Fővárosi Lapok 1868. február (26-50. szám)
1868-02-05 / 29. szám
áruba bocsáthatók. A választmány elhatározta, hogy olcsó áron eladás végett könyvárusoknak adassanak át. Pesten 1868. febr. 2. Maszák Hugó, id. szerkesztő. * Holnapután gróf Fredro (lengyel író) „Reggeli előtt“ című élénk kis vigjátékát fogják előadni a nemzeti színpadon. Utána a Them testvérek zongoráznak. * Szöllősi István jászberényi ügyvéd 500 ftot küldött Jókai Mórhoz, hogy szükségben szenvedő honvédek közt azonnal ossza ki. Doboka megye földirtokosai ugyane célra szintén 500 ftot küldtek a „M. U.“-hoz. Miután a honvédalapnál folyvást tart a késedelem : egyes lelkes hazafiak így igyekeznek a mulasztásból eredő keserűségeket enyhíteni. * B. Eötvösnek a bécsi „Concordiá“-hoz intézett levelében többi közt e sorok is olvashatók: „minél szilárdabb és erősb lesz közös szabadságunk, testvéri érintkezéseink is annál bensőbbekké válnak. Az írók ebben már is jó példával mennek előre.“ * Egylet alakult azon szegény izraelita tanulók segélyzésére, kik a felsőbb tanintézeteket látogatják. Az alakuló gyűlés e hó elején volt, s ideigl. elnöknek dr. Kohn hitszónokot választék meg. Az egylet eszméjét Schwarcz Soma joghallgató pendíte meg, s létrejövése mellett is buzgón fáradozott. Eddigelé dr. Hirschler 200, dr. Baumgarten 200, Deutsch testvérek 200, Schweiger M. 100, dr. Adler 100, Zsengeri M. 100 ftos alapítványokat ajánlottak. * Egy idegen kereskedőt múlt szombaton rátúl rászedtek. Egy alkusz ment hozzá, ajánlva Inkey Ferdinánd tolnai birtokos 3500 mérő tengerijét. Később magát a földbirtokost is bemutatá. Ekkér megcsinálták a szerződést, s a kereskedő 3500 ft élőpénzt fizetett. S másnap kiderült, hogy Inkey Ferdinánd nevű tolnai birtokos nem is létezik, s az egész egy pár alkusz cselfogása. A jó madarak a prédával elröpültek. * A szélsők lapja azt mondja, hogy úgy beszélünk, mintha mi volnánk a „Kisfaludy-Társaság.“ Teljességgel nem azonosítjuk magunkat e díszes társasággal, de lapunknak mind tulajdonosa, mind szerkesztője több év óta tagjai e társulatnak, s alkalmuk van annak belső működését figyelemmel kisérni , mig az illető újdondász soha nincs jelen a társulat ülésein, s igy csalódásban lehet működése és irányai felöl. Ennélfogva kötelességünknek tartjuk részletesen fölvilágosítani , mikép e társulat nem veszi tekintetbe azt, hogy egyik másik szó mily politikát űz a társulaton kívül. Vértesi Arnoldot nem azért nem választák meg, mivel a szélsőbaloldal lapjánál működik, hanem mert nem ajánlá senki, holott például Szemere Miklós megtehette volna — levélben. Az sem áll, hogy itt a Csengery-Gyulai Greguss-féle befolyás volna irányadó. Csengery — mindnyájunk sajnálatára — rég leköszönt a tagságról. Greguss Bécsben lévén, nem folyt be a választásba. Gyulai pedig épen olyat ajánlott, akit nem választottak meg. Sőt maga az elnök, K. Kemény Zsigmond is oly írót ajánlott, aki kisebbségben maradt. Szóval épen nem a P. Naplóhoz tartozó kitűnőségek ajánlata győzött. A két fiatal írót, akit megválasztottak, két baloldali érzelmű tag ajánlotta. Mindez elég adat arra, hogy a „M. U.“ igaztalanul vádolta a társaságot egyoldalú politizálással. Ami pedig lapunkat illeti, mi annál kevésbbé azonosíthatjuk magunkat a társasággal, mert épen e lap szerkesztőjének ajánlottai (Északi K. és Szathmr.y K.) szintén szavazat-kisebbségben maradtak , ámde midőn egy társaság működéséről ítélünk, nem saját egyéni óhajtásunkból kell kiindulni, hanem mindabból, ami e társulat körében valóban történik. Ám támadják meg a választásokat, — ez szabad, de indokul ne tulajdonítsanak annak oly befolyást, mely nem létezik. * Rövid hírek. — A vasúti kölcsönre hazánkban körülbelül 36 millió frtot írtak alá. — Dr. Bene Rudolfné asszony a nagyenyedi sorsjegyekből hatot vett szerkesztőségünknél. — Ellingert, mint egy lap írja, nagyon mellőzik a színháznál, amit nem tartunk helyesnek, kivált ha más kedvéért történik.