Fővárosi Lapok, 1864. augusztus (1. évfolyam, 175-198. szám)

1864-08-02 / 175. szám

Kisfaludy-társaság. A Kisfaludy-társaságnak jul. 27-én tartott ren­des havi ülésében a tanácskozás egyik főtárgyát a társaságnak rövid idő alatt elhunyt három jeles tagja, Kazincy Gábor, Szalay László és Fáy András emlé­kezetének méltó megülése képezte. Kik és mikor fognak emlékbeszédeket mondani felették a Kisfa­­ludy-társaságban, még nincs végleg megállapítva. Erről a közönség annak idején hivatalosan értesit­­tetni fog. Camoensnak Greguss Gyula fordította „Luziá­­dá“-ja ez ülésben végleg elfogadtatván, a pártolók­nak járó kiadványok között fog megjelenni. Minthogy a munka teljesen kész, azonnal sajtó alá megy, s bizton remélhető, hogy az új pártolók még ez idén több mint egy évi könyvilletményben fognak része­sülni. (A „Luziáda“ mintegy 25, Abonyi Lajos „A mi nótáink“ című regénye pedig, mely már szintén sajtó alatt van, mintegy 50 évre fog terjedni.) A társaság pénz- és gazdasági ügyeinek vitelére állandó gazdasági bizottság állíttatott föl, melynek elnöke Csengery Antal, tagjai pedig a társaság ügyé­sze és pénztárnoka, Hinka József és Szathmáry La­jos urak, továbbá a társaság tagjai közül Hunfalvy Pál, Kiss Károly, Tóth Lőrinc. A társaság legközelebbi havi ülése nem augusz­tusban, hanem septemberben fog tartatni. Kelt Pesten, jul. 30 kán 1864. Greguss Ágost, titoknok. Fővárosi hírek. * Fáy András mellszobrát, a helybeli h. h. egyház föl akarja állitatni a sírbolt fölé, hol az elhunyt ham­vai nyugosznak. A mellszobor, melyet fiatal szobrá­szunk Izsó Miklós harmadéve készített, mint állítják, meglepő hasonlatossággal bír, s a művésznél gipszből is megrendelhető. * A nemzeti színház természetes helye, cím alatt a „M. S.“ egy figyelemre méltó tárcacikket közöl. „Pest — úgymond — nem az ma, mi akkor volt, mi­dőn a német múzsa először a redoutba behurcolko­dott. A főváros azóta nagyobb részben megmagyaro­­sodott, érzületben pedig ott is magyar, hol a megfe­lelő nyelv nem áll e hazafias érzés kifejezésének szolgálatára.........Pest az irodalom, művészet, tudo­mány s megannyi hazai intézet központja sat. Ha te­hát épen a város szivében van valami igényleni va­lója a drámai múzsának , úgy az csak a magyar lehet, mely eddig úgy­szólván az útfélre volt szorítva.“ „Ha a magyar színházat — mondja továbbá a név­­lap — egy nemzeti conservatoriummal akarjuk összekötni, akkor ily emlékszerű épület legalkalmasabb s termé­szetesebb helye, a városi redout észak-ke­leti része volna, mely térbeli nagyságára nézve is a kívánt célnak leginkább megfelel.“ Végül e cikk­­jéhez, mint nyomós argumentumot, közli gr. Szécheny Istvánnak egy levelét, mely gr. Károly Györgyhöz 1858-ban, azon időben, midőn a nemzeti színház felse­­gélésére uj gyűjtések kezdettek meg — intéztetett. E levélben a többi közt, szintén a következő pontot ol­vashatni: „Én a kerepesi színházat mindig valami ideigle­nesnek tekintettem. Tán nem volna lehetetlen és célta­lan, azt okkal móddal az egykori német színház he­lyére átszállítni.“ Most midőn a redout északkeleti része felépítésé­nek kérdése forog szőnyegen, tán helyén volna ha az illetők, az állandó nemzeti színház ügyében, határozó lépéseket tennének. A Hartlebeil kiadó hivatalától következő új köny­vek küldettek be hozzánk: „Egy őrült szerelmes“, irta Xavier de­­Monepin. A francia eredetiből forditá Ágai Adolf. Első s, második rész. Pest, 1864. Kiadja Hartleben Adolf. Ara 1 ft 25 kr. E két kötetes re­gény a „Legújabb külföldi regények s útirajzok gyűjteményének“ 136—140 füzeteit képezi. „Kiért ürítsük e pohárt ?