Fővárosi Lapok 1874. június (124-146. szám)

1874-06-27 / 145. szám

Bécsi hírek. Rossi Prágában is bemutatta énekművésze­tét. Az ottani »Concordia«-egylet egyik közelebbi estélyén ugyanis Donizetti »Rohan Máriá«-jának egyik románcát énekelte el de Grandi kísérete mel­lett. Rossinak, m­ikint a prágai lapok írják s arról személyesen is meggyőződtünk, nagyterjedelmű ba­riton hangja van, s énekmodora a legjobb olasz isko­lát árulja el. A jelenvoltak zajos tapsára Rossi Riban­­di »La Stella confidente«-jét is előadta. Az egylet ré­széről ez alkalommal Sauer elnök üdvözli a híres olasz művészt, ki hosszabb beszédben felelt, Prága hírlap­­irodalmát, művészeit s műértő közönségét éltetve. *** Bécsi rövid hírek. Királyné Ő Felsé­gét, a­mint Ischlbe utazott, szintén utólérte az a zi­vatar, mely felső Ausztriában annyi kárt tett. Ő Fel­sége a vihar kitörésekor ép Gmundenből kocsizott Ebensee-be, de minden baj nélkül érkezett meg Ischl­be. — Gr. Andrássy Gyula az orosz küldöttség eltávozása után terebesi birtokára készül utazni. — Konstantin orosz nagyherceg ma délután négy órakor érkezik Bécsbe, Ő Felsége, mint huszon­ötéves György-rend lovag üdvözlésére. — Al­brecht főhercegről írják, hogy a hazatérő cárt üdvözölni fogja Varsóban s jelen lesz az oroszok őszi hadgyakorlatain.­­ A bécsi akadémia történelmi s bölcsészeti osztályának szerdai ülésén Schwicker bu­dapesti tanár érdekes adalékokat terjesztett elő a horvát-slavon határőrvidék egyházi uniójának törté­netéhez. — Bécsben Mahlmann Károly, a cseh erdésziparegylet igazgatója, rongált anyagi bajok miatt agyonlöve magát, előbb fiatal nejét, kis fiacs­kájukkal együtt Olaszországba küldve, 37 éves volt, a Rajna mellől lopparti születés, ki nem rég jött Ausztriába s ismerősei nagyrabecsülték. — A had­­seregi szállításokra, hir szerint, ajánlatot nyújtott be egy belga-magyar társaság, mely a losonci posztó­gyárat is meg akarja venni. — Rusz Hedwignek a Bondyné gyilkosának halálos ítéletét . Felsége húsz évi börtönre változtató. Külföld. Passyban a francia főváros egész irodalmi­­ és művészi világa egybegyűlt Jules Janin temetésére. Hogy csak a kiválóbb nevezetességeket említsük, ott voltak: a párisi gróf és Chartres herceg, az aka­démikusok közül Hugo Victor, Dumas Sándor, Mig­­net, d’Haussonville, Duvergier de Hauranne, Rousset, Camille Doucet, de Sacy, Legouvé, Saint-René Pail­­landier, Feuillet Oktáv ; az írók közül: Houssaye Arzén, Girardin Emil, Paul de Saint Viktor, Pont­martin, Séjour; a pénzarisztokráciából: Rothschild, Pereire, Lesseps; a képviselők közül: Leon Say, Arago, Crémieux, gróf Castellane; a könyvkiadók közül: Michel Levy, Didot, továbbá a »Journal des Débats« tulajdonosai, számtalan hírlapíró, színész és színésznő. A szemfedő szögleteit Cuvillier-Fleury, Dumas Sándor, Paul de Saint-Viktor (mint a színi kritika képviselője),Darricault admiral,­ a főtörvény­szék elnöke, Alexandre, mint az oktatásügyi minisz­ter képviselője tartották. Mintegy háromezer ember kisérte a koporsót. A templom fekete posztóval volt bevonva, s az egyházi szertartás egy óránál tovább tartott. A lelkészi lak udvarán Cuvillier-Fleury az akadémia, Ratisbonne a »Journal des Debats« szer­kesztőségének nevében mondott beszédet; beszélt Dumas Sándor is. A koporsót egyelőre a templom kriptájában helyezték el, de az evreuxi családi sír­boltba fogják szállítani. Turgenjeff, a pétervári »Börze« szerint