Fővárosi Lapok 1869. augusztus (174-198. szám)
1869-08-04 / 176. szám
Csokonai „Csikóbőrös kulacs"4 nótáját. Az egész kiállítás dicséretére vált színházi gépészünk , Thomas Bálintnak. A tiszta jövedelem körülbelül 400 írt, melyhez hozzájárul még a debreceni színészek gyűjtése is Nagy-Váradon 28 ft. Ezek a szoborra gyűlt összegekhez csatoltatnak, s Debrecen lelkes polgárai oda működnek, hogy a tizenegy ezer forintba kerülő Csokonai-emléket, melynek költségéből már csak kétezer forint hiányzik, már a jövő évben felállíthassák a díszes emlékkertben. ** Könyvek vidékről. — A pécsi főgymnásiumi irodalmi kör kiadta 8-dik „Év könyvét,“ melyben a többi kötött és kötetlen munka közt a következő jutalmazott pályaművek is vannak: „Idegen virágok“ Heine, Schiller, Lenau és Mirza Shaffy-ból, „Heine dalaiból,“ s „Tompa Pusztán című költeményének taglalata,“ valamennyi Kóczián, Sándortól, és „Szedarka“ tündérrege Rák Imrétől. Átalában ez évkönyv becsületére válik ez ifjúsági irodalmi körnek. — Kolozsváron megjelent: „Humoreszkek,“ írta Karvázi József. Van benne tiz humoreszk — humor nélkül Itt-ott van egy-egy ötlet, de egészben véve: szerzőnek jobb volna többet gondolkozni és kevesebbet írni. — Megkaptuk a jászóvári premontrei kanonokrend kassai főgymnásiumának 1868/9 tanévi „Tudósitványát“ is, közrebocsátó Bedek Ferenc igazgató tanár. E szerint ez évben összesen 578 tanuló volt. E tudósitvány jól összeállított statisztikai s belszervezeti közleményei teljes képet adnak e régóta jó hirben álló tanodáról. ** Somogyból s Szabolcsból írják, hogy ott Bárkákkal vegyes szöcskék serege lepi s pusztítja a zöld növényeket. Ez — úgy látszik — hasonló jelenet ahhoz, a mi 1866 junius közepén Hontmegyében történt. Sáskának hiresztelt négy, oly nagy szökésehad tódult át Nógrádból Hontba, hogy egy-egy had egy egész hold földet elborított, s mindegyik had közt ismét egy-egy hold üres tér maradt, mint egy katonai hadsereg, úgy valának szervezve. Egész faluk kimentek a rémitő ellenség pusztítására, árkot ástak eléjök s betemették; szalmát hintettek eléjük s beleégették ; de a szökésehad egyre szaporodott. Ekkor az országnak talán valamennyi seregélye odagyült, s nehány nap alatt a sok szökését mind fölette. ** Az aradi várban e napokban nyerte vissza szabadságát az utósó politikai fogoly. Kozlovszky Felix krakói szabómester, kit az 1864-diki lengyel fölkelés alkalmával ítéltek el 14 évre. Hat gyermek atyja lévén, e fogság vagyonilag tönkre tette. Annyi pénze sincs, hogy haza térhessen. Ennélfogva most gyűjtenek számára. ** Macsvánszky folyvást vakmerőn garázdálkodik Bácsmegyében s nehány nap előtt egész csatát vívott a katonasággal az alsó bácskai erdőkben. Hadzsákon az aratóktól nevetve vett el két lovat. Világos nappal iszik, táncol s szórja a pénzt a község kocsmáiban. Mindenki fél tőle, de a kezek összedugvák, s igy a garázdálkodás foly tovább. ** Vidéki rövid hírek. — Nagyvárad városa, a krakói esemény hatása alatt, az ottani Orsolya-szüzek zárdái növeldésétül megvonta az évi segélyezést. — Somssich Lőrinc somogymegyei alispán leköszönt, de a bizottmányi gyűlés (élén Madarász Józseffel) éljenzések közt ülteté vissza székébe. — A balaton-füredi kórodára Horvát Boldizsár igazságügyér 20 ftot adott. — Az aradi vértanúk emlék-szobrára eddig 30,837 ft 35 kr és 5 arany gyűlt be. — A b.-füredi Anna-bálban a pesti viselt dolgairól ismert gr. Eszterházy Károly összeszólalkozott Ferency úrral, s a vége elégtételadás lett. — Kecskeméten küldöttségileg kérték föl Hor nog váth Döme min. tanácsost, hogy a képviselőséget ismét fogadja el. — A nagyenyedi magas torony, mely már 600 éves, meghasadván, s harangjai is megrepedvén, most ezek kijavítására adakozásra hívják föl a részvevő közönséget. — Az erdélyi múzeumegylet ez idén üli meg fennállása 10-ik évét. Bécsi hírek. *** A portugáli királyné elutazott Bádenből. Ő Felsége tegnapelőtt este tett nála búcsúlátogatást, Albrecht főherceg pedig búcsúlakomát adott, melyben a királyné igen vidor kedélylyel vett részt. A környezetében lévő férfiak különféle ausztriai