Fővárosi Lapok, 1864. március (1. évfolyam, 49-74. szám)
1864-03-01 / 49. szám
1997 — SZÖRNYETEG VOLT-E NERO? Történelmi vázlat. (A Cornhill Mag az íre után.) (Folyt.) A lakoma megkezdődött. — Britannicus pompásan terített külön asztalnál ült, rokonainak és néhány fiatal barátjának jelenlétében. Mellette egy rabszolga állt, és megizlelt minden ételt és italt, óvszerül a megmérgezés ellen és e rabszolga életét szükségképen kímélnie kellett, különben rögtön bekövetkezendett halála elárulta volna a gyilkosságot. A felfedeztetés kikerülésére tehát e következő módot gondolták ki. Egy italt adtak Britannicusnak amely oly forró volt, hogy nem lehetett meginni, ez okból egy kevés hideg vizet töltöttek bele s e viz volt megmérgezve. A herceg, alig hogy megizlelte, azonnal élettelenül rogyott hátra. A vendégek felriadtak , némelyek futni akartak, de azok a kik a dolog mélyére láttak, csendesen maradtak és Néróra függeszték szemeiket, a ki nyugodt hangon biztositá őket, hogy csak epilepticus roham volt az egész, a mely nyavalyában Britannicus gyakran szokott szenvedni s hogy nem sokára vége lesz mindennek. „Rövid idő múlva a lakoma megint oly vidorrá lett mint elébb volt: post breve silentium repetito convivii laetitia.“ Britannicust másnap eltemették. Dio Cassius szerint a holttest arca egészen feketévé lett a méregtől. Néró, hogy azt eltitkolja, bekenette mészszel, de a sűrűen hulló eső lemosta a meszet és felfedezte a bűnt, amelyet ily otrombán akartak elpalástolni. Locusta nem csupán szabadságát nyerte vissza és földbirtokkal jön megajándékozva, hanem „Néró még néhány tanítványt is rendelt melléje, hogy ezeket művészetére oktassa.“ Eddig a történet. A legelső ellenvetés amelyet a tudomány támaszt, abban áll, hogy Britannicus hirtelen halálát nagyon valószínűleg epilepsid okozhatta, de semmiesetre sem okozhatta méreg, mivel a régiek nem ismertek ily gyorsan ható mérgeket. Jelenleg is csupán a kéksavany, strychnin, urak és bizonyos kígyók mérgei ismeretesek mint olyanok, amelyek kevés másodperc alatt gyilkolnak, ezeket pedig nem ismerték a régi Rómában. A sisakvirág, (aconitum) amelyet igen okszerűen tartanak a Rómában legközönségesebben használt méregnek 1—3 óra alatt végzi gyászos működését és az ásványi mérgek legnagyobb része csak néhány óra alatt működik. Másodszor a tudomány nem ismer oly mérget, amely rögtön megfeketítené az áldozat arcát. Vannak bizonyos ásványi mérgek, amelyek, ha huzamosabban vézetnek be, lassan kint feketévé teszik az arcot, de egy sincs, amely a szervezetre hirtelen hatvan, hirtelen elárulja magát az arcszin megváltoztatása által. A tudomány után a józan észre hivatkozunk s ez világosan ezt fogja nekünk mondani, hogy miután Néró, Locusta és Gallia sokkal mélyebben voltak érdekelve ezen ügyben, hogysem önkénytesen bevallották volna cselekedetöket, és miután ilyféle vallomás nem csikartatott tölök nyilvánosan, némileg nehéz lenne kinyomozni, hogy kik azok, akiktől ezek eredtek és minő kezességet nyújtanak elbeszéléseik hitelességéért. Sőt, feltéve, hogy Locusta csakugyan báni bocsánatot nyert és földbirtokkal jön megajándékozva — ami egyébiránt még bebizonyításra vár — a történészek azon állítása, hogy Néró tanítványokat rendelt melléje, akiket művészetére oktasson, világosan megmutatja, hogy puszta koholmány volt őt Néró bűnös terveivel összeköttetésbe hozni. Ha Néró oly szörnyeteg lett volna, a minőnek ecsetelik, bizonynyal nem habozott volna megsemmisíteni bűntársait, mihelyt műveket