Fővárosi Lapok 1869. november (251-274. szám)
1869-11-24 / 269. szám
pontból. 1837-ben kapott alkalmazást a britt múzeumnál, melynek 400,000 kötetét rendezte 1838— 1857-ig. A nyomtatott könyvek örtisztje 1868-ban lett. Ő találta föl a könyvtárak rendezésében igen célszerű ruganyos rendszert. Irodalmi dolgozatai is nagy számmal vannak. Jövő hétfőn Henszman Imre fogja ismertetni Rossi munkáját a római katakombákról. Még egy nevezetes tárgya lesz a jövő ülésnek: az új ügyrend kidolgozására kiküldött bizottság fogja előterjeszteni munkálatát. Fővárosi hírek. * Királyné Ő Felsége — mint mondják — szombaton csakugyan Triesztbe megy, s ott fogja bevárni a keletről visszaérkező királyt. Ő Felsége a legjobb egésségnek örvend, s Gödöllőról nem is vasúton, hanem négyes fogaton jött Budára. Csak nagyobb gyermekei jöttek vasúton. Rudolf trónörökös hétfőn délután egy sétát is tett a váci utcán, Latour ezredes kíséretében. * A nemzeti színpadon rövid idő alatt három C the 11 o-kísérletet láttunk: Lendvai és Kovács Gyula után tegnapelőtt Komáromy Alajos következett, ki e nehéz szerepet az ötvenes évek közepén szép sikerrel játszotta. Azóta évek hosszán többnyire apa-szerepeket ábrázolván, mostani föllépte nem folytatás volt, hanem újrakezdés. Neki férfiabb alakja van a nemes mórhoz, mint Lendvainak, és sokkal jobb hangja, mint Kovács Gyulának; de hátrányára szolgál, hogy mozgásaiban nincs meg a drámai plasztika egyszerűen nemes stülje, hangjának hatását pedig az csökkenti, hogy igen gyakran hibásan hangsúlyoz (amiben különben Felekiné asszony Desdemonája is osztozott), továbbá a sebes beszéd pattogó elsietéssé vált nála. Lényegében véve tán összefüggőbb alakot adott, mint elődjei, de a részleteket korántsem dolgozta ki egyenletesen , így egyik mozzanata sikerült, a másik nem. Gyakran nyugalom helyett túlbuzgóság látszott rajta. A tanács előtt szépen kezde el szerelmi történetének előadását, de aztán tagjáték- és hanghordozásban igen elcifrázta, holott itt a bensőséggel párosult nemes egyszerűség hat a legjobban. A viaskodó tisztek közé rohanása jobban sikerült, s e jelenet után, mely e szenvedélyes természet kulcsát képezi, ki is tapsolták. A szerelemféltés festésében, voltak erős, de voltak egyszersmind elhibázott vonásai. Akart valamit adni Ira Aldridge tigris mozgásaiból és hangjaiból, de nem lévén mögöttük ez afrikai Othello szenvedélye: ezek nem igen hathattak. Neje megütését a levéllel, ez igen nehéz mozzanatot, jól eltalálta, s a gyilkolási jelenetben is volt egy-két sikerült részlet. Benedek először játszó Jágót, s ez imposant gonosztevőt még könnyebben vette Szerdahelyinél. A cinikus gúny helyett vidor színeket használt, s e gonosz jellem sötét örvényeit nem világította meg. Aránylag legjobban játszott Paulai, ki a bárgyú szerelmes Rodrigóból kis téren is kerek alakot festett. Hanem Paulaine (a Jágó neje) ugyancsak elhibázta a negyedik felvonás végét, midőn helyénkívüli drámai páthoszt használt, amivel ugyancsak hibásan jellemző e gyarló asszony lényét. Közönség nagy számmal volt, s bizonyára egyetértett az óhajtásban, vajha a Shakespeare-tragédiák nagy alakjait ne csak töredékekben, hanem a maguk egészében láthatnék, mint hajdanra. * A hírlap-bélyeg eltörlése csaknem bizonyos. A pénzügyi bizottság nagy szótöbbséggel fogadta el az eltörlést. Az ezáltal támadt kétszázezer forintnyi veszteség pótlására a hirdetési bélyegnek célszerűbb alapokra való fektetését javaslák. Valószínű tehát, hogy napilapunkat a jövő újévtől kezdve mi is olcsóbban