Fővárosi Lapok, 1864. május (1. évfolyam, 100-122. szám)
1864-05-01 / 100. szám
áll, hogy a hangot több vagy kevesebb erővel vágja ki, de a fokozatosság bája és coloritja ritkán van meg. Mindamellett mi Leart legjobb szerepének tartjuk, sőt azt hisszük, hogy minden oldalról kidolgozott alakot adna, ha kevesebb vagy legalább nem kizárólagos gondja volna Lear, a király, hanem egyszersmind Lear, az ember. Ő mindig a trónról beszél le, fenséges és büszke. Pedig a mi felfogásunk szerint, (mert abban egyetértünk vele, hogy ne tegye nagyon öreg zsémbessé,) ama végletekig menő szenvedélyes ingerlékenység, düh sat.,mi Lear alapjellemét képezi, a fenkölt büszkeséggel alig egyeztethető össze. A bensőleg féktelen Lear külsőleg is kell, hogy elveszítse azon nimbuszt, mely nyugodt, csöndes perceiben oly megható és nagyszerű. Feleki (Edgar) kielégített, pedig ez a legnehezebb szerepek egyike. Sokszínűsége miatt nagy alakítási erőt igényel, s így kénytelenek vagyunk beérni azzal is, ha egyes jelenetek úgy sikerülnek, mint Felekinek a „szegény Tamás.“ Szilágyi Lear ellenképének , a jószívűsége és szelíd lelkülete miatt megsemmisülő Glosternek személyesítésére nem alkalmas. Lendvai is inkább egy cselszövő vígjátéki gavallér volt, mint Edmund, kiben Jago ravaszsága és gazsága, Richard eszével és embergyűlöletével párosul. Szerdahelyi a bohócból túlfinom és könnyed alakot csinált.Ez szereti Leart és így humorából a keserűségnek nem szabad hiányozni; habár másfelől nem lehet szem elől tévesztenie, hogy őt a költő e borzasztóan sötét, szivet-lelket rázó rajznak enyhítésére szánta. A nőkről hallgatunk. Sem Szatmáriné, sem Paulánnétól nem kívánhatjuk, hogy néhány vonással, kevés szóval egyéniségeket adjanak. Lendvainé a negyedik felvonásban szépen szavalt és sok bensőséget, s majdnem teljesen kifejező igazságot öntött játékába, de az első felvonás nehézségeit nem tudta leküzdeni. Nem láttuk Cordéliát, ki és azért nem talál szót, mert túlságosan sokat érez, sem azt a szemérmetességet, mely kigyó simanyelvü nővéreinek esküdözései mellett kétszeresen némává lesz; sem az apa szitkai alatt lelkében dúló kínokat; sem a reménynek azon derűjét, mely a francia király szerelmétől süt homlokára, egyhangú, színtelen volt, s azért e jelenés érthetlenné vált. 429 Tarkaságok. * Rózsa Sándor fogsága. E cím alatt a M. S. érdekes közleményt hoz, azon alkalomból, hogy valaki nagy első áprilist járatott a lapokkal, elterjesztve Rózsa Sándor megszökését. Ily megszökés onnan lehetlen. Az őrség igen nagy, a fogoly láncot visel, s a henger alakú torony oly magas, hogy az ablakon át leereszkedni képtelenség. A börtön szobák tiszták. Gyönyörű a kilátás az Inn völgyre, mely azonban még nehezebbé teszi a fogságot. E helyen ezelőtt lengyel államfoglyok és prágai tanulók voltak fogva. Egy megölte magát, a többi kegyelmet kapott. A mostani fegyencről a következőket olvassuk: „Míg Rózsa Sándort szabad volt meglátogatni, több utazót odacsalt a kíváncsiság. Midőn a börtönőr zörgő kulcscsomagával a börtönt felnyitá, Rózsa Sándor szokás szerint egy kissé fölemelkedett nyoszolyájáról, melyen kinyujtózva feküdt, felső testét fölegyenesité s megvasalt meztelen lábát összevoná. Késő őszszel, a hideg dacára, nyitva tartá ablakait, s öltözete elárulta a puszták edzett fiát. Ha a látogató szivarral kínálta meg, azt rendesen elvette, és subája alá rejtette, melyet még pusztai kalandos életében