Fővárosi Lapok 1873. december (277-299. szám)
1873-12-20 / 292. szám
számának szaporítása törvényileg volt megparancsolva , és Porphyr szerint a phöniciaiak inkább embereket vágtak volna le és azok húsával táplálkoztak volna, mintsem tehénhússal, annyira tiszteletben tartották a tehenet teje miatt. Ezek a népek ugyanis bizonyára átlátták, hogy az egész emberi nem »léte« vagy »nem léte« ettől a fehér életelixitől függ és fog függeni mindaddig, míg egyátalán ember bolyong a földön. Mivel táplálkoztak volna az ősidők ama néptörzsei, kiknek gabonájuk nem volt, ha ez az egy, a tej nem maradt volna meg számukra. A tej hiánya a nagy városok romlása, és már régen kivesztek volna, ha az erőteljes falusi nép nem áll a résen, és az elsatnyult városiak megritkult sorait helyre nem pótolja.« Azonban utóvégre haszontalan minden törekvés, erőködés, az emberiség legnagyobb részét semmiféle tudós tapasztalatai nem hozzák ki sodrából, megszokott életmódjából. Lassan, de biztosan megy romlásának eléje. Egyes családok, néptörzsek ki fogják magukat a tömegből vonni, hogy felhasználva a természet és tudomány eszközeit, regenerálják ivadékaikat. Egy új, a Darwin tanán alapuló arisztokrácia keletkezik, melyről Cotta a »Jelen geológiájában« a következőket jegyzi meg: »Kétségkívül fel vagyunk jogosítva, hogy leszármazásunkat nagyrabecsüljük; a születés arisztokráciája — semmi esetre sem a címeressel azonos — a természettől jogosított. Nem közömbös dolog az, hogy a szülők vagy ősszülők milyenek voltak ; hathatósan bizonyítja ezt sokszoros tapasztalás az embernél, még világosabban a házi állatok tenyésztése, s ezt erősítik valamennyi nép szokásai. A törzsfaly arisztokráciáját, mely épen Darwin tanával igen jól megegyezik, mindenütt és mindenkor elismerték, habár ideig-óráig az egyenlőségre törekvés zúgolódott is ellene, különösen akkor, ha amaz arisztokrácia visszaélt természetes előnyeivel.« Lamartine pedig ezt mondja: »Boldog az, kit az isten jó és szent családba helyezett ez a sors áldásainak legelsőbbike.« Az ily értelemben vétt születési arisztokráciáé a jövő ; uralma biztos, mert tudományon, igazságon és szereteten alapszik ; nem elnyomni, de boldogítani fogja azt a faját a népnek is, mely a mai idők felfordult viszonyainál fogva annyira úrhatnám. Mikor ez az idő beáll, mikor elérkezik az »idők telje,« akkor csakugyan elmondhatják késő utódaink Jókaival: »itt az apokatastasia!«Kvassay Jenő. Fővárosi hírek. * A pesti rókavadászokat ábrázoló nagy olajfesményt Richter német képíró elkészíté s közelebb be is mutatta báró Wenckheim Béla termében. Királyné Ő Felségének fogják e festményt fölajánlani emlékül. Öt láb magas és tizenkét láb széles. Mondják, hogy igen meg vannak elégedve vele. A Paskál - malom környékén egy ritkás szálerdőt látunk rajta, melyen át itt vezet s a háttérben a Rákos síkja, a láthatár szélén pedig a budai hegyek tűnnek föl. Az előtérben az élénk vadász-csoport egy része lovon,más része leszállva nézük a vizmosta árok partján mint ugrál a falka az elfogott róka körül. Gr. Eszterházy Miklós falkanagy ép b. Wenckheimnak s Lipót bajor hercegnek mutatja a kitűnőbb kópékat, balra Tisza Lajos, gr. Festetich Pál és Tasziló s gr. Károlyi Pista képeznek egy csoportot. Tőlük nem messze gr. Szapáry Imre gr. Batthyány Elemérrel, gr. Almássy Tasziló pedig a háttal fordult le. Simonyi Lajossal beszélget. Hátrább a tér közepe felé a királyi pár látható, gr. Andrássy Gyulával, s hátuk mögött az ősz Buchanan lord. Jobbra e csoporttól, részint leszállva, részint érkezőben más vadászok láthatók: gr. Szapáry László tábornok, Szapáry Iván, Keglevich Béla, Dessewffy Aurél grófok, sat. Ötvennégy arckép