Fővárosi Lapok 1872. január (1-24. szám)
1872-01-23 / 17. szám
nek elő a gyámok és korcsmáros lányainál, kibe beleszerettek, s e bonyodalom megoldása képezi a vígjáték célját. E színmű bőven volt lapunkban tavaly ismertetve, midőn a legény-egylet műkedvelői adták elő. Most tehát elég belőle ennyi is. A mese nem igen eredeti, mert az ily szülei eligérés, névcserén alapuló bonyodalom, alakoskodás, stb. meglehetősen elhasznált dolgok. Továbbá ez a bonyodalom mesterkélt is, mert midőn a magyar fiú valóban beleszeret a lányba, kit a szülők neki szántak, nincs valódi oka többé elodázni a legegyszerűbb és természetes megoldást, t. i. a maga kilétének fölfedezését. Ez esetben azonban nem lenne vígjáték. Másik erőszakoltság az is, hogy a szerelmi viszonyok itt bámulatos gyorsan támadnak. De a darabnak — feltűnő hiányai, hibái mellett —jelentékeny érdemei is vannak. A dialog, midőn Vig Károly és a fürge Kádi megszeretik egymást, kiválóan élénk, ötletdús, jellemző, humoros. Továbbá a két lány jól van jellemezve, valamint a gyámok vén mesterlegénye is. A gyámok lánya a szív ékesszólásával védi kedvesét, midőn apja azt el akarja kergetni. A kibékülési jelenet is Károly és Kádi közt eredeti, valamint az utósó jelenés élénk mozzanatai szintén elismerést érdemelnek. A mű, noha élénken játszik, nem részesült valami élénk sikerben. Nevettek egyes jó ötletein, de a szerzőt nem hívták. Legjobban tetszettek az eredeti népdalok, melyeket Blaháné asszony és Tamási énekeltek. Ezek közt egy pár dal azért is kitűnt, mert szövege előbbre viszi a szerelmi vallomás jelenetét. Eredeti dal ez, melynek végén Kádi azt énekli: „Akkor jöjj el, mikor mondom, Mandlid gombja ne ragyogjon, A sarkantyúd ne peregjen, Öreg apád föl ne keljen.“ Szigeti az öreg gyámok, Réthi a vén mesterlegény, Benedek pedig a verselő asztaloslegény szerepében eredeti alakokat mutattak be. A műnek azonban okvetlenül több sikere lesz, ha szerző sokat kihúz belőle, mert a fölöslegek ártottak a mű érdemeinek is. Közönség nagyszámú volt. Egy páholyban láttuk Batthyány Lajos özvegyét, ki most oly ritkán jő Pestre, s a másikban Türr Iánok nejét, ki mély gyászt visel. Vidék. ** A debreceni nőegylet e hó 18-kán a színház termében tartá táncvigalmát saját pénztára javára. Ez egy igen jól sikerült jelmezbál volt, s a siker oroszlánrésze Bethen-Mikó Róza egyleti elnök fáradhatlan ügy buzgalmát illeti. A nők egész ízlésüket és leleményességüket kifejték ez alkalommal. Többi közt a világszótár majd minden nevének volt egy-egy bájos képviselője. Továbbá amythologia, történelem és színpad nem egy alakja elevenült meg e farsangi éjszakára. A sok közül csak néhányat említhetünk, farsangon szűk lévén a minden város által igénybe vett „vidék“-i rovat. Kornis grófnő mint Maintenon asszony jelent meg ; Greffiné szül. Kornis bárónő mint provencei nő; dr. Kola Jánosné XIV-dik Lajos korabeli rococóban, Thurmdreispitz grófnőt ábrázolva a SzigligetiBajuszodból; Aron Viktória k.a.bretagnei párnő volt; Zengey Gabriella, Steinfeld Ida, Vásárhelyi Piroska virágárusnők; Irinyi Leona, Sebes Izabella, Bacsó Lujza, Csorba Thekla ízléses jelmezekben; Racz Leona mint