Fővárosi Lapok, 1866. december (3. évfolyam, 275-297. szám)

1866-12-01 / 275. szám

a diszes sírboltot, mely fényesen volt kivilágítva. A boldogult prímás sírját csak egyszerű őszi virágok disziték. Másnap volt a gyászmise, melyet Bomiáz Csanádi püspök tartott. A kúp alatt elhelyezett s Lip­­pert építész utasításai szerint készült ravatal nagy­szerű látványt nyújtott. Három lépcsőzetű talapzaton nyugodott a négy öl magasságú emelvény, mely ró­mai szélben épült,összhangzólag a templommal; feke­te szövet borait a roppant emelvényre, gazdag ekite­­téseseket. A szélekre az elhunyt főpap címereit aliga­­ták, s nyolc virágpyramis közt helyezték el a bibor­­noki jelvényeket. A nagyszerű emelvényen gyertyák lobogtak köröskörül. Az istentisztelet alatt Seyler szép miséjét adták elő művészi erőkkel. Azután Kraj­­tsik János nyitrai kanonok latin beszédben emléke­zett meg az elhunyt érdemeiről. ** A kolozsvári színpadnak e napokban pesti vendége lesz. Paulai, ez igyekező drámai színész fog ott vendégszerepelni. ** Zrínyi Ünnepélyt készülnek tartani Győrött dece­l-sején a színházban. Az egészet Mol­nár György rendezi. Az ünnepélyt Bakody Lajos egy alkalmi symphoniája nyitja meg, melynek előadásá­ban a zenede is közreműködik. Második szakasznak a „Szigetvári vértanúk“ eke felvonását adják elő, a végjelenetben „hősök esküje“ cím alatt nagy csopor­­tozatokkal. Harmadik szakasz : Zrinyi emlékezete. (Szigetvár 32 napi ostroma.)Történeti emlékbeszéd az „Első Zrínyiek“ című történeti műből,Salamon Ferenc után Molnártól,felolvassa Gárdonyi.,, Az első győzelem Siklós alatt.“Hősköltemény a költő Zrin­yi énekeiből, a 200 éves Zrínyiászból , Greguss Ágoston után, előadja Molnár. Negyedik szakasz: A rabiga és meg­váltás ! Záradékul : Zrínyi dicsőítése. Nagy allegória görögtűzzel, mialatt a Bakody Lajos által szerzett „Zrinyi apotheosisát“ énekli a győri ifjúsági dalkar és a színházi összes személyzet. A dél és esti órák­ban mozsárlövések előzik meg az ünnepély kezdetét. — Csak aztán az ily mozsárdurrogatások közt el ne némuljon a­­ múzsa. ** Egerben Fellegi Viktor „Vörös­­marty Mihály koszorús költőnk halála emlékére“ a költő halálának évfordulati napján, a kaszinó termé­ben hangversenyt rendezett. Szép számú és váloga­tott közönség jelent meg, s élvezettel hallgatta végig a hangversenyt, melyben több műkedvelő is részt vett. ** Debrecenben szépen gyűlnek az adako­zások Egressy Gábor szobrára, így a minden szépért és jóért lelkesülő Farkas Irma úrhölgy csak egy­maga 170 frtot gyűjtött. ** A „S­Z. H.“ írja, hogy Sz. Ivánon az adó­exekució „kegyetlenül dühöng.“ A lakosoktól erő­szakkal veszik el gabna-készleteit, barmait, s a sze­gedi piacra viszik eladni. A ki valamit idejekorán el nem rejthet, megtörténik, hogy betevő falat nélkül­­ marad, mert némelyeket ép a szükséges télire valótól fosztanak meg. Vidéki levél valahonnan. (R.) A helyet, honnan e sorokat írom, nem pont­nak, hanem csak egyszerű kommának nézem életem unalmas drámájában, s remélem, hogy sorsom szen­tesíteni fogja ebbeli nézetemet, s „hegyen át, völgyön át, tüskén bokron keresztül“ egyszer csak boldogabb tájék felé ragad. E rövid előzmény után, mely a milyen rövid ne­kem, ép oly szükségtelen az olvasónak, tárgyamá­s rá térek. Thespis-szekeret elég halandó láthatott már, de­­ olyat, mint én, csak az láthat, kit a sors igen kegyel, s vagy igen gyűlöl. „Szent Kleofás, mily karaván!“ Az idézet meg­y volna, most már vázolni kellene! Tehát a Kátyus alföldi országúton fakó szekér döcög végig. Ez mindennapi látomány. Fakó szekér előtt kenderhámban két gebe görnyedezik, melyre csak úgy csúfságból fogják rá néha, hogy jó, mint például némely versfaragónkra, hogy — „költő!