Fővárosi Lapok 1872. január (1-24. szám)

1872-01-23 / 17. szám

nek elő a gyámok és korcsmáros lányainál, kibe be­leszerettek, s e bonyodalom megoldása képezi a víg­játék célját. E színmű bőven volt lapunkban tavaly ismer­tetve, midőn a legény-egylet műkedvelői adták elő. Most tehát elég belőle ennyi is. A mese nem igen eredeti, mert az ily szülei eligérés, névcserén alapuló bonyodalom, alakoskodás, stb. meglehetősen el­használt dolgok. Továbbá ez a bonyodalom mesterkélt is, mert midőn a magyar fiú valóban beleszeret a lányba, kit a szülők neki szán­tak, nincs valódi oka többé elodázni a legegyszerűbb és természetes­ megoldást, t. i. a maga kilétének fölfedezését. Ez esetben azonban nem lenne vígjáték. Másik erőszakoltság az is, hogy a szerelmi viszonyok itt bámulatos gyorsan támadnak. De a darabnak — feltűnő hiányai, hibái mellett —jelentékeny érdemei is vannak. A dialog, midőn Vig Károly és a fürge Kádi megszeretik egymást, kiválóan élénk, ötletdús, jellemző, humoros. Továbbá a két lány jól van jelle­mezve, valamint a gyámok vén mesterlegénye is. A gyámok lánya a szív ékesszólásával védi kedvesét, midőn apja azt el akarja kergetni. A kibékülési jele­net is Károly és Kádi közt eredeti, valamint az utósó jelenés élénk mozzanatai szintén elismerést érde­melnek. A mű, noha élénken játszik, nem részesült va­lami élénk sikerben. Nevettek egyes jó ötletein, de a szerzőt nem hívták. Legjobban tetszettek az eredeti népdalok, melyeket Blaháné asszony és Tamási éne­keltek. Ezek közt egy pár dal azért is kitűnt, mert szövege előbbre viszi a szerelmi vallomás jelenetét. Eredeti dal ez, melynek végén Kádi azt énekli: „Akkor jöjj el, mikor mondom, Mandlid gombja ne ragyogjon, A sarkantyúd ne peregjen, Öreg apád föl ne keljen.“ Szigeti az öreg gyámok, Réthi a vén mester­legény, Benedek pedig a verselő asztaloslegény sze­repében eredeti alakokat mutattak be. A műnek azonban okvetlenül több sikere lesz, ha szerző sokat kihúz belőle, mert a fölöslegek ártottak a mű érde­meinek is. Közönség nagyszámú volt. Egy páholyban lát­tuk Batthyány Lajos özvegyét, ki most oly ritkán jő Pestre, s a másikban Türr Iánok nejét, ki mély gyászt visel. Vidék. ** A debreceni nőegylet e hó 18-kán a szín­ház termében tartá táncvigalmát saját pénztára ja­vára. Ez egy igen jól sikerült jelmezbál volt, s a siker oroszlánrésze B­e­t­h­­­e­n-M­i­k­ó Róza egy­leti elnök fáradhatlan ügy buzgalmát illeti. A nők egész ízlésüket és leleményességüket kifejték ez al­kalommal. Többi közt a világszótár majd minden nevének volt egy-egy bájos képviselője. Továbbá a­­mythologia, történelem és színpad nem egy alak­ja elevenült meg e farsangi éjszakára. A sok közül csak néhányat említhetünk, farsangon szűk lévén a minden város által igénybe vett „vidék“-i rovat. Kornis grófnő mint Maintenon asszony jelent meg ; Greffiné szül. Kornis bárónő mint provencei nő; dr. Kola Jánosné XIV-dik Lajos korabeli rococóban, Thurmdreispitz grófnőt ábrázolva a Szigligeti­­Ba­juszodból; Aron Viktória k.a.bretagnei párnő volt; Zengey Gabriella, Steinfeld Ida, Vásárhelyi Piroska virágárusnők; Irinyi Leona, Sebes Izabella, Bacsó Lujza, Csorba Thekla ízléses jelmezekben; Racz Leona mint