Fővárosi Lapok 1871. június (124-147. szám)

1871-06-16 / 136. szám

idéz elő, de végre is — a nő létra segélyével vissza­térvén férje kívánsága szerint ugyanazon az abla­kon, melyen kiugrott a szénakazalra, hogy a házat elhagyja — derült megoldást nyer a bonyolulat, s a konkolyhintő „mama“ pórul jár. Négy nap alatt két­szer adták elő e fölelevenített vígjátékot, s mind a két­szer volt közönsége s mind a kétszer tetszett. E si­kerben ugyan jelentékeny része van annak, hogy Blah­áné asszony sok népdalt igen jól énekel benne s Törő Bálintné szerepét kedvesen is játsza ; de a dal nélküli jeleneteket is — melyekben kivált Szath­­máryné asszony igen jól ábrázolta a fenhéjázó, bé­kebontó mama szerepét, Lendvainé asszony pedig a visszatérés jelenetét az erkélyen játszotta sikerülten — a közönség jókedvűleg, örömmel nézte. Átalában méltó volna Seribe minél több kisebb vígjátékát ele­veníteni föl, miután azokban valódi vidámság képezi a főelemet, ama kesernyés, fanyar szellem nélkül, mely Páris későbbi vígjátékiróit jellemzi, s melynek termékein nevethetünk ugyan eleget, de nem igazi jókedvvel, mert bennük inkább a blazirtság elmés gúnyora, mintsem a töröl metszett kedély vidám derűje hat reánk. * Az esküdtszék tegnap tárgyalta Hegyessy Kálmán állatkerti igazgatónak sajtóperét Czappel Károly, a „P. Lt.“ munkatársa ellen, ki azt írta volt, hogy Hegyessy az állatkertből Pesthez nem messze fekvő birtokára jelentékeny mennyiségű fákat és nö­vényeket hordatott, hol ő azokkal kerti ültetvényeit gazdagította. Hegyessy ügyvéde dr. Füzesséry Géza volt, kinek vádbeszédére Czappel előadta, hogy ő a közleményt nem maga költötte, hanem csak a városi tanácsülésben hallottak után hiven közölte, minélfog­va a vád alóli felmentetését kérelmezte. A tárgyalás eredménye az lett, hogy a közlemény egyhangúlag rágalmazásnak ismertetett el, de Czappel 8 szóval 4 ellenében ártatlannak nyilváníttatott, miután ő a sé­relmes közleményben csak a városi tanácsülésben hallottakat írta le. Ennek következtében vádlott fel­­mentetett vádló pedig 35 fit 88 kr. lefizetésében marasztaltatok el. Vádló semmiségi panaszt jelentett be, melyet elfogadtak. * Alakítsunk „irodalmi kör“-t, indítványozza a „Gyorspostádban valaki, s akkor — úgy mond — a sajtó nálunk is az lesz, a­mi másutt: nagyhata­lom! Kétségkívül ily kör alakítása (melynek előmun­kálata egy izben már meg is történt) jó hatással le­hetne a sajtó emelésére. Azonban ez óhajtott célra van egy ennél fontosabb eszköz is, t. i. az, hogy tart­suk meg mindig a tisztességes irodalmi han­got! Ha minden kis dologban epéskedünk, gyanú­sítunk, ha az ellenkező nézeteket türelmetlen szemé­lyeskedéssel dorongoljuk le, a meggyőzés hangja he­lyett pedig a gorombaságét használjuk, s ha átalában nem tiszteljük egymásnak sem személyét, sem meg­győződését , akkor hiába alkotunk bármily „irodalmi kör“-t is,a közönség sohasem fogja nagyhatalomnak nézni azt a sajtót, mely nem viseltetik kellő tisztelet­tel sem saját munkásai, sem az olvasó közönség iránt! * Klapka tábornok tehát mégis beszélt herceg Bismarck­kal, noha e hírt egy pesti lap mende-mondá­­nak állitá. Legalább az „Ung. Lloyd“ egy érdekes berlini levele leírja a beszélgetés lényegét. Bismarck — mint e levélben olvassuk — értesülvén arról, hogy Klapka üzleti dologban Berlinbe érkezett, tudtára adata, hogy óhajtaná látni. A beszélgetés a pünkösd­re következő szerdán történt. Szóba jövén birodal­munk politikája Németországgal szemközt, Bismarck a többi kint megjegyzé : Magyarországnak azon kell lennie, hogy a birodalom súlypontja Budára essék. „Hibáznak, — jegyzé