Fővárosi Lapok 1876. november (251-275. szám)

1876-11-05 / 254. szám

Károlyi Ilona és Hermann Mariska urhölgyek közre fognak működni. Jegyek kaphatók: Pesten Szakál és Márton, Kertész Tódor, Marton Alajos és Ruttkay Vilmos uraknál; Budán Mechlovits H. urnál (Mas­­sion-ház) s a várban Müller cukrásznál. * Az „Athenaeum“ kiadásában a következő új művek jelentek meg: »A föld utósó napjai,« irta dr. Eusebius Magnus, franciából fordította Gr. A., ára 60 kr; »A pénztárnok házassága,» elbeszélés, irta Claire de Chaudeneux, fordította V. L, ára 70 kr; »Paragrenék a párisi világtárlaton,« humoros elbeszélés, irta Ruffini János, angolból fordította Mudrony Pál, ára egy ft. »Igazságügyi rendeletek tára« (az 1875-ik évi igazságügyi rendeletek) első kötet, ára 50 kr. »Döntvények gyűjteménye,« (a ma­gyar kir. kúria semmítőszéki és legfőbb itélőszéki osz­tályainak az 1876-ik évben hozott elvi jelentőségű ha­tározatai) szerkeszti többek közreműködésével dr. Fayer László, első kötet, ára egy ft. * A „Figyelő“ novemberi füzete megjelent Abafi Lajos szerkesztésében. Tartalma a következő: »Jászberényi Pál,« Imre Sándortól, »A Magyar Nyelvőr nyelvészeti törekvései,« Ferenczy Józseftől; »Elekes János,« Abafi Lajostól; »Gyulai Pál az egyetemen;« »Márton István három levele Kazinczy Ferenchez,« Felméri Lajostól; »Szalai László levele Újvári Mihályhoz,« Abafi Lajostól; »Tompa Mihály két levele,« Szinnyey Gerzsontól sat. Előfizetési ára e folyóiratnak egy évre 8 frt. Egyes füzet ára 80 kr. * A nőiparegyleti intézetben készült iparcik­kek ezentúl a Mohr Lajos hatvani­ utcai diszműkeres­­kedésében is kaphatók lesznek. Ő e célra szivességből ajánlott fel helyiséget s remélhető, hogy a közönség pártolni fogja az ott kapható női olcsó iparmunkákat. * A joghallgató ifjúság meleg részvétet tanú­sított a magát kivégzett Rudnyánszky Tibor másod­éves jogász temetésén. A »hatvanas bizottság,« mely­nek­­ is buzgó tagja volt, szép koszorút tett koporsó­jára ; Lukáts Gyula segélyegyleti elnök pedig beszé­det mondott a sírnál. * Az akadémia „Almanach“-ja 1877-re meg­jelent. Csillagászati és rendes naptári része, melyet Kondor Gusztáv készített, oly terjedelmes és gondos, hogy ma már hazánkfiaira nézve a külföldi, például Littrow-féle ilynemű naptárak egészen fölöslegesekké váltak. Az almanachban benne van: az akadémia ügyrendje, a tagok, bizottságok névsora, számos tag munkásságának kimutatása, a kiadványok jegyzéke, sat. Ez alkalommal ide jegyezzük, hogy ez év utosó napján következő akadémiai pályázatok határideje jár le: Teleki-féle szomorújáték, Karácsonyi-féle ko­moly dráma, Nádasdy-féle elbeszélő költemény s a Gorove-féle e föladat: »a tudomány, irodalom és mű­vészet állapota Magyarországon Mátyásig.« * A természettudományi estélynek pénteken este ismét nagy hallgató közönsége volt s hölgyek most is, mint rendesen, szép számmal jelentek meg. Klein Gyula tanár értekezett a Darwin által híressé vált »rovarevő növényekről,« különösen kettőről, a nálunk is előforduló »harmatfű«-ről s amerikai »Vénus légyfogójá«-ról. Rajzokat és növénypéldá­nyokat is mutatott be. Ez értekezés, — mint a titkár estély végén jelenté, — a kimenetkor már külön füzetkében volt kapható, húsz krajcárért. * A többnevű. Egy mária utcai özvegy fogadós­áétól szobát bérelt ki szeptemberben egy negyvenéves férfi. Ezt a nevet tűzte ki ajtajára: Kiing György nyug. pénzügyőri főügyelő. Nyájas úr volt, kiben az asszonyság megbízott, minélfogva alkalma nyílt a fogadósné értékpapírjaihoz férni, azokat az iparbank­nál elzálogosítani és azután megszökni. Október kö­zepén pedig egy soroksári asztalosnál bérelt szobát, a­hol már »Horkay István ügyvédi fogalmazó« volt, ott meg nyolcvan forint értékű tárgyakkal illant el. A rendőrség