Eszmeralda, Huzly Lujza mint Diá­na, Sárváry Bella mint lengyel nő, Kállay Ilona pedig mint bájos Satanella jelentek meg. Férfi­jelmez azonban alig volt öt-hat. A jelmez nél­kül megjelent hölgyek köre is igen­ díszes volt, köz­tük Wargenheim bárónő, Kállay Ákosné, Rozdonyi stb. úrhölgyek. Mint vendégek, jelen voltak gr. Te­leki Domokosné s b. Huszár Sándor kolozsvári in­tendáns is. Jó kedv uralkodott, reggeli hatig táncol­tak, füzértánc közben sorsjátékot is rendeztek, s a nőegyletnek ez alkalommal jelentékeny jövedelme lehetett Ez lévén az első debreceni jelmezbál, kép­zelhetni, mennyit beszélnek róla. ** Bíró László szatmári püspök 19-én meghalt. Nemes szellemű főpap volt, ki többi közt házi szegé­nyek fölsegélésére évenkint 18,000 frtot oszta ki. ** Szász Gerő kolozsvári ref. esperest s ismert irótársunkat mély csapás érte. Elveszté fiatal, bájos, széplelkü nejét: Papp Annát, kit két év előtt vett nőül, s ki esküvője emlékére a Kisfaludy-Tár­­saságot és irói segélyegyletet jelentékeny adomány­ban részesité. Oly veszteség ez, melynek fájdalmát vigasztaló szavak nem csillapíthatják, csupán az idő! ** A „kálvinista Rómában“ nemcsak a fele­kezeti türelem igen nagy, hanem a katholikusok iránti testvériség is példás. Például református lako­sok is élénk részt vettek annak kivitelében, hogy a kanonokká lett Házly Károly továbbra is debreceni lelkész maradjon. Révész Bálint superintendens pe­dig személyesen ment Nagyváradra, Lipovniczky püspökhöz, hogy megköszönje a Corvin-codex ama díszpéldányát, melyet a püspök külde a debreceni főiskolának, midőn Révészt superintendenssé vá­laszték. ** Pozsony első zártkörű bálja az „ifjú urak“ első táncestélye volt e hó 17-kén. E bálok évek óta jó hírben állnak. Most is igen díszes közönség gyűlt össze, s a nők ruháin látszott, hogy közel van Bécs, hol annyi a kitűnő szabó De volt e bálban valami örvendetesebb is. Nevezetesen nemcsak a táncrend, meghívók stb. voltak magyarul nyomtatva, hanem a társalgás is magyarul folyt, a­mi pedig elég derék dolog­­ Pozsonyban. A női társaság díszes és kel­­lemteljes hölgyekből állt. Köztük voltak : Udvarno­­kyné úrhölgy, Schiller Paula, Luzics V., Sebastiani J. és Ambro E. kisasszonyok. A füzértáncot báró Barkóczy Emil igen ügyesen rendezte. ** A nagyváradi jogászbál 17-én volt a szín­teremben. Sok kedves leány gyűlt össze, köztük: Molnár Piroska, Némethy Erzsike, Mezei Linka, Huzella k. a., Scutári Heléna, Gyurcsák Piroska, Örley Ilka, Hollósy Otília k. a. stb., s a bál örömben, jókedvben úszott Csak az öreg urak sóhajthattak e vidor kép fölött, sajnálva vesztett ifjúságukat! ** Az öreg K­arády elh­únytát senki sem említé a lapokban, pedig megérdemelte volna, hogy róla is emlékezet legyen. Ez év első napján temették el Ara­don, de csak most, ily etkésve kaptunk róla tudósí­tást. Különben ő nem is annyira a maga, mint inkább fiának sorsa által vált átalános­ érdekeltség tárgyá­vá. Ugyanis az öreg Karády Ignác fia volt az, ki Kossuth Lajos fiait nevelte külföldön, kisérve őket Francia- és Angolországba. Atyja sokszor folyamo­dott fia számára hazatérhetési engedélyért, de ennek soha sem volt sikere. A száműzött pedig keservében hátat fordított