Fővárosi Lapok 1871. december (276-299. szám)

1871-12-31 / 299. szám

— 1364 — t nyíltak meg, egyletek alakultak, létre­jött az orszá­gos rajztanoda, gyarapodtak közintézeteink, csak a nagy zeneakadémiával bántak el mostohán. A ma­gyar színészet terjedt a fővárosban, elfoglalva a budavári színházat is, sőt a pesti népszínház terve szintén eljutott már odáig, hogy a várostól van egy szép telke, melyen a Petőfi-szobor is állani fog. A vidéki színészet előmozdítására pedig „színi kebelzet“ alakult. A nemzeti színházban a népszinmű és opera haladást tett. A drámában egy évben sem volt annyi eredeti újdonság, s Jókainé asszony vendégjátékai igazi ünnepeket képeztek. Az orvosok és természetvizsgálók Aradon, a tör­ténelmi társulat Kassán, Zemplénben, Ungban, a jogászok, tűzoltók és lövészek fővárosunkban tartot­tak gyűléseket s ünnepeket. A Csokonai-szobor leleplezése Debrecenben, az ötven éves színházi ün­nep Kolozsvárit, a Brunszvick Teréz mellszobrának fölállítása s a Toldy-ünnep Pesten megannyi lelkesítő mozzanatokat képeztek. S nem csak a férfiak, a hölgyek is élénken buzogtak. Többi közt gr. Csekonicsné elnöklete alatt májusban fényes bazárt rendeztek, mely az árvíz­­károsultaknak többet jövedelmezett negyvenezer forintnál. A gazdasszonyok pedig nagy kiállítást, a nőképző-egylet fölolvasási estélyeket. Az irodalom terén az időszaki sajtóé volt a legélénkebb tevékenység, de jelentek meg becses művek is, különösen történelmiek, monographiák, melyek közt első helyen áll a kolozsvári. A szépiro­dalom nem sok új kötettel gyarapodott, de a kevés közt jelentékeny nyeremények is vannak, például a „Kalevala“ fordítása. De ha az év hozott örömet, hozott gyászt is.­­ Elhunyt K. Eötvös, a haza legeurópaibb művelt­ségű írója és államférfia, kinek halálát gyászünne­peken keseregtük s emlékét szoborban akarjuk örö­kíteni. Elhúnyt Nyáry Pál, e szabadelvű bajnok, ön­kezével oltva ki életét. A képviselők közül még három vagy négy költözött el, köztük a jeles Beze­­rédj László. Lapunk munkatársai közül kettő halt meg: Lőrinczi Lehr Zsigmond, kinek egy hagyomá­nyát épp ma közöljük, s Illésy György. A nemzeti színháznak ez idén egy halottja volt: Hirtling Mária. Az akadémiának: Érdy János, Bittnicz Lajos, dr. Flór, Herepes és többen. Elhúnyt a lelkes gróf Zay Károly is, s a magyar nyomdászok nesztora : Szilády Károly. A külföld ez évi halottjai közt sok nevezetesség van. A franciák közt: Auber, a dallamgazdag költő, Paul de Kock, a víg regényíró, Leroux bölcsész, stb. Az angolok közt: Herschel csillagász, Grote törté­nész s Murchison geológ. A németek közt Gervinus müitész, Rötscher dramaturg, Thalberg és Tausig zongoraművészek, Hess Péter csatafestő s Eckart, a Pesten is fölolvasásokat tartott aesthetikus. Törökor­szágban Aali pasha nagyvezér és jeles államférfi. A cserkeszek régi hős vezére: Shamyr. Olaszországban: Sommeiler mérnök, ki főintézője volt a mont-cenisi alagút munkálatának, mely csodamű szintén ez évben nyílt meg, s herceg Belgiojoso Krisztina jeles írónő. Finnországban: Blomsteedt Oszkár, ki a magyar nyelvet és irodalmat tanitá a helsingforsti egyetemen. S Bécsben Tegetthoff tengernagy, dr. Oppolzer tanár, Halm Frigyes költő, Heidinger Vilmos geológ, Löwe Lajos színművész, stb. Mennyi jelesség e rövid névsorban! Adja isten, hogy a jövő év kevesebb áldozatot kívánjon s minél több örömet áraszszon a hazára, az emberiségre és mindazokra, kik megérdemlik ! Fővárosi hírek. * Mai számunkhoz van mellékelve a tűnő év második felének tartalomjegyzéke, melyből minden­ki meggyőződhetik, hogy az olvasmányok mily vál­tozatos bőségét volt alkalmunk közleni, s jeles irók mily széles köre támogatta lapunkat. Midőn