— A városligeti tó jegén egy „korcsolya-művész“ fogja magát mutogatni e héten. — Ő Felsége Petrich István nagy koltai volt néptalanítónak 200 frtot tualványozott. — A „Concordia“ gőzmalom személyzete bált tartván, a honvédalapnak, Rókus és Bethesda kórházaknak ötven-ötven (mindössze 150) írtot adott. — A magyar daláregyesület egyesületi dalár évkönyvet fog kiadni. A pestvárosi kiküldött bizottságnál 9297 ft 52 kr. gyűlt a honvédalapra. — Tóvölgyinek „Anyák bűne“ cimü négykötetes regényére előfizetést hirdet Heckenaszt, az iró arcképével, ára 3 ft. — Kövesi Lujza (Blaháné) debreceni operetteénekesnő a népszínházhoz kívánna szerződni, de anyit (3000 ftot) kér, amenyit teljességgel nem adhatnak meg neki. — Lindey angol mérnöknek a pesti vízvezeték előmunkálataiért a 2000 .tos tiszteletdíjat utalványozták a városháznál. * Népszínház. Szerda febr. 5-én: műkedvelői előadás a honvédek gyámolítására: „Szapári“, dráma 4 felvonásban. Vidék. ** T tegnap említettük már Darvas Antal képviselő hirtelen elhúnytát. Az ősz hazafi január 30-dikán régi jó barátja, Vendéghy József látogatására ment Vendégbe, s ott szélhűdés érte. Ő a régi jó magyar emberek típusa volt. ** A rad 10n a Follinusz társulatánál e hélsején kezdte meg Szerdahelyi Kálmán a vendégszereplést. Először Sardou „Csapodár“ című vígjátékéban lépett föl, másodszor pedig Tóth Kálmán „A király házasodik“ című vígjátékéban. A közönség kitüntetésekkel fogadta a jeles művészt, s első fölléptekor nagy számmal jelent meg az előadáson. Bizonynyal nagy számmal nézik minden szerepében. * A faj a polgári egyletnek sorshúzással öszszekötött táncvigalma (m. hó 29-dikén) igen jól sikerült, s a könyvtár javára 215 ft 19 krt jövedelmezett. Ez világos tanújele annak, hogy ez egylet iránt mily részvétet érez a polgárság. A hölgyek többnyire magyar öltözékben jelentek meg. A vigalom a legjobb kedvvel folyt másnap reggelig. ** Vidéki rövid hírek. — Kisfaludy Sándor sümegi síremlékére eddigelé háromezer forint gyűlt össze. — Vadnay Lajos képviselő miskolci lakásába tolvajok törtek be, s tetemesen megkárositák ; mint tudjuk, a tolvajt már elfogták, s az elvitt holmik is visszakerültek. — Ungmegye a pesti Petőfi-szoborra gyűjteni fog, sőt a bírságokból bejött és bejövő pénzt is e célra fordítja, továbbá Mészáros Károlynak „Ung-megye monographiája“ címü művét szintén segélyezni határozta — M.Vásárhelyt Gergely Lajos főtanodai tanártól ily cimü füzet jelent meg: „A népiskolák magyar nyelvtana“, melyben Árvai József sárospataki tanár hason címü munkájának állításait cáfolgatja. — Polgárdin a gazdatisztek bálja igen jól sikerült: sok szép hölgy vett részt benne Cseriből, Perkátáról, Csikváról, Polgárdiról és Sz.-Fehérvárról. Bérlet Mi emfbed 238. szám. •m* Pest, szerda, február 5-én, 1868. AZ IDEGESEK. Vígjáték 3 felvonás. Sardou után fordította Feleki Miklós. Rendező: Szigligeti SZEMÉLYEK: Bergerin (tekepén.......................................................................Szigeti. Tuffier, 1zesek .................... .........................................Tóth József, Mateau, házbirtokos . ..............................................................Feleki M. Tiburce, postahivatalnok.............................................................Benedek, Caesar. Marteau unokaöcscse..............................................Náday. Lajos, Tuffier fia .......................................................................Paulai. Jegyző............................................................................................Sántha. August, inas.................................................................................Hubenai. Tuffier asszony............................................................................Paulaine Luca, Marteau leánya.................................................. . . Niczkyné, Marie, Marteau fogadott leánya..............................................Szigligeti J. Pincidé, házgondviselőnő Marteaunál.........................................Horváth T. Történik : Batignolles-ban, Marteau házánál. Kezdete 7 órakor, vége 10-edfélkor. A hatóságilag engedményezett zálogházi közvetitő-intézet mindazon helybeli s vidéki t.er. feleknek a pesti k. zálogházbani ügyeit miket azok maguk el nem végezhetnek, vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok betevését, kiváltását vagy átírását elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés által , legnagyobb kényelemmel használhatják a pesti zálogházat ha t. i. bérmentes levelekben közlik megbízásukat a „zálogházi közvetitőintézet központi irodájával“ (lövész utcza 3. sz., saját ház, a