Fővárosi Lapok 1870. október (216-241. szám)
1870-10-28 / 239. szám
udná emelni ? Ha megbukik ott a gyönge szinuszét, azt fogják mondani: megbukott, mert nem kell magyar színészet! És a pesti magyarság nem bír-e annyi áldozatkészséggel, hogy a Dunán innen népszínházat emeljen ? Föl kell rázni a közönyt, mely saját érdekeink legnagyobb ellensége. Fájdalom, ami a tőke részvétlenségét illeti, abban a levelezőnek igaza van, ellenben egy szikrányi igaza sincs abban, hogy a magyar népszinmű számára Pesten sincs talaj. Emlékezzék vissza a múlt vasárnapra. Két magyar népszinmű mennyire megtölté mind a két színházat, s mily jól mulatta rá mind a két közönséget. * Hymen. Szeniczey Gusztáv úr e napokban jegyzé el a szellemdús Tebisz Emma kisasszonyt. * A cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat valamennyi bécsi hivatalai és pénztárai e hó 31-dikétől kezdve a társulat új igazgatósági épületébe (Schwarzenberg-Strasse Nro. 17) költöznek. E társulat továbbá a személyvonatok első osztályaiban levő s alvási készlettel ellátott helyek árát jelentékenyen lejebb szállita. * A gazdasszony-egylet kiállításában részt vettek: Freisingerné úrnő Komáromból*), Kunz Sándor, Vida Károlyné, Vida Jolán 8 éves, Kalmár Dezsőné Kolozsvárról, a győri nőegylet, Bázel István O-Kigyósról, Panatovits Mária és Lujza k. a.-nyolc nőnöveldéjéből többen,a nagybányai nőegylet, Gabóczy Károlyné Kis-Marjáról, Polákné szül. Hecsey Julia, Fehér Miklós, Beöthy-Petheő Anna Jász-Apátiból, Bartal Ida k. a. Gödöllőről , Gombos Györgyné Debrecenből, Kuncz Fer József, Pecz Ármin, Szathmáry Károlyné, Zvolenszky Aladár Budáról, Simigh Istvánná, Forstinger M. Albert, Nirsch István, Angyal Márton, Levárdy János, Liszy Istvánná , Illésy Györgyné, Cseremiszky Miklósné, Jármay Gusztávné, Zákó Olga Topolyáról, Ohm C. D., a magyar gazdasszony-egylet árvái, Damjanich Jánosné, Szalay Zsuzsi, Agyományi kisasszonyok, Harlinger Vilma, Birlyné, Glatz Antalné, Zloltán Ernőné, Nománkovits, Birkenstein Magdolna, a budai államnőképezde, Szerelemhegyi Emilia, Morzsányi-nővérek, Wimmer Karolina , Fleischmann Emilia, Böhm Auguszta, Landauer Ignác, Cserhalmay Ferencné, Kasza Józsefné, Valaszky Jánosné, Kopp Paulina, Herczberg Sándorné, Mandl Jánosné, az első magyar kertészgazdasági ügynökség, Varga Lajos, Janischek Ferenc, Girókuti Ferenc, Kralovánszky Gizela, Fiedler József, Balogh Imréné, Bátyay Mari, Kramalin József Bonyhádról, Röser Miklósné,Nirschy István, Návay Konstancia, Braun Ilka, Nádasdy Terézia, a komáromi nőegylet tagjai, úgymint: Sárkány Ferencné, Belőné, Belény Angelné, Vörös Benőné, Nérey Ferencné, Pulay Kornélia, Molnár Berta, dr. Stessel Tápió-Szelléről, Bethlen-Mikó Róza grófnő Debrecenből, Rosin szül. Dondi Barbara, Márk Ferenc, Mandl Ignácné , Reusz Katalin, Schmidt Jánosné Duna-Penteléről, Kralovánszky Istvánná, Julesz Emil, Jármay Gusztáv, Schimmer Aranka, Braun Lajosné, Grün Jánosné, Szilassy Györgyné szül. Hugonay Vilma. Különös köszönetet érdemelnek e kiállítás létrehozásáért: özvegy Damjanich Jánosné és Hollán Ernőné úrhölgyek, Sztupa Gy. és Girókuti Ferenc urak. * Rövid hírek. Többfelől tudatják velünk, hogy vidékszerte szintén látták a nagy északi fényt, ami igen természetes, miután a jó ég nem kizárólag a pestiek számára szokta rendezni