Eszmeralda, Huzly Lujza mint Diána, Sárváry Bella mint lengyel nő, Kállay Ilona pedig mint bájos Satanella jelentek meg. Férfijelmez azonban alig volt öt-hat. A jelmez nélkül megjelent hölgyek köre is igen díszes volt, köztük Wargenheim bárónő, Kállay Ákosné, Rozdonyi stb. úrhölgyek. Mint vendégek, jelen voltak gr. Teleki Domokosné s b. Huszár Sándor kolozsvári intendáns is. Jó kedv uralkodott, reggeli hatig táncoltak, füzértánc közben sorsjátékot is rendeztek, s a nőegyletnek ez alkalommal jelentékeny jövedelme lehetett Ez lévén az első debreceni jelmezbál, képzelhetni, mennyit beszélnek róla. ** Bíró László szatmári püspök 19-én meghalt. Nemes szellemű főpap volt, ki többi közt házi szegények fölsegélésére évenkint 18,000 frtot oszta ki. ** Szász Gerő kolozsvári ref. esperest s ismert irótársunkat mély csapás érte. Elveszté fiatal, bájos, széplelkü nejét: Papp Annát, kit két év előtt vett nőül, s ki esküvője emlékére a Kisfaludy-Társaságot és irói segélyegyletet jelentékeny adományban részesité. Oly veszteség ez, melynek fájdalmát vigasztaló szavak nem csillapíthatják, csupán az idő! ** A „kálvinista Rómában“ nemcsak a felekezeti türelem igen nagy, hanem a katholikusok iránti testvériség is példás. Például református lakosok is élénk részt vettek annak kivitelében, hogy a kanonokká lett Házly Károly továbbra is debreceni lelkész maradjon. Révész Bálint superintendens pedig személyesen ment Nagyváradra, Lipovniczky püspökhöz, hogy megköszönje a Corvin-codex ama díszpéldányát, melyet a püspök külde a debreceni főiskolának, midőn Révészt superintendenssé választék. ** Pozsony első zártkörű bálja az „ifjú urak“ első táncestélye volt e hó 17-kén. E bálok évek óta jó hírben állnak. Most is igen díszes közönség gyűlt össze, s a nők ruháin látszott, hogy közel van Bécs, hol annyi a kitűnő szabó De volt e bálban valami örvendetesebb is. Nevezetesen nemcsak a táncrend, meghívók stb. voltak magyarul nyomtatva, hanem a társalgás is magyarul folyt, ami pedig elég derék dolog Pozsonyban. A női társaság díszes és kellemteljes hölgyekből állt. Köztük voltak : Udvarnokyné úrhölgy, Schiller Paula, Luzics V., Sebastiani J. és Ambro E. kisasszonyok. A füzértáncot báró Barkóczy Emil igen ügyesen rendezte. ** A nagyváradi jogászbál 17-én volt a színteremben. Sok kedves leány gyűlt össze, köztük: Molnár Piroska, Némethy Erzsike, Mezei Linka, Huzella k. a., Scutári Heléna, Gyurcsák Piroska, Örley Ilka, Hollósy Otília k. a. stb., s a bál örömben, jókedvben úszott Csak az öreg urak sóhajthattak e vidor kép fölött, sajnálva vesztett ifjúságukat! ** Az öreg Karády elhúnytát senki sem említé a lapokban, pedig megérdemelte volna, hogy róla is emlékezet legyen. Ez év első napján temették el Aradon, de csak most, ily etkésve kaptunk róla tudósítást. Különben ő nem is annyira a maga, mint inkább fiának sorsa által vált átalános érdekeltség tárgyává. Ugyanis az öreg Karády Ignác fia volt az, ki Kossuth Lajos fiait nevelte külföldön, kisérve őket Francia- és Angolországba. Atyja sokszor folyamodott fia számára hazatérhetési engedélyért, de ennek soha sem volt sikere. A száműzött pedig keservében hátat