Fővárosi Lapok, 1874. december (11. évfolyam, 275-298. szám)

1874-12-31 / 298. szám

ra.­­ A központi Frőbel-nőegylet január 5- én a redout termében álarcos sétahangversenyt ren­dez, négy gyermekkertje javára. Ez d. u. öt órától éj­félig fog tartani, miközben ezer darab nyeremény­­tárgynál többet sorsolnak ki s a főnyeremény értékes arany hölgy óra lesz. Egy sorsjegy ára húsz krajcár. Kaphatók : Schley Berta alelnöknél (József tér 2. sz. a.) továbbá Hatschek Miksa, Szemek és Mayer, Rie­ger Róza, és Münz Mór kereskedéseikben.­­ A b­á 1- rendezők zavarba jöhettek volna, ha rögtön telje­sedésbe megy az a hadügyminiszteri rendelet, mely e napokban a gyalogezredek zenekaraihoz érkezett. E szerint a zenekaroknál lévő altiszteknek be kellett volna lépniök a századokba, hol az altiszteknek most nem kis hiányát érzik. Ez pedig a legtöbb zenekar feloszlását vonta volna maga után, mivel a solisták többnyire altisztek. B. Edelsheim Gyulai főparancs­nok azonban közbenjárt a hadügyminisztériumnál, hogy a rendelet végrehajtását legalább egy időre (ta­lán farsang végéig) függeszszék föl. * A sugárúton tavaszszal, mint hírlik, élénk fo­lyamot fog venni az építkezés. Hozzá látnak a mű­vészház s rajziskola építéséhez. Ezenkívül öt vagy nyolc házhoz. Legnagyobb lesz ezek közt az a vasúti palota, melybe — ha kész lesz — a magyar államvas­utak igazgatósága fog beköltözni. Ehhez a 970 négy­­szegölnyi telket (a Gizela- és rózsa­ utcák közt) száz­­ötvenezer forintért vették meg a magyar államvasút nyugdíjalapjából, a mélyé lesz maga a palota is. Hanem arról, hogy az operaház építését mikor kez­dik meg, hallgat a krónika. * Az állatkertnek némely lap szereti rész hírét költeni. Most is, hogy a város gazdasági bizottsága megtagadta tőle a kért ötezer forint évi segélyt, egy­két lap mindjárt megkonditá a harangot, mintha már az állatkertet (e megtagadás után) azonnal temetnünk kellene. Pedig hát a dolog nem úgy áll. Az állatkert­nek van ugyan tartozása, de ezt bírja törleszteni. Az idén is törlesztett ötödfélezer forintot, noha a bevétel­ből új állatok szerzésére is fordított negyedfél ezret. A társaság nem is azért kérte a városi segélyt, mintha e nélkül nem létezhetnék, hanem hogy elsőrendű intézetté emelhesse az állatkertet. S ez az, a­mit a vá­rosi segély nélkülözése megakadályoz. Különben fen­­maradása nincs kérdésben, kivált miután jelenleg igen gondos igazgatás alatt áll. Mikor ez a kert ki­nyílt, valami Beermann Gyula nevű német ur lapja kimondá, hogy ez az intézet meg fog halni. Azóta ez az ur a »Per Lloyd«-hoz került, s talán az ő káro­­gása hallatszik néha e lap hírei közül, midőn az állat­kertről van szó. Szeretné a derék férfiú, ki már a bölcsődal mellett halotti dalt üvöltött, ha vészjóslásá­nak végre is igaza lenne. De legyünk rajta, hogy ezt az örömet ne érhesse meg. Ha a város nem nyújt tá­maszt egy jó intézet számára,nyújtson annál inkább a főváros értelmisége. * A budai lövöldében tartandó nyilvános, ingye­nes előadó idő elseje — mint már írtuk —tegnap este volt. A