nyomoztatja, a sajtó pedig inti azokat, kik szobákat szoktak idegeneknek kiadni, hogy vi­gyázzanak, nehogy »e finom modorú« úrhoz harma­dik név alatt legyen szerencséjük. * Egy szakorvos ajánlja, hogy a lányiskolák­ban a kézcsókolás szokását mindenütt törüljék el, mert ki van mutatva, hogy még a feszület sima kö­vére nyomott csók után is elragad néha a kóranyag, hát még a kézről, mely már alakjánál fogva is köny­­nyebben megtarthatja és átvezetheti. Különben a tanítónőknek maguknak is kellemetlen lehet, ha negy­­ven-ötven gyermektől naponkint kétszer, sőt többször is kézcsókot kapnak. Sok helyen már meg is szün­tették. * Ajánlkozás. Sega Karolina, egy lovas száza­dos özvegye, ki művelt, finom modorú hölgy, ajánl­kozik valamely úri házhoz társalgónőnek vagy nyelv- és zenetanítónőnek. Beszél németül, franciául, olaszul, s zongorában és énekben is alapos oktatást adhat. Lakása: síp­ utca, 11-dik szám földszint, 2-dik ajtó. A megkeresések oda intézendők hozzá. * Rövid hírek. A Petőfi-házra Oberländer Mór úr Szolnokról tíz forintot küldött szerkesztősé­günkhöz. — Az első bölcsőde-egylet, mely csütör­tökön nyitotta meg templom-utcai intézetét, fenállása negyedszázados emlékünnepélyét még a jelen év folya­mában meg fogja tartani. — Trefort miniszter teg­napelőtt rövid időre Sopronba utazott, mely várost az alsóházban képviseli. — A pénzügyi bizottság a jövő évi költségvetésben csaknem kétmillióval emelte a kiadást s igy állapítá meg: bevétel 216,918,539 ft, kiadás 213,970,222, a deficit tehát 17,051,683 ft. — Porzó (Agai Adolf) szellemes tárca­ rajzainak vastag kötetéhez, mely közelebb, ,az »Athenaeum« kiadásá­ban jelenik meg, Greguss Ágost írt előszót. — Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok uj helyiségét (hatvani utcában, 3. sz. első emeleten) holnap este hat órakor nyitják meg ünnepélyesen. — Táborszky és Parschnál megjelent ifj. Fahrbach F. »Unter freiem Himmel« polka-francai­s­e. ára 50 kr. — Az állami felsőbb leányiskola helyiségében a közép­­tanodai tanáregylet első osztálya kedden d. u. 5 óra­kor havi ülést tart, melyen Tömör Ferenc a nemzeti verselésről, Tölgyi Gyula pedig a francia nyelv taní­tásáról fognak értekezni. — A magyar bölcselő egyesület második összejövetele csütörtökön volt, midőn dr. Kármán Mór a lélek jelenségeiről, Bánóczy József tanár pedig az elméről értekeztek. — A Duna­­parton elfogtak egy dühös matrózt, ki arcon ütő boszúból kapitányát, ki őt a szolgálatból elbo­csátotta. — A lapok megrovólag említették, hogy halottak napján a Szilágyi István sírja nem volt oly szépen díszítve, mint érdemelte volna ez a derék pol­gár, ki a főváros közoktatási céljára oly nagy össze­geket hagyott. — A népszínház igazgatója beperli a »hermina-téri« színházat, mivel a »Kis menyecs­két,« melynek előadási jogát az egész Budapestre ő szerezte meg, ott is adják más cím alatt. — Az egyetemi olvasó körben ma d. e. tíz órakor Lukács Gyula joghallgató természettani felolvasást tart »az esőről.« — Az „Írók és művészek“ társaságának holnapi hangversenyében a 70 éves Sághi Balog Já­nos selmeci népzenész is hegedülni fog néhány darabot Biharitól és Lavotától. ** Vidéki hírek. Beregszászról írják, hogy az ottani gyógyszerész bájos leányát, Buzáth Eugenia kisasszonyt eljegyezte Hunyady Béla beregi fiatal képviselő. — Tolna megye szini kerületében Farkas József tiszti ügyészt választották meg országos kép­viselőnek, az elhúnyt Lovász Miklós helyére. — Te­­leszky István nagyváradi képviselő a sugárúti Szein­­házban (2. sz. a.) ügyvédi irodát nyitott. — Az esz­tergomi bazilika előcsarnokának fülkéibe e napok­ban állíták fel Hunyadi János és Széchy Dénes érsek szobrait, melyeket Hutterer bécsi szobrász készített ötezer forintért. — Muzslán b. Baldácsy