Fővárosi Lapok 1871. június (124-147. szám)
1871-06-16 / 136. szám
idéz elő, de végre is — a nő létra segélyével visszatérvén férje kívánsága szerint ugyanazon az ablakon, melyen kiugrott a szénakazalra, hogy a házat elhagyja — derült megoldást nyer a bonyolulat, s a konkolyhintő „mama“ pórul jár. Négy nap alatt kétszer adták elő e fölelevenített vígjátékot, s mind a kétszer volt közönsége s mind a kétszer tetszett. E sikerben ugyan jelentékeny része van annak, hogy Blaháné asszony sok népdalt igen jól énekel benne s Törő Bálintné szerepét kedvesen is játsza ; de a dal nélküli jeleneteket is — melyekben kivált Szathmáryné asszony igen jól ábrázolta a fenhéjázó, békebontó mama szerepét, Lendvainé asszony pedig a visszatérés jelenetét az erkélyen játszotta sikerülten — a közönség jókedvűleg, örömmel nézte. Átalában méltó volna Seribe minél több kisebb vígjátékát eleveníteni föl, miután azokban valódi vidámság képezi a főelemet, ama kesernyés, fanyar szellem nélkül, mely Páris későbbi vígjátékiróit jellemzi, s melynek termékein nevethetünk ugyan eleget, de nem igazi jókedvvel, mert bennük inkább a blazirtság elmés gúnyora, mintsem a töröl metszett kedély vidám derűje hat reánk. * Az esküdtszék tegnap tárgyalta Hegyessy Kálmán állatkerti igazgatónak sajtóperét Czappel Károly, a „P. Lt.“ munkatársa ellen, ki azt írta volt, hogy Hegyessy az állatkertből Pesthez nem messze fekvő birtokára jelentékeny mennyiségű fákat és növényeket hordatott, hol ő azokkal kerti ültetvényeit gazdagította. Hegyessy ügyvéde dr. Füzesséry Géza volt, kinek vádbeszédére Czappel előadta, hogy ő a közleményt nem maga költötte, hanem csak a városi tanácsülésben hallottak után hiven közölte, minélfogva a vád alóli felmentetését kérelmezte. A tárgyalás eredménye az lett, hogy a közlemény egyhangúlag rágalmazásnak ismertetett el, de Czappel 8 szóval 4 ellenében ártatlannak nyilváníttatott, miután ő a sérelmes közleményben csak a városi tanácsülésben hallottakat írta le. Ennek következtében vádlott felmentetett vádló pedig 35 fit 88 kr. lefizetésében marasztaltatok el. Vádló semmiségi panaszt jelentett be, melyet elfogadtak. * Alakítsunk „irodalmi kör“-t, indítványozza a „Gyorspostádban valaki, s akkor — úgy mond — a sajtó nálunk is az lesz, ami másutt: nagyhatalom! Kétségkívül ily kör alakítása (melynek előmunkálata egy izben már meg is történt) jó hatással lehetne a sajtó emelésére. Azonban ez óhajtott célra van egy ennél fontosabb eszköz is, t. i. az, hogy tartsuk meg mindig a tisztességes irodalmi hangot! Ha minden kis dologban epéskedünk, gyanúsítunk, ha az ellenkező nézeteket türelmetlen személyeskedéssel dorongoljuk le, a meggyőzés hangja helyett pedig a gorombaságét használjuk, s ha átalában nem tiszteljük egymásnak sem személyét, sem meggyőződését , akkor hiába alkotunk bármily „irodalmi kör“-t is,a közönség sohasem fogja nagyhatalomnak nézni azt a sajtót, mely nem viseltetik kellő tisztelettel sem saját munkásai, sem az olvasó közönség iránt! * Klapka tábornok tehát mégis beszélt herceg Bismarckkal, noha e hírt egy pesti lap mende-mondának állitá. Legalább az „Ung. Lloyd“ egy érdekes berlini levele leírja a beszélgetés lényegét. Bismarck — mint e levélben olvassuk — értesülvén arról, hogy Klapka üzleti dologban Berlinbe érkezett, tudtára adata, hogy óhajtaná látni. A beszélgetés a pünkösdre következő szerdán történt. Szóba jövén birodalmunk politikája Németországgal szemközt, Bismarck a többi kint megjegyzé : Magyarországnak azon kell lennie, hogy a birodalom súlypontja Budára