viselt. Köszönete igen egyszerű fejbiccentésből állott. Rózsa Sándor iránt nem tanúsíthatni nagyobb szívességet, mint ha az ember szivarral és dohánynyal ellátja, hiszen még csak a szivar és egy pipa dohány az egyetlen élvezet, melyet neki a világ adhat. Minden egyébtől elkeseredett szívvel fordul el. Arca kevéssé szenvedőnek látszik, s szép haja egészen hátra van simítva aranyos fején, melyre 10,000 forint díj volt kitűzve. Kissé görbe orra fölött az éles, hideg és bizalmatlan szem néz elő a sötét szemöldök alól. Német nyelven tett kérdésre soha sem felel: azt mondja, hogy nem tud németül, ámbár a német nyelv, mint a törvényszéki tárgyalásokból kitűnt, nem egészen ismeretlen előtte. Gyakran mélyen sóhajt s átalában észrevehető rajta a levertség. Az élethosszig tartó fogság gondolatát nem tudja eltűrni, s e tekintetben igen sürgetősen kérte azon folyamodványának benyújtását, melyben azért könyörög, hogy fogságát bizonyos számú esztendőkre szabják, habár számuk annyi lesz is, hogy valószínűleg élete hosszával fölér. Nemrégiben azért folyamodott, hogy magyarországi börtönben tölthesse fogságát. Rózsa Sándor ritkán használja föl azon egy órát, mely neki naponkint a szabadban való mozgásra van engedve, mintha fogoly létére sem volna képes a szabad levegőt eltűrni. Azért ritkán hagyja el börtönét, s rendesen subájába takarózva nyoszolyáján ül vagy fekszik, s kitalálhatatlan gondolataihoz szivarját vagy pipáját szivja, elylyel valamely könyörületes látogató megajándékozta.“ Igazítás. Tegnapi számunk utósó hírében egy betű kimaradása némi félreértésre adhatna alkalmat, így áll : „a beruházásra adott segélypénzt (a színháznál) majd mind jelmezekre forditák, e helyett fordítják, mert még nem történt meg, csak — mint halljuk — el van határozva. 0T00 Bérlet Nemzeti Színház. Pest, vasárnap, május 1-jén, 1864. 21. szám. Szentiván-éji álom. Színmű 5 felvonásban, zenével. Irta Shakespeare, fordította Arany János. Zenéjét szerzette Mendelsohn-Bartholdy Bódog. Az összes uj jelmezek a bécsi cs. kir. udvari várszínház mintái után Papp József föruhatárnok felügyelete alatt készültek. Az uj diszitményeket festette Horn Róbert diszitő. A táncokat csoportozatokat szerzette és betanította Campilli Frigyes balletmester. Az 5-dik felvonásban előadandó „Bergamasco“ táncot szerzette és Rotter Irmával előadja Campilli. Holnap, hétfőn, május 2-dikán, bérletfolyamban . Másodszor : EGYIK SIR, MÁSIK NEVET. Színmű 4 felvonásban. írták :Dumanoir és Keramou. Fordította Radnótfáy Sári. Rendező : Szigligeti. SZEMÉLYEK: Rey Jeanette .... Prielle K. Vanneau Jeanette . . Szigligeti A. özvegy Rey asszony . Jókayné. Laurence, leánya. . . Lendvainé. Borés Móritz, orvos törzstiszt ..............................Feleky. Bidout, jegyző . . . Szerdahelyi Vincent, öreg igtató Bidout irodájában . . Szilágyi. Mennier, öreg inas özvegy Rey asszonynál . . Komáromy. Első. . . . Németi. Második / . . . . Náday. Harmadik / kno . . Szathmáry. Negyedik . . . Szigligeti J. Kezdete 7 órakor. SZEMÉLYEK: Theseus, Athene ura . Feleki , Helena, szerelmes De Egeus, Hermia atyja . Szilágyi. metriusba .... Lendvayné. Lysander , szerelmesek Lendvay. Oberon, tündérkirály . Egressy. Demetrius! Hermiába Paulay. Titania, tündérkirályné Szigligeti A. Philostrat, ünnepély-ren- Puck, vagy Robin pajtás Szerdahelyi, deze Theseusnál . . Kovács. Első J . . Szigligeti J. Vackor, ács .... Tóth. Második