je­lenleg egy nagyobb regény megírásával foglalkozik, melynek bevégezhetése végett hosszabb ideig kell Oroszországban tartózkodnia. A költő már el is hagy­ta Baden-Badent s ha egéssége megbírja az éghajla­tot, hosszasabban fog időzni az Orloff-kormányzóság­ban fekvő birtokán és Pétervárott. Elbeszélését, »Pu­­kin és Baburin«-t, mely az »Europäische Bote« april­­havi füzetében jelent meg, Turgenjeff át akarja dol­gozni, miután annak jelenlegi alakjával nincs meg­elégedve. Turinban közelebb Torelli Achil drámaíró­tól »Contessa die Berga ossia il Divorzio« címmel új ötfelvonásos drámát adtak elő. Az egész, mint már címe is elárulja, drámai védbeszéd az elválás (divor­zio) mellett, mely mindez ideig nem foglal helyet az olasz polgári törvénykönyvben. Adriana di Berga grófnőt, Attimo hercegének leányát, egy durva, ki­csapongó férfi vette nőül, ki őt még nyilvános he­lyen, sőt az utcán is durván bántalmazza. Egy ilyen jelenet alkalmával a Németországból érkező fiatal herceg, Stuart Arthur a durva férj ellenében védel­me alá veszi, minek következménye pisztolypárbaj s a herceg súlyos megsebesülése lesz. A herceget beteg­sége alatt a grófné ápolja, ki belészeret s nőül is menne hozzá, ha egyesülésüknek már fennálló házas élete útját nem állaná, így tehát le kell mondania és tört szívvel hal meg. A darab szerkezetét, noha a 636 vége egy kissé el van nyújtva, egy olasz bíráló igen dicséri az »Opinione«-ban, sajnálkozással csakis azt említvén föl, hogy Torelli az uralkodó francia isko­lát követi »mely a legegésségtelenebb és kártéko­nyabb.« Egyúttal annak a nézetének is kifejezést ad, hogy a színpad nem alkalmas hasonló nehéz társa­dalmi kérdések megoldására. *** Külföldi rövid hírek. Mendelssohn Pál kereskedelmi titkos tanácsos, a híres zeneszerző testvére s a berlini kereskedő világ egyik legtevéke­nyebb tagja, Charlottenburgban elhunyt, 62 éves ko­rában. — A „Times,“ mióta külön távíró­huzala van Párissal, a­mi évenként 24,000 írtjába kerül, oly gyor­san közöl párisi cikkeket, hogy a theatre français június 16-dik esti előadásáról már másnap reggel hat órakor kéthasábos kritika volt olvasható a londoni lapban.­ A „Standard“ és »Times« szerint: az angol királynő nem készül Szentpétervárra menni. — Disraeli és Derby lord Londonban beszédeket tartottak azon alkalomból, hogy őket a szabó-céh tiszteletbeli tagoknak vette föl. —A lordok háza megsemmisíti azt az ítéletet, mely szerint Sir Mor­­daunt nem kezdhet hűtlen neje miatt válóport, mivel e nő elmebeteg; a port el akarták fojtani, mivel a botrányba a trónörökös is be van keveredve, s ezért fogták rá a nőre, hogy elmezavart. Egyveleg. * Az ember és a természet művei. Mily gyakran hallunk beszélni az emberi mű­vek óriási nagyságáról és ama hatalmas átalakítások­ról, melyeket­­ az emberiség kezdettől fogva máig véghez vitt. És valóban, ha megnézzük a gúlákat, vagy az óriási terjedelmű városokat, csoda-e ha végre ama gondolatra jutunk : várjon az emberiség honnan veszi majd építési anyagát, ha továbbra is ily mértékben hurcolja hegyeit és erdőit városok építésére? Mi azonban mindig csak az egyeseket nézzük s nem az egészeket. A sas nagynak tetszik előttünk s mégis csak törpe a Kordillerák kondor­­jához képest. A kis gyermek a gilisztát rettenetes­­ kígyónak véli, mert a nagyról fogalma még nincs, így bámuljuk mi is az emberek műveit, mert a természe­téivel nem gondolunk. A legnagyobb gúlán, az