“... A szekér első saroglyája fölött egy buta kinézésű rác paraszt, ki csak azért látszik teremtve, hogy kézzel­fogható bizonysága legyen , miszerint a természetben nincs ugrás , átmenetet képez a vadembertől — az orangutangra. E parasztnak csak bőrsipkás feje kandikál ki unottan a világba ; többi részét eltakarta egy renge­teg krinoin, mely krinolin irigylésre méltó hivatása egy tulipiros szoknya állásának adni alapot; s e ru­hának egy képzelhetlen „embonpointe“-tel biró asz­­szonyság keesett födni, ki egyik húsos kacsájában gyeplőszárral, a másikban csepűmadzagos ostorral hajtja a fölnevezett fáradt gebéket ezúttali Mek­­kásokba. A szekér hátulja tömve van „requisitumok“-kal, s azok tetejében három — hogy a helyes „terminus I technikus“ sál éljünk — fehér cseléddel, kik a leg-­­ kirívóbb öltözetben feszelegnek a hátulsó saroglyán­­ és kocsioldalon. A kocsit egy modern Don Juan kalauzolja, fes­­tőileg ráncba szedett „Fra Diavolo“ köpenynyel várlam­. Kell-e még magyarázó szöveg ? Önök sejteni fogják, hogy a vaskos asszonyság az igazgatónő, s egyszersmind — a­mire egész megjelenése jogosítja — „primadonna“. Hang­ja ugyan egy csöpp sincs, de annál nagyobb a terjedelem. Különben ked­­venc„genie“-je a főrangú hölgyeket is adni,noha­ a„te­nyeres talpasokra“ termett csak igazán.De hát tudva­levő dolog, hogy a „génie“ sokszor álutakon jár. — Petőfi erőnek erejével színész akart lenni, holott csak költő volt. Ott van továbbá a népdalénekesnő Loubret­te szerepekre. Múltját ne feszegessük, elég, hogy je­lene van. Most a „naiv genre“, az ártatlan lánykák, szivetörött hitvesek személyesítője .... A hegyesen lépkedő ifjor­c —német journalistai kifejezés szerint: a „Fahrender Ritter“-ek e minta­képe — az „első szerelmes.“ Vékony, mint egy szúnyog. Hát az igazgató ? Hát lesz az igazgató valószínűleg zálogban ma­radt — more patria — a súgóval egyetemben. Azért pedig a súgóval, mert a legutolsó csaptáros is tudja, mily fontos személyiség ez. — In­kább két igazgatót engedne kisiklani körmei közül, mint egy súgót­ tud­ván, hogy ama nélkül igen, de eme nélkül lehetetlen csak egy előadást is tartaniok. A kénytetett idézés tartama alatt az uralom kül­sőleg is át van ruházva a „Directrice-régensnőre.“ Az„édes becses“ tehert vonó két táltos nagy kín­nal megérkezett végre a nagy fogadóba, hol a „gene­ral quartiermeister­“ az „első komikus“ és „intrikus“ által fogadtatva, s a „primo amorozo“ által lesegít­­tetve . Madame Directrice — végig simítva egy pár­szor összetörődött ruhája fedött, s azonnal sietett a coropossessorok, honoratiorok, potiorok és kocsiban járó zsidóknál megtenni „bérletet“ eszközlő körútját. Sírhatna az ember lelke, (ha ugyan tud sírni a lélek) látván, mily lealázó módon kénytelen kenyér­ért koldulni a művészet, s mentendőnek ta­lálja az „engelroth“ túlságos használatát. A bérlet sikerült, minek szerencsés következmé­nye jön, hogy a direktor urat, az említett „primo amo­­rozó“ kíséretében,nagy álmélkodásomra nálam tiszte­legni látom. Don Juan nagy devócióval átnyújtott egy szín­­lapot, s igazgató úr véghetetlenül örült a szerencsé­nek ! Beszélt „fényes nevem“ és „hatalmas tollam“­­ról, a­miről én magam nem tudtam eddigelé semmit, s a világ még kevesebbet. De végre is „hiúságok hiúsága“ kieszközölte vele, hogy mintegy önfeledten kiüríthetett egy „kupica gugyít“ a másik után. Aztán megígértető, hogy az előadást okvetlenül megnézem, s biztosítékus meg is vette rajtam egy zártszék árát az első előadásra, mely a bérlet dacára bérlet­szünetben „adódott.