Fővárosi Lapok 1869. szeptember (199-223. szám)
1869-09-23 / 217. szám
.y p uazsy^a 08 y j UJU [BWBZyjUIlU °9 W“W*’~ *» ; W- W“ ■ -«ww» , természetes. „A tropikus országok évkönyvei tanúbizonyságot tesznek arról — mond Buckle, Angolország civilizációjának történelmében, — hogy az éghajlat forrósága mindig a tápanyagok bőségét hozta elő, mit aztán a gazdagság s a politikai és társadalmi hatalomnak aránytalan birtoklása követett. Oly nemzeteknél, melyek a fentebbi föltételeknek voltak alávetve, a köznép számításba sem jött s nem csak az állam kormányzatából volt kizárva, hanem még azon gazdagság fölött sem őrködhetett, melyet saját szorgalma által teremte. Egyetlen teendője volt: dolgozni, egyetlen kötelessége: engedelmeskedni.“ Az észak népei voltak az elsők, melyek egyenlőségre s azon roppant aránytalanság kiegyenlítésére törekedtek, mely a hatalmasokat a néptől, kkinai fal gyanánt választá szét. Hegynél és lapálynál, melegnél és világosságnál nagyobb befolyása van azonban az emberi szervezetre s az egyes népek társadalmi és nemzetgazdászati viszonyaira a tápanyagoknak. S ez természetes is. Az anyagcsere alapja minden organikus létezésnek s a szervezet a szerint alakul át, mint azon anyagok változnak, melyeket assimilálnia kell. Az észak terméketlen s többnyire hóval borított vidékein a növényzet is satnya s alkalmatlan a táplálkozásra. A természet ily tájakra, médiumok gyanánt helyezte az állatokat, különösen pedig a kérődzőket, melyek — erősebb és komplikáltabb gyomorral bírván — a hasznavehetlen növényrészeket is megemésztik, hússá és vérré alakítják át s ez által az embernek élvezhető anyagokat nyújtanak. A déliek nem szorulnak húseledelekre, mert a buja növényzet s a kellemes és hűsítő gyümölcs nagy részt pótolják azokat, melyek azon oknál fogva, mivel a hőségben gyorsan rohadnak, úgy sem alkalmasak táplálásukra. Menyire különböznek a húsevők a növénynyel táplálkozóktól, fejtegetnünk fölösleges. Légió azon munkák száma, melyek e tárgygyal foglalkoznak s az idevágó kutatások eredményei majd mindenki előtt ismeretesek. Dr. Balogh Tihamér: Fővárosi hírek. * A pénzvilág válságai még mindig tartanak, s a pénzintézetek emberei folyvást tanácskoznak, értekeznek, terveznek, hogy mint lehetne a pénz és hitelhiányon segíteni. Egy pár lap azt a megjegyzést téve, hogy a pénzügyminiszter összetett kézzel nézi a pesti pénzpiac pusztulását, holott a beállott pénz szűken egyedül ő segíthetne. E vád folytán a hivatalos lap kijelenti, hogy a pénzügyminiszter éppen nem tette össze kezeit, hanem több millióra menő összeget bocsátott a nemzeti pénzintézetek rendelkezésére, illetőleg a pillanatnyi pénzzavar elodázhatására. * Király Ő Felsége — mint már említők — csakugyan holnap fog viszautazni Bécsbe. Vele megy a toscanai nagyherceg is. Albrecht főherceg már tegnapelőtt visszatért a birodalmi székvárosba. Abdemák léteznek a városháznál is. Legalább az „Ellenőr“ szerint némelyek a redout lépcsőházában azért nem kívánnak több freskót festetni, mert — ha a városi bérház fölépül — arra az egész falra szükségük leene, melyre Than Mór „Tündér Iloná“ja és Lotz kisebb müvei vannak festve. Tán bizony még át is törnék? Nem hisszük. Vannak a városháznál elegen, kik ily barbárságnak útját állanák. Azok a képek becses müvek s legalább is hatezer forintba kerülnek. * A „Sevillai borbélyának sajátságos balvégzete van mostanában. Már vagy nyolcszor tűzték ki s mindig el kellett halasztani, mert Bozina énekesnője, Humann Olga kisasszony mindig megbetegedett. Tegnapelőtt is ez történt, s igy megint nem hallhattuk meg címszerepében Láng baritonistát, kiről mondják, hogy elig szerepben jobb, mint a drámaiakban. Óhajtanunk kell, hogy e véleményt az előadás csakugyan igazolja. Ily operai változások alkalmával az, ki a szükségben mindig segít, nem más, mint Kocsis Irma k. a. E tekintetben igazán megbecsülhetlen tag. Sohasem beteg s mindig kész föllépni. Ezúttal „Ernáni“ Elviráját éneklé. Például állítja, hogy a maiz„.tségeket. Ezt csak ellenségeink állíthatják, s Akin most — megsértett hiúságból — azok sorába szegődött. — Akin különben sok mindent összeír, s a sok közt van, ami figyelemre méltó. De azt senki sem fogja elhinni neki, hogy gr. Andrássy Gyula azért lett volna ministerelnök, mivel „legszebben felcicomázott haja van.