fogjuk adhatni. * A pesti közönség aligha látott még oly fényes kiállítást, mint a minővel közelebb a „Szentiván-éji álmot,de képzelmes színművet fogják előadni. Lehmann e díszletekben — úgyszólván — fölülmúlta magát. Első előadása rendkívüli bérletszünetben lesz. * A belügyminiszter összehívta a nemzeti színházi enquéte-be azokat, kiknek tanácsát s véleményét meg fogja hallgatni. Ez enquéte úgy van összeállítva, hogy működésétől csak jót várhatunk. Elnökölni maga a miniszter fog. Tagjai az irodalomból: Csengeri Antal, Dobsa Lajos, Gyulai Pál, Jókai Mór, Királyi Pál, K. Podmaniczky Frigyes, Rákosi Jenő, Sándor József (a kolozsvári szinügy vezetője), Szigligeti Ede, Tóth Kálmán és Zichy Antal; a színészek közül: Feleki Miklós, Szerdahelyi Kálmán, Szigeti József és Tóth József; a képviselők s főrendiek közül: Aczél Péter, gr. Almássy György, gr. Andrássy Manó, gr. Csáky Béla, Éber Nándor, gr. Festetich Leó (akinek tanácsait, ha ugyan olyanokkal áll elő, mint röpirataiban, azt hisszük, nem fogják tekintetbe venni), b. Fiáth Ferenc , gr. Károlyi György, b. Kemény Gábor, Kendeffy Árpád, gr. Mikes János, id. gr. Ráday Gedeon, b. Révay Simon, gr. Szapáry Antal és Várady Gábor; a kormánytól: Ribáry József, belügyi miniszteri tanácsos. Mindössze a miniszteren kívül 31. Az alakító gyűlés jövő vasárnap lesz, Budavárban, a miniszter lakásán, szentháromság-téren, d. u. 3 órakor. * Seyderheim műkertész kioszkja a Stein-féle dunaparti ház előtt egy kis vasrácsos parkkal lesz körülvéve. A kioszkban folyvást virágkiállítást fogunk látni, s mindenesetre díszére fog válni a Dunapartnak. Évenkint négyszáz forintot fog a műkertész e helytől fizetni Pest városának. * A tegnapelőtt délutánra nem lesz valami kellemes emlékű Szilágyi Virgil előtt, ki a józsefvárosi lovardába nagy kath. gyűlést hivott össze, melyből aztán igazi zsinat lett. Ő és társai a közös iskolákkal versenyző katholikus iskolákat akarnak létesíteni, a mi nem lenne oly kirívó, ha nem oly egyén állna az élén, ki még egy év előtt Kossuth mellett élt, aztán a „Magyar Újság“ szerkesztője lett, most pedig rejtelmes felekezeti buzgólkodásra adta magát. Fölhívására többen gyűltek a lovardába, mint óhajtotta volna, s egy szempillantásra föltűnt, hogy itt tűz és víz találkoztak. Egy oldalon vén asszonyok, egyházfiak, stb., más oldalon élénk fiatalság. Szilágyi kezdé a beszédet, melyet csak igen szakgatottan folytathatott. Beleszóltak, cáfolták, néha nevették. Mikor a felekezeti iskolát említé, mindjárt fölkiálták: „Éljen a közös iskola !“ Még nagyobb lett a zaj, midőn Szilágyi állítá, hogy a protestáns államok türelmetlenebbek a katholikusoknál, megnevezve Angliát és Svédországot. Volt erre gúnyos hahota. A vén asszonyok pedig szidták a fiatalságot: „Menjenek a lányokhoz!“ Annyira nőtt a zaj, hogy a kapitányság tisztje is előállt, s csendre szóbta föl a jelenlevőket. Szilágyi Virgil aztán tovább beszélt s bemutatá Kanovics plébánost, mint elnököt. Hahotával és fütytvel fogadták. Asszonyok és egyházfiak ellenben éljent kiáltanak. S igy folyt tovább. Szilágyi végül megjegyzé, hogy az egyetemi fiatalság, mely meg sincs híva, itt nem fog dönteni, mire egy ifjú(Schiffner Gy.)a fiatalság nevében a tudomány és műveltség érdekében tiltakozott a felekezeti buzgólkodás ellen. Az asszonyok pedig lármáztak ő ellene. Végre sem az egyiket, sem a másikat nem hallgatók ki, s Sz. Virgilnek nem volt más mit tenni, mint föloszlatni a gyűlést. S mi az eredmény ? Botrány ! Este macskazenét adtak Szilágyi Virgilnek és Kőnek