“ A bérlet jövedelme ren­desen már első játék előtt el szokott fogyni. S kiváncsiak önök az előadásra, nemde? Egy kis türelmet kérek : a függöny még nem gördült föl. K­ülföld. *** A 15 C­r 1­i II I) e 11 tragédiára kitűzött ezer tallér államdíjat dr. Lindner Albert nyerte meg „Bru­tus és Collatinusz“ című szomorújátékával. *** Ypiilanti Erzsébet hercegnő, a görög függetlenségi harc ismert vezérének anyja. Odessában meghalt, 99 éves korában. — 1128 — Általános Bérletszünet. Pest, szombat, december 1-jén, 1866. IV-dik rendkívüli előadásul, először: L­OHENGRIN. 11 Regényes opera 3 felvonásban. Szövegét és zenéjét irta Wagner Richard. Fordították : Böhm G. és Ormay F. Az összes új díszítményeket festette Horn Róbert. Az összes új jelmezek berlini és bécsi minták szerint P­a­p­p József föruhatárnok felügyelete alatt készültek. A kellékek Gruper Antal, az ékszerek Zimmermann művei. Karnagy : Huber Károly. Rendező : Böhm Gusztáv. Az előadásban a szini képezde­­i és nő­ növendékei, valamint Gerster báró 8. sz. cs. k. gyalogsorezred zenekarának egy része is közreműködnek. SZ­EMÉLYEK: I. Henrik (madarász) Németország királya — — Kőszegi. Lohengrin — —­­ — — _ — _ Ellinger József. Brabanti Elza — — — — — — — — Carina Anna. Gottfred herceg, öcscse — — — — — — Muskovszky Irma. Telramubdi Fridrik, brabanti gróf — — — — Simon. Ortrud, neje — — — — — — — — Mányik Ern. A király hirdetője — — — — — — — Bodorfi. 1-sör — — — — Schlick Aug.­­ 2 ikf apród Elsa — — — — Igercsics Katalin, 1 képezdei 3 ik(szolgálatában — — — — Balogh Etelka.­­ tanoncok. 4-ik) — — — — Lám Lina.­­ Szász és thüringai grófok és nemesek. Brabanti grófok és nemesek. Nemes hölgyek. Nemes apródok. Harcosok. Zsoldosok. Nép. Szolgák. __________ Színhely: Antwerp, a X. század első felében. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor FRISS TOJÁSSÁRGÁK darabja JL krajcárjával a következő helyeken vezetnek ki: a terézvárosi templomnál, király utcában a „kék macska“ mellett, a Deák téren, Kerepesi úton a „Mátyás király“ című házban, Széna téren és a régi­ posta utcában 2. sz. a. E legutóbbi helyen 1 itcs tojásfehér 30 krjával megvétetik. *Má «3 bb »b› joubl bb k «a* B­­b* « k «3L c? «a november 27-ikétől fogva a Szerviták­ tere és úri utca sarkán a SZERVITÁK épületében van elhelyezve. I VÁROSI VIGADÓ. Vasárnap,dec.2-án a termek fényes kivilágításánál:­­ ZENEGYAKORLAT, előadva a cs. kir. b. GERSTNE­R gyalogezred 50 sze­mélyből álló zenekara által, igazgatja karmestere , a 1­a­b a József úr. A credenz-terem­ben kávé- és cukrászati teríték is leend. BEMENETIDÍJ 30 krajcár, kezdete 5 órakor. A programmot bővebben előadják a kifaggatott nagy hirdetmények. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­MT II­­ B-­­I C8K ■ B B BB A testvér­városok nagyon tisztelt közönsége ezennel értesíttetik, hogy a régi jó hírneves kávéház „A KORONÁHOZ" váci utcában ma szombaton, azaz­ december 1-jén délben MEG­NYITTATIK. Ezen a legnagyobb diszszel és ritka kényelemmel ujjá alakított helyiségben minden j el fog követtetni, hogy a t. c. vendégeknek még a legszigorúbb kívánalmai is kielégittes­­í­senek, s kéri a vállalkozó nagyon tisztelt közönséget, miszerint ezen most teljesen helyre­­­állított és átalakított helyiséget ugyanazon pártolásban részesíteni méltóztatnék, melylyel ezt már számos éven át szerencséltetni kegyeskedett. RÓZSAVÖLGYI és TÁRSA 2K «t BB 4B» JÓUL Bfl Jkl H­­B* « k C? !§! november 27-ikétől fogva a Szerviták­ tere és úri utca sarkán a SZERVITÁK épületében Tulajdonos és felelős szerkesz­t: TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja EMICE GUSZTÁV rangy. akad. nyomdász 1866.

Next