“ — E röpiratot igen veszik Pesten, mert hiába, minden botrány kelendő. * A népszínházban szombaton kezdik meg az előadásokat Azt is beszélik, hogy az épület eladása ismét szóban van. Annyi bizonyos, hogy e színházzá erőszakolt éktelen épület a lánchíd és alagút közti érdekes térnek nem nagy díszére szolgál; az is valószínű, hogy az eddigi tapasztalások után ítélve, e ponton a magyar színészetnek nem jósolhatunk virágzó idényeket; mindamellett addig, míg a magyar színészet számára alkalmas helyiséget nem adnak, nem kellene ez épületet eladni. Nem kellene pedig annál kevésbbé, mert a mostani épületben jó nagy része van az ország minden részéből tett jelentékeny adakozásoknak is. * Hegyessy Kálmán sok pénzt s költséget fordított Gibbon kivonatos fordítására, s most az a köszönet, hogy még megrótják: mért nem adta ki az egész munkát kihagyás nélkül? Biz ez sokkal jobb lett volna, de kérdjük: nem jobb-e e kivonat is, mintha nem volna belőle semmink ? Még ezt sem veszi a közönség, hát még a teljes munkát, mely sokkal drágább lenne, hogyan venné ? S aztán különben is nagyobb irodalmakban szintén szokásban vannak a kivonatos kiadások, s csak az a fő, hogy a kivonat jól legyen készítve. * A petróleum-égés okául azt mondják, hogy a pincében foglalkozott négy munkás gyertyájától gyuladt volna meg e veszedelmes anyag. Oltani akarván, még nagyobb lett a láng, úgy hogy e négy munkás is csak alig menekülhetett. Sok minden veszett oda, úgy egy ott lakó kocsmárosnak 300 akó bora. Az oltási kísérletek mit sem használtak, habár elkövettek mindent. Zompó úr (Duchange junior) különösen kitüntető magát folytonos tevékenységével az egész éjen át. Számos gyermek egész éjjeli működését Thaisz főkapitány egy-egy ezüst forinttal jutalmazd. Az egész még tegnap este is tartott s valószínűleg egy egész hétig el fog tartani. A petroleum már mind elégett, hanem a tűz most egy rakás kőszénbe kapott,mely az égés mellett még oly kellemesen gőzt is terjeszt, hogy a szomszédos lakók sem maradhatnak lakásaikon. A tűz keletkezéséről részletesebben azt beszélik, hogy egy munkás amint a petróleum helyiségben dolgozott, olajat akart a csak kissé pislogó lámpára önteni, hanem a petroleum egyszerre meggyuladt, mire a munkás eldobta az üveget, s igy az egész petroleumkészlet lángba borult. * „Az erdélyi vasúton“ című tegnapi tárcánkban a 863-dik lap első hasábjában e ponttól: „Városnak igénytelen, várnak nevezetes,d e szavakig: „Más idők más emberek“ terjedő negyven sornyi leirás Gyulafehérvárról szól, s nem Alvincről. * Rövid hirek. — Nagy Péter kir. tanácsos s erdélyi ref. püspök az erdélyi múzeumegylet másodalelnökévé választatván, e minőségben megerősittetett. — A honvédségnél Szentiványi Kázmér alezredessé, Czapf Károly és Antos Ferenc pedig őrnagyokká neveztettek ki. — A „Varietés“ színház a jövő hó közepén megnyílik, s tavaszszal Salvi olasz színtársulata fog benne előadásokat tartani. — Radnótsáy intendáns úr visszaérkezett erdélyi útjából. — Horn Ede „Das moderne Babel“ címmel párisi visszaemlékezéseket fog írni az új „Lloyd“ tárcájába. — Lónyai pénzügyőr Bécsbe ment, s közelebb a bányavárosokat is meglátogatni készül. — A hétfői nagy harcgyakorlaton egy Bamberg-ezredbeli hadnagy lövést kapott a lábán, s alkalmasint le is kell vágni. — A kormány a magyaróvári intézetben állandó gépkisérleti s versenyállomást létesít. — A nemzeti színház előcsarnokában egy szabadkai asszony táskájából 160 ftot loptak ki. — Romeiser segédlelkész úr „Fortschritt“ című egyházi hetilapja nem jelenik meg