Antal köze­­lebb megjelent a kath. lelkész előtt, kijelentve, hogy áttér a protestáns hitre. — A magyaróvári akadé­mián a »Kazinczy-kör« elnökének Törley Gyulát vá­lasztották meg. — Ipolyi Arnold besztercebányai püspök fölkérte id. Storno Ferencet, hogy a beszter­cebányai Szent-Katalin kápolna restaurálására vo­natkozó tervet készítsen. — Pancsován annyira ural­kodik a roncsoló torokláb, hogy kedden tizenhárom gyermeket temettek. — Egy erdélyi földbirtokos, hir szerint, olyan szerkezetű zongorát talált fel, me­lyet csak először kell felhangolni, többet soha. — Győrött közelebb már erős havazás volt. — A ko­lozsvári ref. főtanoda értesítője megjelent az 1875/6-iki tanévről, Parádi Kálmán szerkesztése mellett; a főiskola statisztikai adatain kívül beveze­tőül tartalmazza »Apáczai Csere Jánosnak az iskolák nagy szükségességéről szóló beszédét 1656-ból,« He­gedűs István fordításában. — Aradon halottak esté­jén a színtársulat koszorúkkal diszité s kivilágítá Zöldi Miklós színművész sírját s a férfi­kar a him­nuszt énekelte hamvai fölött. — Az egri érsek, egy egri közlöny szerint, három év alatt 21,020 ft 50 krt adott volna ki »irodalom és művészet pártolása« cí­mén. — Pozsonyban a munkások önképző-egylete péntek­ este fáklyás zenét adott Herz Fülöpnek, az ottani népkonyhák alapítójának. koronát tartja, mig baljával a kardot békejelűl a földbe szúrja, s Hamburg részére a harcosok emlékét, mely most van öntés alatt a nürnbergi ércöntőben. *** Liszt Ferenc közelebbi bécsi időzése alatt történt, hogy ép a Bösendorfer zongoratermében idő­zött, midőn egy hölgy megjelent zongorát venni, s leült egyhez megpróbálni. El sem végezte még futa­mát, midőn Liszt odaszólt: »Fis.« A hölgy fölkelt s csodálkozó pillantást vetett háborgatójára,a ki helyére ült s eljátszá a futamot úgy ahogy kell. A hölgy ez­alatt neheztelő arccal távozott, bebizonyítva a hihe­tetlent, hogy létezik még Bécsben zongorázó hölgy, ki Lisztet még arckép után sem ismerte. Ellenben jól ismerte az a magyar úri­ember, ki a hölgy után lé­pett a terembe zongorát venni, s megpillantva a mes­tert, egész honfitársi melegséggel sietett vele kezet szorítani. »Be örvendek, — mondá, — hogy itt talá­lom, legalább együtt próbálhatjuk meg e zongorákat s kikeressük köztük a nekem valót!« Liszt jókedvé­ben volt s megtette a szívességet. Persze egyik-másik hangszer megfogta s hosszasan elábrándozott rajta, elfelejtve a földijét. Ez azonban nem hiába várakozott, mert végre is kikeresték a nekivalót, s a mellett hall­hatta a fölülmúlhatatlant játszani. *** Könyv a világnyelvről. A Hügel-féle könyvkereskedésben egy kísérlet jelent meg »Einfüh­rung der Weltsprache« cím alatt, kiadta egy bizott­ság, vagyis többen, kik e régi problémán törik a feje­ket. Fejtegetve van benne egy megalkotandó világ­nyelv nagy mivelődési hivatása, mely célra egyleteket kellene alakítani, hogy a tudomány segélyével mennél többen vegyenek részt e nehéz feladat kivitelében. Próbák is vannak e könyvben, hogy mint lehetne e világnyelvet megalkotni. Találó, jól hangzó jelszók, szólásmódok, rövid kifejezések, egyszerű szófüzérek kellenének hozzá. A bizottság elismeri a nagy nehéz­ségeket, de ép ezért tartja szükségesnek e célra mű­ködő egyletek alakítását. *** Bécsi hírek. A bécsi antropológiai társulat körében gróf Wurmbrandt-Gundacker köze­lebb részletes jelentést fog tenni a Budapesten tartott őstörténelmi kongresszus eredményéről.