essék. „Hibáznak, — jegyzé meg Bismarck, a kik azt hiszik, hogy mi az osztrák tartományok bekeblezésére törekszünk. Mi 1860 óta nem sóvárgunk külső határaink terjesztésére. Az események hatalma, s nem önszándékunk juttatott bennünket Elzász és Lothringiához is. Ami pedig Ausztriát illeti, nekünk erős és osztatlan Ausztriára van szükségünk, mivel ez az európai béke záloga. Történeti emlékeink vele való természetes szövetségre utalnak, s az is, hogy nyelvünket e birodalom határain belől majd mindenütt értik, s hogy úgyszólván közös kultúránk van, szintén hatalmas kapcsot képez.“ Oroszországról így szólt: „Míg Sándor cár él, ki magatartásával bennünket hálára kötelezett, Német-és Oroszország közt jó egyetértés lesz, hanem mi történik azután, nem lehet előre kiszámítani.“ (Célzás a németekkel nem rokonszenvező trónörökösre). Az ausztriai viszályokra pedig megjegyzi: „Azok az emberek, kik Ausztria szétbomlásáról álmodoznak, félreismerik az érdekek és emlékek közösségének horderejét. Az osztrákmagyar birodalom népei körülbelül háromszázad óta élnek ugyanazon kormány alatt, s ez sokat nyom a latban!“ Kétségkívül Szép szavak, de eszünkbe jut Talleyrand: „A nyelv azért adatott az államférfiaknak, hogy elrejtsék vele gondolataikat!“ * A színi tanoda mai színpadi vizsgájának műsora ez: drámai vizsgálatul az „Angelo“ második s ., A lowoodli árva“ első felvonása; operai vizsgálatul „A bűvös vadász“ második felvonása s a „Troubadour“ negyedik felvonásából egy rész, vígjátéki vizsgálatul pedig: „Egy nő, kinek elvei vannak.“ Dobsa Lajos kétfelvonásos színműve. Kezdete hét órakor. * Rövid hírek. A színi tanoda jövő évi tanfolyamára a beiratások augusztus 1 -jétől 16-dikáig lesznek az újvilág utcai helyiségben. — Magyarországnak a múlt évről 51.100.000 frt adóhátraléka van. — Dörner Márton távirdai hivatalnok e napokban váltott jegyet Szathmáry Vilma kisasszonynyal, Rózsaági Antalné (Hajnalka) kedves nővérével. — Pest közgyűlése elhatárza, hogy a terézvárosi templom toronyóráját légszeszszel fogja világíttatni, a mi évenkint 600 frtba kerül. — A Kis-Pest nevű új telep birájává Stowasser Ferenc pesti kávést, jegyzőjévé pedig Gyöngyössy Alajost választották, s e legelső választást vidám lakomával ünnepelték meg. — A munkás-egylet mária-utcai helyiségeit bezárták, mivel külföldi izgatók búvóhelyéül használták, holott csupán a beteg munkások elhelyezésére volt engedélyezve. Az új állatgyógyintézet számára, ha mostani épületét a Budáról áthelyezendő műegyetem foglalná el, a Damjanich- és István-utcák közt eső hétezer négyszögölnyi telket jelölte ki az a városi bizottság, melyet e célra küldtek ki. — A nádorutcában újjáalakított „Vác városa“ vendéglőt tegnapelőtt nyiták meg. — A kőbányai kocsigyárban a munkások újra dologhoz láttak, a kovácsok kivételével. 640 - Vidék ** A békéscsabai néptanítóról, Vilim Jánosról, ki e napokban érdemkeresztet kapott, szép adatokat közöl az „Ellenőr.“ Őt messze környéken ismerik, mert vagy négyezer családapát és anyát nevelt, s van több tanítványa, kinek már nagyapja is tőle tanuit. Ő valódi nimbuszt szerzett magának buzgalma és erényei által. A „Jelenkor“ már 1841- ben elismerő cikket irt néptanítói érdemeiről. Tanítványai közt a rajzolás terjesztése által fejti az ízlést. Orlay Somát is egykor ő buzdítá a festészetre. E mellett kitűnő pomológ, ki a gyümölcsfa nemesítésére oktatja tanítványait, a vidéket pedig oltványokkal látja el. A megyei kiállításokon több ízben nyert jutalmat. A hetvenen túl van, Turóc megyében született, s magyarul csak a nagy-károlyi iskolában tanuit meg. Évenkint most is 200 tanítványa van. Sok ily néptanítót óhajtunk e hazának ! ** Bihari hírek. Nagy-Váradon Blaháné asszony tegnap lépett föl „A párisi élet“-ben, mely Vízvári jutalomjátéka volt, s ezenkívül még hat este fog játszani.