em­berek e csodaművén, 43.000 ember 20 évig dolgoz­hatott, pedig egész tartalma még egy köbmértföld milliomod­ részének sem felel meg. Mindaz a­mit az em­ber ereje, hatalmas gépek segélyével, hatezer év óta tova mozdíthatott, összevéve sem tesz egy köbmért­­földet. Ám láttuk, mit miveltek, mit építettek a termé­szet nyers erői. Egy izlandi trízokáció két lávafolyama — 1873-ban áradt szét — húsz mértföldnyi hosz­­szúság és három mértföldnyi szélesség mellett egyes he­­­­lyeken hatszáz lábnyi tömörséggel bír, úgy hogy köb-­­ tartalma hatszor múlja fölül a Mont-Blancét, mivel há-­­­rom­negyed köbmértföldet tesz, így tehát a termé­­­ szet aránytalanul rövid idő alatt nagyobb tömeget mozdított tova, mint az egész emberiség hatezer évi munkával. A tenger hat óra alatt kétszáz köb­mértföld vizet hord a föld egyik sarkáról a másikra, a Rajna óránként kétszázhatvanöt millió köbláb vi­zet, a Nílus hatszáznegyven milliót, a Ganges ezer­­hatszázhúsz milliót hord a tengerbe. Ez utóbbi fo­lyam egy évszázad alatt több iszapot rak le torkola­tánál, mint amennyi földet és követ az emberiség eddig minden építkezésére fölhasznált. S lássuk, mint épít az állat- és növényvilág. A tenger legköze­­pén, a víz színe által csak gyöngén takarva él, zöld hantpázsitot láthatunk, melyből tarka virágok nőttek­­ ki a vízben, környezve a játszó halacskák ezreitől, melyek versenyt fénylenek e növényekkel tarka szín­játékokban. De egyetlenegy lapátcsapás, s a bűvkert eltűnt, a fénylő virágok vészes korallszirtté változtak.­­ Csónakunkkal a korallokat épitkezésükben hábor­gattak. E jelentéktelennek látszó kis állatok elözön­­lötték a tengert, tovább építve egymás holttestein ama szirtszigeteket, melyek gyakran harminc-nyolc­van mértföldnyi átmérőjűek. Itt-ott egyesével állanak a végtelen tenger közepében, de leginkább cso­portosan fordulnak elő. A korállsziget belseje közön­ségen csöndesvizű lagúnát képez, mely csatornák ál­tal van összekötve a tengeren, ő maga pedig gyak­ran kétezer lábnyi magasra emelkedik, a tenger fe­jekéről, mindig tovább építve a fiatal nemzedék által És ez az építés bámulatos gyorsasággal halad. Dar­win erre vonatkozólag azt mondja, hogy egy a per­zsa öbölben fekvő hajó rézburkolatát húsz hó alatt két lábnyi vastagságú korállréteg borította el s a ma'edivi szigetek lakói folyvást kénytelenek szét­rombolni a környékükben egyre gyarapodó és növe­kedő korállszirteket, hogy általuk a szigethajózás csorbát ne szenvedjen. De nemcsak ez állatok, hanem a férgek számos más fajtája is dolgozott földünk ke­mény rétegén. Parányi, szabad szemmel nem is lát­ható állatok ezek, oly parányiak, hogy az egy köbhü­­velyk krétában foglaltak száma meghaladja a milliót, mert a ma mértföldekre terjedő és hatalmas hegysé­geket képező kréta és mésztömegek tartalma csupán ez állatok maradványából áll. A büszke Páris, az egyptomi Kheops-gúla (az építészet ez eddig el nem ért óriása) mind e parányi állatok holttesteinek kö­szönhetik tételüket. Míg a föld építéséhez egyrészt az állatok járultak, addig másrészt a növények szin­tén nagy mérvben segítették elő annak jelenlegi vol­tát. Nézzük az Európában mértföldekre terjedő turfa­­rétegeket, melyeknek alkatrésze egy mindinkább tovább fejlődött növénynem, mely elkorhadva ismét az őt követő növény nemzedéknek nyújtó tápot. Nézzük a föld soha teljesen ki nem aknázható kő- és barnaszén tömegét, mely szintén az ősrégi