kir. zálogház átellenében), mely iroda a legnagyobb biztosíték és a szükséges hallgatagság mellett, az alább elősorolt feltételek alatt lehető leggyorsabban teljesíti a megbízásokat. Az intézet, mely minden reá avagy fiók-intézetére bízott tárgyakért jót áll, a t. ez. közönségnek 1) időt kimér, a mennyiben az intézet a kir. zálogházban minden ügyeit elvégzi, s igy mindenki nyugodtul hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt, mivel átvételi helyiségei minden városban léteznek, s így senki sem lesz kénytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zálogtárgyakra, pénzre, zálogjegyre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkimélést, mivel minden történhető megbízást a zálogházban néhány nikrajezárért elvégez; 5) legszigorúbb hallgatást az intézetnek és különösen annak igazgatójának személyesen áldott megbízásokért. Az intézet ügyleti eljárásáért járandó illeték következő : 1 írttól 100 írtig, minden frttól 1 ujkr., 100 írttól 1000 írtig és fölebb minden írttól '/, ujkrajezár. 116 ** Hibaigazítás. Nincs bosszantóbb, mint midőn a hibaigazításban is hiba fordul elő. Ilyen történt nálunk vasárnapi számunkban a ceglédi bál kijavított adataival is. Ezt az érzéketlen sajtógép okozta, mely egy zérust kidobott magából, s így a kisorsolt tárgyak számát 150 darabról (a menyi volt) 15 re devalválta. Kijavítjuk azt a sajtóhibát is, hogy a kalocsai izraeliták nem „bálünnepet“, hanem hálaünnepet tartottak. Nemzeti színház. * Febr. 2. „B é d i P á 1,“ szomorújáték Szigligetitől. A nemzeti színház műsorozata az egész téli idény alatt nem dicsekedhetett valami nagy változatossággal, legkevésbbé pedig újdonságokkal. Egypár régibb és hatásos színművet (például „Manlius Sinistert“ és „Béldit,“) fölelevenítettek , nagyrészt ebből áll a téli idény egész drámai mozgalmassága. Maradt tehát idő, hogy az előadásokra gond legyen, mert színészeink új darabok betanulásával nem nagyon foglalkoztak. De a hiányos előadások azért mégsem szűntek meg, kivált a drámánál, hol a mellékszereplők rendesen teljes buzgalommal hagynak réseket. Hogy Szigligeti hatásos drámáját, „Béldi Pált“, újra előadták , ez fölér egy jó újdonsággal, de előadáséra nézve a drámákra illő régi kifogások megmaradnak. Csak a főbb szereplők tudnak érdekeltséget kelteni az előadás iránt, s mihelyt ezek a szinfalak közé mennek, a mellékszereplők kezei közt elvész a drámának rájuk eső része. A fő érdekeltséget Jókayné asszony (Béldiné) pontositá össze maga körül. Mind játéka, mind szavalata olyan, mely drámai előadásainkban mintaszerű. Mellette Paulainé asszony (Bornemisza Anna) már halvány alak volt; minden szerepében kaszálni szokott vonásaival nem is sikerülhet az egyénités. A nagynénik, a marquisnek, vagy Hamlet anyja, egyformák nála, s csak az öltöny változik. Felekinek, mint Béldinek, sikerült néhány jelenetet az előadás erejével művészileg domborítani ki. Leginkább az oly jelenetek voltak ezek, melyekben sok a szavalni való. Az ilyenek mindig jól sikerülnek neki; a rövidebb mozzanatok, hova az erőt gyorsan kell fölhasználni, kevésbbé. Leggyöngébb volt az első fölvonásban, mert szerepe őt ezúttal is csak lassankint melegité föl. Midőn a féltékenység erőt vesz rajta, rideg maradt; midőn pedig Bánfi halálos ítéletét aláírni készül s neje berohan, háborgó indulatának nem adott elég kifejezést. A utósó fölvonásban voltak legszebb jelenetei; a megtörtséget, az önmegadást szépen visszatükrözte. Egy-két előadás után „Béldi Pál“ egyike lesz Feleki legjobb szerepeinek. Most még egyik jelenettől a másikig hézagok voltak. Tóth József (Székely postamester) gonddal adta kis szerepét, és jól kidomborította. Teleki, Nalács szerepei azonban elvesztek, épen úgy, mint Apafi Mihályé, a vén szolgáé : Kápolnási Mihályé. A kisebb szerepek közül Lendvainak sikerült még a Bánóét kiemelni. Több egyöntetűség kellene a drámai előadásokba, s akkor vonzerejük nagyobb lenne. A középszerű tehetségek erejét is emelni szokta a szorgalom melyet az új szervezéssel a legközelebbi jövő kilátásai közé helyeztek. — Középszámú közönség nézte most az előadást. Jókainé asszonyt és Felekit tapsolták ki legtöbbször. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Tulajdonos: Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdász, 1868.