Fővárosi Lapok 1874. április (74-98. szám)
1874-04-05 / 78. szám
elérésére, a stíl feltételeinek teljesítése egyúttal a művészet feladatának valósítása lesz, s a stíl úgy határozható meg, mint a kifejezés mestersége. Az irodalomban a stiltan a nyelvbeli kifejezés mesterségét tanítja, és stilistának nevezik, aki ezt a mesterséget érti és helyesen gyakorolja. S érthetünk e a művészet bármely ágában a stílen egyebet, mint a kifejezést, t. i. a helyes kifejezést, vagy — az aeszthetika műszava szerint — a szép formát? Egész tárgyalásunkból ez következik. Egy szerencsétlen versfaragó minap azzal dicsekedett a verseit visszautasító szerkesztőnek, hogy hiszen ő ugyanazt érzi és gondolja, amit Arany, csakhogy nem tudja kifejezni. Mily naiv hódolat a művészetnek, mily akaratlan, de igaz elismerése a stíl hatalmának. Épen a kifejezés különbözteti meg a művészt attól, aki nem művész. Mindnyájan érzünk és gondolkodunk, de nem mindnyájan tudjuk érzésünket és gondolatunkat kifejezni, s minél jobban tudja ezt valaki, annál inkább művész. Íme, arra az eredményre jutunk, hogy a stíl voltakép maga a művészet. Ennél többet már csakugyan nem mondhatok a stílről, ezzel tehát legyen szabad be is fejeznem előadásomat, s megköszönve a tisztelt hallgatóság szíves figyelmét, melyet mind társaim, mind csekély magam iránt oly bőkezűen tanúsított, hadd tegyem be hát ezt az ajtót, a múzeum ajtaját, de csak azon reményben, hogy az iparmúzeum ajtaja nemsokára megnyílik. Greguss Ágost: Fővárosi hírek. * Boldog húsvéti ünnepeket kivánunk olvasóinknak ! A piros tojások, a hagyományos öntözködések e tavaszi ünnepe örömök közt teljék el mindenfelé! E napokon szünetet tart a munka, mely verejtékkel jár, bár e verejtékben egyszersmind az élet balzsama rejlik; szünetet tart a politika, mely nehéz küzdelmeket szül az élet folyamában; e napok arra vannak hivatva, hogy egyesítse az embereket ima és szereteteljes együttlét által. E napok egyszersmind a kikelet ünnepei, az első kirándulásoké, melyekhez verőfényt, enyhe levegőt kívánunk. Kedvezzen az idő a kirándulásoknak is úgy, amint kedvezett a megváltó sírja látogatásának és (a tavaszi szelet port leszámítva) a föltámadás utcai ünnepének. A pesti húsvétnak ezúttal az az eseménye is lesz, hogy most fogjuk először hallani a világ leghíresebb énekesnőjét, Patti Adelinát, ki eljött, hogy hangjának magasztalt »ezüst«-jét nálunk is felváltsa egy csomó aranyra. A redout mind a két ünnep estéjén bizonyára tömve lesz a művészetek kedvelőivel és felszült kíváncsisággal. Mind a két hangverseny teljes műsorát napok előtt közöltük, így most csak azt ismételjük belőle, hogy Patti Adelina ma a »Szevillai borbély« nagy kavatináját, a »Dinorah« árnyéktánc dallamát fogja énekelni, s a »Don Pasquale« kettősében és a »Mártha« négyesében működik közre; holnap pedig az »Emani« cavatináját, az »Alvajáró« rondóját halljuk tőle, továbbá a »Traviáta« nagy kettősét s a »Rigoletto« négyesét. Ezek mind igen ismert dallamok, melyek azonban az ő hangja és művészete által egészen új érdeket kapnak. * Lesz „művészházunk.“ A képzőművészeti társulat március 31-diki választmányi ülésében ugyanis a fáradhatlan buzgalmú Ráth György elnök bejelenti, hogy e célra sikerült a sugárúton egy 687 négyszegölnyi telket (a sugárutat építő vállalat dicséretes áldozatkészsége következtében,) oly olcsón vásárolnia, hogy annak fele a »műcsarnok« (vagyis művészház) számára majdnem egészen ingyen marad, miután a telek másik felét — királyi jóváhagyás reményében — a közoktatási miniszter a tanulmányi alapból vette meg, hogy ott a mintarajztanodának állandó hajlékot építsen. A művészházat úgy fogják építeni, hogy abban az »iparmúzeum« is