“ Felköszöntések gyűj­teménye, közli egy vig cimbora.­Pest, 1864. Kiadja Hartleben. Ara 60 kr. „Bolond Miska naptára“ 1865-re. Számos ere­deti fametszettel. Nyolcadik évfolyam. Pest, 1865. Kiadja Hartleben. A humoristikus naptárok első fecs­kéje, mely az idén szállást változtatott s Heckenast kiadásából a Hartlebenébe ment. Gazdag változatos tartalom s díszes kiállítással. Ára 80 kr. *­Némethi Ferenc huszárőrnagy, a közkedvesség­ben s tiszteletben állott ősz hadastyán, ki 1850 no­vember óta Pesten élte nyugalomban napjait, jul. hó 27-én este Degré Alajos nyári lakán Vác mellett, szélhüdésben hirtelen halállal hunyt el. Vácon a va­dász-zászlóalj az elhunyt rokonaival igen diszes teme­tést rendezett a boldogultnak, mely m. hó 28-án d. e. ment végbe. Béke hamvaira ! * A pesti kereskedelmi akadémián, — melyben most fejeztetett be az évi tanfolyam — a tanulók száma 148 volt, kik közül 14 bocsáttatott el érettségi oklevéllel. A tanulók nagyobb része, úgymint 85 bu­dapesti; a haza megyéiből az intézetben volt bihari 7, a Bánátból 5, Arad, Székesfehérvár, Thurócz, Veszprém és Hevesből 4, Liptó, Zemplén, Tolna , Békésből 3, Nógrád és a katonai őrvidékből 2, a többi megyékből 1 tanuló vagy 1 sem. Pozson, Sop­ron, Győr, Szeged, Esztergom, s a Szepesség nem volt képviselve, ezek fiai a külföldi intézeteknek ad­tak elsőbbséget. Az akadémia folyó költsége 21.000 ft évenként, mely felerészben a tandíjakból, felerész­ben a két kereskedelmi kebelzet, a pesti Lloyd-társu­­lat, a magyar biztosító társaság, a takarékpénztár és a kereskedelmi bank önkénytes adományaiból került ki. Az intézet saját ház­ építésére 40.000 forint van együtt, az egyelőre bérelt helyiségek elégségesek az intézet számára. * Fejér holló. E ritkaságot, mely a magyar köz­mondásban is előfordul, egy szegedi földműves küld­te be a pesti állatkert számára. * Blod­dill fellépése a városligetben f. hó 4-kére s­z-kére van kitűzve. Felléptetésén több vállalkozó ve­télkedett, kik valamivel előnyösebb ajánlatokat is tettek a városi hatóságnak, mint a német színház igazgatója, ki ismét megnyerte a rendezési enge­délyt. Az előadások ezúttal esti 9 órakor kezdődnek, bengáliai világítás mellett. Belépti díj 40 kr. A vál­lalkozó minden belépő után 4 krt fizet a községi pénztárba. Mint a „Leö“ hallja, Blondin ez előadá­saira Vácról, Esztergomból, Székes Fejérvárról, sőt Temesvárról is vasúti köjvonat fog érkezni. A „Ko­szorú“ nem minden ok nélkül jegyzi meg, Blondin mutatványairól szólva: „Arra van pénzünk, hogy ily kegyetlen, állatias, demoralizáló gyönyöröket szerez­zünk magunknak. Ott vagyunk mulatságainkkal, a­hol Róma volt legaljasabb korában.“ * A Szükség leleményessé teszi az embert. Egy aszódi molnár, Varsányi nevű, a tavalyi nagy száraz­ság alkalmából oly száraz malmot készített, melyet egy ló is kényelmesen húz s nem kerül többe 200 ftnál. * A Margitsziget bérlője késznek nyilatkozott e kellemes kirándulási helyet, a közönségre nézve kényelmesebbé tenni, a közlekedés gőzhajók által tartatnék főn. Szuver, ki még e hó folytán Pestre jő, hogy neki is jusson valami abból a sok pénzből, mit a látványosságokra kidobunk , tűzjátékait szintén e szigeten készül rendezni. * A nemz.