januáriak következők lesznek: 5-dikén »Humoreszk a nevelés köréből« Tömör Ferenc tanár­tól, »Az önkormányzat és föltételei« Pleskott Hen­riktől ; 12-én »A métermérték« Pora Ferenc tanár­tól, »A járványos betegségek« dr. Appl Lajostól; 19-én »A művészet a női kézimunkában« Pasteiner Gyula tanártól, »A halálbüntetés Pleskott Henrik­től; 26-án »A táviró« Pora Ferenctől, »Légzés és vérkeringés« dr. Appl Lajostól. A februáriak: 2-án »Humoreszk a párbajról« Tömör Ferenctől »A borerjedés« Kerntler Ferenctől; 9-én »Nőemanci­páció és nevelés« Pora Ferenctől »Tápszereink és emésztés« dr. Appl Lajostól; 16-án »A művészet az állatvilágban« Varinyi János tanártól, »A fa tar­tóssá tétele« Kerntler Ferenctől; 23-án »Emlékezet és képzelet« dr. Lechner László tanártól, »Első se­gélynyújtás baleseteknél« dr. Appl Lajostól. A már­ciusiak: 2-án »Az északsarki utazások története« Könyvey József tanártól, »Delejesség és sarkfény« Kerntler Ferenctől; 9-én »A polgári házasság« dr. Kozmann Frigyes ügyvédtől, »A széneny és vegyei« Pora Ferenctől. Teljes sikert kívánunk e vállalkozó derék férfiak nemes törekvésére. * A » Franklin-társulat« kiadásában megjelen­tek: »Egy magyar nábob« Jókai Mórtól, negyedik kiadás, három kötetben, ára 3 forint. »Mire megvé­­nülünk?« Jókai Mór regénye népszerű kiadásban, két kötet. Ára 1 frt 60 kr. »Három orosz és három angol kalandjai« Jules Verne regénye képekkel, 271­­. Ára 2 frt. »Regék« írta Wohl Stephanie. Második bővített kiadás hat fametszettel, kemény kötésben. Ára 2 frt. »Uj kis regélő« elbeszélések az ifjúság számára Milesz Bélától, képekkel, kötve, ára 1 frt. »Történel­mi könyvtár« a magyar nép és ifjúság , számára 5. és 6- dik füzet, »Nagy Sándor és kora« Aldor Imrétől, »Nero« Vértessy Arnoldtól; egy-egy füzet ára 40 kr. * Kedves látogató. Hansalik sugárúti kárpitos nejét nem rég meglátogatta Plasek István kárpitos­segéd, ki ezelőtt náluk dolgozott huzamos­ ideig. A nőnek feltűnt, hogy látogatója valamit rejteget a ka­bát alatt és hogy mindenkép az ő háta mögé akar kerülni. Az egyedül levő asszony megijedt ez ólálko­dástól és elkezdett kiabálni segítségért, mire a legény megriadva futott el. Ott hagyta azonban emlékül és bűnjelül a sodronyhurkot, melyet kabátja alatt rejte­getett. Azzal akarta volna a szegény asszonyt garot­­tírozni, ha gonosz terve sikerülhet. Plaseket e napok­ban fogták el. Bevallá, hogy követett el több apró tolvajlást, de azt tagadja, hogy a hurokkal gonosz szándéka lett volna. * Handabanda. A »Magyar Politiká«-ban ez a rövid dialog olvasható: »No szegény Asbóthnak ugyan kijut! Szidják, élcelik, gyanúsítják a politikai lapok, torzképezik az élclapok: ütik-verik jobbra balra!« »Mind­ez nem baj, csak növeli hírnevét. Hanem az, hogy a »Magyar Állam« sőt »Mátyás Diák« is fölkarolja s dicsőíti: ez már fátum ! Ez még megölheti.