Fővárosi Lapok, 1864. július (1. évfolyam, 148-174. szám)

1864-07-29 / 172. szám

lyisége, ezen nyájas egoistáé, tevékeny és veszélyes csalóvá alakult át. Most már leginkább meglepő s a történelemre nézve érdekes adoma az, hogy Wicherley nyomtatás alá adván vígjátékát eléggé szemtelen volt azt egy olyan nőnek ajánlani, ki Londonban akkor nem a legjobb hitben állott. . Ezen ajánlatában félig tréfásan üdvözli őt részletezi előnyeit s emlékiratai megírására szólítja fel, melyekkel, miként monda, szégyent hozand a városbeli nőkre. Wicherley másodszor is utánza a franciák nagy vigjátékiróját egy olyan tárgyban, mi nagyon különösen vette ki magát az angol szinpad kicsapongásai között. Ágnes személyét a vidéki nő című darabjába ülteté át, mely 1683-ban adatott elő; de ő erőteljesebbekké téve az eredeti vonásait s kivitte azt, mit Moliére egy féltékeny agyában csak hypothezis gyanánt állított fel. Művében az ártatlanság a bűn egész szemtelenségével bir. Különben e darabban, alapjában véve, Moliére-n kivül más példányképe is volt, egy eseménykét kölcsönzött át Rochester életéből, ki az udvarból száműzetve London egyik szegletébe vonult s külföldi csillagásznak adván ki magát, kétszeresen csalta meg azon nők nagy részét, kik tanácsát mentek kikérni. A darab meséje részben egy adoma után van másolva, melyet Rochester mesélt el emlékirataiban. Ebből is látszik, mennyire történetiek Wicherley vígjátékai. Igen hihető, hogy Wicherley már ezen utolsó műve írása előtt elveszté a király kegyét. A tunbridgei fürdőben időzvén szellemdússága s hite által magára voná a szép s gazdag özvegy Drogheda grófnő figyelmét, kit elvett anélkül, hogy a király véleményét kikérte volna e hibás lépés, mely hihetőleg Clevelrad hercegnőnek sem tetszett, kizárta az udvarból. Wicherley a sikerben s a vagyon független birtoklásában keresett vigasztalást, de neje csakhamar gyermekek nélkül halt el s ő a gazdag házasság helyett, csak költséges perlekedést nyert. A sok perköltség s pazarlásai előkészíték bukását. Hitelezőitől megtámadtatva, kezesség s pénz forrás hiányában fogságba vettetett, hol az udvarbeli jó barátok hét évig hagyták szenvedni. II. Jakab, ki egyszer Wicherley valamelyik darabjának előadatásakor igen jól mulatta magát, trónraléptekor megilletődött sorsa felett, hozzá küldé lord Mulgravet, hogy tudakolja ki adósságait és szabadítsa ki börtönéből, kétszáz livre sterling nyugdíjt rendelvén számára. Wicherley, mint mondják szégyenből-e vagy azért, mivel nem bízott a király nagylelkűségében, adósságainak csak egy részét jelente fel,elannyira, hogy nemsokára újra ki lön téve hitelezői kellemetlen üldözéseinek. Az 1688-iki forradalom alkalmával elveszté nyugdiját s zavara még magasabb fokra hágott. Pazarsága különben annyira köztudomású dolog volt, hogy atyja, halálakor a végrendeletileg letiltó osztály részül esett vagyonai eladhatásától, házasság esetére is csak a jövedelemről rendelkezhetvén. Wicherleyt, a régi udvar költőjét, ki II. Károly ledér absolut uralkodása alatt nevelkedett fel, a zord s irodalom iránt kevés érdekkel viseltető Vilmos lenézte. Elrémíttetve az új korszak szigorúbb erkölcse s szabad nevelési rendszere által, megöregedett anélkül, hogy hírneve növekedett volna, szabad óráiban költeményeit javítgatván, melyeket hajdan II. Károly palotájának szépségei ellen vagy mellett irt. 1704-ben sajtó alá bocsátó válogatott költeményeit, melyek azonban kevés olvasóra találtak. A Whig és tory-párt heves csatározásai, az ország érdekei felett tartott szabad viták nem engedtek helyet ezen öreg ledérségeknek s az erényes és szigorú Anna királynő udvara nem tűrheté a múlt idők bűntársát, szokásainak festőjét. Korrectebb, tisztább tehetségek