— Rónay Gyula jutalomjátéka: Shakspeare „III. Rikhárd“-ja kedden volt.— Nagy- Váradon egy tizenhat éves, csinos fiatal leány , Stolczer Julia a Berettyóba ölte magát, hogy mi okból , arról nem értesülünk. — Debrecenben valaki azt az otromba élcet gondolta ki, hogy a műkedvelői előadásban részt vett hölgyek egyikének névtelenül hagymakoszorút küldött, amit azonban e hölgy tisztelői lovagiasan tettek jóvá, mert az előadás után tartott estélyen 50 frtért árverelték el, s ez összeget is a nőegyleti árvaháznak adták. A Bethlen-Mikó Róza grófnő által rendezett harmadik műkedvelői előadás különben szintén fényesen sikerült; a nők közül gróf Kornis Berta, Fráter Etelka és Csorba Tekla kisasszonyok tűntek ki; előadták „A phrenolog“-ot és „A fehér Othello“-t, továbbbá e három festői képletet: „Judit és Holofernes,“ a „Száz évig alvó tövisrózsa“ és a ,,Csillagok“-at. — Debrecenben százhatvan tanuló szövetségre lépett a magyar viselet fölelevenítésére. ** Honvédzászló-szentelések. Múlt vasárnap két helyen volt ily ünnepély. Lugoson már napokkal előbb élénk volt a város, díszkapukat emeltek, Szende Bélát bandériummal, szerenáddal fogadták, s fáklyás menettel tisztelék meg nem csak őt, hanem nejét, a Csanádi püspököt s Jacskovszky honvédalezredest is. A zászlószentelés napján folytonosan esezvén, az ünnepély a templomban volt. Bonnaz püspök szentelte föl a lobogót, s a zászlóanyát, Szende Bélánét nyolc kedves koszorúleány környező. Bonnaz magyar, Olteanu püspök román, Jacskovszky alezredes pedig magyar és román beszédeket tartottak. Olteanu püspök 240 terítékű díszebédet adott, a kaszinó pedig díszes táncvigalmat, s mindenütt a testvériség szelleme uralkodott. A nagykanizsai ünnepélyen, mint már említők, Kovács pécsi püspök végzi a szentelést, megáldva a közhonvédeket is, kik a költő szerint: „nagyobbak, mint a hadvezérek.“ Zászlóanya gróf Szapáry Gézáné volt, kinek tiszteletére már a megelőző este fényes kivilágítást rendeztek. Koszorúleányok Sümeghy, Bátor, Inkey és Szegedi kisasszonyok valának. A gloriettet körülvevő ülőhelyeket Zala és Somogy legszebb hölgyei disziték. A két megye küldöttségei díszmagyarban jelentek meg. Inkey Kázmér és Varga Imre, a kanizsai és perjámosi zászlóaljak őrnagyai, lelkes beszédek mellett adták át a két fölszentelt zászlót, s ezután a legénység esküje következett. A főispáni díszlakomán egymást érte a sok lelkes toaszt, a bál pedig hajnalig tartott a legjobb kedv mellett. ** Vidéki rövid hírek. A győri jogakadémia ifjúsága hétfőn tavaszi mulatságot akart rendezni a szabadban, de az idő kedvezőtlen lévén, egy táncteremmé alakított kávéházban tarta meg, igen jó sikerrel ; tudósítónk a megjelent táncosnők közül Braun Paulina, Ihász Róza, Kossovich Rita, Kovács Ilona, Lőrincz Jolán, Mészáros Ilona, Szilágyi Mariska és Schöpf Katica kisasszonyokat említi. — A szepességi gazdasági egylet poprádi kiállítását folyvást sokan látogatják. — A debrecen-nagy-károlyi vasútvonalat egész csöndben nyiták meg. — Az aradi szőlőkben közelebb sok kárt tett a jég. — Pápán Ujházy Ede hatszor fog föllépni a Lászi színtársulatánál. — Pilis-Csabánál egy levélhordót találtak fölakasztva, s azt hiszik, hogy ez a Budáról eltűnt Steinhübel György. — Esztergomból távirják, hogy gróf Forgách Ágost főispán beiktatási ünnepélye