nagy szinjátékait. — Dr. Beck, ki Almási Benő névvel számos természettani tárcát irt lapunk harmadévi folyamába, Törökországba ment, mint törzsorvos. — Központi tűzoltó-irodát szerveznek, mely a tűzoltó-egyletek terjesztését vidékszerte tűzte ki feladatául. — József főherceg és neje Bécsbe utaztak, de a jövő hét elején állandó lakásra térnek vissza Budára. — A gazdasszonyok kiállítása még vasárnap is látható lesz. — Beöthy Zsolt munkatársunktól egykötetnyi beszély fog megjelenni Fekete Bernátnál. — Than Mór egy Dante-képet fejezett be, amint e költő a hegyormon lebegő Beatricét térdre kulcsolt kezekkel bámulja, s most Felekiné asszony életnagyságú arcképét festi zsidó jelmezben. — Gaál Sándornét, az egykori honvédtábornok nejét, ki a száműzetés éveiben Londonban élt, pár nap előtt temették el. — A budai kaszinónak Aradi 20 zártszéket ajánla föl havi 200 írtért, mely szerint egy ülés csak 50 krba került, de, ami elég jellemző, eddig egy aláíró sem jelentkezett. — A vaggongyár égésénél érdekelve volt biztosító társulatok 800 frtot ajándékoztak a pestvárosi tűzoltó-egyletnek. — A budai várba talán már novelsejétől fognak újra járni társaskocsik. — A déli vasút kedd reggeli vonata három órával később ért Budára, miután Keszthely körül legázolt egy bivalyt s kifikamlott a kerékvágásból. — A reáliskola utcában (13. sz. a.) a házmester: Csuma János, 48 éves. *) A kiknek nevei után nincs lakhely téve, azok mind Pestről valók. 1068 házas, a harmadik emeletről leugrott s meghalt, mint mondják, azért, mivel egy perét elvesztő. — Táborszky és Parsch műkereskedésében megjelentek : „Kerekes András nótája,“ csárdás, zongorára szerkeszté Tisza Aladár (Langer V.), ára 60 krajcár, s „Höcher Peter marsch.“ zongorára, Leipold karmestertől, ára szintén 60 kr. — A belügyminiszter jóváhagyta az első pesti önsegélyző-egylet alapszabályait. — Azt a fiatal embert, ki magát e hó 15-én a „Pannónia“-szállodában kivégezte, Brandtner Lajosnak hívják, pozsonyi születésű vagyonos árva, s öngyilkosságának oka még gyámja előtt is titok. — A rendőri közegek tegnap éjjel a József- és Ferencvárosban negyvennégy ismeretes tolvajt fogtak el. * Budai várszínház. Szombaton, okt. 29-kén először : „Harc a nagybácsival, vagy egy tehetség küzdelmei.“ Eredeti vígjáték 3 felvonásban. Irta Tóvölgyi Titusz. Vidék. ** Pozsonyból írják : „Vár ősünk műveit lakossága, ha nem is egészen német, annak teszi magát, mert ezt kívánja a bonton. A hét- és tizenegy ágú koronák méltóságos és excellenciás urai és delnői közhelyeken, mint otthon, vagy németül, vagy franciául csevegnek; az alsóbb vagy középosztály pedig követi őket, s különösen a közhelyeken csak elvétve hallunk egy-egy magyar szót. Ily viszonyok közt a sajtó és színház nyelve szintén a német. Magyar vidéki színtársulataink (Budán kezdve) a pozsonyi német színházzal — fájdalom! — nem is igen állhatnák ki a versenyt, főleg hat hónap óta Bauer és Ezernits új igazgatók alatt. Oly színi erőket szereztek ezek Pozsony számára, kiket fővárosi színpadokon is örömest elnézhetnének. Például Jules Hermin k. a. sokoldalú, gyakran művészi fölfogással és szorgalommal áttanulmányozott, többnyire naiv játéka, Breibreuassz, és Schweikhart helyes előadása és az egész társulat igyekezete mindenkit kielégíthet. Sajnos