Fővárosi Közlöny, 1968 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1968-05-31 / 5. szám
A napirend 1. pontja: A BUDAPESTI NÉPMŰVELÉS HELYZETE ÉS FELADATAI Előadó: Hantos János Előadó: Az előterjesztés kiegészítéseként elmondja, hogy a népművelés kérdéseiről az utóbbi években országos fórumokon és a sajtóban vita folyt. A vita a népművelés társadalmi szerepét, a művelődéspoliikán belül elfoglalt helyét, működési területeit tartalmazta. Vitatták a korszerű technikai tömegkommunikációs eszközök bevezetésével kapcsolatban a népművelés időszerűségét és szükségességét is.Véleménye szerint az előterjesztés az előbbiekben említett vitákban felmerült kérdésekre választ ad. A népművelésnek a maga tevékenységében azt kell elősegítenie, hogy a mai világban az emberek általános műveltsége és szakmai ismeretei állandóan gazdagodjanak. Szolgálnia kell az emberek tudásvágyának kielégítését. A tömegkommunikációs eszközök elterjedtsége nem teszi feleslegessé az élőszóban elhangzott előadások szerepét és jelentőségét, mivel ezek során vitára és kérdések felvetésére is lehetőség van.. Kiemeli, hogy a népművelésnek a nevelési, a művelődési és szórakoztató szerepe egymást kiegészíti s egymással szoros öszefüggésben van. Ezek együttes hatása járul hozzá a népművelés eszközeivel a szocialista társadalom emberének fejlődéséhez. A népművelés feladatai közül kiemeli a világnézeti nevelést és ezen belül a szocialista hazafiság és az internacionalizmus gondolatát. Megemlíti, hogy feltétlenül a népművelés feladatának kell tekinteni a tudományok új felfedezéseinek, a változó világ eseményeinek és a szocialista építőmunka időszerű kérdéseinek ismertetését, magyarázatát. Fontos feladat a tömegkulturális tevékenység, amelynek keretében a jövőben tudatosabb és elvibb művészeti nevelésre van szükség. Hozzászólók: Buza Barna, Vass Károlyné, Vass Gyulánné, Mezősi László, dr. Reischl Antal, Gallai Lajos, Hollósi Ferenc, Molnár János és Cseh József. Buza Barna: Az előterjesztés, véleménye szerint, azt tükrözi, hogy az alig három éve működő Fővárosi Népművelési Tanács irányításával a fővárosi népművelés területén jelentkező problémák megoldása jó úton halad. Foglalkozik a képzőművészeti ismeretterjesztés területén jelentkező problémákkal. Felhívja a figyelmet arra, hogy a főváros közterületeit díszítő szobrok kiválasztásánál nagyobb körültekintésre van szükség. Rendkívül jelentősnek tartja, hogy a főváros gondot fordít képzőművészeti alkotások gyűjteményének gazdagítására. Erre azonban a jelenleg rendelkezésre álló 300 000 Ft összeget kevésnek tartja. Véleménye szerint meggondolandó ezen összeg felemelése. Javasolja az Engels, téren állt Nemzeti Szalon lebontása miatt szükségessé váltkiállítóhelyiség létrehozását. Fontos lenne, hogy a városfejlesztési, valamint az ehhez hasonló bemutatókat egy állandó helyiségben tudnák megtartani. A Fővárosi Műemlékfelügyelőség és a Fővárosi Emlékmű Felügyelőség között az együttműködést erősíteni kell. Az előterjesztést elfogadásra ajánlja. Vass Károlyné az előterjesztés adataira támaszkodva indokoltnak tartja azt, hogy a népművelés feladataként kerüljön megfogalmazásra a munkásszállásokon lakók fejlődésével való törődés. A XV. kerületi helytörténeti múzeum helyzetének ismertetése után javasolja, hogy a hagyományok megőrzéséről továbbra is történjék gondoskodás. Javasolja, hogy a főváros problémáival, eredményeivel a televízión keresztül az eddigieknél jobban tájékoztassa a Végrehajtóbizottság a lakosságot. Vass Gyuláné a „Szevasz Vera" c. filmről egy filmkritikát ismertet. Tiltakozik — egyetértve az ismertetett filmkritikával — a szülőknek és a nevelési módszereknek olyan ábrázolása ellen, amellyel a filmben találkozott. Véleménye szerint a mai magyar ifjúság nem olyan, amilyennek azt a film mutatta. Kéri, hogy a jövőben a filmek elbírálásánál az illetékes szervek körültekintőbben járjanak el. Mezősi László a XVII. kerületi