s harminc ló van a képen, melyről léteznek már nagy fényképek is s egy szinezett példány ára száz forint, szinezetlené pedig harmincöt forint. E fényképeken is jól kivehetők az arcok. A »Vadászlap,« mely e képet ismerteti, mintegy mentegetőzve jegyzi meg, hogy ha Magyarországon egy pár lovat akar valaki lefestetni, a külföldhöz kell fordulnia. Mi meg azt mondjuk, hogy ha nálunk bármely genreban geniális képíró akad, az is kénytelen külföldre fordulni, mert itthon ugyan a mi nagy uraink pártfogásától ugyancsak hoppon maradnának. Lotz egykor igen szépen festé a lovakat (az 1862-diki londoni világtárlaton is »Lóitatatás«-ával tűnt ki,) hanem azért melyik magyar lovas ar az, aki állatképet festetett vele. Csoda-e hát, ha itt a sportnak nincs speciális festésze. Sajnálnunk kellene, ha volna, mert bizony nem képeit látnak, hanem csak panaszait hallanók. Az öregebb mágnások közt nem egyben volt meg a hazai műpártolás erénye; többi közt Ligetit is id. gr. Károlyi István képezteté, utaztató, hanem az újabb nemzedék nem igen fárasztja magát a műpártolás erényében, s bár minden tagja megnézte a világtárlat magyar képgyűjteményét, egyről sem volt alkalmunk följegyezni, hogy bár csak egy kis darabkát is vett volna belőle. Mindezt azért mondtuk el, hogy a »vadász-lap« ne tartsa »csodálatos«-nak, hanem találja igen természetesnek, hogy nálunk nincsenek híres állatfestészek. * Király Ő Felsége csütörtökön délután fél kettőkor megjelent az új postapalotában, gr. Pejachevich szárnysegéd kiséretében. Az előcsarnokban gr. Zichy József fogadta, bemutatva neki a főtiszteket: Gervay Mihály főpostaigazgatót, Takács János főtávirdaigazgatót, Rácz József postaigazgatót, Koch és Skalnitzky építészeket, sat. A mint Ő Felsége belépett, a távirda sokfelé röpite el e legmagasb látogatás örömhírét s mire Ő Felsége megnézett és megdicsért mindent, a földszint, udvar és három emelet célszerű és díszes helyiségeit, a villanyos telepeket, női távirászok termét, sőt, akkor már Kassáról meg is érkezett egy sürgöny e cím alatt : »Ö Felsége a királynak, Budapest, gépterem.« Ö Felsége a gépteremben maga bontá fel e sürgönyt s meglepetve olvasá belőle: »Hódolatteljesen üdvözöljük villámaink közt a magas vendéget. Éljen a király !kassai főállomás.» Három óra után hagyta el Ő Felsége a palotát, az oda gyűlt közönség éljenei mellett. Onnan egyenest Gödöllőre kocsizott kétfogatú nyitott kocsiban, kiséret nélkül. * A képviselőháznak tegnap igen rövid ülése volt, melyen a pénzügyi jogi szabályok érvényben hagyásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták s fogadták el rövid vita után. * Zenészeti estély lesz a jövő pénteken este két órakor is a »Hungária« termében, meghívókra, belépti jegyek nélkül. Nemzeti színházi tagok rendezik s két nagyobb zeneművet adnak elő: Brahms B-dúr hatosát és Schumannak sok részletből álló »Spanyol daljátékát.« Az elsőben Krancsevics, Kiss (hegedűkön,) Brackholcz és Möltner (mély hegedűkön,) Rudolf és Állaga Géza (gordonkákon) Vesznek részt; a másodikban pedig Nádayné és Kvassayné asszonyok, Pauli, Kőszeghi és Dunkl. Előadás után közös estebéd lesz, melyre kétforintos részvétjegyeket e hó 25-dikéig a Rózsavölgyi féle műkereskedésben lehet váltani. * A Kubinyi Ferenc által rendezett átalános kiállítás holnap délután három órakor nyílik meg a megyeház termében népszerű felolvasásokkal. Ily felolvasások lesznek még jövő kedden, csütörtökön és vasárnap d. u. 3-tól 5-ig. E felolvasásokra a jegyek ára két és egy forint, tanulók számára 20 kv a karzaton. A kiállítás hétfőtől egy 28-dikáig mindennap látható lesz d. e. 9 órától d. u. kettőig. Belépti jegy ára 50 kr. A jövedelmet árvák