bevégzék és tanúvallomásaik veszélyesekké lehettek volna. Ezek után tökéletesen tisztán áll, hogy jelenleg semmiféle bizonyítványnak sem vagyunk birtokában, amely meggyőzne arról, hogy Britannicus meg jön mérgezve, vagy ha megmérgeztetett, úgy e bűn bizonynyal az elmondottaktól nagyon különböző körülmények közt történt; és nem kevésbé bizonyos az is, hogy Néró állítólagos részessége e gyilkosságban, nem alapszik egyeben, mint azon átalános sejtelmen, hogy okai lehettek óhajtani az ifjú herceghalálát. Azon vád, hogy Néró meggyilkolta volna anyját, a tudománynyal és a józan észszel nem csekélyebb szembeszökő ellenmondásban áll. Suetonius azt mondja, hogy Néró háromszor tett kísérletet megmérgezni Agrippinát, de kísérlete mind a háromszor meghiúsult, mert anyja elég elővigyázó volt, ellenmérgek bevétele által biztosítani magát ily merények ellenében. A régiek előtt ilyesmi nagyon elhihetőnek látszott. Előttünk csak nevetséges lehet. A hajdani physiologiának nem volt tüzetes fogalma a mérgek természetéről, sem pedig arról, hogy mikép hatnak a szervezetre, ennélfogva minden nehézség nélkül elhitte, hogy létezik átalános ellenméreg. Hogy az olvasó képes legyen a hajdaniak tudatlanságát és azon tüzetességet felfogni, amelylyel az újkori tudomány az ellenmérgek hatáskörét meghatározta, szükséges az ismert különféle mérgeket osztályozni, azon különböző módok szerint, amint a szervezetre hatnak. Többféle osztályozás jön már megkísértve; mi a következőt tartjuk a leghelyesebbnek. A mérgek három osztályba sorozhatók : az elsőbe tartoznak az izgatók, amelyek valamely szerv vagy rendszer tevékenységét túlcsigázzák, és ekkor a szervezet egyensúlyában zavart idéznek elő, amely szerencsétlen kimenetelű lehet, ha túlmegy egy bizonyos határon. A másodikba tartoznak a kábítók (narcotica) a melyek a szervek tevékenységét elnyomják és egy bizonyos határon túl romboló hatásuk nem ellensúlyozható. A harmadik osztályba tartoznak a pusztító mérgek (histolytie) a melyek elpusztítnak mindent, amivel érintkezésbe jönnek. Az olvasó azonnal beláthatja, hogy különböző hatásokat csak nagyon különböző anyagok idézhetnek elő s ezek ismét nagyon különböző anyagokat igényelnek gyógyszerekül. A mérgek mindegyik osztálya, különfaju ellenmérget követel. A roszul választott ellenmérgek csak nehezítik a bajt, vagy eredménytelenek maradnak. Az ellenméreg helyes megválaszthatásához mindenekelőtt tudnunk kell, minő méreg jön beadva és melyik azon anyag, a mely ellensúlyozza e mérget. (Folyt. köv.) FŐVÁROSI HÍREK. * (A főrangnak második) hangversenyét illetőleg értesülünk, hogy jegyeket ismét b. Őrei Andor ur lakásán (úri utca, Orci-ház) lehet előre váltani, de azon kis változtatással, hogy — főcél lévén szenvedő testvéreinket mennél nagyobb segélyben részesíthetni — egy külön aláírási ívet is nyitnak s csak azok, kik némi, habár még oly csekély magánadakozásra hajlandók, részesülhetnek az előleges jegybiztosítás kedvezményében. A rendes áron, mely a második hangversenyre nézve is megmarad, csak kedden vagyis a műkedvelői akadémia napján lesz kapható jegy a Nemz. Mzeumnál. * (A Nemz. Színház) legközelebbi újdonsága Hugo Victor dramatizált „Nyomorultak“ című regénye leend; a „Nagyanya“ című francia dráma Felekiné betegsége miatt elhalasztatott. Különben a színházhoz sok új darab van beadva, csakhogy a birálóválasztmány lázító csigalassúsággal működik. Egressy és Feleky pedig a birálótestületből kiléptek, miután kilátásba helyzett színészi dijjavitásuk meg