Fővárosi Lapok, 1866. augusztus (3. évfolyam, 174-198. szám)
1866-08-01 / 174. szám
kerékvágásba jut vissza. Jó hir a kereskedés érdekében. * Majomszínházhoz lesz nem sokára szerencsénk. Brockmann úr hozza ide négylábú bohó művészeit s szeptember és október hónapokban akar előadásokat tartani a szénatéren, hol e célra egy csinos bódé-színházat emeltet. Vidék. ** Szliácsról a következő sorokat kaptuk: „ Jun.26-án tartottuk meg Szliácson — a Zólyom megyében elhelyezendő sebesültek javára — a szokásos Anna bált. A mulatság minden tekintetben tökéletesen megfelelt a jó célnak, mert nemcsak hogy a belépti dijakból, melyek tetszés szerinti árúak voltak, 400 frton jóval felül gyűlt be, de maga az estély is igen jól sikerült. Amarról rövid időn részletes kimutatást fognak közölni, a mulatságról mi írunk egy pár sort. A bál nem volt ugyan igen népes, de aki részt vett benne, annál jobban mulatott. Fesztelenség, jó kedv, jó zene, egy kellemes estély e három fötényezője — nem hiányzottak. Számos hölgy jelent meg a vidékről is. A báli hölgyek koszorújából néhányat megemlíthetünk. Itt voltak: a vidám kedélyű Abaffy grófnő, a bájos és szellemdús Baldácsy báróné, Szentiványi Irma, kinek nyájas, őszinte modora s páratlan tánca mindenkit megnyer, Somoskői Jolán, Sulyovszkiné és sok mások, kik mindanyian emelték a mulatság szép voltát és kedélyességét. A szünórát érdekessé tette a sorsjáték, melynek nyereményeit a fürdővendégek hölgykoszorúja által ajándékozott tárgyak képezték, s jövedelmét szintén az említett sebesültek javára fordítják. Reggeli négy óráig tartott e jó és jótékony mulatság.“ ** Lakatos Sándor, e régi jó táncmester, ki noha 25 év alatt 8000 fiatalt tanított már meg táncolni, mindamellett most is fáradhatlan buzgalommal működik, a jövő őszi táncsaisonra Pécsre szándékozik menni. Ajánljuk e régi magyar tánctanítót a kis leányok és fiúk szüleinek szíves figyelmébe. ** Pozsony pénteken (júl. 27-én) nagy rettegésben volt. Az öt napi fegyvernyugvás ideje ekkor telt le, még nem tudták a városban, hogy meg van hosszabbítva. Egész délelőtt a poroszok bevonulását várták. Az utcákon a „közbiztonsági állandó bizottmány“ kiáltványa volt kifüggesztve, mely a lakosságot a poroszok közel kilátásban levő bevonulására figyelmezteté, s fölhívta a lakosságot, hogy a bevonulókat illően fogadja. Lehet gondolni a zavart, melyet leginkább a sarc félelme okozott. Délelőtt 11 óráig tartott ez aggodalom, s az utcákon rendkívül nagy volt a tolongás és zaj; oly nagy tömegekben gyűltek össze, mintha senkinek sem lett volna dolga. Végre megjött az újabb fegyvernyugvás híte. — Jul. 26-án három porosz kémet fogtak el, s erősen megkötözve a népkertben őrizték. ** N.Szombaton még azon napokban, midőn a poroszok bevonulásától tartottak, a városi hatóság gyűlést tartott, s elhatározta, hogy megszállás esetében a város semmit sem fog tenni, amivel a poroszok célját elősegítse vagy megakadályozza, minek jeléül a városházra a két nemzeti lobogó mellé egy fehéret is tűznek, és a porosz parancsnoktól a hatóság kíméletet kérene. Az adóhivatal és posta indulásra készen volt, a sebesülteket pedig elszállították. A dolgok jelen állása azonban alkalmasint megszüntetett minden ily aggodalmat. ** Brassóba naponkint érkeznek zsidók, kik az oláhországi üldözések elöl menekülnek oda. ** Varasdra 40 olasz tisztet, egy tábori papot és orvost szállítottak, kiket a custozzai Csatá- ban fogtak el. A lelkész kivételével, ki