Fővárosi Lapok 1874. március (49-73. szám)
1874-03-31 / 73. szám
Vidék. ** A győri temetőben múlt pénteken állták föl Deézsi Kádár Zsigmond elhunyt színész sírján a szép szürke márvány emléket, melyet gyűjtés útján hoztak létre. A színház elől fél ötkor indultak ki a színtársulat tagjai, követve nagy néptömegtől. Csatlakoztak a menethez az ének- és zeneegylet tagjai is. A város kitűnőségei és a régi honvédtisztek is jelen valának. Mintegy négyezer főnyi gyülekezet környező a sirt, melynél a színház és dalárda tagjai gyászdallamot énekeltek, Beöthy Gábor színész emlékbeszédet mondott,Dezső Ödön színész »A honvéd« címü alkalmi költeményt szavalta s végül a »Szózat« dallama hangzott. Kegyeletes szép ünnepély volt, mely mutatja, hogy nálunk is tudják már becsülni a színészet kiválóbb tehetségeit, kik közé tartozik az elhunyt öreg szinész. Ó Deézsen született s fiatalabb éveiben tudományos pályára készült, mígnem huszonegy éves korában magához hóditá a színpad, melyen csakhamar drámai hősöket játszott. A szabadságharcban valódi hősökre lévén szükség, honvéd lett s a fegyverletételkor főhadnagy volt. Aztán megint visszatért a színpadhoz, hős szerepek ábrázolásához. Győrött, hol 1870 óta minden téli idényt töltő, igen szerették s 1872-ben, midőn negyvenéves színi jubileumát ünneplé, sokfélekép tüntetők ki. A kor és betegség terhét érezve is játszott futójára ez év február 21-én szerepelt »Paul Jones«-ban. Harmadnap múlva 322 Beléptijegy nem volt, hanem önkénytes adakozásoktól szép összeg gyűlt össze egy elaggott beteg művésznő javára. A hangverseny mindenkit meggyőzött arról, hogy Khayli jelesen tanít és hogy igen derék tanítványai vannak. Különösen kitűnt Gold Róza k. a., kiből virtuóznő lehet. Bakonyi Sarolta, Návay Jolán és Kohen k. a. játékát is megtapsolták, Gager Iza k. a. énekét pedig ismételteték is. A kis Schlesinger Mariska nyita meg a hangversenyt, igen ügyesen. * Rövid hírek. A Petőfi-házra Győry Vilmos t. írótársunk egy aranyat küldött szerkesztőségünkhöz. — Bittó kormányelnök és Ghyczy pénzügyér szombat este utaztak Bécsbe a közös költségek ügyében. — A hivatalos lap vasárnapi száma közlé Császka György esztergomi kanonoknak szepesi püspökké tett kineveztetését. — Stampfer Gábor magyar vám- és adóőrségi felügyelő ezüst érdemkeresztet kapott egy gyermeknek a megégési haláltól való megmentéséért. — A képzőművészeti társulat vasárnap megnyitott tárlatában Kaulbach nagyhírű képe: »Nero, mint a keresztyének üldözője« is látható; továbbá Madarász Viktortól b. Eötvös arcképe is. — Beniczky Antal újpesti jegyző kártérítésére a község elöljárósága kétezer forintot szavazott meg, évenkint ezer-ezer forint kifizetésével. — Auerbach »Waldfried« című új regényét a »Hon« tárcája fogja közölni. — A városháztéri Lyka- és Haris-féle régi házak helyén 1876-ban háromemeleteseket fognak építeni. — Benz megkapta az engedélyt, hogy az István téren lovardát állíthat föl. — A tolnai Deák-párt üdvözlő feliratot intézett Bartal György miniszterhez. — Az „Timió“ kereskedelmiegylet közgyűlése elnöknek Körösi Józsefet választa meg újra; Horn Edét pedig tiszteleti tagnak. A Dolinay Gyula által szerkesztett »Hasznos mulattató« című ifjúsági és népkönyvtárból az 5-dik és 6-dik füzet képekkel megjelent, ügyesen összeállított füzetek, melyeket gyermekes szülők, tanítók és lelkészek figyelmébe különösebben ajánlhatunk, mint