­színház, egy bécsi lap szerint, Meyer­beer emlékét „Ördög Róbert“ előadásával fogja meg­ünnepelni. Alicet Carina kisasszony fogná éne­kelni. * A fejfájást, a vakszem gödör fölötti erek nyo­mása által nem csak az a francia orvos gyógyítja, ki­nek e gyógymódját közelebb, külföldi rovatunkban megemlíttettük volt, hanem Gárdos János helybeli be­­lejező orvosunk is, mint ezt a „L­ő“-vel tudatja egy patiense a nevezett orvos úrnak. E tudósítás szerint Gárdos úr, egy fejfájós beteget, ki öt évnél tovább szenvedett e bajban, alig pár napi kezelés után töké­letesen kigyógyított. * Szalay László emlékére Gleichenbergben tar­tózkodó honfiaink is rendeztek gyászmisét, melyet esztergomi kanonok, Mészáros Imre akadémiai tag, az ottani templomban f. hó 28-án , mindkét nemű szép számú magyar közönség jelenlétében szolgáltatott. A templom közepén, égő viaszgyertyasorral környezeti gyászravatal állott, melyet fátyollal átfont zöld ko­szorú diszített. A férfiak fátyollal balkarjaikon jelen­tek meg a gyászünnepélyen. * Pesti szállásbérek. A sok üres s kiadó szállás dacára, házi uraink még­sem akarják lejebb szállítani a fölcsigázott szállásbéreket. A „Hon“ említi, hogy a napokban valaki a kecskeméti utcában egy elő és két utcai szobából, konyhából, pincéből s padlásból álló lakást ki akarván venni, 600 frt évi házbért kértek érte. Számos pesti családot tudunk, kik a túlcsigázott árak miatt Budára költöztek át, hol a pestiekhez ké­pest igen olcsó s kényelmes szállások kaphatók. * Küldjünk könyveket Amerikába! A „M. S.“ a következő, pártolásra méltó indítványt teszi. Xantus János itt léte alkalmával baráti körben említette, hogy valahányszor a Smithson-féle intézet könyvtá­rába lépett Washingtonban, mindig talált néhány messze vidékről jött magyart, kik az ott fölállított magyar könyveket olvasták. Minthogy távol roko­nunknak, mint látszik, a könyvek szűkében nagyobb kedvük van az olvasásra, mint nekünk, kik azokat in­kább a könyvárusok kirakataiban és táraikban sze­retjük diszes kötetben bámulni, mindjárt találkozott s­ó, ki munkájából a Smithsonian­ Institut könyvtára számára töb példányt fölajánlott, hogy tán más helyt létező, magyarok által látogatott, könyvtárakban is fölállíttathassanak. Reméljük, hogy ez meddő gondo­lat nem marad. Ha pesti és vidéki könyvárusaink polcon­ guggoló magyar kiadványaikból csak egy-egy példányt szánnának amerikai rokonunk szellemi mű­velésére, úgy hisszük, több szekrényt kell az intézet könyvtárában kiüríteni. Kapja föl valaki ezen esz­mét, s az elküldés elintézésére Xantus szívesen vál­lalkozik ! * Tarka újdonságok. Az egyetem kormány­­nokává (rector) jövő évre Schopper György b­el.­ta­nárt választották meg. — A posta jelen épülete, ha majd a hivatal a Nádor utcába hurcolkodott, bér­házzá alakittatik át; az udvaron át a gránátos utcába 7­3 bazár-folyosót épitenek , áruboltok számára.­­• Múlt héten egy ismeretlen leány a lánchídról a Dunába ugorván, egy pepita kendőt és egy kis ken­dőt hagyott ott a lánchídon, melyeken „S. 2.“ kivarrt jegy van. — Mindkét nemű tárgyak a budai város­­kapitányságnál vannak letéve, hol az illetők átve­hetik. Vidék ** Keszthelyi levelezőnk Írja júl. 30-án: Nehány szót színészetünkről! A közönség csak erőlködik a mennyire lehet, s ha nem is tömött, de még is vannak keresett előadások. — Szuper Károly társulatában a közönség tetszését leginkább bírják Palotainé, Aradiné, Egressy Árpád és Bihari, utóbbinak taná­csoljuk azonban, hogy operetekben ne lépjen fel s a kis színpadhoz képest mérsékelje hangját. Most pedig szóljunk kissé szigorúbban az igazgatósághoz, az ő, az ügy, és tagjai érdekében. Nincs szerencsétlenebb körülmény, mintha a vi­déki társulatok igazgatói megfeledkeznek csak egy pillanatnyira is azon kötelezettégről, melyet, mint ma­gyar színigazgató, szemben a közönséggel, szemben a műveltségre való törekvéssel magára vállal. Ha az igazgató