filmszínházak helyzetének ismertetése után a XVII. kerületi fővárosi tanácstagok csoportja nevében kéri, hogy a Csaba- és Maros-filmszínházak felújításra kerüljenek, ezt követően pedig javasolja a XVII. kerületben új filmszínház felépítését. Dr. Reischl Antal az előterjesztésben foglaltakkal egyetért, kiegészítésképpen elmondja, hogy a képzőművészeti fejlődés megkívánja a képzőművészeti alkotásokról megjelenő kritikát. Jelenleg ezen a területen lemaradás tapasztalható. Ennek egyik oka az, hogy a főváros területén a képzőművészet részére nincs megfelelő kiállító helyiség, és így nincs lehetőség a lakosság megfelelő tájékoztatására. Kiemeli az építészet területén a kritikának a megvalósítás előtti szükségességét. Mindezek alapján feltétlenül szükségesnek tartja állandó kiállítási terem létrehozását. Gallai Lajos az előterjesztésben foglaltakat igen érdekesnek és értékesnek tartja. Véleménye szerint a rádiónak, a televíziónak, a filmnek és a színházaknak a népművelés területén igen szép eredményei vannak. Véleménye szerint új filmszínház építésére jelenleg a főváros területén nincs szükség, mert az gazdaságtalan lenne. Elmondja véleményét a „Férfikor" c. drámáról, valamint a „Keresztelő" c. filmről. Úgy gondolja, hogy a film- és színházkritika jelenleg nem megfelelő, az abban foglaltak sokszor ellentmondóak, nem meggyőzőek. Végül indítványozza, hogy a kerületi népművelési csoportok munkájukat az ipari munkások, ,az alkalmazottak, valamint az egyéb rétegek igényeinek figyelembevételével koordinálják. Hollósi Ferenc elismerését fejezi ki az előterjesztés készítőinek, és javasolja, hogy a Tanács a népművelőknek munkájukért elismerését fejezze ki. Foglalkozik a népművelés tudatformáló tevékenységével, és kifejezi azt a véleményét, hogy a 12—18 éves korosztályig a munka szeretetére való nevelés területén hiányosságok vannak. Álláspontját konkrét példákkal igazolja, és indokoltnak tartja, hogy a fiataloknak a fizikai munkát nem becsülő vagy nagyon kevéssé becsülő magatartását megváltoztassák. Ezen a területen a középiskoláknak is nagy szerepük lenne, mert jelenleg pl. a pályaválasztási céllal megrendezett iparitanuló-toborzás érdekében javasolt kiállításokat nem fogadták szívesen. Kéri a Tanácsot, erősítse meg a népművelés területén dolgozókat abban, hogy a népművelés minden ágának egyik célja a fizikai munka rangjának megbecsülése legyen. Molnár János: A Fővárosi Népművelési Tanács előterjesztése — véleménye szerint — helyesen állapítja meg a főváros népművelésének fő problémáit és az előttük álló feladatokat. A feladatok közül kiemeli a népművelés szolgáltatási intézményeinek és funkcióinak fejlesztését, valamint az ízlés nevelésének kérdését. Rendkívül jónak tartja, és egyetért az anyagnak azzal a megállapításával, hogy a népművelés a társadalom általános fejlesztésének, az emberek művelésének, a társadalom gazdasági, politikai és egyéb területeinek is fontos segítő eszköze. Jelenleg a társadalom egyre kedvezőbb feltételeket teremt politikailag, anyagilag és egyéb tekintetben is ahhoz, hogy a népművelés e funkcióit végrehajthassa. Részletesen foglalkozik az emberek művelődési, kulturális és művészeti ízlése nevelésével kapcsolatos feladatokkal. Ezen a területen a népművelésnek az a funkciója, hogy világos, félreérthetetlen elvek alapján segítsen az embereknek válogatni. Az ízlésnevelés kérdésével kapcsolatosan nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az ízlés állandóan változó. Ez természetes és szükségszerű jelenség. A megfelelő vélemények kialakításához a vitákra feltétlenül szükség van. Véleménye szerint a művészeti alkotás értékének megállapításánál azt a szempontot kell alapvetőnek tekinteni, hogy a közösségért tett-e valamit. A magyar filmgyártás jelenlegi helyzetéről, véleménye szerint, nem lehet azt mondani, hogy hullámvölgyben volna. A szocialista országokban rendezett versenyek, valamint a nemzetközi értekezletek ered