« * Házról házra. Eddig csak a gyümölcsöt, va­dat, meg a zugkiadók német rémregényeit hordozták kínálgatni Budapesten házról házra. Karácsony nap­jaiban azonban egy új magyar lappal, a Benedek Ala­dár »Új idők« című közlönyével is megtették a sze­rencsepróbálás e nem igen dicsőséges útját. Esetleg tanúi voltunk, midőn egy ebédlő társasághoz beállí­tott a commissionar, s hallott olyan szót, melyből meggyőződhetett, hogy ez az úttörő vállalkozás nem igen hoz szerencsét a lapra, sem pedig tisztességet a magyar sajtóra, mely eddigelé a terjesztésnek e fajtá­jához sohasem folyamodott. Miután tanúi voltunk e visszautasításnak s másfelől felteszszük, hogy ez eljá­rásról a szerkesztő maga mit sem tud, s az egész csu­pán élelmes kiadói kísérlet lehet, kötelességünknek tartjuk nyilvánosan kérni föl a szerkesztőt, hogy tiltsa be a házalást, mely mind őt magát, mind pedig a mutatványszám íróit, tudtuk és hibájuk nélkül kompromittálja. (Beküldetett.) * Rövid hírek. A királyi pár és Mária Va­léria főhercegnő tegnap délben költöztek be Budára. — A Petőfi-házra az eperjesi gymnázium ötödik osz­tályának filléregylete részéről öt forintot küldöttek be hozzánk. — A budai dalárda közgyűlése Schmidt Ferencet elnöknek, Till Istvánt alelnöknek, Liebscher Vilmost karmesteri helyettesnek, Them Károlyt és Knahl Antalt pedig tiszteleti tagoknak választotta meg. — Madarassy Pál államtitkári helyettes, hir szerint, közjegyzőségre pályázik. — Izsó Miklós le­­küldte Szegedre a Dugonics-szobor tervét, a 12.000 írtra menő költségvetéssel. — A deákpárti képvise­lők holnap tisztelegni fognak újévi jó kivonatukkal Deák Ferencnél, ki karácsonyestén szintén állítta­tott fel karácsonyfát, meglepetésül környezetének. — A királyi­ pár még ünnep előtt száz-száz forintot küldött a gödöllői katholikus és református isko­lák karácsonyfájára, ötvenet a besnyői iskolások számára, harmincat pedig az izraelita tanulóknak; továbbá a királyné fehérneműket osztatott ki a sze­gények közt, Mária Valéria főhercegnő pedig ruhá­kat, ételt és pénzt küldött nekik. — A teréz- és jó­zsefvárosi bölcsődék karácsonyfa-ünnepei még csak hétfőn délután voltak, számos urhölgy (köztük gr. Károlyi Edéné és Károlyi Gyuláné) jelenlétében. — Az ó­budai dalegylet Szilveszter-estélylyel tartja meg alakulásának tizenkettedik évünnepét. — Kovács Zsigmond pécsi püspök, hir szerint, belső titkos ta­nácsosi méltóságra emeltetett. — A kolera-árvák menházának elnöksége köszönetet nyilvánít az osztrák nemzeti bank kétszáz írt adományáért, a hengerma­lom igazgatósága által küldött három mázsa lisztért; továbbá mindazoknak, kik a karácsonyfára ajándé­kokat küldtek. —­ Báró König J. és neje lemondtak állásaikról, melyeket a központi Frőbel-nőegyletnél eddig elfoglaltak; ez a lemondás is ez egylet megma­­gyarosodását mutatja. — A fiatal Kölber öngyilkos­ságát amerikai párbaj következményének gyanítják. — A városligeti ínség-munkákra szánt huszonöt­­ezer frt elfogyván, a tanács ugyanennyit kért ismét a közgyűléstől. — A főváros gazdasági bizottsága elveti az indítványt, hogy a budai és pesti lövésztár­sulatoknak­ ezer-ezer frt segélyt szavazzanak meg, mert — mint mondák — a város nincs oly helyzet­ben, hogy ily mulatóhelyeket is segélyezzen. — »A