Fővárosi Lapok 1871. április (75-99. szám)
1871-04-04 / 77. szám
üdvözlé őket melegen. Többi közt e szavakat mondá: „Önök egyenkint is egészek s mégis egy tökéletes egészet együtt tesznek, mert aki legszebben beszéli zengzetes nyelvünket, csak azt boldogíthatta és egészíthette ki, a ki legszebben ir azon.“ Azután hangsúlyozá, hogy a művésznő mily vonzalom jelét tanúsítja az által, hogy Erdélyben fejezi be azt a pályát, melyen annyi babért aratott s arathatna még mindig.“ Jókai e szavakra, neje részéről, mint kinek kísérője, köszöné meg e fogadtatást, elmondva, hogy neje gyógyulni jött Erdélybe, melynek ő maga is annyit köszön, Erdélyből kapván azt is, ki szivének legkedvesebb nejét. Az indóházban Kaszóné úrhölgy pompás reggelivel várta a vendégeket, s Jókai poharat emelt Erdélyért s aztán Kaszónéért, ki 1848-ban, midőn egész Erdély már csak Csúcsából állott, oly lelkesen vendégle meg a honvédeket. — Bánfi-Hunyadon Ignácz Károly ref. lelkész üdvözlé őket, s a vidék lányai festői népviseletben bokrétát nyújtottak át Jókainénak. Délután félháromkor értek Kolozsvárra, hol a pályaudvarban nagy számmal várták s éljenezték őket. Szász Gerő mondá az üdvözlő beszédet, kifejezve a költő iránti legmélyebb tiszteletet, s elmondva, hogy „jaj a népnek, melynek szive nem Pantheon azok számára, kik neki szentelték egész életüket.“ Jókai válasza igen meleg volt. A francia közmondással kezdé: „az ember visszatér első szerelméhez, is igy van, viszszatért a földre, mely első szerelmét képezte. Költészete — úgy mond — első fölszárnyalását itt nyerte, politikája is az első lángot itt kapta, s családi boldogsága legszebb napjait is e földnek köszöni, mely Magyarországgal együtt sokáig éljen és virágozzék! Jókainét, a színi választmány nevében, egykori művésztársa: László József fogadó. — D. u. volt a redout bankettje, melynek egyetlen, de nagy hiánya az volt, hogy Jókainé nem vett részt benne. Prielle Hornélia sem volt jelen. A pesti vendégeket Szabó Károly, mint házigazda, fogadta e banketten. A felköszöntéseket gr. Péchy Manó kir. biztos kezdé meg, éltetve a királynét, kinek a kolozsvári szinház legújabban annyit köszönhet. Lelkes éljenek követték e köszöntést. Utána Szabó Károly áldotta azok emlékét, kik a szinházat és színészetet alapiták, s poharat emelt a színház jövőjéért. Vájná Sándor gróféchyt, mint az irodalom és művészet őszinte barátját élteté. Szász Béla a Jókai-párt köszönte föl, Jókainak egyik költői képét („A nők a tűzhely mellett“ című munkájából) alkalmazva a költőre és művésznő nejére. Jókai Mór egyszerre három tárgyat foglalt össze, nem mintha fösvénykednék a szóban, vagy mintha nem bízna meg három pohár bort, hanem mert e három tárgy szoros kapcsolatban áll egymással, s Erdély íróit, művészeit és lelkes közönségét együtt élteté. Szász Domokos arra a férfiúra emelé poharát, ki a színháznak az elnyomatás napjai után új életet adott: gr. Mikó Imrére. Jókai később felköszönte Erdély hölgyeit és honvédjeit is. Éltették a jelen volt Szigligetit is, Prielle Kornéliát, Szerdahelyit és Felekit. E két utóbbi művész szintén mondott humoros