fordított Európának, de Amerikába menet meghalt s a tenger hullámai közt lelte sírját. Atyja 77 éves korban hunyt el. ** Aradi hírek. A színházat még most sem látogatják, s egyik kiválóbb tagja, Egressy Ákos e napokban vendégszerepelni megy, s aligha tér vissza. — Az ifjúsági bál szombatra (20-kára) volt kitűzve. — Dressen cirkuszát nagyon látogatják, a lovartársulat legügyesb tagja egy szegedi születésű nő. — Az „A föld“ az újonan választott városi képviselők közül azokat, kik e megbízatásnak nem képesek megfelelni, lemondásra szólitja föl. — Lakatos Sándor ismert tánctanító Szegedről Aradra tette át lakását, s itt Károly fiával együtt máris sikeresen tanít. — Schlagintweit Róbert tanár csütörtökön érkezik Aradra, hol három fölolvasást fog tartani. ** A kun-szeik-miklósi kaszinó e hó 18-án tartá saját könyvtára javára első bálját saját nagy dísztermében. A szépen kicsinosított teremben szép számmal gyűlt össze a közönség, a környékről épp úgy, mint a városból, és kedélyesen táncoltak reggeli hat óráig. A táncosnők közt voltak: Hetesy Ernesztina, Hegedűs Amália, Aczél Zsuzsika és Etelka, Lesták Vilma és Róza, Burian Róza és Vilma kisasszonyok a városból, Koller Mariska k. a. Tassról, az úrhölgyek közt pedig Baky Ferencné, Baky Elekné, és a két Deutschné asszony. ** Vidéki rövid hírek. A félegyházi dalárda február 3-kán a színteremben, Molnár László rendezése mellett, hangversenynyel összekötött táncvigalmat rendez, s a nők közül Szabó Szőr Irma aszony, Draskovits Róza és Márk Laura kisasszonyok működnek közre a hangversenyben. — Pécsett e hó 16-án ülték meg Szabó Károly színész 30 éves jubileumát s babérkoszorút nyújtottak át neki. — A horvát nemzeti párt köreiben nagy a levertség az országgyűlés feloszlatása miatt. — Az érsekújvári kaszinó gyűjtőiveket bocsát ki, hogy a 76 éves korában elhúnyt Balogh János nyugvó helyét emlékoszloppal lehessen jelölni. — A zágrábi délszláv akadémiára Burgstaller Pál fiumei nagykereskedő ezer forintot ajándékozott. — Szereday Ignác hunyadmegyei alispán egy 6 éves zergebakot ajándékozott a dévai tanító képezde múzeumának, bizonyságaul annak, hogy Erdélyben ma is van még kőszáli zerge. — Erzsébetfalvánál a Duna jege beszakadt egy át menni akaró kocsi alatt, s két nő és két férfi oda veszett, valamint a lovak is. — A kalocsai nőegylet elnökévé Apáthy Gyulánét választék. 74 Bécsi hírek. Grillparzer, az agg költő, kit tavaly ünneepekkel tüntettek ki, vasárnap meghalt. Aggkori el- gyöngülés vetett véget irodalmi érdemekben gazdag életének, mely 81 évre terjedt. A halál oly gyönge-den bánt vele, hogy észrevétlenül szenderült az örökálomba. ***- Bécsi rövid hirek. Királyné Ő Felsége fölüdí ilvén, tán még e héten Meránba megy. — Király Ő Felsége a bécsi nagy polgárbálból a gr. Andrásy estélyére ment, hol Lajos Viktor, Albrecht, Vilmos és Rajner főhercegek is jelen voltak. Andrásyné tengerzöld atlaszban arany hímzéssel s zöld levelekkel jelent meg, fején gyémánt, rubint, smaragd (nemzeti szin) fejék. — ir. Rokitansky udv. tanácsos aggasztólag megbetegült. — A bécsi nép előtt gr. Andrásyt igen népszerűvé tette a kath. kaszinó küldöttségének adott felelete, mint mondják, azt is kérdő tőlük: „kivánják e, hogy Olaszországnak háborút szenjen?