támadtak. A verselés jobban kezeltetett vagy jobban át lön érezve, Milton nagy szépségei lelkesitőleg hatottak s szerették Addison classicai ízlését, gondos irályát. A szabados, hanyag költők többé nem divtak. Wicherley kötetlen beszédben sok természetességgel s tűzzel irt vigjátékai azonban sokáig fenntartak hireket, s mint a múltak hit, bár meggyalázó képe, még akkor is mulattatták a közönséget. Voltaire angolországi útja alkalmával is újnak találta e benyomást, s mint Wicherley vigjátékirói tehetségének túlzó tisztelője tért vissza. Vénségében barátságra lépett a még akkor ifjú Popéval. Kikérte tanácsát sajtó alá bocsátandó költeményeinek újabb füzete felöl s a windsori költő erősen megbírálta Cleveland hercegnő egykori kedvesének gyönge verseit s hanyag kitételeit. Wicherley szívesen fogadta a leveleire s madrigaljaira tett észrevételeket: „Megkaptam, irja ifjú barátjának, kedves levelét s Drydenhez irt s ön által javított darabomat. Általa a kötetet megcsonkitá, de értékében növelé, úgy bánt verseimmel mint a hollandok a fűszerekkel, egy részét megégették, hogy ez által a maradék értéke növekedjék". Pope felbátorittatván megkettőztette buzgalmát. Kérlelhetlenül gáncsolt és javított: „Művei birájává s javilnokává tett ön, há az öreg költőnek, és én kötelességemet tehetségem szerint betölteni igyekszem.“ Wicherley mindezt köszönettel fogadta, de vége Fáy András temetése tegnap délután öt órakor ment végbe. A halottas háznál a különben is szűk udvar, valamint az utca kicsiny volt a nagy gyászkiséret befogadására, s így igen helyesen történt, hogy a háznál minden hosszasabb ünnepélyes szertartást mellőzve, a menet azonnal megindult a kalaputcából a Lipót utcába onnét a városház mellett a váci utcán s Kristóf téren át az uriutcába s innét a takarékpénztár előtt a kecskeméti utcán a reformátusok templomába. A gyászkiséret a menetközben nőttön nőtt,míg a szénatéren ez alatt szintén nagy néptömeg gyűlt össze. A koporsó körül a fáklyákat a m.t. akadémia tagjai s a pesti takarékpénztár tisztviselői vitték,az utcákon több magánház ablakából is lengett a gyászlobogó. S ha szabad az utósó tisztességtételt a tisztelet, szeretet s az érdem méltó elismerésének nyilvánulásául tekintenünk, akkor elmondhatjuk, hogy közösen gyászolt halottunk temetése méltó zárkövét képezte érdemteljes életének. A temetési gyászünnepély fénypontját a templomban elmondott emlékbeszédek képezék, — az egyházi szertartás után a koporsó a ref. templom sírboltjába tétetett le. Béke s a haza áldása dicsőült halottunk hamvaira! * A nemzeti színház, négy heti szünetelés után, jövő hó elsején ismét megkezdi előadásait. Mint halljuk, a megnyitás estéjére Ilka opera van kitűzve. Az idényt operával zárták be, s hogy a megnyitás is operával történik,ennek oka alkalmasint az, hogy a drámai személyzet még akkor nem lesz teljesen együtt. A szünetelés alatt, a színház belsején javítgattak, csinosítgattak, nevezetesen, a már nagyon is megvedlett zártszékeket nyitgatták, új jelmezek s diszítmények készítéséről is hallhatni. Valami nagyobbszerű átalakítás s javítás, mint például a rég óhajtott külön bejárás a zártszékekhez, nem igen történt. Egyébiránt e szünidő után, mily érdekes előadások s talán meglepetések is várnak a közönségre, az még a jövő titka. Óhajtják, hogy a pihenés, minden tekintetben előnyére vált legyen e nemzeti intézetünknek. * Mayerbeer ünnepélyt indítványozott közelebb a „Leö" nemzeti színpadunkon. S e tekintetben hivatkozott a párisi, londoni, turini, milánói, berlini sat. színházakra, melyek a halhatatlan zeneköltő emlékét, egy egy fényes ünnepélylyel vagy előadással ünneplék meg. A bécsi opera jövő hó 1-én, a „Hugenották“ díszelőadásával fogja leróni Meyerbeer iránti hódolatát. Ez indítványt bátrak vagyunk mi is az igazgatóság figyelmébe ajánlani. * Jótékony célú könyv. Az alföldi szükölködők javára megjelent: „Ágnes.