a ferencrendiek vendége, a többieket magánházaknál szállásolták el. Jó, egédséges külsejű ifjak és csinos polgári öltönyt viselnek. Többek mellét katonai érem és rendjel disziti. ** Abonyban Szapáry Istvánné, szül. gr. Ráday Biri grófnő a Rutkay-féle házat kibérelte, s abban 20 ágyat állíttat föl sebesültek ápolására ; három sebesültet pedig saját házánál lát el. ** A Szegedi ifjúság műkedvelői szint előadásra készül, melynek jövedelmét a sebesültek javára fordítják. ** Strossmayer püspök a délszláv akadémia védnökének, dr. Racski kanonok pedig elnökének neveztetett ki. Innsbruckon át e napokban 200 garibaldista foglyot szállítottak. Egyike a foglyoknak, mint az innsbrucki lap megjegyzi, oly gyöngéd figyelemmel viseltetett az összecsoportosodott közönséghez, hogy időről időre földrajzilag kimutatta, meddig terjed az olasz nyelv. *** Giskra életveszélyben. Közelebb a Brünnt megszállott porosz katonák egyike Bilzarek órásnál több órát kért mutatóba, s azok közül egyet zsebre rakott. Emiatt zaj keletkezett, s két polgárőr az erőszakoskodó katonát be akará kisérni. Giskra — ki korántsem mondott oly servilis szavakat, mint a „Times“ ráfogta — ép arra ment, s polgármesteri tekintélylyel parancsolt, hogy a kihágást elkövetett katonát a poroszok söörtanyájára vigyék. Erre egy kocsmából egy mámoros porosz közvitéz lépett ki , aki gyúrós puskáját azonnal célba véve, mondván : ha pajtását szabadon nem eresztik, rögtön lelövi a polgármestert. Miután a fenyegetőző porosz a balvégzetes négy tempóból már kettőt meg is csinált, Giskra jobbnak látta a foglyot szabadon bocsáttatni. Azonban rögtön ment a parancsnokhoz, kieszközle mind a két katona elfogatását, Ígéretet kapván, hogy példásan meg fogják büntetni őket, egyiket az eltett óráért, másikat az okozott halálijedtségért. Bécsi hírek. *** A hivatalos és félhivatalos lapok utasítást kaptak, hogy a poroszok elleni minden gyűlöletes kifakadásoktól tartózkodjanak. ** Gr. Wimpfen Alfonz ezredes, ki Nachodnál sulyosan megsebesült, s porosz fogságba jutott, közelebb Nachodban, karjának amputálása után meghalt. *** A klburgi herceg ausztriai uradalmának főigazgatóját, Haynau bárót, kinek elfogatását már említettük, hadi törvényszék elé állították. 704 — Külföld. A bajor hadseregben egy hősi halál történt. A fiatal Lajos herceg éji támadást parancsolt egy poroszoktól elfoglalva tartott erdőre. Strommer kapitány figyelmeztette a herceget, hogy ez célszerűtlen és hasztalan vérontás lesz. A herceg újra parancsolta Strommernek, hogy vezessen rohamot, Strommer habozott. „Ha nincs bátorsága—mond ekkor a herceg — t**gye le a parancsnokságot.* A kapitány salutát és svadronjához lovagol. „Bajtársak ! — szól itt — mészárszékre kellene vinnem titeket, de ezt én nem tehetem. Azonban meg kell mutatnom a hercegnek, hogy nem félek a haláltól.“ Ezzel pisztolyt vont ki a nyeregkápából, és agyonlőtte magát. *** P Churnák szépen jövedelmez a poroszosztrák háború. Ő Berlinben ismert posse-költő, ki alkalmi darabokat és rigmusokat szokott írni és rendesen eltalálja a közönségnek tetsző hangot. Berlin „sängerei“ most utána táplálkoznak, s Pohl úr valódi sarcot vetett a berliniekre, kik vacsorások és sörös kancsójok mellett mutatják magukat Pohl alkalmi művein. Lehet gondolni,hogy mily szellemben vannak ezek írva, ha szerzőjüknek eddigelé 7000 tallért jövedelmeztek. *** A 11 SS a tengeri ütközetnek sok érdekes és borzasztó részlete van. Az olasz lapok büszkén emlegetik, hogy a „Palestro“ olasz hajó kapitánya és minden legénysége inkább elpusztult a hajóval, mintsem osztrák részről a megmentést elfogadja. E hajón a csata folyama alatt tűz támadt, nem tudni, mi módon. Midőn már merülni kezdett, az osztrák hajókról fölszólíták, hogy adják meg magukat ; erre azt felelték : „Éljen Olaszország, éljen a király!