köszöntőket. Igen vidám, emelkedett hangulat uralkodott az egész lakomán. Az ünnepi előadásokról holnap fogunk leírást közölni. ** Szegeden József főherceget nagy szivélyességgel fogadták. Vagy harminc kocsin mentek eléje, a város nevében Szremácz városi kapitány és Hódy Imre tanácsnok üdvözlök. A közönség éljenei közt jutott a főherceg szállóhelyére, a Wagner-fogadóba. A polgárság küldöttséggel járult hozzája, melynek szónoka Dani Ferenc volt. Délután a honvéd-tanosztályok vizsgálatát zárták. Este a színházban éljenzéssel és a „Rákóczi indulóival fogadták a főherceget, s „A huszárcsiny “ t adták elő tiszteletére. Színház után megvendégelte a honvédtiszteket. ** A szegedi olvasó-egylet hölgy-estélye (m. hó 27-kén) a Lloyd-teremben jól sikerült. A hangversenyben közreműködők elismerés érdemelnek : Konrád Zsófia k. a. szépen zongorázta Beethoven Cismoll szonátáját; Bokor Erzsi k. a. szabatosan, kellemes hangon éneklő (Abranovich Vilma k. a. zongorakisérete mellett) Doppler „Aká“-jából a cigánynő dalát; Bamberger Béla és Fekövy Lajos Weber „örömnyitány “-át játszották ; Meyer Béla Petőfinek „Múzsám és menyasszonyom,“ Szabó Lajos pedig Jókainak „A csonka hős“ című költeményeit szavalták ; ifj. Erdélyi Ignác a Beriot „Scéne de ballet“ -jét hegedülte; Rácz Kálmán gordonkázott; s e két utóbbi Czapik Jánossal együtt Beethoventől is egy triót adtak elő hegedűn, gordonkán és zongorán. Magyar zenemű ekkép egyetlenegy sem volt a tősgyökeres Szegeden! Az előadásokat tánc követte. Megemlítendő, hogy ez olvasó-egylet 52 lapot járat, s könyvtára kétezernél több kötetből áll. ** Eperjesről irják,hogy ott Hubay Gusztáv színtársulata több hét óta tart előadásokat. „A gerolsteini nagyhercegnő“vel kezdte,melyben azonban Rerényi Antónia asszony oly rekedten működött, hogy a részvét azonnal igen alászállott. A múlt hó közepén azonban Aradiné asszony megjelenvén, az ő vendégjátékai operetteiben, népszínműben, vígjátékban folytonosan nagyszámú közönséget vonzottak. A társulat rendes nőtagjai közül Zádorné tetszik leginkább (jobban mondva: tetszik csupán) a közönségnek. Bodrogi hasznavehető tag, Zoltán a társulat legjobb hangú énekese, Kiss és Izsó elég ügyes komikusok. Aradiné asszony már befejezte vendégszereplését, a társulat azonban még huzamosb ideig akar Eperjesen maradni. ** Vidéki rövid hírek. Mosony megyében, Dingraff plébános buzgalma folytán, igen fölkarolták azt a tervet, hogy a lébenyi ódon, román stülű, nagyobbszerü templomot régi díszébe helyeztessék vissza, s a tervet Essenwein készíti, ki a nürnbergi múzeum igazgatója s jeles építész. — Baranya első alispánja, Jeszenszky Ferenc, azt az 1200 irtot, melyet mint takarékpénztári elnök fizetésként húz, egy megyei szegény tanuló ösztöndijára ajánlotta föl. — Eötvös-ösztöndijra a pécsi takarékpénztár száz forintot adott. — A kalotaszegi lányok Jókainé asszony köszöntésére siettek, midőn a művésznő Kolozsvárra utazott. — Tordáról egy küldöttség ment Kolozsvárra, hogy Jókait legalább egy napra megnyerjék ; mint értesülünk, Jókai tegnap (hétfőn) el is utazott Tordára. — A debreceni kereskedő ifjak önképző