nem történvén, az igazgatóságnak bizalmatlanságot szavaztak s ennélfogva a drámákat sem bírálhatják ; most már Lendvai és Benedek által vannak helyettesitve. * (Egy pár lap) azt pengeti, hogy miután ■ Tóth Endre lemondott a Kisfaludy-Társaság balladadijáról, adják azt ki az utána következő balladának. Ez nem megy. A Kisfaludytársaság kiadta a jutalmat Tóth Endrének, ez pedig a 10 aranyat — minden kommentár nélkül — visszaajándékozta a társaságnak; a Kisfaludy társaság tehát azt a 10 aranyat mint ajándékot tekinti, melyhez senkinek semmi joga. * (Dr. Korányi Frigyes) közelebbről tartá a m. k. egyetemben első próbaelőadását, melylyel nemcsak a tanárokat (kik az előadás után vele egyenkint kezet szorítottak) hanem a nagyszámú hallgatóságot is egészen megnyerte. * (Az újpesti lóerőre) építendő vaspálya iránt a részvét naponkint élénkül. A részvényesek tegnapelőtt megint gyűlést tartottak s elhatározták, hogy e vasút minden állomásán csinos, kényelmes várótermeket építenek. * (A jutalomnyertes „Égben 11) című vígjátékot azon gyengéd okból nem adatja a színházi igazgatóság, mert egyik jelenetében a nemzet gazdaszszonyai vannak kigunyolva, kik kivált jelenleg inkább koszorút, mint gúnyt érdemelnek. De hisz ott nem is épen a nemzet gazdasszonyairól van szó s aztán a szerző tehetne változtatást az illető jelenetem Kár ezért pihenni hagyni az élénk darabot. * (Danielik János) püspök Párisból kelt levelében kijelenti, hogy utjának célja nem az egyházi javak és alapítványoknak öszpontosítás vagy értékcsere általi jövedelmezőbbé tétele, összeköttetésben a szentszék nagyobb mérvű segítségével, s erre ő se maga fejétől nem vállalkozott, se bárhonnan megbízást nem kapott. * (Tömeges öngyilkosságok.) Tegnapelőtt két férfi hulla hozatott a kórházba, kik felakasztva találtattak, az egyik 45 éves hajtsály, a másik 50 éves kosárfonó. Szintén ugyanazon nap egy 17 éves gymnasiumi növendék hullája is szállíttatott be, ki igen hihetőleg öngyilkossági szándékból a vízbe ölte magát. Végre még egy 22 éves nő hozatott be, ki gyufamérgezés következtében, dacára a célszerű orvosi kezelésnek, egy negyed óra múlva kimúlt. * (Szathmáry Károlytól) a közelebbi napokban a következő közhaszdászati mű fog megjelenni: „Alföld és Fiume.“ Hazánk első rendű szakférfiai, kik kéziratban olvasák, kedvezőleg nyilatkoztak róla. * (A P. Napló) Murszka k. a.-nak további, a pénztárra nézve hasznosnak bebizonyult vendégszereplését ajánlja. — Mi állandó szerződtetése mellett vagyunk. * (A vásár tartama) alatt egy amerikai erőművész társulat igazgatója a Rókus kórház megött építendő bódéra kapott engedélyt. Előadásait a vásár alatt abban fogja tartani. * (A budai népszínmű pályázatra) versenyzett darabok közöl csak egyet fogadtak el, az „Egérfogót“. De hát már most verseny lesz e az is, melyen csak egy pályázó fut. Ismét világos példa, hogy a színpadi versenyzés nem célszerű s hogy legjobb a jutalmat a darabok legjobbikának egyszerűen kiadni. * (A váci siketnéma) intézetből kikerült több növendék Pesten jó alkalmazásban részesül, az intézetben tanult különféle mesterség ágaiban. Többen a nyomdákban kaptak foglalkozást. * (A füredi színkert) az ottani színházi bizottság az idei fürdői idényre Latabár Endre színtársulatának határozta kiadni. * (Gyászisteni tiszteletek.) A nemrégiben elhunyt híres szerb hazafiért és íróért, Karadzics Vuk Istvánért Magyar és Horváthország minden szerb községében gyászistentiszteletet tartanak. * (Adakozás Jerseyből.) A 117 éves Farkas László számára, mint a „P. Lt.