tündér . . Korcsek L. Gyalu, asztalos . . . Benkö. Harmadik . . Miskovics M. Zuboly, takács . . . Szigeti. Babvirági Szövési A. Dudás, fuvó-foldozó.. . Szathmáry. Pókhálló , Hubenai V. Ösztövér, szabó . . . Sánta. Moly í m erec Korcsek K. Orrondi, üstfoldozó . . Komáromy. Mustármag’ Nyilvay ír. Hippolita, Amazon ki- Pyramus \ rályné..........................Paulaíné. Thyshe ( ír . • , T mj ) a kozjáték Hermia, szerelmes Ly- Jb&l . sánderbe.....................Prielle Kor. Holdvilág szemetei* Oroszlán ) Más tündérek, királyuk és királynéjuk kíséretében. Theseus és Hippolita kísérői. Helyszín Athene és egy közeli erdő. Kezdete 7 órakor. Nép-Szini ház. Buda, vasárnap, május 1-sején: Cancan a törvényszék előtt. Eredeti Operette 3 felv. Irta Rajkai F. J. Zenéjét Jakobi J. 1-ik felvonás: „A mosónők lázadása.“ 2-dik felvonás: „A félbe szakított színi előadás.“ 5-ik felvonás: „A törvényszék is a cancant járja.“ SZEMÉLYEK: Purcelbaumer Kristóf, házi Signora Graziana, balleár és ülnök . . . Horváth Vince rina assoluta . * *** Tollasi Béni, dijnok . Hajnal Herra. Tenyeresi,tapsonc főnök Vízvári. Mandola Victor, fűszer- Első, Pákozdi. Várus segéd . . . Szilágyi. Második, [ tapsonc Krecsányi. Özvegy Teknyésiné, Harmadik, Tóth, mosónő .... Vince János. Színházi orvos . . Simányi. Katica, mostohaleánya Vig Róza. Első, . . . Kölesi. Barbara, mosónők Istvánfy L. Második, tur . . . Varga. Zsuzsi, Teknösinénél Csörsz T. Harmadik, . . . Bánhalmi. Elnök....................Virágh. Biztos.....................Liptai. Ülnök....................Partényi. Törvényszolga . . .. Kovács. Színigazgató . . . Kővári. Mosónők. Balletszemélyzet. Álarcosok. Rendező .... *** Zenészek. Történik másutt. Balletmester . . . Kassai. A 2-dik felvonásban előforduló táncok : Lengyel tánc. — Magyar kettős. — Polonaise, végül: E Nagy Induló egy óriási bőgő és két kürtön. Tüneményes bohó jelenet, mely alatt az egész tánc és ének személyzet által menet tánc és csoportozatok fejlődnek, — rendezi Perei, az előadás végén. Záradékul: Kalisanijer Cancan paródia az egész személyzet által. Holnap, hétfőn, május 2-kán , 100-szor AZ ÖRDÖG PILULÁI. Nagy bohóság új díszlet, gépezet, tünemények, ének és táncokkal 15 képlet 3 felvonásban. Lolerc, Anicet, Borgeois és Laurent után franciából forditotta Tarnay Pál. — Zenéjét írták: Offenbach, Groott, Cheri és Amade Artus, hangszerelte Jakobi Jakab karnagy és Simacsek karmester. Albert, iQy francia festő Libera G. Első ) . . . . Bánhalmi. Magloire, inasa . . . Partényi. Második . . . Varga. Sottinez, spanyol hidalgó Együd. Elsö hordár ’ * liptai. Seringuinos gyógyszerész Virágh. Második) . . Somogyi. Babylas,gyógyszerész inas Vízvári. Első ) . Kővári. Rodriguez, az alguazilok Harmadik alguazil *. vezére .... Horváth. Negyedik) . Zoltán. Bernadillo, orvos . . Dósa. Korcsmárosné . . . Király Jul. Izabella. Seringuinos le- Kis korcsmárosné . . Vince Mari. álna .....................Mátrai Mari. £lsö . . . Gyurian. Bohóság istennője . . Víg Róza. Második 8“0“ . . Jeszenszky. Sára, boszorkány . . Vincéné. Korcsmáros .... Váradi. Bigáro, borbély . . . V. Kovács. £lsö . . . Kölesi. Marcelin. Seringuinos szol- Második diák. . . Becsei, gálója....................Harmathné. Harmadik ... Vince Ján. Kezdete 8-adfél órakor. Tulajdonos és felelős szerkesztő: TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja Emsch Gusztáv magy. akad. nyomdász 1864.