köre száz forinttal a Kisfaludy-Társaság alapító tagjai közé lépett. — Kern Adolf debreceni kereskedő végrendeletileg két-kétszáz forintot hagyott az ottani kereskedő kórháznak, a kereskedőifjak önképző körének s a halár-zenedének. — Gróf Széchenyi Pál, a „legnagyobb magyar“ fivére, 82 éves korában elhúnyt, s e hó elsején temeték el Cenken. — Debrecenben, gr. Bethlen-Mikó Róza úrhölgy kezdeményezése folytán, három műkedvelőelőadás lesz az árvaház javára. — Csáktornyán e hó elsején húnyt el özv. Molnár Jánosné szül. Soós Zsófia asszony, 77 éves korában. — Az aradi ellenzék Chorin Ferenc ügyvédet tűzte ki képviselőjelöltül. — 352 — Bécsi hirek. Meránból írják, hogy a király csak 10—12 napig időzik ott, s aztán Rudolf koronaherceg és Gizela főhercegnő kíséretében Bécsbe utazik, mig Királyné Ő Felsége és Mária Valéria főhercegnő egészen május közepéig Meránban maradnak. A királyné ekkor Bajorországba megy s néhány hétig Maffei-nek Münchenhez közel eső villájában fog időzni, közeli szomszédságában a nápolyi királyi párnak. A király, mint hírlik, meráni tartózkodása alatt a Passeiervölgyet, Hofe András szülőföldjét is meglátogatja. A királyi család — mint írják — a legjobb egésségnek örvend, s a királyné különösen jól érzi magát idylli magányában. A hannoverai király hietzingi palotájában három kisebb vígjáték előadásra készülnek, s főhercegek és hercegnők is fognak közreműködni. A stájer főrangúság pedig a meráni gróf grätzi házában ad elő egy francia és egy német színdarabot. *** Elveszett élet. Bécsi lapok írják, hogy a híres szépségű Carcoll-Stellmag Ilona szombaton reggel halt meg az országos törvényszék vizsgálati kórházában. Az összeg, melynek kicsalásáért elfogták és bebörtönözték, csak néhány forintra megy. Régen tisztelőinek egy reggelije is többe került. Külföld. Lujza hercegnő és Lora marquis egybekelése még mindig sok találgatásra és mendemondára nyújt alkalmat a londoni társaskörökben. Még mindez ideig nincs eldöntve, hogy a hercegnő férje mily állást foglal el, s ez az oka, hogy a fiatal pár egészen visszavonulva él claremonti birtokán. Hogy Argyll herceg örököse, mint herceg, a felsőház tagja lesz, várható, de a címezéssel még nem jöttek tisztába. Nem tudják : fenségnek, vagy éppen királyi fenségnek címezzék-e ? Ha kissé jobb idők lesznek, a fiatal pár Olaszországba utazik. A hercegnő szenvedélyes gyűjtője az ókori műtárgyaknak, s különösen az etruriai maradványokból máris igen szép gyűjteménye van. *** Angol lapok ijesztgetik a világot azzal, ami Párisban következik. Azt jósolják, hogy rémuralom lesz, miután az emberek szájából folyvást a „guillotine“ szó hangzik. Annyi igaz,hogy a fölkelés kormánya könnyen bánik máris az emberekkel: befogatja, elitélteti, akigyanús előtte. Továbbá pénzintézetektől kölcsönöket zsarol. Átalában szomorú élet lehet Párisban. Minden drága. A hús ára huszonöt százalékkal szökött fel. A boltok nagy része zárva. A bankárok megszünteték az üzletet; a tőzsde Versaillesbe készül költözni. Pária és Versailles közt nincs közlekedés. — Azt a londoni hírt, hogy egy francia ezred Sévres-ből átment a