésnek a maga tevékenységében azt kell elő­segítenie, hogy a mai világban az emberek általános műveltsége és szakmai ismeretei állandóan gazdagod­janak. Szolgálnia kell az emberek tudásvágyának kie­légítését. A tömegkommunikációs eszközök elterjedtsé­ge nem teszi feleslegessé az élőszóban elhangzott elő­adások szerepét és jelentőségét, mivel ezek során vi­tára és kérdések felvetésére is lehetőség van.. Kiemeli, hogy a népművelésnek a nevelési, a mű­velődési és szórakoztató szerepe egymást kiegészíti s egymással szoros öszefüggésben van. Ezek együttes hatása járul hozzá a népművelés eszközeivel a szo­cialista társadalom emberének fejlődéséhez. A népművelés feladatai közül kiemeli a világné­zeti nevelést és ezen­ belül a szocialista hazafiság és az internacionalizmus gondolatát. Megemlíti, hogy fel­tétlenül a népművelés feladatának kell tekinteni a tu­dományok új felfedezéseinek, a változó világ esemé­nyeinek és a szocialista építőmunka időszerű kérdés­ei­nek ismertetését, magyarázatát. Fontos feladat a tö­megkulturális tevékenység, amelynek keretében a jö­vőben tudatosabb és elvibb művészeti nevelésre van szükség. Hozzászólók: Buza Barna, Vass Károlyné, Vass Gyulánné, Mezősi László, dr. Reischl Antal, Gallai La­jos, Hollósi Ferenc, Molnár János és Cseh József. Buza Barna: Az előterjesztés, véleménye szerint, azt tükrözi, hogy az alig három éve működő Fővárosi Népművelési Tanács irányításával a fővárosi népmű­velés területén jelentkező problémák megoldása jó úton halad. Foglalkozik a képzőművészeti ismeretter­jesztés területén jelentkező problémákkal. Felhívja a figyelmet arra, hogy a főváros közterületeit díszítő szobrok kiválasztásánál nagyobb körültekintésre van szükség. Rendkívül jelentősnek tartja, hogy a főváros gondot fordít képzőművészeti alkotások gyűjteményének gazdagítására. Erre azonban a jelenleg rendelkezésre álló 300 000 Ft összeget kevésnek tartja. Véleménye szerint meggondolandó ezen összeg felemelése. Java­solja az Engels, téren állt Nemzeti Szalon lebontása miatt szükségessé vált­­kiállítóhelyiség létrehozását. Fontos lenne, hogy a városfejlesztési, valamint az eh­hez hasonló bemutatókat egy állandó helyiségben tud­nák megtartani. A Fővárosi Műemlékfelügyelőség és a Fővárosi Emlékmű Felügyelőség között az együttmű­ködést erősíteni kell. Az előterjesztést elfogadásra ajánlja. Vass Károlyné az előterjesztés adataira támasz­kodva indokoltnak tartja azt, hogy a népművelés fel­adataként kerüljön megfogalmazásra a munkásszállá­sokon lakók fejlődésével való törődés. A XV. kerületi helytörténeti múzeum helyzetének ismertetése után javasolja, hogy a hagyományok megőrzéséről továbbra is történjék gondoskodás. Javasolja, hogy a főváros problémáival, eredményeivel a televízión keresztül az eddigieknél jobban tájékoztassa a Végrehajtóbizott­ság a lakosságot. Vass Gyuláné a „Szevasz Vera" c. filmről egy filmkritikát ismertet. Tiltakozik — egyetértve az is­mertetett filmkritikával — a szülőknek és a nevelési módszereknek olyan ábrázolása ellen, amellyel a film­ben találkozott. Véleménye szerint a mai magyar if­júság nem olyan, amilyennek azt a film mutatta. Ké­ri, hogy a jövőben a filmek elbírálásánál az illetékes szervek körültekintőbben járjanak el. Mezősi László a XVII. kerületi filmszínházak hely­zetének ismertetése után a XVII. kerületi fővárosi ta­nácstagok csoportja nevében kéri, hogy a Csaba- és Maros-filmszínházak felújításra kerüljenek, ezt köve­tően pedig javasolja a XVII. kerületben új filmszínház felépítését. Dr. Reischl Antal az előterjesztésben foglaltakkal egyetért, kiegészítésképpen elmondja, hogy a