többé. — Pestre érkeztek: Stratford angol ezredes Kelet-Indiából, Manschni olasz parlamenti tag Flórencből, Baróti ezredes Bukarestből s Kiss József olasz ezredes. — A köztelken e hét MI I * fogja kezdetni az építkezést, ne non Preszner nevű földmives összezördülvén nejével, előbb ezt, aztán pedig magát végezte ki; tettét az orvosi vélemény őrültségi roham szüleményének nyilvánítá. A bűntényre a szomszédok jöttek az udvarra kizárt gyermekek sírása után. ** Zombor városa tegnapelőtt ünnepélyesen fogadt a pályamegnyitásra leutazott Hollán Ernő államtitkárt, Ribáry és Langer osztálytanácsosokat, sat. Tiszteletekre diszebédet is rendezett a város. Radosinban (Nyitram.) iszonyú szerencsétlenség történt. E hó 15-én d. u. 4 órakor ugyanis tűz támadt, mely csakhamar az egész községet elpusztította. A templomon, plébánián s püspöki lakon kívül semmi sem maradt. 130 ház leégett s 21 gyermek odaveszett. A szerencsétlen radosiniaknak semmijük sem maradt, majd az egész község lakossága koldusbotra jutott, minthogy igen kevesen voltak biztosítva. Leirhatlan e község nyomora, a lakosság kétségbeesése a rideg tél közeledése miatt valóban szivreható. Könyöradományokat e szerencsétlenek számára minden szerkesztőség szivesen fogad. ** Vidéki rövid hirek. — Gr. Mikó Imre Erdélybe utaztában meglátogatta gr. Eszrterházival és Tisza Lajossal a nagyváradi zsinagógát, mivel mint kijelenté : szereti hallgatni a héber imákat és énekeket. — Kézdi-Vásárhelyen Dobay Sándor gyógyszerész e napokban nőül vette Jancsó Vilma kisasszonyt. — A miskolci izraelita kórházban közelebb egy 105 éves asszony halt el, ki három év előtt még szerencsésen átesett egy tüdőgyuladáson. 898 — Auuij ^«Bu ountLi uu^ujj ,uu^UA CZUW Bécsi hirek. A prágai lóversenyen az ezer darab aranyos császár díjat gr. Keglevich Béla „Zápolyá“ja nyerte el, gr. Henckel „Mercury“-ja és gr. Zamoiszky István „Signal“ nevű ménje ellenében. „Zápolya“ igen nagy gonddal idomított le, melytől még sok győzelmet remélhet gazdája. *** Rabatinszky Mari k. a. bécsi szerződése közelebb letelik. Most a berlini kir. dalszínháztól kapott fényes ajánlatot. *** Triesztből több fiatal úr (köztük gr. Eszterházi Géza, gr Festetics Gábor sat.) hajóra szálltak, hogy keletre menjenek. Beutazzák a szent földet, jelen lessznek a suezi csatorna megnyitásán s aztán oroszlán-vadászatra indulnak. „Rozamunda“, ez a cime Weilen új 5 felvonásos szomorújátékának, melyet e hó 18-dikán adtak elő először a várszínházban. A mű a longobárdok és gepidák idejében játszik s a bécsi közönségnél tetszésben részesült. A „Drahomira“ szerzője nem tartozik a lángelmék közé, de azért egy nemzet irodalma sem szégyelheti magát miatta. Weilen művének előnyei: a jelenetek okvetlen egymásutánja, a cselekvény ügyes keresztülvitele s a jellemek természetes fejlesztése. Nyelve erőteljes, néhol költői szépségűnek is mondható. Kár, hogy itt-ott a szinihatás vagy külsőség kedvéért, a finomabb kivitelt áldozta föl. Ez új darabjával azonban minden esetre nagyot haladt. A bécsi lapok arra figyelmeztetik a szerzőt, válaszszon egyszer már más tárgyat is, mely közelebbről is érdekelje a közönséget. Külföld. *** A Humboldt-szobrot, mely hat láb magas és a tudóst legszebb férfi korában ábrázolja, Larssen Edvárd készítő. A szobor a berlini városház tanácstermében fog fölállittatni. A porosz király königsbergi időzését egy nagy szerencsétlenség zavarta meg. Nagy esti ünnepet adtak egy nyilvános kertben, midőn a tó hídja, — a teher alatt — leszakadt s számosan hulltak a vízbe. Tizennegyedikéig 38 halottat húztak ki a vízből; csak egy Klein nevű családnak öt halottja van. A sérültek száma is igen nagy, így vált az öröm a legmélyebb gyászszá. A gondola, melyben a király ült, épp közeledett a hídhoz, midőn az leszakadt. E szerencsétlenség alkalmával a többi közt egy igen szivrázó eset fordultt elő : Egy fiatal ember az omláskor ép maga mellől látta csodaszép óráját a mély-