kis pipa« derék vendéglőse a mai Szilveszter-estén sorsolást rendez, csinos tárgyakra, vendégei közt a bukovinai magyarok javára. — A két szerecsen­­utcában a 7-dik számú ház házmestere Kaufmann zsibárus boltjában papírba takart patkánymérget talált s azt hívén, hogy liszt, oda adta nejének, ki fel is használta a vacsorához, s ennek következtében a házmester (Janisch Eduárd) tegnap délben nagy kí­nok közt meghalt s neje és három gyermeke is bete­gen feküsznek. 1304 Vidék. ** Petrozsényben, mely az oláhországi határ­szélen egy folyvást gyarapodó jó magyar telepet képez, az egyleti és társasélet is folyvást jelentékenyen fejlő­dik. Van ott dal- és zeneegylet, melynek egy estélyé­ről nehány hét előtt irtunk; van olvasó kör, önkénye­tes tűzoltó egylet, vadász-társulat, sőt alakult műked­velő társaság is, mely karácsony másodnapján — a tűzoltó egylet javára — »A falusiak«-at, Szigeti Jó­zsef vígjátékát adta elő, melynek szerepeit Nagy Mik­lósné, Perger Mihályné asszonyok, Meister Zsófia k. a. Cseh Lajos, Peovics Elek, Maderspach Olivér, Pilok Nándor, Budai Andor és Csúcs Lajos játszották. Ér­­dekesité az­ estét a dal- és zeneegylet is, mely Szilvesz­ter estéjét hangversenynyel ünnepli meg. Szóval a petrozsényi kőszén nagy telepén élénk egyleti és tár­saséleti mozgalom nyilvánul. ** Veszprémből Írják: Városunk ismét élet­jelt adott magáról. Csöndes téli álmából a budapesti nemzeti dalkör több tagjának megérkezése zavarta fel, a múlt szombatra nagy hangverseny volt hirdetve a helybeli nemzeti kaszinó könyvtára javára. A dal­kör tizenhat tagja, köztük ifj. Huber Károly és dr. Károlyi Gyula, a hófuvatagos idő dacára csakugyan megérkezett s az esti hangversenyben, mely Veszprém legdíszesebb közönségét hozta együvé, sikeresen mű­ködtek. Tetszés közt énekelték Erkel Sándor, »Dalra magyar«-ját, id. Huber Károly »Csata-dal«-át s több népdalt Zimaytól és id. Huber Károlytól. Különös tetszésben részesült ifj. Huber K. gordonka­ s dr. Ká­rolyi Gyula zongorajátéka . Rader Gizela k. a. a »Ke­gyelem-áriát« énekelte »Ördög Róbert«-ből; csino­san volt öltözve. Vizsay Imre Gyulai Pál »Éji látoga­tás« című költeményét szavalta, melynek ezúttal leg­szebb részét a melodramatikus zene képezte. Hang­verseny után tánc volt, mely reggeli két óráig tartott. A népszeti dalkör tagjai, kiket Veszprém igen szíve­sen fogadott, másnap hagyták el a várost, hová még többször be fognak rándulni. Jelen hangversenyük 150 ftot jövedelmezett a helybeli nemzeti kaszinó könyv­tárának. ** Magyar-Óvárit a »Hildegard« című nő­egy­let, mely a városi szegényeket buzgón segélyezi, a a városház dísztermében jótékonycélú hangversenyt tartott. A szépen földiszített helyiségben az egylet elhunyt védnöknőjének, Hildegard főhercegasszony mellszobra is látható volt, repkénylugasban. A műsort Nedeczky Izabella urhölgy állitá össze, ki leányával, Eleonóra kisasszony­nyal nyitá meg az előadást. Westmeyer »Császár-nyitány«-ával, zongorán négy kézre. Játékuk nagy tetszésben részesült, valamint Kuntze »Nur nicht ängstlich« vigkara