“ — mire a kegyes férfiak némák maradtak. Külföld.* *« Nizzából írják, hogy Persigny herceg halálos ágyát két fia, leánya és két jezsuita állta körül, miután a hercegnő akkor még nem érkezett meg Kairóból. A holttestet Persigny szülővárosába, Saint Germain l’Épinasseba szállítják, hol ama mausoleumban temetik el, melyet a herceg maga építtetett. A párisi lapok (az Ordre és a Gaulois kivételével) igen szigorúan bánnak el III. Napoleon egű szolgájával. A herceg, írja a „Republique Francaise“, már halála előtt látható, hogy a napóleoni eszmék hová vitték Franciaországot, s politikai chimaráinak összeomlásában érezhető, hogy az örök igazságosság mint bánik el azokkal, kik öt számba nem veszik. *** Külföldi rövid hírek. Versailles-ban nagy izgalmat szült, hogy Thiers és miniszterei beadták lemondásukat, miután a nyers termények adó-át megbuktatták; a nemzetgyűlés azonban nem fogadta el e lemondást, s hivatkozva Thiers hazafiságára, ő továbbra is hajlandónak nyilatkozott az állam élén maradni. — Hg. Czartomsky László régi lengyel szokás szerint menyasszonyának, Margit nemoursi hercegnőnek egy darab kenyeret és sót, mint a bölcseség jelvényét, a só megolvadása ellen pedig egy szűz Máriás magyar aranyat nyújta át térden állva az esküvő után. —A római pápa ismét megbetegült. A párisi magyar egylet tagjai közül Rátz Ferenc finom sütőt Chilibe hívták meg nagy fizetésre, 1200 frank előleget küldvén neki Császár Kálmán fodrászt pedig Newyorkba, 400 frank havi fizetésre. Bérlet NEMZETI 200. szám. SZÍNHÁZ. Pest, kedden, január 23-kán 1872. Figaro lakodalma. Víg opera 4 felvonásban. Zenéjét szerzette Mozart Amadé. Fordította N. F. Karnagy. Huber Károly. Gróf Almaviva — — Láng. A grófné — — — Neszveda Anna. Susanna, ennek szobaleánya Balázsné B. V. Cherubin, a gróf apródja — Human Alex. Figaro — — — Köszeghy. Marcellina — — — Kvassayné. Bartolo, sevillai orvos — Bodorfi. Basilio, zenetanító — — Bogyó. Hebegi, biró — —• Szalai. Antonio, kertész, Susanna nagybátyja — — — Ormay. Fanchette, a kertész leánya Widmar K. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Ibrahim legelegánsabb maszkruha-kölcsönző intézetre a legfinomabb női és úri dominók, facon szerint, jelmez-öltönyök nagy választékban kaphatók ; minden legújabban és izlésteljesen készítve Károly utcza 8. sz. bolt- 5. Megnyitási jelentés. Van szerencsém ezennel a t. közönségnek és a magas uraságoknak, különösen pedig az igen tisztelt hölgyvilágnak jelenteni, hogy én helyben a bécsi- és Deák Ferenc-utca sarkán jól felszerelt raktárt nyitottam mindennemű selyemkelmékből, fekete, francia, úgy színes selyem- és gyapot-bársonyból, továbbá mindennemű szalag-, csipke-, paszományos- és fehérnemű árukból. — Folyvást azon leszek, hogy legolcsóbb árszámitás, legpontosabb és legcoulansabb szolgálat által t. vevőim megelégedését kivívjam s azért számos látogatásnak nézek elébe tisztelettel Kary Manó. Vidéki megrendelések legolcsóbban és legpontosabban eszközöltetnek. Tulajdonos: Tóth Kálmán, kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat, 1872.