hosszabb időre célszerűleg elhelyezhető legyen. Ez egymásra utalt három intézet együttlétének jelentékeny előnyeit fölösleges volna fejtegetni. A művészház építési költségeit nagyobbára fedezi a társulat törzsvagyona s a mi még hiányzik, azt nagy sorsjátékból, gyűjtésből és alapítványokból fogják beszerezni. Ez ügyet országos bizottság veszi kezébe s számos kitűnőség ajánlá föl közreműködését. A műsorolásra már huszonnégy művész ajánlotta föl egy-egy ingyen-festvény adását, u. m. Burszky, Than, Lotz, Molnár, Telepy, Jakobey, Kugler, Haschke, Ligeti, Izsó, Brodszky, Greguss, Landau, Keleti, Rauscher, Morelli, Kern, Jankó, Székely, Adler, Dunaiszky, Wagner, Barabás, Mészöly, Hausmann és Madarász. Csak e felajánlott képek ára tizenötezer forintra tehető. A műbarátok is megkezdték az adakozást. Először is Pfeiffer Ignác pesti háztulajdonos ezer forintot ajánla föl a műves-íház építésére, b. Podmaniczky László ötszázat, Reitter F. ötvenet, Balsam Emil ötöt, gróf Csáky László pedig a branyickói honvédemlék vasöntetű mintájával járul a szép célhoz. A társulat alapítói is szaporodnak, így legközelebb is alapítók lettek : Gromon Dezső, Keleti Gusztáv s Mihalovics zágrábi érsek, kik le is fizették alapítványukat; továbbá gr. Erdödy Sándor, gr. Degenfeld Lajos, Barabás Miklós, Szentgyörgyi Ottó s a Lloyd-társulat. A rendes tagok száma is az utóbbi hetekben kétszáztízzel szaporodott. Szóval egész új élet, új tevékenység lendült föl, melynek előidézésében Ráth György hatszemélynöknek van a legnagyobb érdeme. A társaság szétküldött körlevelei is bizonyára megtermik a jóhatást mindenütt, hol a hazai művészet fontossága iránt megvan a kellő érzék. Ily körülmények közt a képzőműv. társulat évi közgyűlése, e hó 19-én, örvendetes leend, szemben annyi részvény-társulat szomorú közgyűléseivel. Közelebb a »Műcsarnok« építésére is kitűzik a pályázatot, mely e hó 15-dikén veszi kezdetét s határideje július közepe lesz. Három jutalom lesz e tervekre, száz darab, hatvan és negyven darab húszfrankos magyar aranyakkal. Ha e jól előkészített vállalatot a hazai közvélemény is kellőleg fölkarolja, akkor pár év múlva a sugárúton állni fog a művészház, még pedig államsegély nélkül, társadalmi úton, hogy a hazai művészetnek erős támasza, művelődésünknek pedig új vívmánya és tanubizonysága legyen. * Színházi játékrend. Holnap, 6-án, a »Strike,« 7-kén »Norma,« 8-kán »Alfonz úr,« 9-kén »A bolygó hollandi,« 10-én Shakspeare »Téli regé«-je uj betanulással és kiállítással, 11-kén Mozart »Don Juan«-ja, 12- kén a »Betyár kendője.« A jövő hétre kitűzvék: 13- kán a »Téli rege,« 14-én »Mignon,« 15-én »Alfonz úr,« 16-kán »Tévedt nő,« 17-kén Moliére »Nők iskolája« először, 18-kán »Lohengrin,« 19-kén »Nagyapó.« — A budai játék rend ez: holnap, 6-kán, »Faust,« 8-kán »Két pisztoly,« 9-kén »Nőuralom«, 11-én »Alfonz ur«, 12-én »Kérek két pengőt kölcsön« és a »Nyolcadik pont«, 13-án »Tell Vilmos«, 15-én az »Amerikai«, 16-án »Tudós nők«, 18-án »Lecouvreure Adrienne«, 19-én »Fenn az ernyő«. — E hó végén Pesten szinre kerül Grubiczy »Sziget a szárazon« című egyfelvonásos vígjátéka is, Budán pedig Bulwer »Richelieu« című drámája. * A Petőfi-házra Jelinek Mór, a közúti vasút igazgatója tíz forintot, Pásztory Károly pesti ügyvéd ötöt, Gy-né úrhölgy Erdélyből szintén ötöt küldtek szerkesztőségünkhöz. * A Patti-láz előlegesen nem mutatkozik nálunk egyébben, mint Posner Károly Lajos rendlovag egy hirdetésében, mely »Patti lyric pen« című acéltollakat ajánl, melyhez a divánnak csak annyi köze van, hogy dobozuk tetején az ő arcképe áll. A művésznő, mint halljuk, férjével érkezett meg, ki mindig vele van, mert Patti Adélról is el lehet mondani, hogy