azonban, hogy a frivol és belbecs nélküli bohózatos dalos művek itt is nagyobb pártolásban részesülnek, mint a szivnemesitő és becscsel biró drámai előadások. Az igazgatók különben csak némileg hódolnak e ferde ízlésnek s hetenkint legfölebb kétszer veszik elő ama bohózatokat, melyekben a csikorgó tubákos pikszis és vörös esernyő játszák a főszerepeket, máskor pedig rendesen a bécsi udvari színház repertoii-darabjai kerülnek színre. — Jótékonyságról is írhatunk. Bogády Péter a helybeli evang. betegháznak 5000 frtot ajánla föl, s amíg él, annak kamatjait fizeti. A Prágában elhúnyt s Pozsonyban eltemetett Weisz Károly az itteni evang. községnek nyolcezer frtot hagyott, az evang. község szegény családjainak kétezerét, a szegény evang. egyházak segély-egyletének kétezerét, helybeli jótékony célokra felekezeti különbség nélkül kétezerét, s a nagyszombati evang. hitközségnek is jelentékeny összeget. ** Székesfehérvárit a 24 diki honvédzászlószentelést igen díszes táncvigalom követte a lövöldében. Az Alemann-ezred zenekara oly élénkségbe hozta a fiatalságot, hogy a tánc reggelig tartott. A bájos táncosnők közül tudósítónk említi a zászlószentelés koszorúleányait: Szögyéni Julia (a főispán leánya) és Felmayer Hermin kisasszonyokat, továbbá a Rapcsák-nővéreket, Réh Eugenia, Flatz Malvin és Szűcs Vilma kisasszonyokat. ** Vidéki rövid hírek. Aradon Szilágyi Bélát és nejét, ki „A gerolsteini nagyhercegnő “-ben lépett föl, átalános tetszéssel fogadták. — Szabados János írótársunk, ki szegedi ügyvéd, aggasztólag megbetegült. — Szegeden, a „szabadelvű kör“ kezdeménye folytán, szinügyi egylet alakult a magyar társaság pártfogására. —Abaújmegye szepesi kerületében az ellenzék Vendéghy Gábort léptette föl jelöltül. —A temesvári prot. egyház Fazekas nevű szolgája a lelkészlak téli ablakait rakván föl, lába alatt a párkány lezuhant s ő az utcára esvén, szörnyet halt. Bécsi hírek. #*# Meránból írják, hogy a borús, komor időjárást csak e hó 22-dike óta váltották föl verőfényesebb s melegebb napok. A királyné és királyi gyermekek azonban a kellemetlen idő dacára is, többször tettek kirándulásokat. Ő Felsége 20-dikán egy udvarhölgy kíséretében gyalog Fragsburg várát látogatta meg, s közelebb Schönnat szándékozik fölkeresni. Gizela főhercegnő már kétszer volt ott, s először János főherceg mauzóleumát, majd magát a várat szemlélte meg, mely Meran gróf tulajdona. A császári várkert bejáratainál, s a Stadlerhof-villánál, a főhercegi lakásnál, csak egy őr teljesíti a szolgálatott, de az utakon csendőrök vannak fölállítva, hogy ő Felségét a kérelmezők örökös zaklatásaitól megóvják. Ama hír, mintha a királynéval Thurn-Taxis hercegnő is Meránba érkezett volna, tévedésen alapszik, s hihetőleg abból származhatott, hogy hasonló nevű udvarhölgy van kíséretében. #** Grillparzert 80-dik születésnapján, 1871 jan. 15-kén, szép emlékekkel akarják meglepni a bécsi nők. Schwind Ferencet, a „Szép Melusina“ festészét bízták meg, hogy az ősz költő drámáihoz készítsen illustrációkat, s ezen kívül e nap emlékére aranyérmeket is veretnek. A „Concordia“ bécsi írói egyletben pedig Frankl tett indítványt, hogy a költő mellszobrát ércbe öntsék. A várszínházban egyik régebben nem látott darabját veszik elő;az urak háza, Bécs községe, a tudományos akadémia feliratokatokat