csak azért játszat egy­folytában minden nap szakadatlanul tagjaival, hogy az ő napi díjja a könyv­tárért és a haszonbér kijöjjön, minden tekintet nélkül arra, hogy marad e valami, proportióra fogadott tag­jai számára,­­ ha egy igazgató évek során ki nem tudja tanulni a közönség ízlését, s játékrendjébe efféle darabokat vesz be a közönséget gyötörni,mint Cso­konai Vitéz Mihályi Querausz. Akasz­tott ember sat­ ha a vidéki igazgató elfeledi azt, miszerint ma már követelőbb tud lenni a közönség, és pedig joggal, mert a könnyű közlekedés segítsé­gével a fővárosokban a jobbnál jobbat látja , h úgy valóban megfeledkezett feladatáról, mely igen szép, igen nemes, s teljesítése elismerésre méltó. Figyelmeztetjük tehát Szuper Károly igazgató urat a mondottakra, hozzá­téve még, hogy különben is bajokkal küzdő elsőbb rangú színészének jutalomjá­tékát bérletben neladassa. Továbbá ha rész néven nem veszi, azt tanácsoljuk , hogy jövőre hozzon magával legfeljebb 15—20 tagot, kikkel tanuljanak be jó tár­salgási darabokat, egy- pár népszínműt, de ezeket csat­tanósan, s hagyjanak békét a tragoediáknak, mert bár beismerjük ezel a belbecsét s fontosságát, de elő­adásukat nagyobb színpadokon jobb s fényesebb kiállí­tással kívánjuk látni.—Ilyen városban, mint a miénk, hol a fürdő közönség mulatni kíván, csak jó kedvre derítő darabok kellenek, ehhez azután nem kell az igazgatónak annyi invalidust és novitiust tartani a jobb tagok terhére. Holnapra várjuk B. B­o­g­­n­á­r Vilma asszonyságot, előre is örülünk az élve­zetes estvéknek. r. 1. ** A tiszai ágosti egyházkerület múlt hó 27-én tarta ez idei közgy­lését Rimaszombaton. Jelen vol­tak mint küldöttek Zsedényi felügyelő és Má­­day superintendens urak, kiket a rimaszombati pro­testáns község küldöttei a város határán ünnepélye­sen üdvözöltek. ** Debrecenben a főiskolánál jogi tanszéket akar­nak fölállítani. ** Egy palotai születésű 18 éves végzett tanulót, ki jelenleg zolkievi lakos, nála emlékben tartott Ko­­suth bankjegyek miatt a lembergi országos törvény­szék 8 napi fogságra és 106 főt pénzbírságra ítélt, nemfizetés esetében 21 napi további fogságra lön ítélve. Az ifjú (Szabó Vilmos) ez ítéletet föllebbezte. ** Szegeden halad a szinügy dolga. M. hó 24-én tartá a bizottmány első tanácskozmányát, melyhez indítványok létettek, célravezető pontok fogadtattak el, sat. Különben Szegeden valóságos páholy düh uralg, nem is hely, ha nem páholy, s sokan inkább elmaradnak a szinházból, ha páholyt nem kapnak. Ezeen páholydüh megtörésére a kasinó elhatározta, hogy ezentúl páholyt és zártszékeket egyiránt fog bérelni. ** Nyitramiegye hegyes vidékén, különösen Va­­laszkabela környékén oly nagy a nyomor, hogy az emberek már faleveleket s gyökereket esznek. A fő­ispán segélyért folyamodott. Nyitravárosából pedig azt írják a „M. S.“-nak, hogy ott a színészek sanyarú elhagyatott állapotban vannak, még­pedig egy büsz­ke, összeférhetlen énekesnő miatt. M. hó 29-én a megyei kórház alaptőkéje gyarapítására játszottak, s az előadás 16 fiát jövedelmezett, a napi költség pedig 19 ftra rúgott; tehát nem hogy jótékony célra történt volna valami, még a színtársulatnak is veszteséget kellett szenvednie. Bécsi hírek *** Bécsi lapok rosszalják azon eljárást, hogy szünidők alatt, midőn a különben év folytán tanul­mányaival elfoglalt tanulónak, ideje lenne olvasgatni, bezárják a nyilvános könyvtárakat. A lapok épen a tanulók érdekében indítványozzák tehát e rendsza­bály megszüntetését. Ha mindegyiket nem is, legalább egy könytárt hagyjanak nyitva. Ez szólh­at Pestre is.

Next