Fővárosi Lapok 1869. január (1-25. szám)
1869-01-20 / 15. szám
dászati, földmivelési, mythologiai munkáik, és számos térképük. Az európai irodalmat is nem egy fordiott könyv képviseli, így több porosz stratégiai újabb munka le van fordítva japáni nyelvre. Az egész országban nincs ember, aki olvasni és írni ne tudna. Ezután a folyó ügyek következtek. Gróf Zichy Jenő hat történeti okmányt ajándékozott az akadémiának a XIV. és XVII-dik századból. St'-fit Hunfalvy János lemondván a statisztikai bizottság jegyzőségéről, helyére Keleti Károly választatott meg. A történelmi bizottság pedig, hol szintén jegyző volt, helyét ideiglenesen Szilágyi Sándorral töltötte be. Az archeológiai bizottság megint panaszkodott, még pedig a nyomdára, mely a legnagyobb mértékben pontatlan. A többiek is fölzúdultak, s a dolgot egy bizottmány fogja megvizsgálni. A kereskedelmi minisztériumhoz pedig folyamodni fog a magyar akadémia is azon kedvezményért, melyben a bécsi részesül. Ez ugyanis tagjainak másfél font nehézségig terjedő küldeményekért nem fizet postabért. Oltványi Pál lelkész 16 darab ezüst és 9 darab rézpénzt küld az akadémiának. Egyszersmind 1000 forintnyi alapítványt tesz. Jövőre a nyelv és széptudományi osztálynak lesz ülése. A következő értekezések fognak tartatni: Barna Ferdinánd székfoglalója „Tanulmányok a magyar régi egyszerű és összetett szenvedő ige körül;“ Ballagi Mór pedig fölolvassa Goldzieher értekezését „Az álomról.“ Fogarassy János folytatja mongol tanulmányait. Karnevál naplója. (A nőképző-egylet táncestélye, jan. 18 án.) (I.) Ez üdvös célú egylet, mely a nőket korántsem az„emancipátió“ hóbortos tanaiban, hanem a legszükséges ismeretekben óhajtja alaposan kiképeztetni, a társas életben most először tűzte ki tiszteletreméltó cégjét. Ez volt első lépése a farsang sima parketjén. A franciákkal együtt sokszor szoktuk mondani, hogy csak az első lépés az, mely sokba kerül. Nem tudjuk, hogy e báli „lépés“ mennyibe kerülhetett, de azt láttuk, hogy díszesebb, vidámabb, finomabb táncestély az „Európa“ termében akkor is csak igen kevés volt, midőn az ötvenes években ez a terem volt színhelye a pesti farsangok legfényesb vigalmainak. Gyönyörű, önzhangzó társaság gyűlt össze — éppen a kellő mennyiségben. Valamivel kevesebb már űrt képezett volna, valamivel több pedig gátolta volna a mulatság kényelmét. A háziasszony az egylet buzgó és szeretetreméltó alelnöknője, gróf Teleki Sándorné volt, ki a legnagyobb szívélyességgel fogadá vendégeit. A pénztárnál pedig a választmány két tagja: Karlovszky M. Ida és Vadnai Károlyné fogadták el — az egylet nevében — a belépti díjakat és felülfizetéseket. A rendezés tisztjét a jogászból jártas rendezői végezték, s udvarias figyelmüket a belépő háziaszszony iránt mindjárt kitünteték egy pompás virágbokréta átnyújtásával. Fél tizenegykor megnépesült a terem, mely igen ízletesen volt diszitve, s felül a karzaton Salaba zenekara játszott, alul az aszódiak. A vendégek közt voltak gr. Andrássy Gyuláné és b. Eötvös Józsefné is. Továbbá gr. Teleki Domokos, (a háziasszony nagyérdemű atyja,) gr. Castellane francia konzul, számos előkelő férfi, s — ami a bálok legfőbb dísze — sok szép fiatal asszony és leány. Az egylet vidéki tagjait érdekelni fogja tán, ha a tánckörök s hölgyei közül megnevezzük például azon ismerőseinket, kik egy négyes kézfogójában előttünk elhaladtak: ifj. Teleki Ilona, (a háziaszszony bájos nővére,) Simoncsics Elvira és Olga, b. Eötvös