segélyzésére s Matejko egy festvényének megvételére fordítják. * Hymen: Leiningen egykori honvéd-tábornok leányának , Leiningen Róza grófnőnek esküvője Bower angol őrnagygyal csütörtökön reggel ment véghez, az angol konzul hivatalos helyiségében. Székács József esketé meg őket, a kérdéseket pedig az angol konzul intézte a felekhez. Egyik násznagy gr. Lónyay Menyhért volt. Az új pár még aznap elutazott Párisba, honnan Londonba, innen pedig az őrnagy állomáshelyére , Gibraltárba mennek. * A gazdasszony-egylet választmányi ülésében örömmel fogadták gr. Zichy József miniszter leiratát, mely szerint az egylet is részesült a Felségének legfelsőbb elismerésében a világtárlatban történt részvételért. Intézkedtek továbbá, hogy karácsony első napján a templomokban mint gyűjtsék a kolera-árvák számára a könyöradományokat. Bejelentettek több adományt (nagyobbára nemes szivü hölgyektől) az egyleti árvák karácsonyfájára, melynek ünnepe jövő szerdán délután három órakor lesz az árvaleányintézetben, hová a nagy közönséget szíves megjelenésre kérik föl. Köszönetet szavaztak a nemzeti színház ama tagjainak, kik a dec. 9-diki budai előadásban, Neville felolvasása alkalmával az egylet javára részt vettek; továbbá Győry Pálnak, kinek hatvaniutcai boltja perselyében ismét összegyűlt 33 írt 36 ki, s Geiszt Gáspár özvegyének, ki a férje által jótékony célokra hagyott összegből kétszáz forintot küldött az egyletnek. Újabban rendes tagok lettek: Korányi Adolfné és Wilim Jánosné Békés Csabáról. Egy miniszteri hivatalnok neje e napokban eltűnt. Miután semmi oka nem volt rá, a férj azt hiszi, hogy a honvágy röpíte haza Gácsországba, miután az itteni életet nem szerette. A férj különben nem kutatja a dolgot, nehogy a »honvágy« helyett valami egyéb fölfedezésre bukkanjon. * Aigner Lajosnak a buzgó fiatal könyvárusnak kiadásában közelebb ismét két jeles német regény magyar fordítása jelent meg. Az egyik Spielhagen F. újabb műve »Amit a fecske dalolt« cím alatt 3 kötetben, a másik Werner szintén háromkötetes regénye a «Szerencse föl!« Az elsőt Szini Károly, az utóbbit Kalocsa Róza fodította s úgy az egyiknek, mint a másiknak ára 3 forint. Szintén kapható Aignernél Schücking hatkötetes regényének: »A Dornegge-kastély«-nak fordítása, melyről egyizben már szólottunk. Ennek ára 6 frt. 1 * A nőképző-egylet tombolására adakoztak : dr.Kovács Endre tiz irtot; Gerliczy bárónő egy óra- tartót, két poharat, gyufatartót, tűpárnát, hamutartót, viaszgyümölcsöt; Hugonnay Irma és Jerne grófnők egy poharat, tintatartót, cassettet, gyufatartót; Olteanu püspök ötven forintot; Teleki Julia grófnő hat személyre való feketekávés készletet; Anningerné egy albumot és látogatójegytartót; Lang k. a. két óratartót, három gyufatartót, négy figurát, egy csoportot, két kosarat; Hugmayer két angol törülközőt, két angol keztyűt, hat személyre való asztalkendőt, tizenkét batlistes tizenkét vászonkendőt; Tóth Kugler Erzsébet egy kertyűtartót, egy virágtartót, és »Csokonai-Emlényt« ; Kiss Miklósné két ezüst cukortartót, egy albumot; Karlovszky Lorsich Malvin egy személyre való teakészletet; Bocán Jakabné egy csengetyűt, két virágtartót; Frölich Hoffmann Mária egy gyufatartót, egy kulcstartót, Csillag Paulina virágtartót, Harkányi Frigyes tiz írtót, dr. Reinitz Józsefné liqueur-servicet tizenkét személyre, Panter úrhölgy egy lámpát, Bérczyné egy illatszertartót és naptárt, Battáné két virágtartót, Majthényi Batta Mariska egy látogatójegy tartót, Patakyné poharat, Gyömrőy Vilmosné hat személyre ezüst-készletet és egy ezüst-cukortartót, Szabó Mária varrópárnát és gyöngy kosarat; Bittó Istvánná két gyertyatartót, egy látogató-jegytartót és