és a vízbe vesztek. A hajó parancsnoka Capelli volt,egy florenzi születésű, 36 éves férfi. A „Re ditalia“ elsülyedése nagyszerű látvány volt. A golyók több lyukat fúrtak oldalába, s megmentésére nem volt mód. E hajó Webb gyárában készült, mely Északamerika első hajógyára és 8 millió frankba került. A hajó legénységének fele vízbe fúlt, köztük Boggio teljhatalmú kormányképviselő is. *** Londont most a Hydeparkbn július 23-án történt események foglalkoztatják. E nap estéjén a reformbill mellett meetinget akartak a parkban tartani. A rendőrség azonban már 5 órakor elállta a bejáratokat és senkit sem bocsátott be. E hírre mind nagyobbodó tömeg jelent meg, mely nem sokára még a parkhoz közel eső utcákat is ellepte. Kevéssel 7 óra után megérkezett a főtömeg, mely a meetinget akarta rendezni. Zászlókkal és zeneszó mellett a fő bejárathoz, a márvány kapuhoz mentek. A kapu előtt álló rendőrök azonban megtagadták a bebocsátást. A tömeg tehát több helyen a sorompókerítést törte át, s beözönlött a parkba. A cél így nem volt elérve, mert a nép bejutott a parkba s a meetinget is megtartották, bár nem a Hydeparkban, hanem Trafalgar- Squere-n. Az összeütközésnél, mely a nép és rendőrség közt történt, mindkét részről többen megsebesültek, és sok befogatás történt. *’* Spanyolország több városában közelebb igen sok szivart kobozott el a kormány. A szivarokba proklamációk voltak göngyölgetve. Ha az ember lecsípte a szivar végét, azonnal láthatta, hogy a szivarban papiros van. Baden Badenben a fürdő idény fölötte népes és eleven. Eddig 13,000 vendég fordult meg, köztük sok magyar. Badenben jól mulatnak, mit sem törődve a gyorsan fejlődő politikai eseményekkel. Az idén nem tartanak francia Bzini előadásokat, de annál több bált, hangversenyt és zeneestélyt. Augusztusban nyílik meg az olasz opera, September elején pedig lóversenyek lesznek. A legfelsőbb körökből időnként meglátogatták a fürdőt : a porosz királyné, a mecklenburgi hercegi pár, Miksa badeni őrgróf, Auguszta szász-altenburgi hgné, a szász-meiningi és a Reussig. *** A velencei törvényszéki hatóságok már Victor Emánuel király nevében hoznak ítéleteket. *** Frankfurti polgároknak, kik Manteuffel porosz tábornokhoz küldöttségbe mentek, s figyelmeztetek őt, miszerint a mostani rendszabályok tönkre fogják tenni a várost, a tábornok azt válaszolta volna: „Meglehet, hogy a kormánynak is ez a szándéka.“ A megszálló poroszokról azt írják, hogy a katonák magaviselete mérsékelt és illedelmes, de annál több a kifogás a tisztek ellen, kik különben a legénységet fölbátoríták a kihágásokra. Legújabb hírek szerint a roppant sarc fizetése föl van függesztve. *** Botrány. A párisi törvényszék palotájában jul. 22 én nagy botrány történt. Két ügyvéd, Bilbert Norbert, a „Monde judiciaire“ havi folyóirat kiadója és Didier Henrik úgy összeszólalkoztak egy , a nevezett folyóiratban megjelent cikk miatt, hogy a törvényszéki teremben az egyik arcul csapdosta a másikat. *** Persano olasz admirál ellen, ki a Lissa előtti tengeri ütközetet elvesztő, az olasz nép nagyon ingerült és fenyegetőzik. Az ütközet