meg Bismarck, a kik azt hi­szik, hogy mi az osztrák tartományok bekeblezésére törekszünk. Mi 186­0 óta nem sóvárgunk külső hatá­raink terjesztésére. Az események hatalma, s nem ön­szándékunk juttatott bennünket Elzász és Lothringiá­­hoz is. A­mi pedig Ausztriát illeti, nekünk erős és osztatlan Ausztriára van szükségünk, mivel ez az európai béke záloga. Történeti emlékeink vele való természetes szövetségre utalnak, s az is, hogy nyel­vünket e birodalom határain belől majd mindenütt értik, s hogy úgy­szólván közös kultúránk van, szin­tén hatalmas kapcsot képez.“ Oroszországról így szólt: „Míg Sándor cár él, ki magatartásával ben­nünket hálára kötelezett, Német-és Oroszország közt jó egyetértés lesz, hanem mi történik azután, nem lehet előre kiszámítani.“ (Célzás a németekkel nem rokonszenvező trónörökösre). Az ausztriai viszályok­ra pedig megjegyzi: „Azok az emberek, kik Ausztria szétbomlásáról álmodoznak, félreismerik az érdekek és emlékek közösségének horderejét. Az osztrák­magyar birodalom népei körülbelül háromszázad óta élnek ugyanazon kormány alatt, s ez sokat nyom a latban!“ Kétségkívül Szép szavak, de eszünkbe jut Talleyrand: „A nyelv azért adatott az államfér­fiaknak, hogy elrejtsék vele gondolataikat!“ * A színi tanoda mai színpadi vizsgájának mű­sora ez: drámai vizsgálatul az „Angelo“ második s ., A lowoodli árva“ első felvonása; operai vizsgálatul „A bűvös vadász“ második felvonása s a „Trouba­dour“ negyedik felvonásából egy rész, vígjátéki vizs­gálatul pedig: „Egy nő, kinek elvei vannak.“ Dobsa Lajos kétfelvonásos színműve. Kezdete hét órakor. * Rövid hírek. A színi tanoda jövő évi tan­folyamára a beiratások augusztus 1 -jétől 16-dikáig lesznek az újvilág­ utcai helyiségben. — Magyaror­szágnak a múlt évről 51.100.000 frt adóhátraléka van. — Dörn­er Márton távirdai hivatalnok e napok­ban váltott jegyet Szathmáry Vilma kisasszonynyal, Rózsaági Antalné (Hajnalka) kedves nővérével. — Pest közgyűlése elhatárza, hogy a terézvárosi tem­plom torony­óráját légszeszszel fogja világíttatni, a mi évenkint 600 frtba kerül. — A Kis-Pest nevű új te­lep­ birájává Stowasser Ferenc pesti kávést, jegyző­jévé pedig Gyöngyössy Alajost választották, s e leg­első választást vidám lakomával ünnepelték meg. — A munkás-egylet mária-utcai helyiségeit bezárták, mivel külföldi izgatók búvóhelyéül használták, holott csupán a beteg munkások elhelyezésére volt engedé­lyezve.­­ Az új állatgyógyintézet számára, ha mostani épületét a Budáról áthelyezendő műegyetem foglalná el, a Damjanich- és István-utcák közt eső hétezer négyszög­ölnyi telket jelölte ki az a városi bizottság, melyet e célra küldtek ki. — A nádor­­utcában újjáalakított „Vác városa“ vendéglőt teg­napelőtt nyiták meg. — A kőbányai kocsigyárban a munkások újra dologhoz láttak, a kovácsok kivéte­lével. 640 - Vidék ** A békés­csabai néptanítóról, Vilim János­ról, ki e napokban érdemkeresztet kapott, szép adatokat közöl az „Ellenőr.“ Őt messze környéken ismerik, mert vagy négyezer családapát és anyát ne­velt, s van több tanítványa, kinek már nagyapja is tőle tanuit. Ő valódi nimbuszt szerzett magának buzgalma és erényei által. A „Jelenkor“ már 1841- ben elismerő cikket irt néptanítói érdemeiről. Tanít­ványai közt a rajzolás terjesztése által fejti az ízlést. Orlay Somát is egykor ő buzdítá a festészetre. E mellett kitűnő pomológ, ki a gyümölcsfa nemesíté­sére oktatja tanítványait, a vidéket pedig oltványok­kal látja el. A megyei kiállításokon több ízben nyert jutalmat. A hetvenen túl van, Turóc megyében szüle­tett, s magyarul csak a nagy-károlyi iskolában tanuit meg. Évenkint most is 200 tanítványa van. Sok ily néptanítót óhajtunk e hazának ! ** Bihari hírek. Nagy-Váradon Blaháné asszony tegnap lépett föl „A párisi élet“-ben, mely Vízvári jutalomjátéka volt, s ezenkívül még hat este fog játszani.