melyik művésznőrül beszéltek valaha többet és melyik nőről kevesebbet! Mikor őt De Caux marquis Párisban nőül vette, Napoleon császár tudtára adata, hogy amíg neje a színpadon lesz, addig ő nem viselheti a »császár lovászmesterének« címét; ezt az eljárást Rochefort a »Lanterne«-ben kíméletlenül megtámadta, mondván: »Mivel Patti k. a. becsületessége és példányszerű magaviselete köztudomású, tehát nem a nőt, hanem a színművésznőt illeti a kegyvesztés, melyet a császár hárított férjére. A magát makacsan demokratának valló kormány a társadalom egy egész osztályát veté el ama kedves fiatal lány személyében, ki ez osztályt legméltóbban tudná képviselni. Pedig e házasság pompás alkalom lett volna, hogy igazságot szolgáltassanak egyik legkitűnőbb képviselőjében amaz egykor hírhedt foglalkozásnak, (t. i. a színpadinak,) s igy megerősitni a polgárok egyenlőségét, mihelyt tisztességesek és becsületesek.« Érdekes ezt most olvasni, midőn már a büszke császár por hamu, családja hazátlan, Rochefort egy ép kalitkájából kiszökött vándormadár, Patti Adelina pedig még inkább az, ami akkor volt: a színpad királynője, a dicsőség gyermeke. * Lampel Róbert ismert könyvárus tegnapelőtt este meghalt 54 éves korában s ma d. u. három órakor temetik el váci utcai lakásából. Porosz származású volt és sok év előtt települt le fővárosunkba. Főleg tanügyi munkákat adott ki sokat, jelentékeny vagyont szerzett és közbecsülésben állt. — Markóczy Vince pestvárosi képviselő (50 éves,) szintén tegnapelőtt halt meg. Csütörtökön szélhűdés érte a terézvárosi klub termében, barátai körében. Bohus János, Bohus Zsigmond 25 éves fia tegnap húnyt el, s holttestét ma szállítják el Világosra. * A kath. templomokban ma urhölgyek fognak gyűjteni a Krisztina városban alapítandó óvoda s az ott már létező szegény és árvalány-nevelő intézet javára. E jótékony ügy élén Györfffy Teréz grófnő áll. Pesten tizenegy, Budán kilenc, Ó Budán egy templomban fognak gyűjteni a nőegyletek buzgó hölgyei, mágnáshölgyek, ismert polgárnők és a fővárosi társaságok kedvesen ismert leányai ígérték meg közreműködésüket, s így az eredmény bizonyára oly jelentékeny összeg lesz, mely a legnagyobb húsvéti piros tojásba sem fog beférni. * Breitner Lodovico zongoraművész, ki az utósó philharmoniai hangversenyen átalános tetszésben részesült, szerdán este fél nyolckor hangversenyt ad a zenekedvelők termében. Játszani fogja Chopin B-moll szoátáját, Bach A-moll praeludiumát és fugáját Liszt átiratában, Raff E-moll suite-jét, Chopin F-dur impromtu«-jét, Mendelssohn »Variations serieuses«-ét, és Schumann ismert zenefüzérét, mely a »Carneval«lal kezdődik s a »Davidscündlerek« indulójával végződik. Továbbá hallani fogjuk ez alkalommal Schumann ama mondhatlanul kedves »Spanyol daljátékát« is, mely a Rózsavölgyi cég tulajdonosok egy estélyén oly nagy tetszésben részesült s melynek bájos dallamait Nádayné asszony, Bacsó Lujza k. a., Pauli és Kőszeghy éneklik. A zongorakiséretet Dunkl J. N. vállalta el. E hangversenyt ajánljuk a zongorajáték kedvelőinek figyelmébe, mert a fiatal Breitner, ki (Rubinstein tanítványa) még oly idényben is kitűnő jelenség, melyben Liszt utólérhetlen játékát több ízben volt alkalmunk hallani. * Az „Apolló“ zenemű-folyóirat most megjelent 7-dik száma az elhunyt Svastics János három hallgató magyarját közli , zongorára alkalmazta Wachtel Aurél, továbbá Schubert Ferenc négy kézre írt kedves »Gyermekinduló«-ját s Feigler Géza »Messze fénylik a Balaton« című dalát, melyet a budai társaskör egyik közelebbi estélyén igen kedvezőleg fogadtak. A boritéklap olvasnivalói közt olvassuk Svastics János egy rövid életrajzi vázlatát is. Egy ily füzet ára 50 kr. Táborszky