tanárnak. Ily utcai rendetlenséget egy komoly ember sem fog helyeselni, de nem csak azok a hibásak, kik elkövetők, hanem azok is, akik korszerűtlen buzgalmukkal mintegy kihívták e tüntetést maguk ellen. Midőn a világ az egyenlőség szellemében új vívmányokat ér el, akkor igen kihívó dolog : vallási egyenetlenségeket csinálni, akár a debreceni kálvinistáktól, akár a józsefvárosi pápistáktól eredjen is az. Ily eljárással nem is érnek célt, csak új botrányt. Tegnapra ferencvárosi kath. gyűlés volt hirdetve, de báz ehhez kevés kedv lehetett a józsefvárosi komédiák után. A macskazenés Szilágyi V. lakása előtt tegnap este ismételték. * B. Podmanicky Frigyestől új regény jelent meg Lauffer Vilmos kiadásában a „Ke gye ne“ cím alatt. A kétkötetes mű Beniczkyné Bajza Lenke asszonynak van ajánlva. Hír szerint P. Szathmáry Károly is bevégezett egy hosszabb regényt, mely a könyvpiac egyik érdekesebb újévi termékét fogja képezni. * Tervben van egy osztrák-magyar ügyvédi gyűlés, melynek létesítésére nézve fontos akadály a német és magyar ügyvédek nyelvkülönbsége. Mivel azonban az ily gyűlés nem nemzetiségi, hanem a tudomány és gyakorlati haszon átalános szempontjából tekintendő, ez akadály dacára is valószínű e gyűlés létrejötte. Azok a szakférfiak, kik e tárgyban Pesten értekeztek, igen üdvösnek vélik e gyűlést, jogtudományi műveltségünk és igazságszolgáltatásunk érdekében. * Rövid hírek. — A Kisfaludy-Társaság havi ülése ma délután lesz. — Az „egyenlőségi kör“ Klapka Iánokot, ki a kör rendes elnökségéről lemondott tiszteletbeli elnökké, Szentkirályi Mórt pedig elnökké választó, egyhangú fölkiáltással. — A budai tanitónő képezdedec. 15- dikén nyílik meg. — Gr. Vay László honvédőrnagy cs. kir. kamarás lett. — Horn Ede holnap este a Mercur egyletben előadást tart a bankkérdésről. — Ahol d-uteái német református iskolát tegnap nyitók meg ünnepélyesen. — Az „Eis ab e th i n u m“ igazgató bizottsága nyílt köszönetet mond Bulyovszkiné asszonynak, hogy kétszeri föllépésével ez árvaház számára az egy ágy alapítására kellő kétezer forintnál is többet juttatott. — Az országgyűlési gyakornokok egylete elnökké Balogh Andort, alelnökké Hegedűs Sándort választó. —Az „Egyetértés“ című társas egylet e hó 30-dikán a Széchenyi-téren táncestélyt rendez. — A lapok írták, hogy Hirschler és Stern a linci kövezet-vámot kétszázezer írtért kibérlék; a tény pedig az, hogy a linci fogyasztási adót Weisz Adolf győri tőzsér (ki a császárfürdő bérletében is részes) bérté ki újólag 200,666 írton, s e bérletben Hirschler Fülöp és Stern Ignác is részesek, ketten egy negyedrészben. Egy magát meg nem nevezett emberbarát négy ftát küldött be hozzánk a mészáros utcai beteg nő számára. — „A nemzet vagyonáról“ cím alatt Lónyai pénzügyi emlékiratából egy terjedelmes kivonat jelent meg, Petrik Gézánál, 40 kros csinos füzetben, P. E. előszavával, mely szidja az ellenzéket, ahelyett, hogy kapacitálná. — Klapkathnok minden magántársulatnál lévő tisztségeiről lemondott. — Gombos Bertalan volt szeptemviri, „csodákat mivelő“ mixtúrája sem mente meg attól, hogy csőd alá ne jusson. — Lauffer Vilmos 16 füzetben adja ki Sue „Bolygó zsidó“-ját, melyet Szabó Antal Debrecenben forditott le. — Virágh Gyula színész „A színpad“ című heti szaklapot fog megindítani. — Táncsics Mihály kissé már jobban van. — Gr. Keglevich Bélát, ki a városligetben oly sebesen hajtott, hogy a közlekedést meggátoló, a kapitányság megbírságolja.