­­ Bécsben mély benyomást tett az, hogy az adóreformok bizott­ságában a pénzügyminiszter császári megbízásból kijelentette, hogy ő Felséges az uralkodó ház tagjai a magán­vagyonukra vonatkozó adómentességet nem kívánják igénybe venni. — Gr. Zichy Ferenc nagy­követ Bécsből megbízást kapott, hogy a portát üd­vözölje a fegyverszünetnek önmegtagadással járt megkötéséért. — A prágai cseh ifjúság dagályos tiltakozást adott ki a magyar tanulóság nyilatkozatai ellen. — Blaas Károly, jeles festész s a bécsi fes­­tész-akadémia igazgatója, emlékiratot adott ki, melyben magyarországi összeköttetéseiről és fóti tartózkodásáról is rokonszenvesen ír; a fóti templom­ban huszonnyolc falképe van. — Ischlben közelebb két napon át havazott. — Enrico Francesconi a pénzes levélhordó gyilkosa bűnpörének végtárgyalása e hó 16-án lesz; bevallott mindent s meg van törve. 1195 b­écsi h­írek. *** Pardubitz már két nap előtt fel volt éke­sítve, noha a lapok szerint­ az uralkodó pár odauta­zása nem volt bizonyos. Az Erzsébet-utat, melyet királynénk múltkori ott-időzésének emlékére neveztek így el, három diadalkapuval és obeliszkkel szépíték. Sok házon leng a birodalmi és császári lobogó. Ma lesz a lóverseny s holnap kezdődnek a hajtó­vadásza­­tok. A főrangú hölgyek közül is számosan utaztak Pardubitzba. *** A bécsi Schiller-szobor, melyet a költő születése napján, e hó 10-én, készülnek leleplezni, a drezdai Schilling sikerült műve. A költő korhű öltö­zetben, magas gondolatoktól bővülve, emelkedetten áll a renaissance-stílű négyszögletű talapzaton, mely­nek ékítő alakjai s ábrázolatai szintén szépek. A négy életkort látjuk ott eszmei kapcsolatban ; a gyermek és anya közt a költészet, az ifjú és férfi közt a teremtő elme, a férfi és öreg közt a tudomány s az öreg és gyermek közt a humanitás vannak ábrázolva. Szép reliefek a Pegazus, Medúza, Minerva és pelikán jel­vényalakjai is. Szintén Schilling készíté a miramarei Miksa-szobrot is, továbbá Niederwald számára »Ger­­maniát,« mely fölemeli jobbjában a német császári külföld. *** A háború. Mivel a fegyverszünet, közhit szerint megint csak háborúra vezethet, ma még tel­jességgel nincs okunk megszüntetni e rovat címét, ha­bár ez idő szerint a fegyverek nyugosznak. Belgrádon panaszkodnak, hogy a török mindjárt másnap, (csü­törtökön) megsértette a fegyverszünetet, Jaglova és Kapicija közt megtámadva és visszanyomva a szerb előőrsöket. Igaz-e, vagy csak célzatos hír, majd ki­derül. Az még az ellenségeskedések megszüntetése előtt történt, hogy szerdán reggel a török megrohanta a kruzeváci magaslatokat, az ellenség hadvonalát át­törte, tiz ágyút elfoglalt s a szerbek összeköttetését Kruzeváccal elvágta. Úgy látszik, Kruzevác maga a fegyverszünet előtt nem jutott török kézbe. Novose­­lov orosz tábornok ugyanis rendeletet kapott, hogy Kruzevácba vonulva, ott vegye át a főparancsnoksá­got . Horvatovics Szveti-Romanban vette át. Milan visszatért székvárosába s öt zászlóalj nép­katonát di­csérő oklevéllel tüntetett ki bátorságáért. Hite van, hogy Risticset el fogja bocsátani. Azt is beszélik, hogy összeesküvést fedeztek volna fel­­élén egy mi­niszterrel,­ s ez összeesküvés célja: Milan megbukta­tása s Karagyorgyevics trónraemelése volt. Szerb körökben hiszik, hogy az orosz hadat üzen a fegyver­­szünet lejárta után. Annyi bizonyos, hogy erősen ké­szül, sok oroszországi vasúton meg is szüntették a személy- és teher­szállítást, mivel a vonatokat katonai célra veszik igénybe; Odessza tengerre fekvő részét pedig erődítik s a lakosságot (mely fél a török flotta megjelenésétől) e legszebb városrész elhagyására szó­lították fel. Az orosz udvar kedden készül elhagyni Li­­vádiát. Mondják, hogy a cár kedvetlen, mert a háború­párt föléje kerekedett s örömest lemondana fia javára, hogy ne érje felelősség a történhetőkért. Az orosz kormány most értekezletet óhajt, de nem Konstanti­nápolyban, hanem Brüsszelben, a porta teljes kizárá­sával. Konstantinápolyból pedig hangsúlyozva írják, hogy a porta nem az ultimátum következtében egye­zett a fegyverszünetbe, mert még annak megérkezése

Next