Fővárosi Lapok 1873. november (252-276. szám)

1873-11-01 / 252. szám

foglalkozik, folyvást kérdezősködött Kvassay Ede min. titkártól, (kit gr. Zichy miniszter kért föl ka­lauzukul, )­s jegyezgetett is sokat: valószínű, hogy e látogatásnak viszhangja is lesz a japáni lapokban. Midőn Japán bécsi követe, a ki európai nyelveket nem beszélvén, tolmács által közlekedik,) a budai palotában a király hálószobájában meglátta Deák Ferenc nagy aranykeretű arcképét (a családi képe­ken kívül csaknem az egyedülit a palotában,) azt mondá: »Valóban szép, hogy Ő Felsége így becsüli és tiszteli meg e nagy hazafit; őszinte elismerés és gyöngéd figyelem ez az uralkodórul!« Budapest tet­szett a japáni uraknak is, kiket gr. Szapáry és Zichy miniszterek ebédre is meghívtak, de ők nem fogad­­hatók el, miután vissza kellett sietniök a világtárlat zárünnepére. *" A Wesselényi­ utca lakói panaszkodnak, hogy nincsenek biztonságban, miután rövid idő alatt há­romszor történt, hogy éjjel ott járó embereket meg­támadtak és kiraboltak. Ez a panasz alkalmasint alaposabb, mint a városligeti rablótörténet híre volt. Kisült ugyanis, hogy ez csak ravasz komédia, melyet maga a dr. Barna Ignác kertésze jelenetezett. E hűséges szolga (Reinbacher Lajos, 41 éves, Duna- Penteléről), ugyanis maga akarta a bort s egyebet megdézmálni, le is vert egy lakatot, de midőn a pin­cében egy másik zárt ajtóra talált, megijedt s hogy a gyanút elhárítsa, szaladt a kapitánysághoz bejelen­teni : rablók voltak a nyaralóban! A kapitányság elég ügyes volt: a ravaszságot kiderítni, s most a kertész börtönben várja büntetését, a mért betörési merényletet tett, a rendőrséget pedig (a lapokat és közönséget nem is számítva), egy huszonnégy órára elbolondítá. * A „Vadász- és Verseny-lap£í utósó száma ke­­gyeletesen emlékezik a közelebb elhunyt szerkesz­tőről , Keve Józsefről, ki korán, 41 éves korá­ban végze be életét. A lap homlokán gyászkeretben látható jól rajzolt és metszett arcképe, (Rusz Károly műve,­ mely eléggé mutatja, hogy hazai fametsze­tünk a finomodásban is jelentékenyen halad. A kép mellett meleg emléksorok k­özölték. E szerint a tár­sasélet e kedvelt tagjának korai halálát sajátlag idült bélhurut okozta, mely őt évek óta gyötörte s midőn augusztusban a gasteini Wildbach hideg vizé­ben megfürdött, oly erővel tört ki rajta, hogy nagy betegen tért haza s többé föl sem kelhetett. Keve amaz emberek közé tartozott, kiknek fő örömük, ha másoknak örömet okozhatnak. Ez vitte a társaséleti tevékenység terére, melyen sikeresen mozogni nálunk a felfedező Pesten nem kis érdem. Széchenyi is a legszükségesebb reformok közé sorozta azt, hogy a soknyelvű fővárosban magyar társaséletet teremtsünk. A bál, a sport, a hangverseny itt nemcsak művé­szet és mulatság, hanem megannyi tényezője a ma­gyarosodásnak. Ezért nálunk különösebb elismerést érdemelnek a társasélet emelésében fáradozók, mint másutt akárhol. De »Beppo barátunk«, a­mint őt meg­hittjei nevezték, nemcsak bálokat rendezett jó siker­rel, hanem különféle egyleteknek is buzgó munkása volt. A földhitelintézetnél tisztviselő volt, a lovar­­egylet titkári teendőit pontosan vitte, (néhány barátja gazdasági ügyeit is vezetve,) s a korcsolya-egylet egyik létrehozója volt. Utazott is több ízben, Angliát Rosti Pállal járta be, a Pak­stól Pestig terjedő vizi utat a »Hableány«-on együtt tette meg gr. Széchenyi Ödönnel s a gmundeni tón, barátjával Ebnerrel vi­­torlázgatott. Tavaly a rókavadászatok kezdetével lovagolni is megtanult, nem hogy rendes vadász le­gyen,­­ezt foglalkozásai nem engedték volna meg,­ hanem mert egésségére hasznos mozgásnak tartotta. A csónakázást régebben s a korcsolyázást újabban inkább csak testgyakorlatként űzte, de mégis jó korcsolyász lett belőle. Más képességei is voltak: csi­nosan