alkalmas húsvéti ajándékot. — A fővárosi munkások átalános beteg és segélyző-egylete a három dob-utcai Kállay-féle házat megvette ötvennégyezer forintom — A „Vasárnapi Újság“ közli az 1849. febr. 21 diki okiratot, melylyel Mészáros Lázár hadügyér Petőfi Sándort, a ki nem akart szabályszerű nyakravalót viselni,) saját kívánatéra fölmenté a honvédszázadosságtól. — A sugárúton augusztusig már huszonnégy ház fog állani. —Ifj. Toldy Ferenc, kitűnő tudósunk fia, írt 20 krral megrendelési ivet külde szét »Ne szeresd a császárnét« című, Molsheim után franciából fordított regényes korrajzra; a megrendelések május elsejéig hozzá, vagy Buschmann Ferenc könyvnyomdájába, (uri-utca, 6. sz.) küldendők be. — A nőképző-egylet elnöksége köszönetet szavaz a múlt pénteki hangverseny közreműködőinek s a budai várszínházát átengedett igazgatóságnak. — Lanz Ludmilla, az óbudai hajógyári főkönyvvivő neje s az ottani Frőbel-nőegylet buzgó elnöknője szombaton éjjel meghalt. — Marek Antalt, az alcsuti uradalom nyugtisztartóját, ki 73 évet élt, tegnap temették el. — Mellinger Leopoldné, egy 54 éves asszony, vasárnap hajnalban őrülési rohamokat kapott s lakása, az Orczy-ház második emeletéről leugrott a király-utcába s azonnal meghalt. — Gr. Zichy miniszter vasárnap este Bécsbe, gr. Szapáry belügyér pedig vasárnap reggel Fegyvernekre utaztak. — Turschman »Oedipus»felolvasásán a »Hungária« terme jól megtelt. — A császárfürdő új orvosa dr. Pápai lett. (febr. 24 én) meghalt, 65 éves korában. Temetési költségeit a Zmeskál-féle beteg színészeket segélyző alapból fedezték, síremlékét pedig a közadakozás kegyelete hozta létre. ** Vidéki rövid hírek. A pozsonyi Toldykör múlt szombaton élénk részvét közt megalakult s elnökének Bottka Tivadart, alelnökének Orosz Lászlót s főjegyzőjének Vutkovics Sándort választók meg; az egész választmány lelkes hazafiakból áll. — Alsó-Tollon (Nógrádban) Veres Lajos földbirtokos eljegyzé Veres Etelke kisasszonyt. —• Varga Sándor beregszászi ügyvéd és Székely Ilona k. a. esküvője e hó 21-én volt. — Ungmegyében, Jenkén, e hó 25-én nagy részvét mellett temették el Pongrácz Béla földbirtokost, volt honvéd-őrnagyot és Ungnak több éven át főszolgabiróját, ki 54 évet élt s özvegyet és kiskorú gyermekeket hagyott hátra. — Meuter Zsófia zongoraművésznő s férje Popper gordonkavirtuóz pénteken a debreceni színházban hangversenyt adtak. — Az egri lyceumi könyvnyomdában megjelent Sebők László »Kis világ« című gyermekvers-gyűjteménye, mintegy kétszáz darab verssel, jól választott tárgyakkal, keménykötésben, 240 lap, ára egy forint. — Debrecenben Pienyecki Nagy Sándor »A francia nyelv levél szerinti önoktatása« című hasznos munkájából megjelent a 43. és 44-dik lecke két füzete, ára egynek-egynek harminc krajcár. — Vincze Miklósné szül. Sisáry Matild múlt szerdán elhunyt 24 éves korában, szülés következtében, F.Györösön. — Keserű Mózes elhunyt kath. főpap a gyulafehérvári Batthyány-intézetnek hagyta gazdag könyvtárát. — Ácsán e hó 27-én két óra alatt negyven lakház leégett. — Gödöllő mellett, a besnyői erdő szélén Maróth Ferenc nevű munkást egy éhes farkas megrohant, összemarta, leteperte, s bizonyára meg is öli, ha emberek nem sietnek elő, kik aztán a dühös vadat elesték s diadallal vitték a községbe. — Szegszárdon Fehérvári Róza, egy szabómester 19 éves leánya, szerelmi szerencsétlenség miatt agyonlőtte magát a