és Parsch műkereskedésében pedig Thomas »Mignon«-jából egy nagyobb potpourri jelent meg, Cramertől, zongorára .;ára 1 írt 20 kr. * Batthyány Lajos siremlékére újabban b. Vodjaner Albert, Vodjaner Mór és Csuszka György szepesi püspök száz-száz forintot, gr. Karácsonyi Guidó ötvenet, Ipolyi Arnold püspök szintén ötvenet, Blaskovics 12-őt adtak. Összesen 412 frt. Ez emlékre összesen már 36,302 frt 8 kr gyűlt be s miután az építkezés folyamatban van, Sztupa György pénztárnok kéri a künnlévő ívek beküldését. * A képtárlaton, melyet a képzőművészeti társulat közelebb nyitott meg, hazai festészeink bőven vannak képviselve. A kiállított kilencvennyolc mű közül a túlnyomó rész, mintegy hatvan, magyar festészek műterméből került s ezek egy része műbecs tekintetében is versenyezhet a lgjelesebb külföldi képirók küldeményeivel. Csak maga Zichy Mihály négy művel van képviselve, amennyiben Faust, Luther legendája, Raphael Sanzio műterme, s a Messiás láthatók tőle e kiállításon, mind megannyi kiváló jelességű mű, melyre büszkék lehetünk. Munkácsy Mihály »a honvédéletből« című képét küldte el, és tőle van az a jellemzetes tanulmányfő is, mely a harmadik teremben annyi nézőnek leköti érdeklődését. Székely Bertalan és Than nagyobbára ismert festmények által vannak képviselve, míg b. Eötvös arcképe Madarász Viktortól e tárlatban látható először s Kovács Mihály és Molnár József új képeket is küldtek Münchenből. Horn élő festészeink közül Mészöly Géza, a széptehetségű fiatal tájképfestő, Brodszky Sándor, Lotz Károly, a munkás Greguss János, Ujházy Ferenc, s Kern Ármin állítottak ki jelentékenyebb festményeket. A külföld jelesei közül Dieffenbach, Kaufmann, Hlavacsek, De Wild, Audreae, Bradley és Beyschlag Róbert neveivel találkozunk. Van egy Domenchino-kép is : Szent Magdolna, melynek ára 8000 forint, a nagynevű Rahl-tól pedig egy bachans-nő van kiállítva. A tárlat legérdekesebb látnivalója azonban Kaulbach »Nero«-ja, mely magában is megérdemelné, hogy e tárlatnak a szokottnál jóval több látogatója legyen. E kép a régi nagyság tetőpontjáról már hanyatló pogány Rómának elkeseredett küzdelmét vázolja a fiatal keresztyénséggel. Kaulbach e kép eszmei tartalmát két erőteljes csoportba foglalta: a felsős a hatalomittas császárságot, az alsó a kínjaiban vergődő keresztyénséget ábrázolja. A császári palota előtti magaslaton látjuk Nérót császári jelmezében, ajkához habzó kelyhet emelve s botjával a lant húrjait pengetve. Nero énekét örömrivalgás kíséri; Tigellinus római praefektus fejet hajt a császári dalnok előtt, míg a senatorok szégyentől és haragtól elkomorodott arccal nézik a bachanaliát, a lépcsőn álló germán testőrök pedig undorral és daccal fordulnak el a méltatlan látványtól. A kép másik csoportja a keresztyén vértanúk halálra hurcoltatását ábrázolja. Péter apostolt ép most feszítik keresztre, míg Pál apostol körül, ki mennydörgő szózattal fenyegeti a zsarnokot, a megtért görögök sorakoznak. Más keresztyének tompa fájdalomban, gyászban elmerülve várják végzetüket, mig nehány hajadon izgatottan mutat a lépcsőre, melyen egy fiatal leány önmegmentése végett fölsiet a félmeztelen papnők felé de szégyenérzetében hirtelen megáll s ruhája foszlányaiba takarózik. Kaulbach képe az orgiák tetőpontján mutatja ugyan Rómát, de egyuttal azt is érezteti, hogy e rothadásból uj élet fakad s a jövő az uj vallásé. Nagyszabású, eszmedús kompozíció. * Rövid hírek. Báró Wacker-Gotter budapesti német főkonzulnak Ő Felsége másodikosztályú vaskorona-rendet adományozott. — Vértesi Arnold írótársunk és Kuklay Anna k. a. esküvője kedden délután fél-háromkor lesz. — Báró Sennyei Pál nem fog déli égalj alá menni, hanem zempléni birtok 342