rajzolt, festegetett, faragott és olvasni igen szeretett. Szóval nemes kedvtelései voltak, jóizléssel párosulva. Mondják, hogy több év előtt nősülni akart, de ez nem sikerülvén, láthatólag komorabb lett s a csinos külsejű fiatal férfi két év alatt egészen meg­­szürkült. Sok jó barátja maradt, kik élénk részvéttel fogják emlegetni mindig, jeléül hogy nem hiába élt, miután sokan szerették. * Miletits szájas serege: az omladinisták alig­ha fogják örömmel olvasni a moszkvai »Viedomosti« orosz lap egy hosszú levelét, mely kárhoztatja őket politikai műkedvelősküdésükért s azt mondja, hogy izgatásukkal tönkre teszik magukat, a szerb nemze­tiséget és egyházat, melynek érdekeit a politizálás kedvéért elhanyagolják. A levél írója továbbá azt mondja, hogy a határőrvidék polgárosítása üdvös és célszerű volt, s kétségtelen, hogy azt Magyaror­szághoz, nem pedig Ausztriához kellett csatolni. Orosz lapban ilyet olvasni nem lesz az omladinisták ínyére. Ugyane levél megrójja a magyarok ama hibás szo­kását, hogy minden orosz utazóban titkos ügynököt látnak. Azt látták még gr. Ugarovban is, a­ki pedig távoli­ól sem államhivatalnok, nem is űz politikát, hanem mint régiségbúvár egészen tudományának él. Ezért jött közelebb Magyarországba is, meglátogatva a nemzeti múzeumot, melynek régiségtárát különö­sen dicséri, valamint azt a szíves fogadtatást is,­­ melyben pesti tudósok részesíték, nem egy ígérve meg neki, hogy jövő évben a régészek kiewi gyűlé­sére el fog menni. * Tóth Kálmán »Nők az alkotmányban« vígjá­­tékát Simits Jusztin, újvidéki városi kapitány, a szerb színpad számára fordítja. * Egy fiatal műveit hölgy, ki Székely Imre egyik legkitűnőbb növendéke volt s egy előkelő in­tézetben már is jó sikerrel képzett kezdő leányokat, fővárosi családoknál zongoraórák adására ajánlko­zik. Személyes ismeretségünk után annyival inkább bátrak vagyunk mi is e finom modorú és szép kép­zettségű hölgyet ajánlani, mivel órák adása által­­ csapásoktól sújtott családja sorsán kíván segíteni. Címét akár szerkesztőségünkben átadjuk, akár levél­ben megírjuk azoknak, kik képességét igénybe ven­ni kívánják. * Rövid hírek. Szlávy miniszterelnök teg­napelőtt Ő Felsége távirati meghívására Gödöllőre utazott.—­ III. Rikhárd fényes kiállítása a »Hon« szerint csak nyolcszáz forintjába került volna a nem­zeti színháznak. — A japáni vendégek Jalics pince­­helyiségeit is meglátogatták. — A Frőbel-nőegylet holnap d. e. tiz órakor nyitja meg második magyar gyermekkertjét a Kodzafa-utcában, Török E. k. a. ve­zetése alatt.— Magvassy Mihály tornatanár, ki tizen­hat év óta jó sikerrel működik e pályán, a főút Tü­­köry-házának földszintjén ma nyitja meg jól fölszerelt téli tornahelyiségét, s növendékeket mindkét nemből folyvást elfogad. — Glaser osztrák igazságügyér még csütörtökön este visszatért Bécsbe. — Ráth Károlyt a székfoglaló gyűlés után, mind a budai vá­rosház tisztviselősége, melyet bemutattak neki, mind a belügyminiszter, kinek ő mutatta be magát, szívé­lyes örömmel fogadták.­­ A főpolgármesteri eskü­minta ellen azonban méltó a kifogás, mert a főpol­gármester ezúttal a »boldogságos szűzre« és istennek minden szentélre« esküdt oly gyűlés előtt, melyben minden felekezet képviselve van,s oly időben, midőn uralkodó egyház nincs többé. — A belvárosi reál­tanoda »Eötvös« önképző körének elnökévé ifjabb Vángel Károlyt választék meg, segélyegyleti elnök­nek pedig ifj. Jármay Gusztávot. — Gr. Cziráky János huzamosban tartott gyöngélkedéséből fölüdült. — A kolerainség enyhítésére Damjanich Jánosné urhölgyhöz eddigelé 2089 frt és négy arany ado­mányt küldtek. — A józsefvárosi képviselők érte­kezlete Kammermayer tanácsnokra szavazott, mint választandó polgármesterre. — A Szerdai rókava­dászatban, melynek több esője, mint eredménye volt, a hannoverai herceg és ifj. Grünne gróf is részt vet­tek.