Fővárosi Lapok 1874. április (74-98. szám)
1874-04-19 / 89. szám
nem; ez inkább egy lázas tarantellához hasonlított. Legsikerültebb volt a végjelenet tündérkertjes csoportos látványa, egy közepén függő nagy koronával, melyről kék fátyolok hullámos vonalban futottak szét s azokat szépjelmezü fiatal hölgyek tárták festői tabloaut képezve. Ez a képlet, mely rikító színek nélkül csupán a világoskék és fehér színek alkalmazásával van előállítva, finom ízlést tanúsít. Hanem a két lábon előugró medve, mely a kiskirály-lányt kitevő Antigonust megszalasztja, igen furcsa medve volt. A mű mind külső, mind benső tarkaságainál fogva alkalmas lesz számos előadásra, kivált ünnepnapokon, a karzat estéin. Az előadók közül ismételve megdicsérjük Kassayné asszonyt, ki Hermione szerepében igen örvendetes haladást mutatott be, mind a szavalat természetességében, mind a tagjáték szabatosságában. Mint a szobor valóban szoborszerüleg állt a talapon. Vizváry pedig mint Autolykus, a juhászokkal együtt a kémikai jelenéseket igen élvezetesekké tette. Tegnap nem volt már időnk és terünk megemlíteni, hogy Paulayné asszony (Antigonus derék neje) Komáromi (Antigonus) Szigeti Imre (Polyxenes) Bercsényi (Camillo) szintén sikeres igyekezettel járultak jeleneteik emeléséhez. Maga a darab csak részleteiben nyerte meg a közönség tetszését. A »Téli regében« is eléggé látszik az oroszlán körme, de nem az egész hatalmas oroszlán. (Meg kell ezúttal igazítnunk egyszersmind a »Téli regé«-ről tegnap közölt cikkünk egy pár szemszúróbb sajtóhibáját. A cikk elején nem »az utósó év,« hanem az »utósó évtized« színpadi veszteségeiről van szó. Az utósó évben, szerencsére épen nem volt veszteség a drámánál. Leontes »fékénysége«-t valahogy rövidítés kedvéért csinált új szónak ne vegye a »Nyelvőr«, holott az csak közönséges sajtóhiba »féltékenység« helyett, és pedig kisebb, mint az, hogy Szigligeti Ferike k. a. keresztnevéből »Teréz«-t csináltak. Sietünk kijelenteni, hogy Teréz nevű leánya drámaigazgatónknak nincs sem a színpadon, sem az életben. Valószínű, hogy egyik szedőnknek és a korrektorunknak, kik — úti figura docet — a színház legújabb eseményével keveset törődnek, nem fért a fejükbe, hogy egy fiatal lányt, mégpedig oly leányos lány ábrázolóját, mint Perdita, hogyan nevezhetnének ezzel a kisfiús névvel: Ferike,s megkeresztelték lánynévre. Az újdonságok közt Delmedico budai szalámigyárosnak családneve valószínűleg minden ily mélyebb kombináció nélkül lett Delmediccsé torzítva.) * Bernáth Gáspár sírja igen el van hanyagolva a kerepesuti temetőben. Egyszerű fejfáját csak a kegyelem tartja s maga a sirdomb, melyet már tavaly sem ékitett fa vagy virág, szétszórva, letaposva a földszinével csaknem egyenlő. Közelebb az elhunyt humorista egyik ismerőse föl akará hantoltatni a pusztuló sirt, de a temetkezési hivatal irodájában elutasító választ kapott, miután — mint mondák — a holttest csak abban az esetben maradhat jelenlegi helyén, a »dísztér« szélső sorában, ha a sirt rácsozattal veszik körül s föléje emléket emelnek. Ellenkező esetben fölveszik s a temető valamely távolabb eső zugában helyezik örök nyugalomra. Nem tudjuk, hogy ez az eset mikor fog bekövetkezni, de óhajtandó volna, ha az elhunyt író rokonai, nagyszámú ismerősei és barátai egy szerény emlék és rácsozat fölállítása által a holttest háborgatását mielőbb megakadályozni igyekeznének. Bernáth Gáspárnak, kit az egész ország ismert ék el, eredeti ötlet után, van annyi jó barátja, hogy a szükséges pénz összegyűjtése nem kerülne nagy fáradságba. * A trichin-kérdésre vonatkozólag több szakértőtül azt az értesülést kaptuk, hogy a fölmerült kórházi eset tudományos