fölkelőkhöz, egy párisi levelező megcáfolja. — A „Figaro“ szerint, melyet a vörös kormány betiltott, 150,000 ember hagyta el Párist. A „commune“ pénze fogy, s Bérlet NEMZETI szünet. SZÍNHÁZ. Pest, kedden, április 4-kén 1871. Tannhäuser és a wartburgi dalnokverseny. Regényes dalmű 3 felvonásban. Szövegét és zenéjét irta Wagner Rikhárd. Fordította id. Ábrányi Kornél. Főzeneigazgató: Erkel Ferenc. Az előadásban a Czezarevics 61. sz. cs. k. gyalog-sorezred zenekarának egy része is közreműködik. Az első felv. előforduló csoportozatot és táncot szerzette és betanította Campilli Fr. balletmester; előadja az összes táncszemélyzet. Az 1-ső felvonásban: a) „Vénus barlang,“ b) „Wartburg völgye tavaszszal.“ A 2-dik felvonásban: „Dalcsarnok a Wartburgban.“ A 3-dik felvonásban : „Wartburg völgye őszszel.“ Herman, thüringiai őrgróf Erzsébet, unokahúga Tannhäuser, Wolfram, Walther, Bitterolf, Henrik, Reinmar, Vénus — Pásztorfiú lovagok és dalárok Kőszeghy. Pauliné. Ellinger. Láng. Hajós. Bodorfi. Ernst. Tallián. Kocsis Irma. Humann Alex. Hercegnők. Hercegek. Udvari hölgyek. Lovagok. Felelős szerkesztő : Vadnai Károly. KELLER és ZSITVAY- es atu mimmé raktárukban Pesten, szervita tiz 6-dik szám, a legújabb selyem, gyapjú és gyapot női divatkelmék, kész ruhák és mindennemű jelöltek, valamint több más női cikkek, dús választásban és lehető jutányos áron kaphatók. Saját szabóműtermükben készíttetnek ruhákat a legújabb divat szerint, gyorsan, izlésteljesen és jutányos árak mellett. Kelmeminták vidékre készséggel küldetnek a megrendelések pedig, kiváló figyelemmel és gyorsan hajtatnak végre. 4—* 60 Lyoni selyemkelmékből gyári raktár. S most a Bonaparte-családnak és híveinek házát készül eladni. — A felkelő nemzetőrök és versaillesi csapatok közt már volt összeütközés s a fölkelők megfutottak, s a csapatok pedig sok barrikádot foglaltak és foglyokat fogtak el. Hivatalos sürgöny szerint: Párist kivéve, a nyugalmat egész Franciaországban visszaállítok. ♦ Szerkesztői üzenetek. Sánil L.nak. Köszönet a tárcákért, melyeket rövid időn közleni fogunk. Addig pedig kérjük lakcíme beküldését. S. F. Úrnak. „Betegségemben.“ Van egy pár sikerült része ; kivált a vége, de egészben véve nem szállhat költői versenyre ama költeménynyel, melynek szerzője (kérdése folytán írjuk ide) Szegeden lakik. „PiS nagypéntekje.“ Alkalmi műnél a közhangulatot is tekintetbe kell venni. A közhangulatot pedig mostanában igen alászállták a legújabb események. Franciaországgal most is mélyen rokonszenvez a világ, de Párist, melyet az ostrom alatt méltán bámultunk, ezúttal nem a költői lelkesedés hangja illeti meg. Cademir kendők: " Szép, jó és olcsó! Legújabb női ruha-kelmék bámulatos olcsó árért. Teljes ruhához való legszebb kelmék 3, 4, 5, 6 írtért, úgyszintén a legfinomabb fekete seljes-anyagok kaphatók HAMBURGER ADOLF üzletében, Pest uri utca 3. sz. BtT" Mustrák kívánatra mindenfelé bérmentesen küldetnek s megrendelések utánvét mellett azonnal eszközöltetnek. 289 Asztal- és ágyterhtője. Tulajdonos: Tóth Kálmán, nyomatja és kiadja az „Athenaeum“ irodalmi és oyokrai részvény társulat, 1871.