­­ A Liszt-ünnep rendező bizottságának Schlei­nitz grófnő (e híres Liszt-enthuziaszta,) Joachim, Schu­mann Klára és Doppler Károly levélben jelenték ki sajnálkozásukat, hogy elfoglaltságuk nem engedi meg a pesti jubileumban részt venni. — A korcsolya­egylet közgyűlése a redoutban hétfőn este hat óra­kor lesz. — Pesten okt. 19-től 25-ig 202 gyermek született s 165 ember halt meg, kolerában 13. — A természettudományi társulat hivatali és könyv­tári helyiségeit ma a régi »Lloyd«-épület második emeletére (feljárás a Duna felől) tette át, miről az érdekletteket nyilvánosan értesíti a titkári hivatal. — Albrecht Anna k. a., egy háztulajdonos lánya, hirtelen tébolyrohamokba esett s a Rókus-kórházba szálliták, hol dr. Kresz Géza igen jó sikerrel gyó­gyítja az elmebetegeket. — Nagler József matróz, megunva életét, szerdán pálinkában feloldott villát ivott s a rudasfürdő mellett úgy ölte magát a Du­nába. — Röder Mila k. a. »Fleurette«-ben nem csü­törtökön, hanem tegnap este játszott és hárfázott. — A budai kapitányság kézrekerite a péklegényt, ki Suchanek Paulina vízivárosi lakostól tizenháromezer forintnyi értékpapirokat lopott el. — A műegyetemi segélyegylet külön füzetben adta ki múlt tanévi ki­mutatását, mely szerint tavaly 25 tanulót segélyzett 1084 frtal s az év végén 6100 frtnyi alaptőkéje volt. — Nemeshegyi József úr ez idén is feállitja leves­osztó intézetét, mely tavaly már jelentékeny segitsé­­gére volt a szegényeknek. — A középtanodai tanár­egylet kedden ülést tart, melyben Névy László érte­kezik »Az irodalomtörténetről tanodáinkban.« — Tegnap d. u. öt órakor, október utósó alkonyán, Budapesten egész nyárias hirtelenséggel támadt zá­poreső volt, folytonos dörgés és villámlás közt. * Vár­színház. Szombaton, november 1-jén: »A fösvény,« vígjáték 5 felvonásban. T i (1 é t. ** Kassa, október végén. (x.) Városunk műveit közönsége a közelebbi napokban ritka érvekben ré­szesült. Neville M. (családi néven Groszmann Mór) szülei, rokonai és barátai, látogatására hazajött An­gliából , Amerikából, hol mint elsőrangú tragikus színész előnyösen ismeretes. A fiatal művész nálunk is bemutatta magát. Először a redout termében lépett föl. A hirdetés »dramatische Vorlesung«-okat jelzett s a közönség ép azért a shakespeare-i örökszép jelle­mek és jelenetek széptani méltatására és bővebb fej­tegetésére volt elkészülve, melyet minden műveltebb ember olvasott már, főleg az e tekintetben igen gaz­dag német irodalom termékei között, de nem azt kaptuk, a­mit vártunk, hanem érdekes műszavalati előadásokat, melyek az eredeti szöveget megfelelő arcjátékkal és taglejtéssel színezték, még pedig mű­vészien. Neville alakja megnyerő, hangterjedelme nagy, arcjátéka és taglejtése, mesterkéletlenül jel­lemző. Angol és német szövegű ábrázolásait a szép­számú közönség méltó tapsokkal kísérte. Barátainak buzdítására bemutatta tehetségét nagy közönség előtt a színpadon is. »Othello« és »Hamlet« címszerepeit angolul játszta oly sikerrel, milyennek a mi színpa­dunk aligha volt még tanúja. Derekason törekvő igazgatónk, Temesvári Lajos jutalomjátékkal is megtisztelte, melynek darabjául művészvendégünk ismét »Othello«-t választá, s minthogy ekkor néme­tül szavalt, s így többen értették, még nagyobb lett diadala, valamint sűrűbbek az elismerés tapsai. Okt. 27-dikén távozott körünkből, s ez alkalommal a Schalkház vendéglőjében búcsúestélyt rendeztek tiszteletére. A kisszámú, de válogatott közönséget ekkor is meglepte néhány drámai és műszavalati elő­adással, melyhez tehetséges színészünk , Mátrai is járult Vörösmarty »Szép Ilonká«-jával. Neville-ben kétségkívül egy igazán hivatott művészt ismertünk meg, kiért kár, hogy külfödre exportálja a hazai úgyis szűken folyó színművészi