“ Társadalmi regény. Irta H o m o r ó d J. Két kötet. Szeged, Burger Zsigmondnál 1864. E regény nem egészen ismeretlen olvasóink előtt, a mennyiben lapjainkban, a tisztelt írónő Szentpáli Janka a szívességéből „Egy magyar család“ cím alatt mutatványt is közöltünk volt belőle. Míg alkalmunk lesz az egész művet bővebben megismertetni, ajánljuk azt addig is a közönség figyelmébe. E mű, mint a mai „Vidék“ című rovatunkban közlött kimutatásból látható, máris szép eredményt mutathat föl, a tiszta jövedelem a kitűzött jótékony célra fordítatott. Pesten kapható : Demjén és Sebes könyvkereskedésében, Félegyházán, Szabó Józsefnél, s Szegeden Burger Zsigmondnál. Ára 2 ft. * NillCS SZChb mulatság a világ egyik városában sem, mint a mi véghetlenül poros és szemetes fővárosunkban, midőn pár napi szárazság után neki kerekedik a szél s a járókelőkre por, szemét és homoktengert borit. Fákültetése, utcák öntözése, tisztántartása sat, mind segítene valamit a bajon ; de az, hogy ily időben, mint például tegnap s tegnapelőtt, a felöntözetlen utcákat nappal mikor legtöbb ember jár,sepregetik, csak növeli a bajt. Az utcaseprés érdemes intendánsát kérjük, hogy nappal s legalább szeles időben, mikor a szél úgy is megteszi, ne szórasson port a szemünkbe. * Borbély Gábor ilé szül. Vay Johanna asszony élete 85-ik évében f.hó 10-én T.Roffon meghalt. A boldogult nő, nemének és családjának egyik legtiszteletreméltóbb tagja volt. Nemes szívvel s kitűnő műveltséggel birt. E század elején, egyike volt Csokonai Mihály legbuzgóbb pártfogóinak. A költő, lelkes pártfogónője menyegzőjére egy alkalmi költeményt is irt. Ezt azért említjük meg, mivel a hold, nő alkalmasint legutóbb halt el azok közt, kiket e jeles költő alkalmilag lantjára méltatott volt. — Béke hamvaira! * Érkövy Adolf úr, mint a „P. N.“ irja, a keszthelyi gazdasági tanintézet igazgatójául van ajánlva. Ez azonban alkalmasint még csak puszta óhajtás, de minek teljesedése a legnagyobb nyeremény lenne a nevezett tanintézetre. Ugyan a névlap irja, hogy f. hó 22 -én Abonyi István m. kir. helytartósági tanácsos ur Keszthelyre érkezvén, másnapon a dunántúli vincellér képezdének kertjét minden felszerelésekkel, melyeknek értéke 4500 fokat meghalad az állam részére átvette, s ezen társulat elnökével, Somssich Pál hazánkfiával értekezve, annak ideiglenes kezelését jagócsi Péterfy József arra bizta, aztán gróf Festetich Tasziló altábornagy ur ő méltóságánál tisztelegvén, vele a még ez évben megnyitandó országos gazdászati tanintézet részére átengedett 180 catastralis holdra terjedő földek iránt a haszonbéri szerződést megkötötte, az építkezések felett pedig úgy rendelkezett, hogy azok 1. évi octóber végére annyira már elkészülve legyenek, hogy azokban november hó folytán a tanítás megkezdethessék. * Kisfaludy Sándor költeményei, francia fordításban. Egy poseni születésű tanár, ki hazai nyelvünket nem rég tanulta meg, Raschkov L. ur, közelebb Kisfaludy S. Himfy szerelmeiből több dalt igen sikerülten fordított le francia nyelvre. E gyűjteményből egy pár szép mutatványt alkalmunk volt olvashatni. Mint halljuk, a kedélyes öreg ur (túl van a 60-non) közelebb Parisba fogja küldeni gyűjteményét s e kedves dalokat a francia közönséggel megismertetni szándéka. * A császárfürdői bálban tegnapelőtt ismét nagy közönség volt jelen. A mulatságra kedvezett az idő, de úgy látszott, hogy a jó kedv s fesztelenség inkább a borongós estékkel járt karöltve. * Az akadémia palotája alatt kis alagutakat szándékoznak készíteni, melyeken a