Fővárosi Közlöny, 1970 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-31 / 1. szám
Hozzászólók: Pinkóczy Sándor, Mezősi László, Korach Marcell, dr. Lukács István, dr. Wittmann István, Daczó József és Faluvégi Lajos. Pinkóczy Sándor véleménye szerint az előterjesztés számol mindazokkal az igényekkel, amelyekkel a főváros lakossága, társadalmunk igénye szerint számolni kell. Örvendetes, hogy a munkáslakta kerületek támogatása növekedik. Problémaként jelentkezik továbbra is a gyermekintézmények helyzetének javítása, s ezek közül is elsősorban az óvodai problémák megoldása. Példaként elmondja, hogy a XVIII. kerületben a rászoruló óvodáskorú gyermekeknek csak 48,7 %-át tudják óvodákban elhelyezni. A XVIII. kerület óvodái 127,5 %~ 03 feltöltéssel működnek. Ezért elsőrendű feladat az óvodai férőhelyek növelése. A Kerületi Tanács saját eszközei nem elegendőek, ezért kéri, hogy az 1970-es évben a Fővárosi Tanács is biztosítson erre a célra, a kerületnek pénzösszegeket. Mezősi László a XVII. kerületi tanácstagok véleményét tolmácsolja, mely szerint örömmel veszik tudomásul, hogy a kerület fejlesztésére a Fővárosi Tanács a lehetőségek szerinti legnagyobb összegeket biztosítja. Javasolja, hogy a gázvezeték bevezetésével egyidejűleg a Gyermekélelmezési Vállalat kazánházának tüzelésére erről a gázvezetékről legyen lehetőség. Ennek megvalósításához kb 6-700.000 Ft-ra lenne szükség, melynek biztosítását kéri. Koraeh Marcell felhívja a figyelmet arra, hogy a budapesti építési tervek esetében a közmű és ipartelepítési szempontból néha nem valósul meg a megfelelő koordináció. Példaként elmondja az új óbudai lakótelep távfűtésével és a VIII. kerület szanálandó és újjáépítendő területén jelentkező problémákat. Javasolja, hogy a Tanács csak olyan terveket fogadjon el kivitelezésre, amelynek minden összefüggése tisztázott. Javasolja — a Tanács tagjai előtt is ismert okokból — az óvoda-építési program felülvizsgálatát. dr. Lukács István javasolja az előterjesztés harmadik határozati javaslatának módosítását úgy, hogy a Végrehajtó bizottságota fejlesztési alapon belüli átcsoportosítási, ill. a kölségvetési előirányzat módosítítási jogkör csak korlátozott mértékben illesse meg. Egyébként a költségvetést elfogadásra javasolja. dr. Wittmann István úgy véli, hogy a jelenlegi költségvetés már jobban figyelembe vette azokat a problémákat, amelyeket az egészségügy helyzetével kapcsolatosan a tanácstagok az elmúlt években felvetettek. Komoly eredménynek számít, hogy a Dél-pesti kórház építésének előkészületei 1970. évben megindulnak és a tervek szerint a kórház 1975. évben átadásra kerül. Az is eredménynek számít, hogy az egy kórházi ágy fenntartására tervezett költség az 1969. évi 38.656 Ft-ról 1970. évben 43.371 Ft-ra emelkedik. Úgy véli azonban, hogy a fekvőbetegintézmények fenntartására előirányzott összeg az emelkedés ellenére sem biztosít számottevő minőségi fejlesztést. Erre pedig elsősorban az egészségügyi intézmények orvosi műszerellátottságának fejlesztése érdekében szükség lenne. Ismerteti a VB. egészségügyi főosztályának felmérése során szerzett adatokat, amelyek szerint a fővárosi kórházak a vidék új egészségügyi létesítményeinek korszerűbb orvosi műszerekkel való ellátottságáról 20-30 %kal maradnak el A helyzet javítására nagy összegekre volna szükség, mert a valóban korszerű orvosi műszerek drágák. Megemlíti az egészségügy területének néhány problémáját, melynek megoldására javasolja nővérszállások létesítését, a KÖJÁL táptalajkonyhájának újjáépítését, néhány csecsemőotthon helyrehozatalát, melynek költségkihatását 24 millió Ft-ban jelöli meg. Az egészségügyi és szociális problémák megoldására az állandó bizottság nem kéri a költségvetési keret meghatározott összegű felemelését, azt javasolja azonban, hogy az 1969-70. években jelentkező megtakarítások ezeknél a hozzászólásában említett tételeknél kerüljenek felhasználásra. Az állandó bizottság úgy véli, hogy a