termelést. A derék művész, ki hazafiságának azáltal is jelét adta, hogy legelső felléptének tiszta jövedelmét a helybeli árvák­nak s a községi iskolának ajánlotta fel, mint váro­sunk szülötte még nem felejtett el egészen magyarul. ** A győri főgymnáziumi önképzőkör október 19-dikén tartotta meg alakuló­ gyűlését, mely alka­lommal Méry Etel tanár s elnökhelyettes mondott éljenekkel fogadott megnyitó beszédet, vázolva a kör történetét 1855. óta. Az alapszabályok felol­vasása után a tisztviselők megválasztása ment vég­hez , s alelnökké Menczel Géza, másod-alelnökké Wolf Gyula, főjegyzővé Pollák Rezső, pénztárnokká Haupt Géza, könyvtárnokká Csongrády Károly lett. Gyűlés végével a kör megalakulásának hírét három tagból álló bizottság vitte meg az önképzőkör elnö­kének , Vaszary Kolos igazgatónak. Ez önképzőkör­nek tavaly 91 működő tagja volt, kik a »Remény« című havi folyóiratban mutatták be munkásságuk­nak eredményét. E folyóirat az ifjúság komoly tö­rekvéseiről tanúskodik s a tisztán szépirodalmi kísér­letek mellett rövidebb irodalmi tanulmányokat s tu­dományos cikkeket is tartalmaz. ** Vidéki rövid hírek. A borosjenői hon­­véd-zászlószentelésen, melyen a zászlóanya, Wodia­­nerné Atzél Zsófia urhölgyet, ki pompás zászlószala­got küldött, Czárán Antalné urhölgy képviselte. Ivacs­­kovics Prokop román érsek emelkedett magyar be­szédet mondott; a lakománál először is Atzél Péter főispán éltette a királyt, később Ivacskovics érseket, Tiszti Lajos pedig a nemzetiségek egyetértését; este igen szép bál volt.­­ Fogarassy püspököt közelebbi jubileumán, a polgárság fáklyás zenével, Ganda Já­nos pedig üdvözlő beszéddel tisztelte meg; a püspök ez alkalommal százezer forintot adott egy helybeli főiskola részére, négyezret a lánynöveldére, hétezret pedig más jó célokra.— Hódmezővásárhelyen R. Boross Lajos színtársulata ma egy hete a »Három kalap« vígjátékkal kezdé meg előadásait, csekély pártolás mellett. — Kassán előkelő egyéniségek »Felső-magyarországi kölcsönös népgazdászati hitel­es takarék-egyletet« alakítanak, melynek célja az ínségen segitni összegélyzés elve szerint; az aláírások most folynak e nemescélú egyletre. — A kolozsvári színház karmesterévé Gócs Edét szándékoznak visz­­szaszerződtetni. — A temesvári színpadon hétfőn, midőn Schiller »Haramiái«-t próbálták, a Moor Fe­rencet ábrázoló Oskar szinész oly szerencsétlenül hanyatlott le a gyeppadra, hogy karját tőré s az elő­adást el kellett halasztani. — Kiss Miklós jászkun kapitány, Halász Géza tiszti főorvost a kerület tiszte­letbeli főorvosává nevezte ki, mely címmel különben az előbbi főkapitányok által is fel volt ruházva. — Anyáson, mint Szegedről írják, nagy részvét mellett temettek el egy szép fiatal parasztlányt, ki sok kérőt kikosarazott s midőn újabban jegyesétől is meg akart válni, a lelkész ama komoly intésére, hogy ha már kihirdetteté magát, tartsa is meg az esküvőt, elbú­­sulta magát, a padlásra ment s ott kötéllel vetett vé­get fiatal életének.­­ A galgavidéki agarászati verseny két diját Fazekas Gedeon »Kacér« és »Turko« agarai nyerték, az egyik dijat azonban visszaadta egy nov. 12-diki új versenyre. — Pápán Szőllösy József »Bakonyvidék« című heti­lapot szán­dékozik meginditani. — A m.-szigeti-kamrai szárny­­vasutat ma egy hete adták át az észak-keleti vasut­­igazgatóságnak, Ivánka Imre igazgató jelenlétében. — Gr. Festeti­ch Pál, e derék fiatal mágnás, képvi­selői kerületéből tizenöt gazdát saját költségén külde föl (még­pedig pártkülönbség nélkül) a világtárlatra.­­ A győri ének- és zeneakadémia e hó 10-én és 11-én az ínségesek javára előadja Souppé »Nőnövel­­de« operettejét a színházban, melyet Lászy igazgató egész készséggel engedett át, sőt Lászyné asszony maga is játszani fog a műkedvelők közt. Pancsován 1096

Next