képző­művészeti fejlődés megkívánja a képzőművészeti alko­tásokról megjelenő kritikát. Jelenleg ezen a területen lemaradás tapasztalható. Ennek egyik oka az, hogy a főváros területén a képzőművészet részére nincs meg­felelő kiállító helyiség, és így nincs lehetőség a lakos­ság megfelelő tájékoztatására. Kiemeli az építészet te­rületén a kritikának a megvalósítás előtti szükségessé­gét. Mindezek alapján feltétlenül szükségesnek tartja állandó kiállítási terem létrehozását. Gallai Lajos az előterjesztésben foglaltakat igen érdekesnek és értékesnek tartja. Véleménye szerint a rádiónak, a televíziónak, a filmnek és a színházaknak a népművelés területén igen szép eredményei vannak. Véleménye szerint új filmszínház építésére jelenleg a főváros területén nincs szükség, mert az gazdaság­talan lenne. Elmondja véleményét a „Férfikor" c. drá­máról, valamint a „Keresztelő" c. filmről. Úgy gondol­ja, hogy a film- és színházkritika jelenleg nem meg­felelő, az abban foglaltak sokszor ellentmondóak, nem meggyőzőek. Végül indítványozza, hogy a kerületi nép­művelési csoportok munkájukat az ipari munkások, ,az alkalmazottak, valamint az egyéb rétegek igényeinek figyelembevételével koordinálják. Hollósi Ferenc elismerését fejezi ki az előterjesztés készítőinek, és javasolja, hogy a Tanács a népműve­lőknek munkájukért elismerését fejezze ki. Foglalko­zik a népművelés tudatformáló tevékenységével, és ki­fejezi azt a véleményét, hogy a 12—18 éves korosz­tályig a munka szeretetére való nevelés területén hiá­nyosságok vannak. Álláspontját konkrét példákkal iga­zolja, és indokoltnak tartja, hogy a fiataloknak a fi­zikai munkát nem becsülő vagy nagyon kevéssé be­csülő magatartását megváltoztassák. Ezen a területen a középiskoláknak is nagy szerepük lenne, mert je­lenleg pl. a pályaválasztási céllal megrendezett ipari­tanuló-toborzás érdekében javasolt kiállításokat nem fogadták szívesen. Kéri a Tanácsot, erősítse meg a népművelés területén dolgozókat abban, hogy a nép­művelés minden ágának egyik célja a fizikai munka rangjának megbecsülése legyen. Molnár János: A Fővárosi Népművelési Tanács előterjesztése — véleménye szerint — helyesen álla­pítja meg a főváros népművelésének fő problémáit és az előttük álló feladatokat. A feladatok közül kiemeli a népművelés szolgáltatási intézményeinek és funkciói­nak fejlesztését, valamint az ízlés nevelésének kérdé­sét. Rendkívül jónak tartja, és egyetért az anyagnak azzal a megállapításával, hogy a népművelés a társada­lom általános fejlesztésének, az emberek művelésének, a társadalom gazdasági, politikai és egyéb területeinek is fontos segítő eszköze. Jelenleg a társadalom egyre kedvezőbb feltételeket teremt politikailag, anyagilag és egyéb tekintetben is ahhoz, hogy a népművelés e funkcióit végrehajthassa. Részletesen foglalkozik az emberek művelődési, kulturális és művészeti ízlése nevelésével kapcsolatos feladatokkal. Ezen a területen a népművelésnek az a funkciója, hogy világos, félreérthetetlen elvek alapján segítsen az embereknek válogatni. Az ízlésnevelés kérdésével kapcsolatosan nem szabad arról sem meg­feledkezni, hogy az ízlés állandóan változó. Ez termé­szetes és szükségszerű jelenség. A megfelelő vélemé­nyek kialakításához a vitákra feltétlenül szükség van. Véleménye szerint a művészeti alkotás értékének meg­állapításánál azt a szempontot kell alapvetőnek tekin­teni, hogy a közösségért tett-e valamit. A magyar filmgyártás jelenlegi helyzetéről, véle­ménye szerint, nem lehet azt mondani, hogy hullám­völgyben volna. A szocialista országokban rendezett versenyek, valamint a nemzetközi értekezletek ered­

Next