vizsgálata még függőben van. E szerint korai volt azt írni, mintha az egész csupán valamely par force trichin-vadász bogara lett volna. * A baromfi-kiállítás jutalomosztó bizottságát már megválasztották. Tagjai: Berecz Antal és Tormay Béla pestis Engelbrecht Károly keszthelyi tanárok, Máday Izidor, Darvas Pál gyöngyösi s Kéry János szegedi birtokosok. A gazdasági egyesület és a gazdasszony-egylet is fölkérettek, hogy keblükben e jury-hez két-három tagot küldjenek. * Rövid hírek. Király ő Felsége Bécsből ma este indul el Budára; a magyar és osztrák testőrség már tegnap reggel leérkezett. — Trefort és Ghyczy ministerek fővárosunkba érkeztek, Samassa püspök pedig Tarnóczra utazott. — Az Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár) kiadásában megjelent: »Az ember testének szerkezete és élete.« dr. Thomé után irta Paszlavszky József tanár, 97 lapjára egyet, továbbá »Jelesebb magyar munkák jegyzéke«, melyet dij nélkül küldenek meg bárkinek is. — Egyetemünkön közegésségi tanszék s észlelő intézet lép életbe, s ennek tanára és igazgatójává dr. Fodor József neveztetett ki, a kolozsvári egyetem államorvostani rendes tanára. — Hieronymi Károlytól »A közmunkaügyek állami kezelése Franciaországban« című negyvenegy éves munka fog közelebb megjelenni. Az egyetemi olvasókörben ma d. e. féltizenegykor dr. Dobránszky Péter műegyetemi tanár »Képek a társadalom életéből« című moral-statisztikai tanulmányt olvas föl. — A „Nyelvőr“ április az »Erdészeti Lapok« februári füzetei beküldettek hozzánk, a tartalmuk méltó e két jeles szakfolyóirathoz. — Az Erzsébet-forrás sós vizéből e napokban száz üveget küldtek megrendelésre a bécsi udvarhoz, honnan, mint hírlik, az idén két magas vendége is lesz e budai gyógyintézetnek. Szerdahelyi Kálmán édesanyja temetésén ugyanazt az »Isten veled« gyászdallamot énekli a színházi dalkar, mely a feledhetlen művész koporsójánál is hallható volt, s melyet Szerdahelyi József (egyiknek férje, másiknak atyja) szerzett. A fővárosi iparosok köre helyiségében ma este fél nyolckor társas estély s műkedvelői előadás lesz, melyre a tagok (családjaikkal) azzal a megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a meghívók nem küldetvén szét, a tagság a tagdíjnyugtával igazolandó. — Táborszky és Porschnál megjelent: az »Angol négyes« Müller Ottótól, ára 60 ki. — Grubiczy L. »Sziget a szárazon« vigjátéka a budai szinházban is tetszésben részesült s szerzőjét háromszor hivták ki. — Stein Náthán, földbirtokos kit a fővárosban igen sokan ismertek, s Ehrenfeld Benjámin pesti nagykereskedő és háztulajdonos e napokban elhunytak. — A Sopronban elfogott Szalay Zsigmondot tegnapelőtt kisérték Pestre, a fenyitőszékhez. — A magyar daltársulatok rendre buktak fővárosunkban s az utosó is holnap tartja végső előadását a »Nagy Komló«-ban. — A magyar vasút indóházában Szelei Péter ceglédi származású munkás, (41 éves, három gyermek atyja), pénteken délután két összetolt vagyon közé jutott vigyázatlanul s azonnal agyon nyomatott. — A bünfenyitő törvényszék tegnap fölmentette és szabad lábra helyezte Popeszko Tódor ócsvai román lakost, ki a pancsovai izgatásokkal összefüggőleg közcsendháboritással volt vádolva. — A legújabb költői nemzedéket Steinacker antológiájában Benedek Aladár, Endrődi Sándor, Ábrányi Emil és Zilahy Imre fogják képviselni. — Shakspeare „Viharijában Mirandát Lendvayné asszony, Ariést, a fürge tündért Molnárné asszony fogja játszani. * Egy angol nyelvmester, (nős,) ki jeles ajánlatokkal bir, valamely úri családnál vidéken néhány hóra állomást keres, igénytelen feltételek mellett. A levelek hozzá »Basil Stanley, Budapest. Poste restante« címezendők. * Várszínház. Vasárnap, ápril 19-kén : »Fenn az ernyő, nincsen kas,« vígjáték 3 felvonásban. 390 Vidék. ** Ipolyságon e hó 11-dikén Pongrácz Lajos megyei főjegyző az új iskola szükségleteinek javára műkedvelői előadást rendezett. A »Kukli-prédikációk«-at adták elő s abban Axmann Olga, Szulovszky Kamilla, Matuska Gizela kisasszonyok, Berkó István, Weissberger Armin, Pongrácz Jenő, Szulovszky Ármin működtek közre, dicséretesen. Másnap ez előadást a közsétatér javára ismételték. — Tállyán e hó 7-én a kisdedóvoda javára tánccal összekötött zene-estélyt rendeztek 125 frt 37 kr. tiszta jövedelemmel. A környékről is számos vendég jelent meg, s vidám mulatság volt. A bizottság lapunk utján köszönetet nyilvánít Mezey Róza kisasszonynak a »Hunyady-nyitány« tapssal fogadott eljátszásáért. Váradi Szabó Mariska, Bernáth Berta és Irma, Mezey Katalin, Gönczy Klára, Paulovszky Milli és Hedvig, Tarnóczy Anna, Denkstein Hermin és Kohn Regina úrhölgyeknek a saját maguk által készített kotillon-jelek ajándékáért; a fölülfizetőknek, u. m. báró Vay Miklós 6 frt, Bocskay Ignác 3 frt, Balázsy Alajos plébános 2 frt, Bergstein Manó 2 frt, Bukó Dániel 1 frt 80 kr., Nagy Ignác 1 frt, özv. Hermelinné 1 frt, egy mádi férfi 1 frt adományukért; Mezey Ferencnek, ki fogatját a bizottság rendelkezésére bocsátás Rapos Józsefnek, ki ez alkalommal »A közalapnevelés múltja és jövője hazánkban« című munkájával ajándékozta meg a kisdedóvodát. Czegléden e hó 11-én a kisdedóvodai alap javára tartott hangverseny százhat forintot jövedelmezett tisztán. A műsor változatos volt. A dalárdán kívül közreműködtek : Gráczy Katalin és Krasznay Aranka k. a. zongorán s ez utóbbi magándallal is; ifj. Baksay Mihály Kecskemétről, ki Csermák nagy »andalgó«ját játszá hegedűn, s majd ifj. Baksay Mihálylyal és Szikszayval egy »primatialis hármas «t; továbbá Hegedűs Endre Nagy-Kőrösrül, kinek dalai köztetszésben részesültek, éneklő érces tenorhangon gr. Zichy Géza »Zách Klára« zenei balladáját. Előadás után kedélyes tánc volt. Május elsején Cegléden a Beleznay Ignác jászberényi színtársulata szándékozik megkezdeni előadásait. — Hátszegen meg e hó 13-án a helybeli kath. leányiskola javára rendeztek kedélyes vigalmat. E lányiskola létrejötte főleg György István kanonok buzgalmának köszönhető, ki maga e vigalomban nem vehetett részt s Páva Antal járásbiró helyettesité, ki nejével volt jelen. Nem nagy de válogatott közönség jelent meg s a jól rendezett mulatságban reggeli hat óráig tartott a tánc. Ott voltak többi közt Bágya Giza és Vilma, Benedikti Irén és Malvin, Győrfi Ilka, Szikutz Mari, Kenderessy Ida, Megay Rezsőné, Nemecskay Irma k. a. sat. ** Veszprémből Írják: Körülbelül két hete, hogy Lászy Vilmos győri színtársulata előadásokat tart városunkban. A társulatnak több értelmes és tehetséges tagja van, kik közül megemlítjük magát az igazgatót, egyikét a vidék legjobb komikusainak, Lászynét, ki nemcsak a vígjáték, de a dráma terén is sikerrel működik s közelebb »Claude nejé«-ben átalános tetszést aratott; Beődyt, ki oly dicséretes szorgalommal szokta szerepeit megtanulni, mint a nemzeti színháznál Lendvay s mindig jókedvvel, ügyesen, lelkesedetten játszik; végül Beődynét, ki Putlitz »Nem jó a tűzzel játszani« című vígjátékában kedves alakítást mutatott be. A társulat azzal kezdte meg működését, hogy az itteni nőegylet javára jótékonycélú előadást rendezett, melyből az egyletnek 70 frt haszna lett. Előadások után már több ízben akart az itteni fiatalság egy része táncot rögtönözni, de mindez ideig a jóakaraton kívül egyéb passager nem mutatkozott e bálokon. Különben csend és némaság! ** Vidéki rövid hírek. Pozsonyban ma lesz a Liszt hangversenye, ki Prätorius egy 1609-diki művét, Beethoven egy szonátáját (69-dik mű.) saját szerzeményük»Paolai szent Ferenc legendáját« fogja játszani; Menter Zsófia asszonynyal együtt pedig a »Concert pathetique«-et s Wagner »Walkürenritt«-jét. — Tatán a szeptemberi nagy lovas gyakorlaton Ő Felsége is jelen lesz s gr. Eszterházy Miklós kastélyában fog lakni. — A határőrvidéki kolerajárvány alkalmával magukat kitüntetett férfiak, (orvosok, lelkészek, hivatalnokok) közül ketten kaptak koronás arany érdemkeresztet, ketten arany érdemkeresztet, egy pedig koronás ezüstöt! míg nyolcnak Ő Felsége legmagasb elismerése fejeztetett ki. A fiumei kikötőt serényen készítik s terület hódítása végett naponkint kilencven-százezer mázsa követ is hánynak a tenger mélyébe, mely célra egész sziklahegyeket robbantanak szét, így a múlt napokban is másfélmillió mázsányi szirtköveket választottak el egyetlenegy fölrobbantásra. — Gyergyó- Szent-Miklóson százötven ház égett le, a kár fölszámithatlan, az ínség nagy, a távirdai hivatal megmaradt. — Kolozsvárit szerdán égi háború volt , a villám egy a mezőn szántó polgárt, (Zágonyi István) úgy lefújtá, hogy életéhez kevés remény van. — Az aradi új színházhoz szerződni kívánó tagok föltételeiket vagy Aradi Gerővel (Temesvárit.) vagy Tanner Istvánnal (Pest, magyar utca, 8 sz.) tudassák mielőbb ; az idény októberben fog kezdődni. — Nagybányán a műkedvelők múlt vasárnap előadást tartottak Ábrányi Emil »Elsőosztályú váróterem« s a Murger-féle »Nyolcadik pont«-tal; továbbá Mikó Béla »a kelmék festéséről s azok festőszereiről« olvasott, Zsiga Miklós pedig Petőfitől szavalt. —■ Sopronban a Némethy-féle színtársulatot nem igen pártolják, mert nincsenek vele megelégedve. — A Veszprémben elhunyt Tuszkay Mayer kétezerszáz forintot hagyott jótékony célokra, többi közt százat az akadémiának. — Duna-Földváron e hó 13-án temették el a 75 éves Hermann Benőt, ki egykor az osztrák sereg katonája volt, de 1848-ban Galíciából hazatért s a legderekabb honvéd kapitányok egyike lett. — B. Prandau Gusztáv nyilatkozott, hogy a verőce-megyei nagy erdőégések nem gyújtogatásból, hanem hanyagságból történtek; pásztoremberek ott hagyták a tüzet s a nagy szárazság és szél pedig roppant égést csinált belőle. — Özv. Illés Eteléné szül. Végh Paula asszony csütörtökön elhunyt Makón , 27 éves korában , váltólázban. — Tótiban, Ozora közelében e hó 14dikén elfogták a veszélyes rabló Vörös Bertalant, ki rettegésben tartotta az egész vidéket. — Az erdélyi ref. egyház kerületi főgyülése Orbán Balázs képviselőnek a Telekikönyvtár ügyében emelt vádját, mint alaptalant viszszautasitá, a fölött megbotránkozását fejezte ki, s elhatárzá, hogy a könyvtári ügyet, ha csak lehet, gr. Teleki Sámuellel békés utón intézi el s ezért addig a pert is visszavonja. Bécsi hírek. * Az osztrák műegylet jelenlegi kiállítása igen érdekes. Számos külföldi művész jelentékeny művekkel van benne képviselve, de legtöbb figyelmet mégis Knorr tájképcyclusa kelt, melyhez Weitbrecht írt magyarázó költeményeket A műegylet pártfogóinak műlapokat szándékozik adni e képeket, s többszörösítésük végett már alkudozásban is áll a művészszel. Jeles festményeket küldtek még Adam Ferenc, Calame, Diaz, Isabey, Induno és Verboeckhoven, kinek négy festménye közül »A zivatar elől visszatérő juhnyáj« különösen fölkelte a műértők érdeklődését. Adam »Pusztán« című tájképe hangulatteljes, szép festményt, s Vinea »Pihenő olasz nő«-je mindig sok nézőt gyűjt maga elé. * Guszman Rudolfnak, a Neu-Hietzingben közelebb elhunyt német írónak, viszontagságteljes múltja volt. Bécsben született s az orvosi pályára készült, de csakhamar megbánta elhatározását s az