Mariska, Döry Gézáné (haj porozott frizurával,) Szitányi Eugenie, Fáy Gusztávné, Ladányi Ilka, Ráthonyi Leona, Hentaller k. a., Kende Paula és Klaudina (mindketten apró fodrokból álló fehér rövid ruhában, öv gyanánt egy hátul nagy csokrot képező skót szalaggal, kedves, ízléses egyszerűségben.) gr. Bethlen Vilma, Buday Sándorné, Kovács Ilona (a jeles orvos kedves leánya, ki a füzértáncban egymaga 32 bokrétát kapott,) gr. Mikó Anna,* László Irma, Majthényi Irma és Hedvig, Kurcz Ilka, Farkas- Krail Irma, Milutinovics Róza, Beniczky Ilona és Hajnalka, Kopácsy Irmine, és még annyian. Maga e névsor is mennyi bájt és szeretetreméltóságot foglal magában. A mamák és garde des dames-ok a márványoszlopok közti emelvényről gyönyörködve nézték e szép társaságot s abban övéiket. A fiatalság — majdnem mind frakkban, mert hiába, e könnyűd báli divat teljes uralomra vergődött, úgy hogy csak öreg urak s nehány nem könnyen hódoló iró maradtak meg az attilánál, — teljes vidámsággal táncoltatá a hölgyeket. Ritkán láttunk jobb kedvű csárdásokat és vidámabb füzértáncot, melyre pedig csak reggeli négy felé került a sor. Az egyik rendező , Gerenday László táncolt elől a háziasszonynyal, ki ízléses torrette-jében (kék selyem, fehérrel diszitve) egész leányias jelenség volt. Ez a kotillon zajjal folyt, s próbára tette az ideges hölgyeket. Egész pattantyúzást vittek véghez, amint kétfelé szakíták a pyrotechnikus kotillon-jeleket. Majd sok szinti apró lobogót osztottak ki, a férfiak pedig végül papírból fejkötöket, bohókás madár és állatfejeket is raktak föl, tréfásan élénkítve a régbemehetlen keringők tarkaságát. Szóval olyan kedélyes bálés volt, mely után igen sokan kedvesen fogják emlegetni a „nőképző-egylet“-et. S ez kellemes reklám teend, mely a jövő évre az egylet céljaira is bizonyosan bőven fog gyümölcsözni. A mostani bál — úgyszólván — a „vetés“ volt, mely igen jól sikerülvén, meghozza az „aratást“ is. Amit a farsangoló szépek közül némelyek csak alig ismertek: t. i. az egylet nevét, az már a jövőre legszívesebben fogadott ajánló levél leend. Fővárosi hírek. * Erkel Ferenc egy új dalmű tervével foglalkozik, melyet az építendő új dalszínház megnyitására szeretne befejezni. Bárha mielőbb be kellene e szerint fejeznie, mert Pestnek szüksége van egy nagy dalszínházra, valamint a dráma fejlődése is megkívánná, hogy ne kellene megosztania az estéket az operákkal. Mindamellett is az építendő új színháznak eddigelé nincs más alapja, mint a nyájas óhajtás. *A képzőművészeti társulat meg akarja szüntetni a tagok számára szerkesztett s két hetenkint megjelenő „Műcsarnok“ című vállalatát, s e helyett lapunkat kérte föl a társulat közlönyéül. Szerkesztőségünk késznek nyilatkozott minden két hétben egyszer ez országos társulat érdekei számára a tárcarovatok felét átengedni, annyival is inkább, mert a társulatot jeles szakírók (Keleti Gusztáv és többen) fogják képviselni. Minden két hétben lenne tehát tárcánkban három hasábos tér ” címmel : „a képzőművészeti társulat műcsarnoka,amelynek közleményeiért nem a mi szerkesztőségünk leen a felelős. E rovatban a külföldi és hazai képzőművészet ügyei, a társulat tudatni valói sat. lennének. Az ily számokat aztán a társulat 800 tagjának mindig megküldenek. A társulat megbízottja és a szerkesztőség erre nézve már megegyeztek, s most még az „Athenaeum“ kiadó társulat van hátra, kivel a 800 példány nyomatása és szétküldése végett külön kell egyezni. Valószínű