temetőben. *** Bécsi rövid hírek. Gr. Andrássy Gyula vasárnapi fényes estélyén Albrecht, Vilmos és Károly Lajos főhercegek, (ez utóbbi nejével), a modenai, toszkánai és nassaui hercegek is jelen voltak; a grófné mákvirágokkal diszitett fehér selyemben, gyémánt és korall ékkel jelent meg; Patti Adél és Rossi szintén a vendégek közt valának. — Herbst és Giskra megválasztattak a delegátusok közé. — Ő Felsége jelenleg Angeli udvari festész által arcképezteti magát, orosz egyenruhában s valószínűleg a cár számára. — Egy bécsi főkönyvvezető (R. Alfréd) Schiller »Lied von der Glocke« című, 423 sorból álló költeményét olvashatólag le tudta írni egy levelezési lapra; nem kis ügyesség. — A kassai születésű Bárkány k. a., ki még csak három éves szinésznő, a burg szinházban vendégszerepelvén, tetszésben részesül, s csak az a kifogás van ellene, hogy a német nyelvet kissé idegenszerün beszéli. — Gr. Andrássy külügyér palotájába e napokban ládát vitt egy hordár, mondván, hogy gr. Károlyi berdini nagykövet küldé, aztán megkapván a tizenegy forint huszonkét krajcár vitelbérét, eltávozott, a ládában pedig találtak néhány nagy téglát. Külföld. »** Vilmos császár születésnapjára több igen becses műtárgy közt számos kézi munkát s búzavirág-bokrétákat is kapott ajándékul, mely virágot szép kék színéért kiválólag kedveli. A császárné és a hercegnők maguk készítettek emlékeket ez alkalomig, Vilmos badeni herceg pedig szintén búzavirágbokrétával lepte meg. Unokái leginkább rajzokat s apróbb festményeket készítettek. A császári ház collektív ajándéka Camphausen egy festménye volt, mely Vilmos császárt lovon ülve ábrázolja. Németország csaknem minden jelentékenyebb városából érkeztek ajándékok: Hamburg pompás rózsákat, Sanssouci és Babelsberg kiváló szépségű gyümölcsöket küldött. Csak egy teremben kétszáz virágbokréta volt összehalmozva s az üdvözlő táviratok egész csomagot képeztek. *** Seribe és Lajos Fülöp. Legouvé Ernő Seriberől írt könyvében, melyről egy alkalommal már megemlékeztünk, azt is elbeszéli a többi közt, hogy Seribe nem csupán a jelesebb íróknak,, de egyszer Lajos Fülöpnek is dolgozó társa volt. És ez igy történt: Seribe 1850 táján librettót irt Shakspeare »Zivatar«-a után. Angliában a dalművet lehetőleg gyorsan akarták szintehozni s Scidbe a darab jelenetezése végett Londonba utazott, s mindjárt megérkezése után való nap Claremontba ment fölkeresni Lajos Fülöpöt, ki átalánosan elterjedt vélemény szerint, korának egyik legszellemdúsabb férfia volt. Lajos Fülöp csakhamar a »Zivatar«-ra vitte át a társalgást, s félig tréfás félig komoly hangon ezt mondá Scribenek: »Tudja-e Scribe úr, hogy kollegája vagyok?« — »Hogyan Sire?« — »Egész komolyan. Ön egy dalműszöveg miatt jött Londonba; ifjúságomban én is készitek egy hasonló dalműszöveget s mondhatom, hogy nem volt épenséggel rész.« — »Elhiszem Sire, hiszen már nehezebb dolgokat is vitt véghez.« — »Nehezebbeket talán ön előtt, de nem reám nézve. Tárgyamat a lovagkor történetéből mentettem.« — »Szép tárgy,« szólt a »Hugenották« költője. — »Akarja, hogy elbeszéljem önnek ? A véletlen pár nap előtt újra kezembe játszotta a kéziratot. Szeretném, ha véleményt mondana felőle.« — »Parancsolatára állok, Sire.