“ írja, még Jersey szigetből is történt adakozás. K. Emma, született J. bárónő 10 fiút küldött a szegény öregnek. * (A Duna jege) már úgy eltakarodott, hogy a hajózás lefelé alkalmasint már holnap-holnapután megkezdődhetik. * (Batizfalvy magángyógyintézetéről) a M.Sajtó a következő cikket hozza, melyet, ismerve a jeles intézetet, mi is minden sorában aláírunk: A tavasz kezdetével közeledik azon időszak is, amelyben a vidékiek gyógycélból költözködnek fővárosunkba. Azon idegeneket és vidékieket, kik Budapestre oly célból jönnek, hogy elvesztett egészségüket a m. kir. egyetem híres tanárai, s a főváros nevezetes gyakorló orvosainak tanácsával újra visszanyerhessék, különösen a kiknek baján sebészi műtét által kell segíteni, figyelmeztetjük dr. Batizfalvy Samu Pesten a királyutcában 89-ik szám alatt levő magángyógyintézetére. A gondos ápolást nélkülöző helybeliek, vagy azon szenvedők, kik köznapi gondjaiktól elvonultan egyedül gyógyulásuknak akarnak élni, szintén fölvétetnek az intézetbe. Mindennemű betegek csendesebb és kényelmesebb nyughelyre találnak az intézetben, mint a zajos vendéglőkben vagy sokszor egészségtelen és alkalmatlan magánlakásokon. Orvosi segélylyel pedig az intézetben minden percben rendelkezhetnek. Az intézet negyvennél több tágas, tiszta, külön és közös szobával rendelkezik. A betegek ellátása a szenvedő körülményeihez van alkalmazva, mint erről az intézetben gyógyított betegek írás- és szóbeli nyilatkozatai tanúskodnak. Napi díj a mindennemű ellátásért két-négy forint. Az intézetnek testegyenesítő (orthopaediai) osztályába fölvétetnek a test minden elferdüléseiben és kinövésekben szenvedő mindkét nembeli betegek. Ez osztályban a teljes ellátás havonkint ötven forint. Különösen ideg- és izomgyöngeségben, kisebb fokú elferdülésekben szenvedők svéd gyógy-testgyakorlatra bejáró betegek gyanánt is fölvétetnek mérsékelt havi díjak mellett. Az intézet bővebb tudósítványával szolgál az intézet igazgatósága. * (Wallner berlini színháztulajdonos,) és igazgató, és a „Kikiriki“ élclap szerkesztője O. F. Berg az Ördög piluláinak Berlinbe szerződtetése végett személyesen Budára rándul — mely alkalommal az Ördög pilulái csötörtökön, március 3-án adatik. * (Tarka újdonságok.) — A dunai malmok rövid időn megkezdik munkálatokat. — A csornaitokhoz levezető falépcső helyett köutat raknak. A hajókázás megindultával Visegrádról nagyszámú kőkészletet szállítanak Pestre, a megkezdendő kövezeti munkálatokra. — A dologházból két tolvaj a kéményen át ugrott meg. — Ápril hónaptól kezdve a Hermina és István téren, a Terézvárosban is lesznek konfortabelek felállítva. — Pest város költségvetéséből kitetszik, hogy múlt évi jövedelme 1,363,295 frt, kiadása pedig 1,364,672 frt. volt. — A bel és lipótvárosi ínségeseket segélyző bizottmánya elhatározta: tiz krajcáros aláirási iveket küldözgetni szét. VIDÉK. ** (Sajtény) csanádmegyei mezővárosban 300 román család tért a rom. kath. egyház kebelébe. ** (Babonás kupaktanács.) Öttevény-Szigeten közelebbről mint a „Gy. K.“ írja, különös babonás eset fordult elő. Elveszett egy mándli, s e miatt öszszeült a kupaktanács. Tanakodtak, dikcióztak, mint lehetne a tolvajt kitudni, a nélkül, hogy a meleg szobából ki kelljen mozdulniok. — Végre nagy bölcsen abban állapodtak meg, hogy hivassanak össze a szomszéd gyermekei, állitassanak körbe s a melyikhez a kör közepén megpergetett uj rosta gurul, az a tolvaj. A szegény fiú, kit a véletlen kijelölt, sirt, k