után Persano az anconai kikötőbe vezette hajóit, de maga nem bátorkodik elhagyni hajóját, hogy a fenyegető nép közé szárazra lépjen. *** Magyar harcosok porosz fogságban. Stettinben vannak fogva . Szentkirályi András, Bakonyi Károly főhadnagyok , Kovács János, Ilallada Domokos, Károly Jenő, Barcsay Jenő, Tarnay Zsigmond, Janney (?) Miklós hadnagyok ; Stralsundban : Kolarcsik Jakab, Dobsa Jakab kapitányok, Sauer Ede, Takács Sándor, Bajcsy Károly, Festetich Gusztáv hadnagyok ; Magdeburgban : Jankovich Kálmán kapitány, Dobrzansky Zeno főhadnagy. *** „Csaló dá sok hábo rúja.“ A párisi „Journal de Debats“ érdekes cikket közöl a jelen háborúkról, melyből találó jellemzetessénél fogva mi is átvehetünk néhány pontot. „E háború — úgymond — a csalódások háborúja és soha sem vágtak a katonai és politikai jósok nevetségesebb arcot. Azt hitték, hogy a poroszokat verik meg az osztrákok ; a düppeli babérok csak operai babérok voltak ; a porosz hadsereg nemzetőrök hadserege, míg az osztrák hadseregben régi katonák vannak, kik már 14 évet szolgáltak; hogy Benedek régi katonai dicsősége a mincioi veteránok élén Moltke szerénységét meg fogja zavarni; hogy a gyútafegyver lehetetlenség ; hogy a honvéd és népfelkelő családatyák Bismarck becsvágyát nem fogják támogatni. — A poroszok napóleoni hadjáratot viseltek, az osztrák hadsereg majdnem megsemmisíttetett. Azt hitték, hogy az olaszok az osztrákokat ezer és egy oknál fogva meg fogják verni. Az olaszok, kik maguk is okai lehettek vereségeiknek, kénytelenek voltak a Mincón visszavonulni. Azt hitték, hogy az olasz hajóhad az osztrákot egyszerre elnyeli. Az olasz hajóhad azonban szerény, mint egy fiatal leányka, kit a „szent szívhez“ címzett növeldében neveltek. Azt hitték, hogy az olasz tüzérség csodákat fog művelni; lövései legtöbbször nem találtak. Bizalmatlansággal viseltettek a garibaldista tábornokok iránt, hogy nincs elég tapasztalásuk, s a nápolyiak iránt, hűségüket illetőleg, Bixio és Pianelli fényesen megcáfolták e nézetet. Azt hitték, hogy az osztrákok el nem viselhetik a vörös ingek látását, pedig a garibaldisták többször támadtattak meg, mintsem támadtak, maga Garibaldi is megsebesült. Azt hitték, hogy az olaszok csak operationális háborút fognak viselni; most arra vannak utalva, hogy a megerősített helyeket, a várnégyszöget s talán még a velencei erődöket is ostromolják. Nagy volt a remény, hogy az olaszok Velencét saját területükön, saját fegyvereikkel fogják meghódítani, meghódították a poroszok Németországban és Ausztria egy semleges hatalomnak adja át. Egy szóval e háború neve a történelemben „a csalódások háborúja“ lehet.“ Szerkesztői üzenetek: Drinek. A magánlevelet Bécsbe elküldtük. Bevárta, ön ? Kérjük a spanyol beszély szerzőjét tudatni velünk. Gyí V. nak. Augusztus első napjaiban írni fogunk önnek. „Göthe színigazgatói pályájá“-t köszönjük. Maholnap az ily szelidebb olvasmányoknak is megjó az ideje. A. B. nek. Almás. Kapja-e ön lapunkat? A bácsi fürdőkről nem kaphatnánk egy cikket. 51 - 11 héten öt szerelmi zöngeményt kaptunk. Mind az öt eped és viszonszerelmet kér. Attól félünk, egyik se kapja meg, ha ő e „mértéktelen“ „lábatlan“ zöngedelmeket elolvassa. Váradi Ferenc színigazgatót felszólítja Márton Ferenc Abonyból (Abonyi Lajos néven ismert írónk,) hogy mostani szereplési helyét tudatni szíveskedjék vele. Tulajdonos és felelős szerkesztő: TÓTH KÁLMÁN.— Kiadja és nyomatja EMICH GUSZTAV magy. akad. nyomdász 1866.