— A közúti vaspálya-társulat néhány zárt kocsit itteni saját műhelyeiben készíttetvén, azok oly jók, díszesek és olcsók, hogy jövőre az új vonalak számára mind saját műhelyeiben fogja csináltatni a vagyonokat. — Ifj. Tóth József, a színi képezde egykori tehetséges tagja, tegnap d. u. kelt egybe özv. Vizkeey Béláné asszonynyal. * Népszínház. Szerdán, nov. 24-dikén: „A pénzügyminiszter jobb keze , azaz: plus-e vagy deficit?“ Vígjáték 3 felvonásban. — 1081 ** Vidéki rövid hírek. — Debrecenben ifj. Csáthy Károly kiadásában ismét megjelentek a tárcánkban is hordható kis „Tárca-naptár“ (20 kr.) és „Lap-na p tár“,két oldalon (16 kr.) — A debreceni főiskola önképző köre Csokonai emlékére ünnepélyt tartott, fölolvasásokkal, szavalatokkal, az énekkar pedig a költő dalaiból adott elő néhányat. — Az aradi kaszinó-egylet fölhívta az ottani színigazgatót, hogy ne csak magánelőnyeit, hanem főleg a művészet emelését vegye tekintetbe a játékrend emelésénél, különben e rendes páholyt tartó egylet meg fogja vonni pártfogolását. — Zágrábban női fölolvasásokkal tanfolyam létezik , melynek jó sikere van, s közelebb Markovics tanár értekezett a balladáról és románcokról. Bécsi hírek. Gluck „Armidá“-ját e hó 20-dikán adták elő a bécsi új operaházban. Már régóta készültek színrehozatalára, de közbejött akadályok miatt mindig el kellett halasztani. Legtöbb gondot az okozott, hogy egyes szerepeire nem voltak énekesek. Még mostan sem adták annyi szabatossággal, mennyit a dalmű megérdemelne, s a harmadik felvonást kivéve, mint dalműnek, s nem látványosságnak, csak becsületbeli sikere volt. Igen tetszett az első felvonás kardala, melylyel alattvalói Armidát fogadják. Hydraot A-moll áriája, sajátságos zenekar kísérete miatt, s az ötödik felvonás behízelgő duettje Armida és és Rinaldo között. A negyedik felvonás zenészeti tekintetben már jóformán elavult, mivel azt nem éppen kellemnélküli, de monoton ballet-zene tölti be. „Armida“ meséje Tasso „Gerusalemme liberata”-jából van merítve, s az új dalszínház festője, Brioschi és diszítői mindent elkövettek, hogy a szöveghez méltó tündéries kiállítást állítsanak elő. A harmadik felvonás vonzó tájképe, s a negyedik felvonásban Armida kertje nagy tetszést arattak. Ez utóbbi díszlet főleg azért volt érdekes, mert a színpad egész mélységét feltüntette, s a pompás láttár által mértföldnyi távolságra meghosszabbította. A szereplők közül legjobban dicsérik Armida személyesítőjét, Wilt asszonyt s W a 11 er t (Rinaldo), kinek szerencsés mozzanatai voltak. Bignónak csak kis szerepe volt, de azt hatással énekelte. A „Varázsfuvola“ után „Armida“ lesz az új dalszínház legvonzóbb látványos dalműve. Merész rablást követtek el e hó 19-ken d. e. 11 órakor a bécsi hitelintézet épületében. Egy megbízott a hitelintézetnél 22,000 frtot vett föl s leülvén a ház oldallépcsőjére, még egyszer számítani kezdé a fölvett összeget. Mig e munkában volt elmélyedve, hátul egy gonosz ember oly erősen főbe csapta, hogy rögtön összeroskadt és elveszítette öntudatát. A rabló hirtelen fölkapta a pénzt s eltávozott a nélkül, hogy valaki tettét észrevette volna. Bécsben egy tizennégy éves reáliskolai tanuló közelebb 3000 frt értékű kötelezvényeket lopott nevelőanyjától. Sokáig rejtegette magát s midőn megtalálták, az eltulajdonított összegből már csak 150 írtra akadtak. A kötelezvényeket beváltotta, a pénzt pedig ellakmározta. Ha így halad, még sokra viheti! Bécsben anatómiai népmúzeumot akar létesíteni dr. Brühl, 5 kros heti befizetés mellett. Hogy a tervet életbe lehessen léptetni, 10—15.000 tag részvéte szükséges. Eddig csak 5200 tag van. *