azonban, hogy ez is mielőbb megtörténvén, lapunk már legközelebb a magyar képzőművészeti társulatnak állandó közlönye leend. * A tél egész zord hidegével lépett ki, mintha ki akarná pótolni, amit elmulasztott. Már okozott balesetet is: egy két szegény megfagyott. A Duna jéggel van borítva, s ha így tart még egy-két napig, akkor bizonyosan be fog fagyni. A vasárnap délutáni Bécsbe indult tehervonat pedig Vácnál a hófuvarok miatt kisiklott, s e miatt az utána indult személyvonat kénytelen volt Pestre visszatérni. *A bálokon kívül estélyek is élénkítik a pesti társaséletet. Eddig az előkelők körében gr. Bethlen Pálnénál és báró Prónay Gábornál voltak vidám és diszes spireék. Gróf Károlyi György pedig ezután fog adni két fényes bált: e hó 23-dikán és febr. 3-dikán. *Hg Karagyorgyevics és vádlott társai ellen a törvényszéki tárgyalás febr. 8-dikára van kitűzve, s nyilvános lesz. Miletich Svetozár ellen a vizsgálatot felfüggeszték,ellene Szerém megye fenyitő törvényszéke is vizsgálatot inditván. * A török konzul: Ali Nizami bey már Pesten van. A nemzeti kaszinóba gr. Castellane francia konzul vezeté be, hol több kitűnőséggel volt alkalma rögtön megismerkedni. A török konzul műveit,finom modorú férfi s egykor török táborkari főtiszt volt, mielőtt diplomatává lett volna. * Választási mozgalmak. — A Lipótvárosban Wahrmann Mór ellenében egy igen tekintélyes párt Falk Miksát akarja megválasztani, ki a jelöltséget már el is fogadta. — Jókai Mórt számos terézvárosi választóból álló küldöttség kérte föl a jelöltség elfogadására. — Ugyanez nap józsefvárosi balpárti választók Csernátony Lajost is fölkérték, hogy a jelöltséget újra fogadja el, mit el is fogadott. — Török superintenens közelebb kijelenté, hogy a jelen közjogi alapon szabadelvű reformok elnyeréséért fog küzdeni s meggyőződését pártfegyelemnek sohasem rendbeli alá. * Rövid hírek.]5—Királyné Ő Felséges Kozmataféle műteremből dr. Balassa egy arcképét elfogadván, készítőjének értékes melltűt küldött. — A nőegylet vasárnapi álarcos bálját az itt átutazó orleansi és koburg-gothai hercegek is megnézték. — A szinészbálban, mely bizonyára igen kedélyes vigalom lesz, a háziasszony tisztjét Jókainé, Prielle Kornélia, Felekiné és Pauliné mti■ vésznőink fogják viselni. — A kúria számára alkalmasint a jó távol eső főúton egy régibb három emeletes házat bérlenek ki, 12,000 ft évi béren. — Ráth Móra következő érdekes művét küldé be: „Deák Ferenc.“ Laveleye után fordította s kiigazító jegyzetekkel kisérte Szász Károly. — A duna gőzhajózási társaság a kőparton nagyobb és diszebb várótermeket építtet. — Kiepercr József, a kegyesrendiek főgymnásiumában a természetrajz derék tanára, egy heti betegség után meghalt 27 éves korában. — Tegnap több lap azt irá, hogy az említett ifjú mágnás és egy iró közt párbaj nem „ránézésből,“ hanem az ennek folytán előfordult szóváltásból történt.— A nemzeti kaszinó ehó 31- dikén d. e. 11 órakor közgyűlést tart. — A pesti nemzeti dalkörnek szombaton, a lövöldében tartandó estélyére jegyeket válthatni Sámson Sándor lipót utcai s Wetzer és Konzumi utcai kereskedésében : magánjegyeket egy, családjegyeket pedig 2 írtjával. * Nép Színház. Szerda, jan. 20-án „A hoszú orr“ énekesbohózat és„Bella Iza vagy paterKlarinet“ paródia 2 felv. Vidék. ** Hont megye új másod alispánját, b. Nyáry Adolfot, midőn lakhelyére, Bagonyára érkezett, fényes fáklyászenével tisztelték meg. Az órányi távolra fekvő Báthról igen sokan mentek gyalog, hogy a tisztelgőkhöz csatlakozzanak, s az útközben eső helységek lakói által is növekedve, nagy tömegben érkeztek meg. Nagy részint tótok voltak, kik azonban egész lelkesülten éneklék a „Szózatot.