Európának, de Amerikába menet meghalt s a tenger hullámai közt lelte sírját. Atyja 77 éves korban hunyt el. ** Aradi hírek. A színházat még most sem látogatják, s egyik kiválóbb tagja, Egressy Ákos e napokban vendégszerepelni megy, s aligha tér vissza. — Az ifjúsági bál szombatra (20-kára) volt kitűzve. — Dressen cirkuszát nagyon láto­gatják, a lovartársulat legügyesb tagja egy szegedi születésű nő. — Az „A­­ fö­l­d“ az újonan választott városi képviselők közül azokat, kik e megbízatásnak nem képesek megfelelni, lemondásra szólitja föl. — Lakatos Sándor ismert tánctanító Szegedről Aradra tette át lakását, s itt Károly fiával együtt máris sikeresen tanít. — Schlagintweit Róbert tanár csütörtökön érkezik Aradra, hol három fölolva­sást fog tartani. ** A kun-szeik­-m­iklósi kaszinó e hó 18-án tartá saját könyvtára javára első bálját saját nagy dísz­termében. A szépen kicsinosított teremben szép szám­mal gyűlt össze a közönség, a környékről épp úgy, mint a városból, és kedélyesen táncoltak reggeli hat óráig. A táncosnők közt voltak: Hetesy Ernesztina, Hegedűs Amália, Aczél Zsuzsika és Etelka, Lesták Vilma és Róza, Burian Róza és Vilma kisasszonyok a vár­osból, Koller Mariska k. a. Tassról, az úrhöl­gyek közt pedig Baky Ferencné, Baky Elekné, és a két Deutschné asszony. ** Vidéki rövid hírek. A félegyházi dalárda február 3-kán a színteremben, Molnár László rende­zése mellett, hangversenynyel összekötött táncvigal­mat rendez, s a nők közül Szabó Szőr Irma aszony, Draskovits Róza és Márk Laura kisasszonyok működ­nek közre a hangversenyben. — Pécsett e hó 16-án ülték meg Szabó Károly színész 30 éves jubileumát s babér­koszorút nyújtottak át neki. — A horvát nemzeti párt köreiben nagy a levertség az ország­­gyűlés feloszlatása miatt. — Az érsekújvári kaszinó gyűjtőiveket bocsát ki, hogy a 76 éves korában el­­húnyt Balogh János nyugvó helyét emlékoszloppal lehessen jelölni. — A zágrábi dél­szláv akadémiára Burgstaller Pál fiumei nagy­kereskedő ezer forintot ajándékozott. — Szereday Ignác hunyadmegyei alispán egy 6 éves zergebakot ajándékozott a dévai tanító képezde múzeumának, bizonyságaul annak, hogy Erdélyben ma is van még kőszáli zerge. — Erzsébetfalvánál a Duna jege beszakadt egy át menni akaró kocsi alatt, s két nő és két férfi oda veszett, valamint a lovak is. — A kalocsai nőegylet elnökévé Apáthy Gyulánét választék. 74 Bécsi hírek. Grillparzer, az agg költő, kit tavaly ünne­­e­pekkel tüntettek ki, vasárnap meghalt. Aggkori el-­­ gyöngülés vetett véget irodalmi érdemekben gazdag életének, mely 81 évre terjedt. A halál oly gyönge-­­­den bánt vele, hogy észrevétlenül szenderült az­­ örökálomba. ***- Bécsi rövid hirek. Királyné Ő Felsége fölüdí ilvén, tán még e héten Meránba megy. — Ki­­­­rály Ő Felsége a bécsi nagy polgárbálból a gr. An­drásy estélyére ment, hol Lajos Viktor, Albrecht, Vil­mos és Rajner főhercegek is jelen voltak. Andrásy­­né tengerzöld atlaszban arany hímzéssel s zöld leve­lekkel jelent meg, fején gyémánt, rubint, smaragd (nemzeti szin) fejék. — i­r. Rokitansky udv. taná­csos aggasztólag megbetegült. — A bécsi nép előtt gr. Andrásyt igen népszerűvé tette a kath. kaszinó küldöttségének adott felelete, mint mondják, azt is kérdő tőlük: „kivánják e, hogy Olaszországnak há­borút szenjen?