is, melyet az akadémiai énekkar adott elő. Az élvezetes előadáso­kat vidám tánc követte. A jótékony úrhölgyek, köz­tük Simon Gyuláné alelnöknő, Őzhegyi Sándorné ellenőrnő sat. folyvást fokozták a kedélyes mulatsá­got, mely reggeli hatig tartott. Táncos volt elég, noha a megelőző nap történt valami, mi e részben némi aggodalomra adhatott okot. Az akadémia pár tagja ugyanis éjfél felé a rendőrséggel némi villongásba jővén, még a hangverseny napján is a hatóság gond­viselésének szárnyai alatt maradt. A bajtársi lele­mény azonban segített rajtuk. A táncos hangverseny rendező hölgyei ugyanis arról értesültek, hogy e szo­morú eset miatt az akadémiai ifjak sem a hangver­senyben közre nem működnek, sem a táncban részt nem vehetnek. E bajt persze el kellett hárítani, s mi­után az illető ifjú urak visszakapták arany szabadsá­gukat, társaik örömest működtek közre a hangver­senyben s a legháládatosabban táncoltak. Végül egy hymen-hírt, Kroner Ilka kisasszonyt, Kroner Lajos megyei volt­ főispán bájos leányát, Küffner Ernő dzsi­­dáshadnagy jegyzé el Pozsonyból. ** A »Székesfehérvár« meglehetősen kompro­mittálja tárcáját »Aladár« az­alfele valótlan firkájá­val, mely »Fővárosi tollrajzok« cím alatt e vidéki lap dec. 20-diki számában jelent meg. E firka fele bor­­nirtság, fele nevetséges valótlanság. Aladár úr a »Rienzi«-t nem vonakodik »silány kompiláció«-nak nevezni, melyet Németországban egyszerűen kifütyül­tek volna. A jó urnak nincs tudomása arról, hogy Wagner egykor ép »Rienzi« által lett híressé s e művét ma is sok helyen, (például Bécsben) teljesség­gel nem füttyök mellett szokták előadni, s ha színte­­hozása ellen nálunk észrevételek történtek, ez koránt­sem azért volt, mintha »Rienzit« silány kompiláció­­nak tartaná valaki; hanem mert azóta Wagner más irányban sokkal kitűnőbb műveket irt. Aladár úr után rágogja azt a már megcáfolt állítást is, hogy »Kornéliá «-ban az »alapeszme erkölcstelen.« Aztán naivul sóhajt föl: »hogy mit csináljon az em­ber Budapesten téli időben ? Örökké csak nem hall­gathatja a svéd női négyest, a korcsolyázó-egylet sza­lonjába meg nem mehet, mert a nap, ez a kenyur tönkre teszi a természet fagylaltját.« Mindebben pedig az a ne­vezetes, hogy a természetnek Budapesten egészen kará­csonyig nem volt »fagylalt«-ja; a nap hetek óta nem sü­tött, hanem mindig ködös, esős, lucskos idő volt; a svéd leányokat lehetlen lett volna »örökké« hallgatni, mert csak kétszer énekeltek; Budapest élete pedig ép a téli időben elevenedik meg úgy, hogy ott a színhá­zon kívül is van mit csinálni. Ajánljuk a »Székesfe­­jérvár«-nak, hogy ilyféle »fővárosi tollrajz«-októl kí­mélje meg lapját, mert ilyen sületlen sütetből elég volt ez egy lepény. (Beküldetett.) ** Vidéki rövid hírek. Gödöllőn Dévay Gusztáv pesti törvényszéki aljegyző jegyet váltott Ko­vásznál Kovách Aranka kisasszonynyal. — A debre­ceni színházban jan. 15-én Ridley Kohne ottani zene­tanár zenész voltának félszázados jubileuma lesz, mi­után e derék hegedűművész, aki oly sok évig volt a nem­

Next