« Lajos Fülöp az első felvonás elbeszéléséhez kezdett. Seribe eleinte némán,, tiszteletteljesen hallgatta, mintha trónbeszédre figyelt volna, később azonban, midőn látta a bonyolulat fejlődését, egészen elfeledte, hogy egy fejedelem előtt áll s csak a dalműszövegre gondolt, egy hibás fordulatnál pedig félbe is szakította az elbeszélő szavait: »Ez nem maradhat így !« — »Miért nem?« kérdé a király, kissé megsértődve. — »Először, mivel valószínűtlen s másodszor, mivel a valószínűtlennél is roszabb, miután érdektelen.« — »Érdektelen, érdektelen !« »Édes Seribe bocsásson meg, de ... « Ekkor már ki voltak cserélve a szerepek, Seribe e téren egészen otthoniasnak érezte magát, az uralkodó ő volt. »Tudja-e Sire, mi volna ide szükséges? Egy szerelmi történet. A politizálás pompás dolog a miniszteri tanácsban, de a dalműbe szerelem kell.« — »Jól van tehát, vegyünk szerelmet is hozzá«, válaszolá Lajos Fülöp mosolyogva. És ekkor mindketten dologhoz láttak, mig az óra el nem érkezett, mely Seribet Londonba szóltá. A király egészen elkomolyodott. »Távozik már ? Addig nem eresztem el, mig meg nem ígéri, hogy holnap hozzám jön reggelizni. Operánk még nincs készen. Tehát a viszontlátásig!« — »A holnapi viszontlátásig, Sire!« Midőn másnap ismét elment, a király szobájában a királynét találta, ki megindultan fogott kezet vele s nyájas hangon igy szólt hozzá: »Fogadja legőszintébb köszönetemet. A király száműzetése óta tegnap érezte magát először derűs hangulatban. Midőn ma reggel szobájába léptem, ágyában ülve és homlokát vakarva találtam, a mint előde IV. Henrik szokott volt cselekedni, midőn nem tudta, mit csináljon. A király így mormogott magában: »Ez az ördöngös Seribe azt hiszi, hogy a dolog könnyen megy!« S e szavaknál vidáman fölkacagott. Kérem önt, jöjjön el újra, jöjjön el minden nap, mig Londonban mulat. Ugye megigéri?« — Seribe megígérte és szavát be , is váltotta. *** Külföldi rövid hírek. A párisi Porte St. Martin színházban jelenleg »Szent Genovéva vagy Attila berontása« című történelmi darabot játszanak. A Stuttgartban Hallberger könyvkiadó Shakspeare műveinek pompás képes kiadását indítá meg Sir John Gilbert által készített 830 rajzzal. »Lear« már megjelent belőle. — Dumas Sándortól kérdé egy hölgy: »Szereti-e a gyermekeket?« »Szeretem azokat, felelé, kik sírnak és kiabálnak.« »Hogyan?« »Na mert azokat mindjárt kiviszik a szobából.« — Párisban hire jár, hogy Rochefort és Grousset Caledoniából megszöktek s Ausztráliába érkeztek. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Bérlet , 278. sz. NEMZETI SZÍNHÁZ. Budapest, kedden, március 31-kén, 1874. ERNANI. Opera 4 felvonásban. Zenéjét szerzette Verdi. Fordította Egressy Béni. Karmester: Erkel Gyula. Ernani, banditafőnök — —• Stéger. Don Carlos, spanyol király — Láng. Don Ruyx, Gomez de Silva, spanyol grand — — — Tallián. Elvira, unokahúga és jegyese — Benza I. Giovanna, — — — Hamann Al. Don Ricardo, a király lovásza — Szalai. Jago, Silva lovásza — — Széphegyi. Victoria-Knittingham, a legjobb angol középamut. Főraktár 24 Blau L. Edénél, Budapesten, sttrogntva, a „Fonón éhez.“ ! AVIS AUX DAMES! La MALLE DES INDES, spécialité des Foulards des Indes et de Chine, 24 et 26, passage, Verdeau, ä Paris, a l’honneur de právenir les Dames qu’elle vient de reeevoir ses belles Nouveautés en Foülards de l’Inde pour Robes et met á leur disposition sa riche collection d’Echantillons se composant de huits cents échantillons a choisir. 406 Envoi d’échantillons franco. Tulajdonos Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat.