Fővárosi Lapok 1874. április (74-98. szám)

1874-04-19 / 89. szám

nem; ez inkább egy lázas tarantellához hasonlított. Legsikerültebb volt a végjelenet tündérkertjes csopor­tos látványa, egy közepén függő nagy koronával, melyről kék fátyolok hullámos vonalban futottak szét s azokat szépjelmezü fiatal hölgyek tárták festői tab­­loaut képezve. Ez a képlet, mely rikító színek nélkül csupán a világos­kék és fehér színek alkalmazásával van előállítva, finom ízlést tanúsít. Hanem a két lá­bon előugró medve, mely a kiskirály-lányt kitevő Antigonust megszalasztja, igen furcsa medve volt. A mű mind külső, mind benső tarkaságainál fogva al­kalmas lesz számos előadásra, kivált ünnepnapokon, a karzat estéin. Az előadók közül ismételve megdi­csérjük Kassayné asszonyt, ki Hermione szerepében igen örvendetes haladást mutatott be, mind a szava­lat természetességében, mind a tagjáték szabatossá­gában. Mint a szobor valóban szoborszerüleg állt a talapon. Vizváry pedig mint Autolykus, a juhászok­kal együtt a kémikai jelenéseket igen élvezetesekké tette. Tegnap nem volt már időnk és terünk megem­líteni, hogy Paulayné asszony (Antigonus derék neje) Komáromi (Antigonus) Szigeti Imre (Polyxenes) Ber­csényi (Camillo) szintén sikeres igyekezettel járultak jeleneteik emeléséhez. Maga a darab csak részletei­ben nyerte meg a közönség tetszését. A »Téli regé­ben« is eléggé látszik az oroszlán körme, de nem az egész hatalmas oroszlán. (Meg kell ezúttal igazítnunk egyszersmind a »Téli regé«-ről tegnap közölt cik­künk egy pár szemszúróbb sajtóhibáját. A cikk elején nem »az u­t­ósó é­v,« hanem az »utós­ó év­tized« színpadi veszteségeiről van szó. Az utósó év­ben, szerencsére épen nem volt veszteség a drámánál. Leontes »fék­énysége«-t valahogy rövidítés ked­véért csinált új szónak ne vegye a »Nyelvőr«, holott az csak közönséges sajtóhiba »féltékenység« helyett, és pedig kisebb, mint az, hogy Szigligeti Ferike k. a. keresztnevéből »Teréz«-t csináltak. Sietünk kije­lenteni, hogy Teréz nevű leánya drámaigazgatónk­nak nincs sem a színpadon, sem az életben. Valószí­nű, hogy egyik szedőnknek és a korrektorunknak, kik — úti figura docet — a színház legújabb esemé­nyével keveset törődnek, nem fért a fejükbe, hogy egy fiatal lányt, még­pedig oly leányos lány ábrázo­lóját, mint Perdita, hogyan nevezhetnének ezzel a kis­fiús névvel: Ferike,s megkeresztelték lánynévre. Az újdonságok közt Delmedico budai szalámigyá­rosnak családneve valószínűleg minden ily mélyebb kombináció nélkül lett Delmedic­­csé torzítva.) * Bernáth Gáspár sírja igen el van hanyagolva a kerepesuti temetőben. Egyszerű fejfáját csak a ke­gyelem tartja s maga a sirdomb, melyet már tavaly sem ékitett fa vagy virág, szétszórva, letaposva a földszinével csaknem egyenlő. Közelebb az elhunyt humorista egyik ismerőse föl akará hantoltatni a pusztuló sirt, de a temetkezési hivatal irodájában elutasító választ kapott, miután — mint mondák — a holttest csak abban az esetben maradhat jelenlegi helyén, a »dísztér« szélső sorában, ha a sirt rácso­zattal veszik körül s föléje emléket emelnek. Ellen­kező esetben fölveszik s a temető valamely távolabb eső zugában helyezik örök nyugalomra. Nem tudjuk, hogy ez az eset mikor fog bekövetkezni, de óhaj­tandó volna, ha az elhunyt író rokonai, nagyszámú ismerősei és barátai egy szerény emlék és rácsozat fölállítása által a holttest háborgatását mielőbb meg­akadályozni igyekeznének. Bernáth Gáspárnak, kit az egész ország ismert ék­ el, eredeti ötlet után, van annyi jó barátja, hogy a szükséges pénz összegyűj­tése nem kerülne nagy fáradságba. * A trichin-kérdésre vonatkozólag több szak­értőtül azt az értesülést kaptuk, hogy a fölmerült kórházi eset tudományos vizsgálata még függőben van. E szerint korai volt azt írni, mintha az egész csupán valamely par force trichin-vadász bogara lett volna. * A baromfi-kiállítás jutalomosztó bizottságát már megválasztották. Tagjai: Berecz Antal és Tor­­may Béla pesti­s Engelbrecht Károly keszthelyi tanárok, Máday Izidor, Darvas Pál gyöngyösi s Kéry János szegedi birtokosok. A gazdasági egyesü­let és a gazdasszony-egylet is fölkérettek, hogy keb­lükben e jury-hez két-három tagot küldjenek. * Rövid hírek. Király ő Felsége Bécsből ma este indul el Budára; a magyar és osztrák testőrség már tegnap reggel leérkezett. — Trefort és Ghyczy ministerek fővárosunkba érkeztek, Samassa püspök pedig Tarnóczra utazott. — Az Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár) kiadásában megjelent: »Az ember testének szerkezete és élete.« dr. Thomé után irta Paszlavszky József tanár, 97 lapj­ára egy­et, továbbá »Jelesebb magyar munkák jegy­zéke«, melyet dij nélkül küldenek meg bárkinek is. — Egyetemünkön közegésségi tanszék s észlelő in­tézet lép életbe, s ennek tanára és igazgatójává dr. Fodor József neveztetett ki, a kolozsvári egyetem államorvostani rendes tanára. — Hieronym­i Károly­­tól »A közmunkaügyek állami kezelése Francia­­országban« című negyvenegy éves munka fog köze­lebb megjelenni. Az egyetemi olvasókörben ma d. e. féltizenegykor dr. Dobránszky Péter műegye­temi tanár »Képek a társadalom életéből« című mo­ral-statisztikai tanulmányt olvas föl. — A „Nyelvőr“ áprili­s az »Erdészeti Lapok« februári füzetei bekül­dettek hozzánk, a tartalmuk méltó e két jeles szak­­folyóirathoz. — Az Erzsébet-forrás sós vizéből e napokban száz üveget küldtek megrendelésre a bé­csi udvarhoz, honnan, mint hírlik, az idén két magas vendége is lesz e budai gyógyintézetnek.­­ Szerda­helyi Kálmán édes­anyja temetésén ugyanazt az »Isten veled« gyászdallamot énekli a színházi dal­kar, mely a feledhetlen művész koporsójánál is hall­ható volt, s melyet Szerdahelyi József (egyiknek férje, másiknak atyja) szerzett.­­ A fővárosi iparosok köre helyiségében ma este fél nyolckor társas es­tély s műkedvelői előadás lesz, melyre a tagok (csa­ládjaikkal) azzal a megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a meghívók nem küldetvén szét, a tagság a tagdíj­­nyugtával igazolandó. — Táborszky és Porschnál megjelent: az »Angol négyes« Müller Ottótól, ára 60 ki­. — Grubiczy L. »Sziget a szárazon« vigjátéka a budai szinházban is tetszésben részesült s szerzőjét háromszor hivták ki. — Stein Náthán, földbirtokos kit a fővárosban igen sokan ismertek, s Ehrenfeld Benjámin pesti nagykereskedő és háztulajdonos e napokban elhunytak. — A Sopronban elfogott Sza­­lay Zsigmondot tegnapelőtt kisérték Pestre, a fenyitő­­székhez. — A magyar daltársulatok rendre buktak fővárosunkban s az utosó is holnap tartja végső elő­adását a »Nagy Komló«-ban. — A magyar vasút indóházában Szelei Péter ceglédi származású munkás, (41 éves, három gyermek atyja), pénteken délután két összetolt vagyon közé jutott vigyázatlanul s azon­nal agyon nyomatott. — A bünfenyitő törvényszék tegnap fölmentette és szabad lábra helyezte Popeszko Tódor ócsvai román lakost, ki a pancsovai izgatások­kal összefüggőleg közcsendháboritással volt vádolva. — A legújabb költői nemzedéket Steinacker anto­lógiájában Benedek Aladár, Endrődi Sándor, Ábrá­nyi Emil és Zilahy Imre fogják képviselni. — Shaks­­peare „Viharijában Mirandát Lendvayné asszony, Ariést, a fürge tündért Molnárné asszony fogja ját­szani. * Egy angol nyelvmester, (nős,) ki jeles aján­latokkal bir, valamely úri családnál vidéken néhány hóra állomást keres, igénytelen feltételek mellett. A levelek hozzá »Basil Stanley, Budapest. Poste res­­­tante« címezendők. * Várszínház. Vasárnap, ápril 19-kén : »Fenn az erny­ő, nincsen kas,« vígjáték 3 felvonásban. 390 Vidék. ** Ipolyságon e hó 11-dikén Pongrácz Lajos megyei főjegyző az új iskola szükségleteinek javára műkedvelői előadást rendezett. A »Kukli-prédiká­­c­iók«-at adták elő s abban Axmann Olga, Szulovszky Kamilla, Matuska Gizela kisasszonyok, Berkó István, Weissberger Armin, Pongrácz Jenő, Szulovszky Ár­min működtek közre, dicséretesen. Másnap ez elő­adást a közsétatér javára ismételték. — Tállyán e hó 7-én a kisdedóvoda javára tánccal összekötött zene-estélyt rendeztek 125 frt 37 kr. tiszta jövede­lemmel. A környékről is számos vendég jelent meg, s vidám mulatság volt. A bizottság lapunk utján köszönetet nyilvánít Mezey Róza kisasszonynak a »Hunyady-nyitány« tapssal fogadott eljátszásáért. Váradi Szabó Mariska, Bernáth Berta és Irma, Mezey Katalin, Gönczy Klára, Paulovszky Milli és Hedvig, Tarnóczy Anna, Denkstein Hermin és Kohn Regina úrhölgyeknek a saját maguk által készített kotillon-jelek ajándékáért; a fölülfizetőknek, u. m. báró Vay Miklós 6 frt, Bocskay Ignác 3 frt, Balázsy Alajos plébános 2 frt, Bergstein Manó 2 frt, Bukó Dániel 1 frt 80 kr., Nagy Ignác 1 frt, özv. Herme­linné 1 frt, egy mádi férfi 1 frt adományukért; Me­zey Ferencnek, ki fogatját a bizottság rendelkezésére bocsátá­s Rapos Józsefnek, ki ez alkalommal »A köz­alapnevelés múltja és jövője hazánkban« című mun­kájával ajándékozta meg a kisdedóvodát. Czeglé­­den e hó 11-én a kisdedóvodai alap javára tartott hangverseny százhat forintot jövedelmezett tisztán. A műsor változatos volt. A dalárdán kívül közremű­ködtek : Gráczy Katalin és Krasznay Aranka k. a. zongorán s ez utóbbi magándallal is; ifj. Baksay Mihály Kecskemétről, ki Csermák nagy »andalgó«­­ját játszá hegedűn, s majd ifj. Baksay Mihálylyal és Szikszayval egy »primatialis hármas «t; továbbá Hegedűs Endre Nagy-Kőrösrül, kinek dalai köztet­szésben részesültek, éneklő érces tenorhangon gr. Zichy Géza »Zách Klára« zenei balladáját. Előadás után kedélyes tánc volt. Május elsején Cegléden a Beleznay Ignác jászberényi színtársulata szándéko­zik megkezdeni előadásait. — Hátszegen meg e hó 13-án a helybeli kath. leányiskola javára rendeztek kedélyes vigalmat. E lányiskola létrejötte főleg György István kanonok buzgalmának köszönhető, ki maga e vigalomban nem vehetett részt s Páva Antal járásbiró helyettesité, ki nejével volt jelen. Nem nagy de válogatott közönség jelent meg s a jól ren­dezett mulatságban reggeli hat óráig tartott a tánc. Ott voltak többi közt Bágya Giza és Vilma, Bene­­dikti Irén és Malvin, Győrfi Ilka, Szikutz Mari, Ken­deressy Ida, Megay Rezsőné, Nemecskay Irma k. a. sat. ** Veszprémből Írják: Körülbelül két hete, hogy Lászy Vilmos győri színtársulata előadásokat tart városunkban. A társulatnak több értelmes és tehetséges tagja van, kik közül megemlítjük magát az igazgatót, egyikét a vidék legjobb komikusainak, Lászynét, ki nemcsak a vígjáték, de a dráma terén is sikerrel működik s közelebb »Claude nejé«-ben átalános tetszést aratott; Beődyt, ki oly dicséretes szorgalommal szokta szerepeit megtanulni, mint a nemzeti színháznál Lendvay s mindig jókedvvel, ügyesen, lelkesedetten játszik; végül Beődynét, ki Putlitz »Nem jó a tűzzel játszani« című vígjátékában kedves alakítást mutatott be. A társulat azzal kezdte meg működését, hogy az itteni nőegylet javára jóté­konycélú előadást rendezett, melyből az egyletnek 70 frt haszna lett. Előadások után már több ízben akart az itteni fiatalság egy része táncot rögtönözni, de mindez ideig a jóakaraton kívül egyéb passager nem mutatkozott e bálokon. Különben csend és némaság! ** Vidéki rövid hírek. Pozsonyban ma lesz a Liszt hangversenye, ki Prätorius egy 1609-di­­ki művét, Beethoven egy szonátáját (69-dik mű.) saját szerzeményü­k»Paolai szent Ferenc legendáját« fogja játszani; Menter Zsófia asszonynyal együtt pedig a »Concert pathetique«-et s Wagner »Wal­kürenritt«-jét. — Tatán a szeptemberi nagy lovas gyakorlaton Ő Felsége is jelen lesz s gr. Eszterházy Miklós kastélyában fog lakni. — A határőrvidéki kolerajárvány alkalmával magukat kitüntetett fér­fiak, (orvosok, lelkészek, hivatalnokok) közül ketten kaptak koronás arany érdemkeresztet, ketten arany érdemkeresztet, egy pedig koronás ezüstöt! míg nyolcnak Ő Felsége legmagasb elismerése fejeztetett ki.­­ A fiumei kikötőt serényen készítik s terület hódítása végett naponkint kilencven-százezer mázsa követ is hánynak a tenger mélyébe, mely célra egész sziklahegyeket robbantanak szét, így a múlt napok­ban is másfélmillió mázsányi szirtköveket választot­tak el egyetlenegy fölrobbantásra. — Gyergyó- Szent-Miklóson százötven ház égett le, a kár fölszá­­mithatlan, az ínség nagy, a távirdai hivatal megma­radt. — Kolozsvárit szerdán égi háború volt , a villám egy a mezőn szántó polgárt, (Zágonyi István) úgy lefújtá, hogy életéhez kevés remény van. — Az aradi új színházhoz szerződni kívánó tagok föltéte­leiket vagy Aradi Gerővel (Temesvárit.) vagy Tan­ner Istvánnal (Pest, magyar­ utca, 8 sz.) tudassák mi­előbb ; az idény októberben fog kezdődni. — Nagy­bányán a műkedvelők múlt vasárnap előadást tar­tottak Ábrányi Emil »Elsőosztályú váróterem« s a Murger-féle »Nyolcadik pont«-tal; továbbá Mikó Béla »a kelmék festéséről s azok festőszereiről« ol­vasott, Zsiga Miklós pedig Petőfitől szavalt. —■ Sopronban a Némethy-féle színtársulatot nem igen pártolják, mert nincsenek vele megelégedve. — A Veszprémben elhunyt Tuszkay Mayer kétezerszáz forintot hagyott jótékony célokra, többi közt százat az akadémiának. — Duna-Földváron e hó 13-án temették el a 75 éves Hermann Benőt, ki egykor az osztrák sereg katonája volt, de 1848-ban Galíciából hazatért s a legderekabb honvéd kapitányok egyike lett. — B. Prandau Gusztáv nyilatkozott, hogy a verőce-megyei nagy erdőégések nem gyújtogatás­ból, hanem hanyagságból történtek; pásztoremberek ott hagyták a tüzet s a nagy szárazság és szél pedig roppant égést csinált belőle. — Özv. Illés Eteléné szül. Végh Paula asszony csütörtökön elhunyt Ma­kón , 27 éves korában , váltólázban. — Tótiban, Ozora közelében e hó 14dikén elfogták a veszélyes rabló Vörös Bertalant, ki rettegésben tartotta az egész vidéket. — Az erdélyi ref. egyház kerületi főgyülése Orbán Balázs képviselőnek a Teleki­könyvtár ügyében emelt vádját, mint alaptalant visz­­szautasitá, a fölött megbotránkozását fejezte ki, s el­­határzá, hogy a könyvtári ügyet, ha csak lehet, gr. Teleki Sámuellel békés utón intézi el s ezért addig a pert is visszavonja. Bécsi hírek. *­ Az osztrák műegylet jelenlegi kiállítása igen érdekes. Számos külföldi művész jelentékeny művekkel van benne képviselve, de legtöbb figyel­met mégis Knorr tájképcyclusa kelt, melyhez Weit­­brecht írt magyarázó költeményeket A műegylet pártfogóinak műlapokat szándékozik adni e képeket, s többszörösítésük végett már alkudozásban is áll a művészszel. Jeles festményeket küldtek még Adam Ferenc, Calame, Diaz, Isabey, Induno és Verboeck­­hoven, kinek négy festménye közül »A zivatar elől visszatérő juhnyáj« különösen föl­kelte a műértők érdeklődését. Adam »Pusztán« című tájképe hangu­latteljes, szép festményt, s Vinea »Pihenő olasz nő«-je mindig sok nézőt gyűjt maga elé. *­ Guszman Rudolfnak, a Neu-Hietzingben közelebb elhunyt német írónak, viszontagságteljes múltja volt. Bécsben született s az orvosi pályára készült, de csakhamar megbánta elhatározását s az

Next