gyufatartót, Benickyné a Széchenyi mellszobrát s egy látogató-jegytartót, Böck Mórné tintatartót, Emmerling Károly tintatartót, Fischer J. L. és fiai hat darab nyakkötőt, Emmerling Anna kis imazsámolyt, Jankovics Antalné ékszerszekrényt húsz darab sorsjegygyel, Arnstein Szidónia pedig szivartartót. * Rövid hírek: Korizmics László, kinek a földmivelési tárcát szánták, mint sajnálattal hallottuk, lobos betegségbe esett. — Az akadémia két érdekes tájképet szerez meg, melyek Kazinczy Ferenc széphalmi házát (mely ma már nem létezik) s ottani síremlékét ábrázolják s melyeket évek előtt Jakobey festett néhai Bártfay László megrendelésére. — Steiger Gy. képviselő lakásán holnap d. e. 10-kor népszínházi bizottsági ülés lesz a pénzkezelés s az építési ajánlatok határidejének megállapítása sat. végett. — A nemz. színházhoz, mki szerint, egy uj tenoristát szerződtettek: Udvardy (Höffler) nevűt, ki Richter tanítványa s a »Lohengrin« címszerepében fog föllépni. — Az első hazai takarékpénztár félmillió forintot irt alá a magyar kölcsönre. — Az udvar alkalmasint Gödöllőn tölti az ünnepeket. — A földrajzi társulatat csütörtöki ülésében Erődi Harrach Béla tanár maga tartott előadást, igen érdekesen értekezve a közép-törökországi földrajzi és népismei viszonyokról. — A mérnök-egylet ma esti ülésében Punczmann Gyula fog értekezni a sgrafitto - díszítésről s építészeti alkalmazásáról. — Az állatgyógyintézetnek most kilencvenhat hallgatója van. — Felekiné asszony a kolozsvári színháztól meghívást kapott vendégszereplésre s hir szerint: elfogadta. — A Franklin-társulat kiadásában megjelent Horváth Mihály »Magyarország történelme« második bővített kiadásának 8-dik kötete, mely 1928-ig terjed. — Báró Orczy Elek, gr. Batthyány Elemér és Czetwertinsky herceg január elején Kelet-Indiába készülnek tigrist vadászni. — Pesten dec. 7-től 13-ig 162 gyermek született s 165 ember halt meg; kolera-halott egy sem volt. — Csillag Gyula alapos képzettségű fiatal iró tegnap délben az egyetemen jogtudori vitatkozást tartott. — Az Írók estélyét koránt sem szándékosan tartották »Valeria« első előadásának estjén, hanem a véletlen műve volt, mert a termet ez estére még akkor kibérték, midőn »Valeria« szinrehozatala egy előbbi más napra volt hirdetve. — A protestáns árvaház karácsonyfájára az adományok Liedemann Róza úrnőhöz (három korona-utca 4. sz.) vagy a háromdobutcai árvaházba (70. sz.) küldendők. — „Havanna- Virginia44 néven két uj különlegességi szivarfajt bocsátnak Budapesten áruba, melyek közül az egyiknek száz darabja 10 frt, kötegelve 10 frt 50 kr, a másikból pedig száz darab 6 frt 50 kr, kötegelve 7 frt. A Teleki-téren szerdán éjjel fején mély sebbel találták meg Kossalkó Ignácot, Harkányi lovászát, ki egy óra múlva a kórházban meg is halt; az embert pedig, ki kocsmai veszekedés következtében halálosan megsebesiték Kovács János sírásót, csakhamar befogták. — Wagner Adolf mészáros, ki csütörtökön reggel érkezett Érsekujvárról, jelentést tett, hogy a vasúton felvágták mellényét s 1400 frtot tartalmazó tárcáját ellopták. 1271 Vidék. ** A kecskeméti ref. főtanodai önképzőkör e hó 14-dikén »Csokonai-ünnepély«-t tartott, a költő születése százados évfordulójából. Díszes közönség, köztük több hölgy, jelent meg a főtanoda nagy termében, s az ünnepély a »Rákóczy-induló«-val vette kezdetét, melyet a főtanodai zenekar adott elő. Ezután az önképzőkör alelnöke, Zambó János tartott emlékbeszédet, majd az énekkar énekelte a »Tihanyi echóhoz« írt költeményt, s a zenekar játsza a »Reményhez« című dalt. Marosi Kálmán joghallgató alkalmi költeményt olvasott föl s az ünnepélyt a »Csikóbőrös kulacs« eléneklése s a »Benyovszky«-ból