rendjelekkel távoztak el. Rudolf koronaherceg október elején érettségi vizsgálatot ad eddigi tanulmányaiból, s e vizsgálattal nevelésének első része be lesz fejezve. Tanárai is megváltoznak, miután dr. Becker iskolatanácsos legközelebb a császári hitbizományi könyvtár elnökének neveztetik ki, s így mind Rudolf főherceg, mind Gizella főhercegnő mellé új tanár fog alkalmaztatni. Már ki is van választva Neuman tudor, a bécsi egyetem tanára. A krakói karmelitanők gyóntató atyja, az elfogott Pientkievitz, midőn lakásán kutatás történt, ijedten dugott valamit bő csuhája alá, dohány volt, melynek élvezetét a zárda rendszabályai erősen tiltják. Mind a mellett a páter élvezte. — A hirtelen meghalt Lenkovitz szerzetes holttestét azért nem boncolták föl , mivel halálát a mértéktelen borital okozá. Legalább azt mondják, Kozubszki elfogott karmelita prior is kedvelli a jó bort. Mindennap kért egy jó üveggel a legjobbat, mivel — mint mondá — annyira hozzá szokott, hogy a nélkül már élni se tudna. Külföld. *** III Napóleon, mint kertész. A francia császár, mióta St. Cloudban időz, csöndes idilli életet él. Már kora reggel fenn van s a kertben rendezgeti a rózsaágyakat és virágokat, mihez különös szenvedélye van. „Kijöttem vendégszerepelni St. Cloudra, s olyan jól játszom a kertész-szerepet, hogy mindennap jobb étvágygyal eszem ebédemet,“ mondá a császár közelebb egyik miniszterének. A másiknak pedig, ki a császárt éppen foglalkozása közepett találta, azt mondá: „Higgye el barátom, hogy magam is szeretnék Diogenes lenni, ha már Nagy Sándor nem volnék.“ Tehát mégis többre becsüli a francia császári koronát a kertészlegény öntöző kannájánál. ” Eugenia császárné pedig minden este nagy társaságot hi összesz. cloudi termeibe, és itt aztán, mint a kávénénikék, beszélgetnek mindenről és mindenkiről. Közelebb a volt államminiszterrel Roucerről s nejéről folyt leginkább a beszéd, ki a louxenbourgi palotában nem akart abban a teremben aludni, hol férje elődje Troplong meghalt. Az egyiptomi alkirályról is volt szó, ki ötvenkét ezer frankot adott ki hamis gyöngyökért, mikkel nejeit fogja megajándékozni. Henrik főherceg betegsége nem veszélyes. Baja csúfos fejbaj, melyet St. Móricban a változó légmérséklettől kapott. Őt e svájci fürdőben igen szeretik. Nem különzi el magát, még a legfőbb előkelők fürdőit sem használja, a gyógyteremben étkezik, gyakran kirándul nejével (Hoffmann volt színésznővel,) s a würtembergi királylyal, a fürdői zenét mindig hallgatja, s gr. Weideck nevet visel. *** Offenbach e hó 14-dikén ünnepli ezüst menyegzőjét Etretat-ban, ő látogatott francia tengeri fürdőben, hol ő egy „Orpheusz“ nevű szép nyaralóval bir. Nagy ünnepélyt ad ez alkalommal, s számos barátját hívja meg A müncheni műkiállításon Benczúr Gyula II-dik Rákóczi Ferenc elfogatását ábrázoló festvényt állított ki, melyet egy angol műbarát már meg is vett. „Krisztus követői“ címmel egy új hitfelekezet támadt Németországban, és már is számos követőkre talált. E Krisztus-követők egyenesen a bibliára támaszkodnak , melyben szó sincs arról, hogy már a gyermekek megkereszteltessenek, és azért náluk csak felnőttek mehetnek keresztvíz elé, midőn már önmaguk ellenmondhatnak a sátán kísértéseinek. E felekezetnek főnöke sincs , minden összejövetelnél az prédikál, kit a szentlélek megszáll. Egymás közt „kedves testvér“ megszólítással élnek, s azt állítják, hogy köztük boldogtalanok s elégedetlenek nem lehetnek, miután isteni egyetértésben, szüntelen a szentlélek által megszállva élnek. Szorgalmas képviselő, Raspail egyik kiváló „engesztelhetlen,“ mindennap eljár a francia képviselőházba, előhivatja a teremőrt s felnyittatja magának a termet. Az ör kíváncsian nézte a képviselőt, hogy mitevő lesz az üres teremben, de Raspail csak helyére ült, nézte az üres falakat s másfél óra múlva fölkelt és eltávozott. Ez mindennap megújul s az őr, ki az „engesztelhetlen“ képviselőt tudós embernek tartja, el sem képzelheti, hogy e látogatás s másfél órai időzés élő tiltakozás akar lenni a császár feloszlató rendelete ellen. „Neki nincs joga a képviselőház üléseit elnapolni!