növény­világ maradványai s nézzük végre ama legkisebb szerves lényeket, melyeknek­ növény vagy állat ter­mészete fölött a tudomány még máig sincs tisz­tában s melyek csakis háromszázszoros nagyobbi­­tás segélyével észlelhetők kellőleg. Beölleljük őket úgy a tengerben, mint a folyókban, úgy a sarkvidék jegében, mint a forró öv alatt, úgy a karlsbadi forrá­sok meleg vizében, mint a tűzokádó Vezúv izzó láva­­folyamában. A­mit mi kő és földnek nevezünk, az mind csak e szerves lények maradványa, mely lé­nyek évezredekig kerülték ki az emberiség figyel­mét. S mi az emberek munkája a természet eme kis szervezeteinek óriási műveihez képest! Nem a tömeg, nem a súly maga határozza meg a természet háztar­tásában a munkabecset ; nem a nagy érdemli meg méltó bámulásunkat, hanem a kicsi, mely nagyot bir teremteni, s melynek közrehatása nélkül az ember maga volna oly igen kicsiny és igen jelentéktelen. (UH »Aus der Natur« címü terjedelmes műve után B. Gy.) Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Bérlet SESZETI szünet SZN­BÍZ. Budapest, szombaton, junius 27-kén, 1874. Hank Minnie kisasszony 8 dik vendégjátékául: MIGNON. Regényes opera 3 felvonásban. Göthe »Meister Vil­mos tanuló évei« címü regénye után Írták: Carré és Barbier. Fordította Ormai Ferenc. Meister Vilmos — — Pauli. Lothario — — — Ódry. Laertes — — — Ormai. Fridrik — — — Halmi. Jarno — — — Köszeghi. Antonio — — — V. Kovács. Mignon — — — Hauk M. k. a. Philine — — — Balázsné B. V. Kezdete fél 8 órakor. Nyári idényre ! Barége, Mozambique és Ecru . . . 30—40 hr. Selyem Grenadine, sima és csíkos . . 50—80 „ Selyem Gasiere a legdúsabb választékban 30—90 » Francia Jacouat ..................................... 25—35 „ Francia Cretone és Calico .... 25—35 „ Satins és Foulards apré ......................... 30—70 » Csíkos selyemkelmék a legnagyobb válasz­tékban ...........................................1 ft, 1 ft 40 „ Sima Pult de soie, minden színben 1 » — „ Fekete Poult de soie....................................1 » 30 „ Fekete Gros Faille............................................1 „ 80 „ Szines Gros Failles minden színben 2 » — » Irish selyem Popeline minden színben 1 „ 10 „ Angol Luster..................................... — » 35 „ Szerencsénk van a nagyon tisztelt hölgyvilágot figyel­meztetni, hogy nagy készlet divatáruk, különösen se­lyemkelmék bevásárlása által lehetséges, a fentebbi cik­keket ily meglepő olcsó áron adhatunk. 206 Mély tisztelettel Sgantzer és Schönfeld, Budapesten, bálvány­ utca 1. ar. Előfizetési fölhívás a „Pesti Naplódra. A júliusi előfizetési félév közeledtével ajánljuk naponkint kétszer megjelenő lapunkat a ma­gyar olvasó­közönség figyelmébe. Lapunk gyorsan és hitelesen értesülő politikai rovatain kívül gazdag és válogatott szépirodalmi tar­talommal is bír. Az országgyűlés szünete alatt két kitűnő, érdekfeszítő regényt közlünk; tárcánk a legje­lesebb bel- és külföldi fróktól hoz közleményeket. Előfizetési árak: Egész évre ...............................­­­Félévre....................................................12 „ Negyedévre................................................6 „ Egy hóra ................................................2 „ Az előfizetésre a postai utalványokat kér­jük használni. Az előfizetés Budapestre, Athenaeum-épü­­let, a »Pesti Napló« kiadó­hivatalának küldendő. Tulajdonos Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat.

Next