— Rónay Gyula jutalomjátéka: Shakspeare „III. Rikhárd“-ja kedden volt.­— Nagy- Váradon egy tizenhat éves, csinos fiatal leány , Stolczer Julia a Berettyóba ölte magát, hogy mi ok­ból , arról nem értesülünk. — Debrecenben vala­ki azt az otromba élcet gondolta ki, hogy a műkedve­lői előadásban részt vett hölgyek egyikének névtele­nül hagymakoszorút küldött, a­mit azonban e hölgy tisztelői lovagiasan tettek jóvá, mert az előadás után tartott estélyen 50 frtért árverelték el, s ez összeget is a nőegyleti árvaháznak adták.­­ A Bethlen-Mikó Róza grófnő által rendezett harmadik műkedvelői előadás különben szintén fényesen sikerült; a nők közül gróf Kornis Berta, Fráter Etelka és Csorba Tekla kisasszonyok tűntek ki; előadták „A phreno­­log“-ot és „A fehér Othello“-t, továbbbá e három fes­tői képletet: „Judit és Holofernes,“ a „Száz évig alvó tövisrózsa“ és a ,,Csillagok“-at. — Debrecen­ben százhatvan tanuló szövetségre lépett a magyar viselet fölelevenítésére. ** Honvédzászló-szentelések. Múlt vasárnap két helyen volt ily ünnepély. Lugoson már napok­kal előbb élénk volt a város, díszkapukat emeltek, Szende Bélát bandériummal, szerenáddal fogadták, s fáklyás­ menettel tisztelék meg nem csak őt, hanem nejét, a Csanádi püspököt s Jacskovszky honvédalez­redest is. A zászlószentelés napján folytonosan esez­­vén, az ünnepély a templomban volt. Bonnaz püspök szentelte föl a lobogót, s a zászlóanyát, Szende Bélá­­nét nyolc kedves koszorúleány környező. Bonnaz magyar, Olteanu püspök román, Jacskovszky alezre­des pedig magyar és román beszédeket tartottak. Olteanu püspök 240 terítékű díszebédet adott, a ka­szinó pedig díszes táncvigalmat, s mindenütt a test­vériség szelleme uralkodott.­­ A n­a­g­y­k­a­n­i­z­s­a­i ünnepélyen, mint már említők, Kovács pécsi püspök végzi a szentelést, megáldva a közhonvédeket is, kik a költő szerint: „nagyobbak, mint a hadvezérek.“ Zászlóanya gróf Szapáry Gézáné volt, kinek tisztele­tére már a megelőző este fényes kivilágítást rendez­tek. Koszorúleányok Sümeghy, Bátor, Inkey és Sze­gedi kisasszonyok valának. A gloriettet körülvevő ülőhelyeket Zala és Somogy legszebb hölgyei diszi­­ték. A két megye küldöttségei díszmagyarban jelen­tek meg. Inkey Kázmér és Varga Imre, a kanizsai és perjámosi zászlóaljak őrnagyai, lelkes beszédek mellett adták át a két fölszentelt zászlót, s ezután a legénység esküje következett. A főispáni díszlako­­mán egymást érte a sok lelkes toaszt, a bál pedig­­ hajnalig tartott a legjobb kedv mellett. ** Vidéki rövid hírek. A győri jogakadémia­­ ifjúsága hétfőn tavaszi mulatságot akart rendezni a szabadban, de az idő kedvezőtlen lévén, egy táncte­­­­remmé alakított kávéházban tarta meg, igen jó siker­rel ; tudósítónk a megjelent táncosnők közül Braun Paulina, Ihász Róza, Kossovich Rita, Kovács Ilona, Lőrincz Jolán, Mészáros Ilona, Szilágyi Mariska és Schöpf Katica kisasszonyokat említi. — A szepessé­­gi gazdasági egylet poprádi kiállítását folyvást sokan látogatják. — A debrecen-nagy-károlyi vasútvona­lat egész csöndben nyiták meg. — Az aradi szőlők­ben közelebb sok kárt tett a jég. — Pápán Ujházy Ede hatszor fog föllépni a Lászi színtársulatánál. — Pilis-C­sabánál egy levélhordót találtak fölakasztva, s azt hiszik, hogy ez a Budáról eltűnt Steinhübel György. — Esztergomból távirják, hogy gróf Forgách Ágost főispán beiktatási ünnepélye tegnap nagy fénynyel ment véghez; egy órakor 150 sze­mélyre i iszebéd volt, este pedig kivilágítás mellett fáklyás­ zene. A Temesvári távirat szerint: Róth László képviselő a megye tegnapi bizottmányi közgyűlésén egyhangúlag első alispánnak válasz­tatott meg. Bécsi híre­k. Prágából távirják, hogy a német politikai egylet egyhangúlag elhatározta, miszerint a mai be­­vonulási ünnepélyre a berlini főpolgármesternek üdvözletet küld. A cseh vezérek pedig, ellentünte­tésül, az orosz cárhoz Emsbe szándékoznak üdvözlő deputációt küldeni.