“ — mire a kegyes férfiak némák ma­radtak. Külföld.* *« Nizzából írják, hogy Persigny herceg halálos ágyát két fia, leánya és két jezsuita állta körül, miután a hercegnő akkor még nem érkezett meg Kairóból. A holttestet Persigny szülővárosába, Saint Germain l’Épinasseba szállítják, hol ama mausoleumban temetik el, melyet a herceg maga építtetett. A párisi lapok (az Ordre és a Gaulois kivételével) igen szigorúan bánnak el III. Napoleon e­gű szolgájával. A herceg, írja a „Republique Francaise“, már halála előtt látható, hogy a napóleoni eszmék hová vitték Franciaországot, s politikai chimaráinak összeomlásában érezhető, hogy az­­ örök igazságosság mint bánik el azokkal, kik öt­­ számba nem veszik. *** Külföldi rövid hírek. Versailles-ban nagy izgalmat szült, hogy Thiers és miniszterei be­­­­adták lemondásukat, miután a nyers termények adó-­­­­át megbuktatták; a nemzetgyűlés azonban nem fo­gadta el e lemondást, s hivatkozva Thiers hazafisá­­­­gára, ő továbbra is hajlandónak nyilatkozott az ál­­l­­am élén maradni. — Hg. Czartom­sky László régi lengyel szokás szerint menyasszonyának, Margit nemoursi hercegnőnek egy darab kenyeret és sót, mint a bölcseség jelvényét, a só megolvadása ellen pedig egy szűz Máriás magyar aranyat nyújta át térden állva az esküvő után. —A római pápa ismét megbetegült.­­ A párisi magyar egylet tagjai kö­zül Rátz Ferenc finom sütőt Chilibe hívták meg nagy fizetésre, 1200 frank előleget küldvén neki Császár Kálmán fodrászt pedig N­ewyorkba, 400 frank havi fizetésre. Bérlet NEMZETI 200. szám. SZÍNHÁZ. Pest, kedden, január 23-kán 1872. Figaro lakodalma. Víg opera 4 felvonásban. Zenéjét szerzette Mozart Amadé. Fordította N. F. Karnagy. Huber Károly. Gróf Almaviva — — Láng. A grófné — — — Neszveda Anna. Susanna, ennek szobaleánya Balázsné B. V. Cherubin, a gróf apródja — Human Alex. Figaro — — — Köszeghy. Marcellina — — — Kvassayné. Bartolo, sevillai orvos — Bodorfi. Basilio, zenetanító — — Bogyó. Hebegi, biró — —• Szalai. Antonio, kertész, Susanna nagy­bátyja — — — Ormay. Fanchette, a kertész leánya Widmar K. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Ibrahim legelegánsabb maszkruh­a-kölcsönző intézetre a legfinomabb női és úri dominók, facon szerint, jelmez-öltönyök nagy választékban kaphatók ; minden legújabban és izlésteljesen készítve Károly­ utcza 8. sz. bolt- 5. Megnyitási jelentés. Van szerencsém ezennel a t. közönségnek és a magas uraságoknak­, különösen pedig az igen tisztelt hölgy­világnak jelenteni, hogy én helyben a bécsi- és Deák­ Ferenc-utca sarkán jól felszerelt raktárt nyi­tottam mindennemű selyemkelmékből, fekete, francia, úgy színes selyem- és gyapot-bár­sonyból, továbbá mindennemű szalag-, csipke-, paszományos- és fehérnemű árukból. — Foly­vást azon leszek, hogy legolcsóbb árszámitás, legpon­tosabb és legcoulansabb szolgálat által t. vevőim megelégedését kivívjam s azért számos látogatásnak nézek elébe tisztelettel Kary Manó. Vidéki megrendelések legolcsóbban és legpon­tosabban eszközöltetnek. Tulajdonos: Tóth Kálmán, kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat, 1872.

Next