műszerellátás helyzetének javítására a IV. ötéves terv során kerül majd sor. Baczó József a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgatója, elmondta, hogy a fővárosi lakosság utazási igényet az utóbbi évek óta az autóbusz-ágazat felé tolódtak el. Az elmúlt három évben azonban a beszerzett járművek csupán a selejtezéseket pótolták, így az utazási igények növekedését a szállítási kapacitás növekedése nem követte. Nehézséget okozott a Közlekedési Vállalatnál bekövetkezett nagymértékű munkaerőhiány is. Jelenleg is nagy hiány jelentkezik a Vállalatnál. Ezek a problémák a közlekedésben komoly zavarokat okoztak, melyek joggal váltották ki a lakosság elégedetlenségét. A Budapesti Közlekedési Vállalat — a központi intézkedésekkel együtt — sok irányú intézkedésekkel próbálta ellensúlyozni a nehézségeiket így pld. 1966-69-es években vidéki vállalatokkal végeztették a főjavításokat, kicserélik azokat a motorokat, melyeknek élettartama a tapasztalatok szerint alacsony, s azokat amelyekkel a legtöbb üzemzavar van. Lehetőség van új autóbuszok vásárlására is, s 60 személyes autóbuszok helyett 100 személyes autóbuszokat rendelt meg. Nagy segítséget jelent az új autóbuszgarázsok üzembehelyezése, mivel a jelenlegiek zsúfoltak és túlterheltek. 1972-ben üzembe tudják helyezni a megrendelt új fogaskerekű vasútat is. A legutóbbi időkben kiadott rendelkezések és a jövőbeni tervek megvalósulása esetén várható a közlekedési helyzet javulása. Faluvégi Lajos, a pénzügyminiszter helyettese, hozzászólásában hangsúlyozza, hogy a főváros gazdálkodása, anyagi ellátása a nemzeti jövedemnél gyorsabban növekszik, s jelenleg kedvezőbb feltételek vannak, mint azt az előzetes tervek megállapították. Az a véleménye, hogy a főváros pénzügyi gazdasági vezetése az elmúlt időszakban élt az új lehetőségekkel, kellően felhasználta azokat, s a fejlődés javára fordította. Foglalkozik azokkal a feladatokkal, amelyek a Központi Bizottság ama határozatából következnek, mely szerint az a cél, hogy a gazdasági fejlesztésben és az életszínvonalban intenzívebb utat járunk. Biztosítani kell, hogy minden területen a rendelkezésre álló eszközökkel minél nagyobb szükséglet-kielégítést lehessen biztosítani. Ezt az egészségügy, a közoktatás, szociális ellátás területén is biztosítani kell. Nem megnyugtató, hogy pld. a lakóházjavításra, karbantartásra szolgáló keretet már évek óta nem lehet felhasználni, pedig ezen a területen komoly igények vannak. A költségvetés elkészítésénél még egész pontosan nem lehetett lemérni azokat a hatásokat, amelyek a Kormány néhány intézkedéséből következnek. Így megemlíti a bér- és nyugellátás területén, vagy a lakosság ipari szolgáltatásai javítása érdekében tett intézkedéseket, amelyeknek realizálása során előfordulhat, hogy a főváros költségvetése hátrányokat szenved. Ezeknek a problémáknak a rendezéséhez kéri a Tanács secétgét. Mivel több hozzászóló megemlítette a gyermekjóléti intézmények fejlesztésének szükségességét, elmondta, hogy a közeljövőben jogszabály jelenik meg, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok kedvező feltétlek mellett hozzájárulhassanak gyermekjóléti intézmények létesítéséhez, ill. a tanácsokkal közös fenntartásához. Megemlít néhány olyan központi várható intézkedést, amely biztosítja a szervek nagyobb önállóságát. Előadó a hozzászólásokra válaszolva javasolja, hogy a Dráva utcai óvoda építésével kapcsolatos problémának a megvizsgálásával a Tanács bízza meg a Végrehajtóbizottságot. Úgyszintén a Végrehajtóbizottság részéről további vizsgálatot igényel a XVII. kerületben működő gyermekélelmezési konyha gázenergiával való ellátása. Ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a Végrehajtóbizottság tett a lakásépítési programok elfogadásával kapcsolatosan, mely szerint ezeknek a programoknak rendezniük kell az ipari szanálások, s a közlekedés kérdéseit is. Az orvosi műszerellátás területén komoly javulás a IV. ötéves terv során várható.