­­ Bécsben föltűnt, hogy Gab­­lenz tábornok csak III. Frigyes Vilmos király szob­rának leleplezésére küldetett ki, míg a győzelmi ün­nepélyben való részvételre nincs hivatalosan kiküldve. *** Bécsi rövid hirek.György görög király ma érkezik Bécsbe, s Király Ő Felségének holnap fogadja látogatását s hétfőn Emsbe utazik. —■ B. Lü­beck florenci követ a jövő hó elsején utazik Rómá­ba.— A kai Isbád­i fürdőnek máris több nevezetes vendége van, köztük: Albert porosz herceg, Beyer tábornok, Lübke tanár, Piloty, a híres festész, s a né­met írók közül Prutz, Ring és Wallner. K­is­­­f­ö­l­d. A világ folyása. A Vatikán mai ünnepére, a pápa huszonöt éves jubilaeumára, sokan zarándokol­tak és sok ajándékot küldtek Rómába. Mindamellett csöndes ünnep lesz, mivel maga az örök­ város ma már az olasz királyé, ki — újabb hir szerint —­ a kamarát és szenátust jul­­l()-kére e városba fogja összehívni. A pápa hosszig és viszontagságos időt ért meg a szent széken. Ő 1792 május­­o­kán születet Sini­­gagliában, s családneve: Giovanni Maria Conte di Mas­­tai-Feretti. Eleintén katonai pályára lépett, de később pap lett. 1827-ben a spoletoi érseksüveget, 184­1-ben a bibornoki kalapot, 1846-ban pedig a pápai tiarát nyerte meg. Akkor egész világ hangoztatá az „Eviva Pio nono“-t, mert szabadelvű hírben á­ll, népszerű volt és sokat vártak tőle. De rövid időn futnia kellett Rómából. És azután idegen fegyverek őrzék, míg­nem egymás után veszte el tartományait, végre váro­sát is. Igen kedélyes, vidám aggastyán a magánélet­ben, de szerencsétlen a közéletben. Mindent elvesz­tett, és csak két dogmát nyert: a szeplőtlen fogan­tatást s a pápai csalhatlanságot! Jubilaeuma való­ságos alkonyati ünnep lesz. Egészen másfelét ün­nepelnek ma Berlinben : a délpontjára hamar jutott német erő ünnepét. Mi a háború folyama alatt a fran­ciákkal rokonszenveztünk, de ez nem gátol bennünket, hogy el ne ismerjük a német erő és jellem nagy vo­násait. Íme, a közelebbi példátlan diadalok után is mily komoly méltósággal viseli magát e nép! Minden nagy önérzete mellett is sem lapjaiban, sem gyűlé­seiben nem hallatszik a kérkedés, a dicsekvés hangja. Lelkesedéssel emlékeznek arra, a­mit bevégeztek, de sem gúnyszavuk, sem kicsinylésük nincs többé a le­győzött Franciaország iránt, mely ennyi balcsapás után is nagy nemzet marad, s hamvaiból megint tel­jes életerőben fog föltámadni. — A „Gaulois“ sze­rint: semmiféle fusió sem jött létre az Orleansok és Bourbonok közt. — A német császár a jubileum alkalmából üdvözletét küldé a pápának. — Az orosz császár a bécsi orosz követet, Nocikoffot Emsbe hivatta az ausztriai császárral való összejö­vetel előkészítése végett. — Lord L o f t­u s (angol követ a berlini udvarnál), ki jelenleg Baden-Baden­­ben élvezi szabadságidejét, kérdést tett Londonban, hogy a berlini bevonulási ünnepélyen jelen legyen-e, de azt a választ kapta, hogy szabadságidejének hasz­nálását ne szakítsa félbe. Felelős szerkesztő : Vadnai Károly. Tulajdonos: Tóth Ká­m­án, nyomatja és kiadja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény­társulat, 1871.

Next