“ **A kecskeméti joghallgatók segélyegylete javára a kaszinó helyiségében f. h. 16-ikán zártkörű táncvigalmat rendeztek s a tiszta bevétel körülbelül 200 ft.A bál igen fényes volt, a termek szorongásigltelve. A sok szép, kedves és szellemdús hölgy közül tudósítónk Benyovszky Jolán, Oláhilda,Herczeg Mari, Körmöczy Aranka, Forián Irma, Ferenczy Viktória és a Csilléry nővéreket említi. ** Vidéki rövid hirek. — A kulai választókerületben, hir szerint, Türr István altábornagyot léptették föl képviselő-jelöltül. — A miskolci polgárkaszinó Horváth Józsefet és Pátz Bénit választá elnökeivé, s ugyanez egylet e hó 23dikán tartja táncvigalmát könyvtárának gyarapítására. — Szaniszló nagyváradi püspök az anyakönyveknek magyar nyelven leendő vezetését elrendelte. ---■ IT ikoly vITftTI SL 7.4 pfY »«5 nVmjsaAA rogn ! A első álarcos bálján sokan „csárdást“ kívántak játszatni, s ebből verekedés lett, s egy pár maszkot kidobtak. — Aradon tornaegylet alakúi. Külföld. %* Hihetetlen történet. Egy bretagnei francia lap a következő sensations történetet beszél. A múlt hó végén egyik kisebb parti városban egy kis csolnakot láttak a lakosok a tenger hullámain, melyet a dagály sebesen hozott a sziklák felé ; csakhamar észrevették, hogy a csolnakban egy fiú van, s megmenték a törékeny járművet, nehogy a sziklákon zúzódjék össze. A fiú, ki alig, tudott lábán állani, 15 éves és csak angolul beszél. Ő Angliából jött. A műveletlenebb osztályhoz tartozván, nem tud kimerítő felvilágosítást adni Anglia melyik részébe való, s a falu, melyet otthonjának nevez, olyan, melyet hiában kerestünk Anglia földképén. Neve Crane Levi, s következőleg adja elő útját. Atyjával száraz halat akartak szállítani a közel fekvő faluba, hová a tenger partján szoktak evezni. Míg atyja némi halaszthatlan intézkedéseket tett, ő a csolnakkal a tengerre ment halászni. Túlságosan sokat dohányozván, elszédült, s kábálva ült a csolnakban és a part felé evezett, evezőjét azonban kiejte kezéből; abban bízva, hogy a kormányrúddal is kievezhet, nem igen ijedt meg. Azonban szél támadt, s neki — minthogy a dohányzástól igen elbágyadt — nem volt ereje kievezni. A hullámok mindig tovább vitték; minden öröködése hasztalan volt; nem sokára a partok is eltűntek szeme elől. A tenger merre vitte , nem tudja. A csolnakban levő pokrócba takarta magát, s valami hajót várt. Azonban elmúlt a nap és nem jött segély; látott a távolban bárkákat és hajókat, de azok alkalmasint nem vették észre, így múlt el az első nap, így múlt el tizenkét nap. Ez alatt a száraz hal volt tápláléka, s tengervízzel vegyített fenyőpálinkával oltatta szomját. Hajókat sokszor látott, de kis járművét azok nem vették észre. Tizenhárom napi keserves út után így vetődött Bretagneba. Éji tanya. Washingtonban a székesegyház sírboltjának ablakain nem egyszer láttak — a rémes éjfélkor — gyönge fényt derengeni. Ez igen félelmetes hírbe hozta a sírboltot. Végre a rendőrségtől is meglátta valaki,s az éji őrjárat szuronyszegezve megrohanta a sírboltot. Egy csapat csavargót találtak ott, kik valahogy kinyitván a sírbolt ajtaját, a halottak közt ütöttek éji tanyát, s már egészen bebútorozták a helyiséget.* A szerencse fia. Egy kis hannoveri városban pár év előtt egy linci születésű szűcs telepe-