dunaparttal közlekedhetni. Az akadémia most várja ez iránt az engedélyt. Ily alagutak lesznek még a gőzhajó társulat épülete s Ganz dunaparti háztulajdonos háza alatt is. * Műlap. A magyarországi műegylet igazgató választmánya jövő évi műlapul Székely Bertalan azon kitűnő festvényét választotta, mely Lajos király holttestének fölfedeztetését a mohácsi gyásztéren ábrázolja. E választásnak bizonyára valamennyi részvényes örülni fog. * Barabás Miklós festész hazánkfia jelenti, hogy fényképelő műtermét, mint több lapban említve volt, még nem adta át senkinek, s üzletét egyelőre még mindig maga vezeti s folytatja, s műtermében naponkint d. e. 9 órától 1 óráig folyvást található. * A magy. kir. süket-némák intézetében Vácon, f. évi aug. hó 2-án délelőtti 10 órától 12-ig fog a második félévi nyilvános vizsgálat tartatni, melyre mindenki — kit a süketnémák tanítási rendszere érdekel — tisztelettel meghivatik, az igazgatóság által. * Tarka újdonságok. A városi kapitányság a vasút és gőzhajó állomásoktól mind eltiltá azon bérkocsisokat, kik az idegenek irányában tett zsarolásaikról ismeretesek. Jövőre ez állomásokon csak azok jelenhetnek meg, kikre még nem volt semmi panasz. Az utcakövezéseknél ezentúl homok helyett kavicsot fognak alkalmazni a kövezet alatt. E végből a város már értekezik is Diescher épitésszel. — A váci utcai Nákó-ház házmestere tegnapelőtt délután agyonlőtte magát. Mondják azon okból, mert rábízott 2000 forintot elvesztett Uj-Pesten, hol különben háztulajdonos volt. — Egy színházi diszió szolgát és nejét, Budán tegnapelőtt reggel tetten kaptak, midőn épen holt csecsemőjüket el akarták ásni. Miután ezt rejtegetve, titkosan tették, a dolog oly gyanút ébresztett, mely vizsgálatot vont maga után. — Balassa tanár segéde, jövőre dr. Horváth György, a jeles ifjú műtő orvos lesz. Fővárosi hírek. 72- re egy pár kissé merészebb törlés elriasztás arra kérte az ifjú költőt, hogy javításait a papír szélére tevén, mit se töröljön ki a kéziratból. E bizalmas viszony Popéra nézve sem volt eredmény nélküli s Dunciadójának eszméjét részben a Bolondság című költeményből merité, melyet Wicherley adott bírálata alá s melyért köszönetet mond egyik levelében : „Köszönöm, hogy kijavitá s rendszeresebbé tévé „bolondságomat". Ezen két eléggé ingerlékeny s elbizakodott férfi közötti barátság néhány évvel az öreg költő halála előtt felbomlott. Zilált vagyoni állapota s gyengélkedése által egyiránt lesuttatva, nem adá ki költeményeit s hetvenhetedik évében házasságra lépett egy fiatal húsz éves nővel, s a mi több s mi megrovást érdemel, nem szeretetből, de érdekből. Egybekelése után tizenegy nappal halt meg (1715 január 1-én) mint vigjátékiró oly nagy hirnevet hagyván maga után, mely csak Congrevéc által homályosittatott el. Kiadatlan költeményei „Wicherley hagyományai“ cím alatt néhány évvel halála után 1728-ban jöttek ki. E gyűjtemény kevés sikert aratott. Honfiai azonban, a sok szellemdús és hanyag részlet között mégis fedeztek fel néhány csinosabb s correctebb darabot, melyeken Pope tanácsának, vagy lehet, hogy épen kezének nyomai voltak felismerhetők. Szana Tamás: Vidék ** Légrádról, több rendbeli balesetről tudósítják a „Pol. Ujd."-at. Ötször volt ott rövid idő alatt tűzvész. Az utolsó alkalommal egy öt éves kisfiú áldozatul esett, aki állítólag a szerencsétlenség okozója volt. Iparkodtak megmenteni, de nem lehetett, mert a szalma alatta és fölötte már lángba borult. Másik szerencsétlenség volt, hogy a határt a jég elverte, úgy, hogy sok szegényt mindenétől megfosztott. A jégverés következtében most sem gabona, sem kukorica, sem bor, de még gyümölcs sem terem, s igy sokan az irgalom kenyerére kénytelenek szorulni. Ezeken kis.