e jegy­zéket ide csatoljuk, egyszersmind köszönetet mon­dunk — ó-évi búcsú gyanánt — mind a közönségnek, mely évről-évre melegebben pártfogolja, mind írótár­­sainknak, kik folyvást érdekesíteni szíveskednek a „Fővárosi Lapok“-at. A jövő évet is jeles munkák­kal lesz alkalmunk megkezdeni. Az első szám tar­talmát fogják képezni: „Az új a­n­gy­a­l,“ ballada Tolnai Lajostól; „Thea mellől b­ea mel­lé,“ beszélyfüzér,melyben Győry Vilmos kilenc eredeti kis elbeszélést kötött összhangzó bokrétába; „Éva leányai,“ az elegáns tollú Houssaye Arzén egyik legkedveltebb, újabb francia regénye, s a tárcában „A magyar népdalokról“ irt je­les aesthetikai értekezés Gyulai Páltól. S e mű­vek után közleni fogunk költeményeket Torkos Lász­lótól : „ 1872“ címmel, Szász Károly, Szelestey László, Lévay József, Dalmady Győzőtől, stb.; továbbá érde­kes tárcákat P. Szathmáry Károly­tól (a regékről), gróf Lázár Kálmántól (a téli „Zuzmókéról), Hőke Folytatás a mellékleten. Bérlet NEMZETI 180. szám. SZÍNHÁZ. Pest, vasárnap, december 31-kén, 1871. A STRIKE. A nemzeti színház részéről 100 arany pályadíjjal jutalmazott eredeti népszinmű dalokkal, 3 szakaszban. Irta Szigligeti Ede és Balázs Sándor. Zenéjét szer­kesztette Nicolits Sándor. Somvári, gyámok — — Anasztázia, neje — — Max, fiuk — — — Angyalka, leányuk — — István bácsi, kovács a gyárban Eszter, neje — — — — Lajtos, tönkrejutott takács, verök Gyula gyárvezető, Lajtos fia — Ágnes ) — — — Rózsi ) Lajtos leányai — Panni ) — — — Szikráné korcsmárosné, — Kovács Jenő ) ) Anselm Fridrik András Péter Főbíró Egy öreg földesúr Ennek neje Andris pinczér ) munkások a gyárban ) ) Szilágyi, Szathmáry L-né. Náday. Szigligeti Jolán. Komáromi. Paulayné. Feleki. Nagy. Helvey L. Kolozsvári G. * * Blaháné. Tamási. Újházi. Benedek. Réthy. Várföldi. Pintér. Veres. Fürediné. Leővei. A legelegánsabb álarckölcsönző-intézet IBRÁHI­M-től a „Bazar-Oriental/4 Károly-kaszárnya 8. sz. A legfinomabb női és űridominók, jelmez-öltönyök nehéz selyem- és atlaszból, stb. 266 @B5S­IHIMIWNI iTllll •vWaMSs ■i 'sifit: saw? KRONOSa­­­i PESTEN. Alaptőke: kétmillió frt o. o. Iroda: váci­ utca, a „vastuskó“-h­oz I. emelet. A kik vezér-, fő-, vagy kerületi ügynökséget kivánnak vál­­­­lalni, forduljanak ebből­ ajánlataikkal egyenesen az Igazgatóság­hoz Pesten. A „KRONOS nyugdíj- és éserinsitíi társulat festüi alapszabályait a magas magy. kir. minisztérium megerő­sitvén, üzleti tevékenységét nov. 15-kén megkezdte. Biztosítási kombinációink sok­szerűsége, díjszabályaink jutányossága mellett az életben előforduló mindennemű biztosításokat a lehető legelőnyösebb feltételek mellett fogadunk el. Megkötünk élet- és halálesetre szóló biztosításokat, hozo­mány­biztosításokat, nyugdíjakat, a gyakorlati életből merített s annak megfelelő huszonkét módozat szerint, egyben a vasúti bal­esetek elleni biztosítást is bevontuk hatáskörünkbe. 1872. jan. 1-jén hat kölcsönös túlélési egyletet nyitunk meg, melyek leszámolása 14, 16, 18, 20, 22 és 24 év múlva fog eszközlésbe vétetni. Ezek a takarék­pénztár célját a kölcsönös örök­lés előnyével kötik össze, mi­által gyakran csekély betétek is tetemes tőkékké szaporodnak föl. Különösen a t. c. szülők figyelmébe, kik gyer­mekeik jövőjét a leggyakorlatibb és legjövedelmezőbb módon kíván­ják biztosítani, ajánlhatjuk ez utóbbi biztosítási módozatot. Az igazgatóság:. Msz-f, melyek egész éjjel megtartják ruganyosságukat és hosszu­kat, valamint szilárd és fényes hajfodoritást nyújt a híres „PALIBA.“ Egy üveg 1 frt 20 kr. és 70 kr. Török József gyógy­szerésznél és Luefis M. il­latszerésznél , a „Miner­vához.“ 279 BOLOND MSKA 13-dik évfolyama 1872-re. Jan.—mart. 1 frt 50 kr. Jan.—jun. 3 . —

Next