tegnap nagy fénynyel ment véghez; egy órakor 150 személyre i iszebéd volt, este pedig kivilágítás mellett fáklyás zene. A Temesvári távirat szerint: Róth László képviselő a megye tegnapi bizottmányi közgyűlésén egyhangúlag első alispánnak választatott meg. Bécsi hírek. Prágából távirják, hogy a német politikai egylet egyhangúlag elhatározta, miszerint a mai bevonulási ünnepélyre a berlini főpolgármesternek üdvözletet küld. A cseh vezérek pedig, ellentüntetésül, az orosz cárhoz Emsbe szándékoznak üdvözlő deputációt küldeni. Bécsben föltűnt, hogy Gablenz tábornok csak III. Frigyes Vilmos király szobrának leleplezésére küldetett ki, míg a győzelmi ünnepélyben való részvételre nincs hivatalosan kiküldve. *** Bécsi rövid hirek.György görög király ma érkezik Bécsbe, s Király Ő Felségének holnap fogadja látogatását s hétfőn Emsbe utazik. —■ B. Lübeck florenci követ a jövő hó elsején utazik Rómába.— A kai Isbádi fürdőnek máris több nevezetes vendége van, köztük: Albert porosz herceg, Beyer tábornok, Lübke tanár, Piloty, a híres festész, s a német írók közül Prutz, Ring és Wallner. Kisföld. A világ folyása. A Vatikán mai ünnepére, a pápa huszonöt éves jubilaeumára, sokan zarándokoltak és sok ajándékot küldtek Rómába. Mindamellett csöndes ünnep lesz, mivel maga az örök város ma már az olasz királyé, ki — újabb hir szerint — a kamarát és szenátust jull()-kére e városba fogja összehívni. A pápa hosszig és viszontagságos időt ért meg a szent széken. Ő 1792 májusokán születet Sinigagliában, s családneve: Giovanni Maria Conte di Mastai-Feretti. Eleintén katonai pályára lépett, de később pap lett. 1827-ben a spoletoi érseksüveget, 1841-ben a bibornoki kalapot, 1846-ban pedig a pápai tiarát nyerte meg. Akkor egész világ hangoztatá az „Eviva Pio nono“-t, mert szabadelvű hírben áll, népszerű volt és sokat vártak tőle. De rövid időn futnia kellett Rómából. És azután idegen fegyverek őrzék, mígnem egymás után veszte el tartományait, végre városát is. Igen kedélyes, vidám aggastyán a magánéletben, de szerencsétlen a közéletben. Mindent elvesztett, és csak két dogmát nyert: a szeplőtlen fogantatást s a pápai csalhatlanságot! Jubilaeuma valóságos alkonyati ünnep lesz. Egészen másfelét ünnepelnek ma Berlinben : a délpontjára hamar jutott német erő ünnepét. Mi a háború folyama alatt a franciákkal rokonszenveztünk, de ez nem gátol bennünket, hogy el ne ismerjük a német erő és jellem nagy vonásait. Íme, a közelebbi példátlan diadalok után is mily komoly méltósággal viseli magát e nép! Minden nagy önérzete mellett is sem lapjaiban, sem gyűléseiben nem hallatszik a kérkedés, a dicsekvés hangja. Lelkesedéssel emlékeznek arra, amit bevégeztek, de sem gúnyszavuk, sem kicsinylésük nincs többé a legyőzött Franciaország iránt, mely ennyi balcsapás után is nagy nemzet marad, s hamvaiból megint teljes életerőben fog föltámadni. — A „Gaulois“ szerint: semmiféle fusió sem jött létre az Orleansok és Bourbonok közt. — A német császár a jubileum alkalmából üdvözletét küldé a pápának. — Az orosz császár a bécsi orosz követet, Nocikoffot Emsbe hivatta az ausztriai császárral való összejövetel előkészítése végett. — Lord L o f tu s (angol követ a berlini udvarnál), ki jelenleg Baden-Badenben élvezi szabadságidejét, kérdést tett Londonban, hogy a berlini bevonulási ünnepélyen jelen legyen-e, de azt a választ kapta, hogy szabadságidejének használását ne szakítsa félbe. Felelős szerkesztő : Vadnai Károly. Tulajdonos: Tóth Kámán, nyomatja és kiadja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat, 1871.