intéznek hozzá, s a zenészek és képzőművészek másnemű ovációkra készülnek. A legidősebb cseh, ama 120 éves öregember, kit közelebb szállítottak a prágai kórházba, pénteken meghalt. Külföld. A béke és harc kérdése nagyon bizonytalanul ingadozik. Párisban és Páris előtt egy iránt nő a türelmetlenség, s Trochy-nek türelemre kellett inteni a nagy napokat elszántan váró párisi csapatokat, hol — úgy látszik — az élelmiszerek fogyásával nem fogy a bátorság. Kérdés azonban, hogy ha bombázásra kerül a sor, nem esik-e meg a szívük egyik-másik nagy műemlék romlásán ? A bombázás azonban halad. A jó ég tudja : hányadik határidőt napolták már el a poroszok tegnapelőtt. Most megint november elejére tűzték ki a kezdetet. A békeremény tünedezik. A toursi kormány — hír szerint — nem fogad el oly fegyverszüneti föltételt, mely területátengedésről szól,, porosz pedig e föltételtől nem áll el. Különben az alkudozásokkal legkevésbé sincs a világ tisztában. Egyik távirat azt mondja, hogy Poroszország nem alkudozik a respublikával, a másik meg azt, hogy Thiers már be is ment alkudozni Párisba. Egyszerre olvassuk továbbá az ellenkező hírt, hogy Bazaine a császárné érdekében kíván békét kötni, és hogy nem akar semmit tenni a köztársaság ellen. Ily zavarban senki sem pillanthatja meg a valódi helyzetet. Metz föladását minden órán várja már a metz-szomjas német világ, de e reménykedéssel ellentétben áll egy metzi lap 13-diki leírása, mely szerint a polgárság és nemzetőrség ünnepélyesen jelenti ki, hogy inkább szenved, meghal, semhogy megadják magukat. Egyébiránt valószínű, hogy Metz szorongatott helyzetben van, miután élelmi készlete harmadfél hó óta ugyancsak megfogyhatott. Verdun bombázását félbehagyták, mivel kevés az ágyú. Az a hír is jött, hogy a verduni őrség 20-kán éjjel kirohant, s a poroszok sokat vesztettek, kivált egymástól, miután két porosz hadtest egész éjjel lőtte egymást tévedésből. A párisi 13-diki kirohanásnál, melyet a porosz király „jelentéktelen“ veszteségű, könnyű győzelemnek hirdetett, a bajorok közül meghalt 30 tiszt és 57 közlegény, megsebesült 70 tiszt és 255 közlegény íme, a „jelentéktelenség!“ A porosz király különben jóvátett egy hibát: az ősz Jacobyt szabadon bocsáttatá. Furcsa olvasni, hogy a porosz királyt és a trónörököst száműzte a „szabadkőmivességből,“ s minden esetre fontosabb az a hír, hogy Bourbaki 50,000 emberrel közelegvén, a poroszok elhagyták St.-Quentint, Palaiseau polgármesterét, a 75 éves dr. Morére-t haditörvényszékileg lövették agyon a németek, mivel a requiráló hat tiszttel összeveszett, s egy revolverrel négyet sebesite meg. — LaLourd követségi titkárt pedig, ki Napoleon szerencsétlen hadüzenetét Berlinben átnyújtá, Versailles-ban anyja házánál elfogták s Mainzba vitték. Bérlet 133. sz. NEMZETI Ifp SZÍNHÁZ. Pest, pénteken, október 28-dikán, 1870. Először: Az utóirat. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Augier Emil. Fordította Paulai Ede. Rendező: Paulai. Lancy — — — — Szerdahelyi. Verliérené, özvegy — — Prielle Korn. Inas — — — — Verbőczy K. Ezt követi : Tévedések játéka. Vigjáték 3 felv. Irta Shakspeare. Ford. Arany L. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. „ Athenaum“ irodalmi és nyomdai részvény-társulat. Tulajdo*«» : Tóii nyomalla aa .Kiadja az