“ szólt Raspail s azóta mindennap elidőz pár órát az üres teremben. A „Figaro“ azt állítja róla, hogy 1815-ben abbé volt s föltétlen híve a császárságnak, csak a reverenda letétele után „engesztelhetlen“. *** Florencből írják, hogy Dolfi e hó 26-dikán meghalt. Ő pék volt, épp úgy, mint a költő Reboul. E mellett kitűnő egyéniség volt, nagy népszónok, igaz demokrata, ki sokat tett Olaszország egységéért. Dolfi már köztársasági s Mazzini barátja volt, de a királyt is követé, midőn látta, hogy ezt a nemzeti ügy úgy kívánja. Toscana megnyerése után Viktor Emánuel az olasz lovagrend polgári keresztjét küldé meg neki, de ő megköszönte s nem fogadá el, s tovább árulta zsemlyéit, s mindig ugyanaz maradt a florenci nép körében, melyre — jelleme, ékesszólása és szép alakja által — nagy befolyással birt. — — Meghalt Cantillon is, kinek hírneve csupán abból állt, hogy 1815-ben Párisban rálőtt Wellingtonra azért, mert ez legyőzte Napóleont, ki később 10,000 frankot hagyott neki. „Kevés a bűnért, sok az ügyetlenségért,“ — jegyzé meg rá XVIII-dik Lajos. Külföldi rövid hírek. — Az oxfordi egyetem Longfellow amerikai költőt jogtudori oklevéllel tisztelte meg. — Az orosz cár és neje e hó 13-dikán Odessába, 14-dikén pedig Livadia krimi várba utaznak, hol már Mihály főherceg, a kaukázus kormányzója, a román fejedelem és egyiptomi alkirály fogják őt várni. — Az egyiptomi alkirály legöregebb fia már ez év októberén elkezdi tanfolyamát az oxfordi egyetemben, hol már három évre előre béreltek számára egy külön házat. Bérlet NEMZETI folyam. SZÍNHÁZ. Pest, szerdán,augusztus 4-én, 1869. A M I Z A N T ii O P. Vígjáték 5 felvonásban. Irta Moliére.Fordította Szász Károly. Rendező: Feleki Miklós. Az új jelmezeket készítette Kollár Ferenc. SZEMÉLYEK: Alcest, Celiméne kedvese — — — — — Feleki. Philint, Alcest barátja — — — — — Paulai. Oront, Celiméne kedvese — — — — — Szerdahelyi. Celiméne, Alcest kedvese — — — — — Prielle Kora. Eliante, Celiméne barátnéja — — — — Niczkyné. Arsinoe, Celiméne rokona — — - - — — Paulainé. Acast 1 • ■ . — — — — Benedek. Clitander I mi»\uis k _____ Náday. Dubois, Alcest inasa — — — — — Sántha. Basque, Celiméne inasa — — — — — Szalai. Egy rendőr — — — — — Habenai. Szinhely: Paris, Celiméne lakása. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Nemzetgazdászok számára legérdekesb újdonság! Épen most jelent meg és kapható az . „ATHENAS303K“ kiadó hivatalában (Pesten, barátok tere 7. sz.) által« Megarorázáson m minden könyvkereskedésben : Halaink és haltenyésztésünk. HÁROM RÉSZBEN: Kriesch János, Kenenyey Albert és Tazner Dénestől. Az akadémia által a Vitéz-féle díjjal jutalmazott pályamunkák. Kiadta az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény-társulat. 8-rét, 1—236 oldal. Ára 1 frt 60 kr. Most, midőn a folyóinkban s más vizeinkben mindinkább fogyatkozó halmenységnek mesterséges haltenyésztés közreműködése általi pótlására a magas földmivelési minisztérium tetemes állami segélydijjakat tűzött ki a vállalkozóknak, de mire a lapok tudósításai szerint, az első határidőig senki sem jelentkezett széles Magyarország halászai, gazdászai és tenyésztői közül, mit részben alkalmasint a vizigazdászat és termelés ez ágának még ismeretlen volta okoz, kétszeres érdeket gerjesztendő mű, mely könnyen átérthető s világos foglalatban adja mindazon tapasztalatokat és utasításokat, mik a Magyarországon állítandó haltenyészdék körül, tekintettel a különböző halfajok sajátságaira, legértékesebben alkalmazhatók. Az egész mű folyékony nyelven írva, nemcsak a szakértők, de a természetbarátok és gazdász közönségnek is tanulságos és kellemes olvasmányt nyújt . Szerk. üzenet: I. Gy. (Kora.) A versek elég jól folynak, de tartalmukban semmi új. Kívánatos volna, hogy ne mindig a szerelmi sóhajok fonnyadt alléiban járjanak azok, kik a költészet terén föllépni kívánnak. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Tulajdonos: Tóth Kálmán, kiadja és nyomatja az„Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény-társulat (ezelőtt Emich G.) 1869.