Fővárosi Lapok 1876. november (251-275. szám)
1876-11-01 / 251. szám
az 1552 aug. 11-diki szerencsétlen csata s az ebben elesett Sbardelati Ágoston esztergami prépost és váci püspök emlékére, az illető esztergami káptalan, melynek okmányait a dicsőült, Esztergom 1543-ki ostromában, a török elől megmenté, és a váci püspök, a ki ily jeles előddel méltán dicsekedhetik, tegyenek alapítványt, s a kis kápolnát, hol e püspök elesett, illő díszben állítsák föl; de szavam elhangozott a pusztában ! De nem hangozott el azé, kinek indítványára József nádor születésének emlékünnepét nem rég oly szépen tártá meg a főváros, a dicsőült szobra előtt. Őrizzük is meg a kegyeletet elhúnyt dicsőink, jeleseink iránt. Ápoljuk hálaemlékünk oltárán a szent tüzet, nem engedve azt soha kialudni. Mert elvész a nép — s méltó vesztére, — melyből a kegyelet kihalt. Hőke Lajos: Fővárosi hírek. * A mai nap a halottaké. A verőfényes, nyájas ősz ha rideg, szürke, fázós téli időre komorul is: ma a kerepesúti temető tele lesz néppel, virággal, este pedig mécs- és lámpafénynyel. Szokás és kegyelet valódi népvándorlást idéznek elő, kocsin és gyalog. Lesznek csoportos kirándulások is. Az egyetemi ifjúság az idén meg fogja ünnepélyesen látogatni a Deák Ferenc és Toldy Ferenc sírjait is. A honvéd rokkantak a vértanúk nyughelyeit. A munkások is készültek menetet rendezni. A kerepesúti temető rég volt úgy feldíszítve, mint most, minthogy az időjárás is kedvezett a sírok felépítésére. Dér még nem hervasztotta el a fűszálakat sem s eső sem akadályozta az emberek kegyeletes munkáját. Az idei ősz lényegesen hozzájárult, hogy a temető búskomoly költészete az emlékezés mai napján mennél szebb kifejezést nyerjen. * Pintér Gyula hadnagy állapota az egyetemi kórodán vasárnap óta roszabbra vált.. Erős seblázat kapott. Azt bizonyítja ez, hogy a merénylőnek golyója mégis megsértette a derék fiatal tiszt tüdejét. * A „veterán.“ A Deák-óda pályázata ügyében egyik politikai lapunkban felszólalt valaki, az illető szerkesztőség megjegyzése szerint: »irodalmunk egyik érdemes veteránja.« Abból azonban, amit mond, az látszik, hogy nagyon fiatal lehet ez a veterán. Először is előáll amaz átalános óhajtással: vajha sikerült legyen valamelyik költőnknek Deákhoz méltó ódát írni. Valószínű, hogy maga az akadémia is eme kegyes óhajtás kíséretében tűzte ki a száz arany pályadíjat. Másodszor azt óhajtja a felszólaló, hogy a bírálók ne híres neveket keressenek a pályázókban, hanem lehető tökélyt a pályadolgozatokban. Minthogy azonban a pályázat névtelen, a felszólaló ebbeli aggodalma legalább is fölösleges. Továbbá a bírálók meglelhetik a lehető tökélyt, ha van, de hiába »keresnék,« ha nincs. Kőszenet sem találtak még sehol, ahol nem volt. Harmadszor: kijelenti a felszólaló ama nézetét, mely szerint: »jobb lenne semmi, mint nem remek költemény.« Ezt a nézetet azonban a pályázat kitűzése előtt kellett volna közzétenni, mert ma már elkésett szó szaporítás. A pályázat egyik pontja szerint ugyanis : a díjat okvetlenül ki kell adni az aránylag legjobb ódának. Más kérdés aztán, hogy a jutalom megnyerése együtt fog-e járni egyszersmind az ünnepélyen való felolvastatás dicsőségével, mert a bírálat erre nézve is határozni fog. Negyedszer: a felszólaló nem tartaná ildomosnak, ha az akadémia által kitűzött s akadémiai tagok által bírált pályázaton akadémiai tagok is versenyezhetnének. Ez az észrevétel is elkésett, mert a pályahirdetés szerint a versenyben részt vehetett minden hazai költő, akár akadémikus, akár nem. Jó azonban, hogy ezt az észrevételt az illető felszólaló utólagosan sem titkolta el, mert csak ez engedi sejtetni, hogy mint keletkezhetett ily időtlen felszólalás. Hanem aki abban a hitben van, hogy az akadémia széptudományi osztályában körülbelől benn vannak a haza legjobb költői, okvetlenül azt fogja kérdeni: miféle naiv ember lehet az, ki e pályázattól lehető tökélyt, remek költeményt követel, s ennek dacára mégis ki akarja zárni a versenyből és azokat a költőket, kik minden valószínűség szerint ilyennek írására leginkább lehetnek képesek ? S van-e e kérdésre egyéb felelet, mint az a gyanítás, hogy efféle kívánság csupán oly agyban teremhetett, melynek oka van félteni a jutalom dicsőségét az akadémiai tagok versenyétől. Csakhogy efféle aggodalmat lehet ugyan táplálni titkon, de nyilvánossá tenni épen nem ildomos. Ezért hiszszük mi, hogy az a felszólaló »veterán« nagyon fiatal lehet. * Félszázados jubileum volt vasárnap a budai országúti iskola feldíszített termében. A budai tanítóegylet rendezte Derlik József tiszteletére, ki már ötven éve tanít. Számosan vettek részt e szép ünnepen, köztük Bója Gergely tanfelügyelő, Békey Imre tanácsnok, siáth apát, Hunfalvy János egyetemi tanár, Paulovics kir. tanácsos s iskolaszéki elnök, Nagy Ágoston zeneintézeti elnök sat. A tanítóegylet himnusza után Hunfalvy János tiszteleti elnök tartott beszédet az öreg tanító érdemeiről. Trajtler Károly adta elő az ünnepelt életrajzát, átnyújtva neki egy aranyos serleget emlékül, majd Stauffer elnök beszélt melegen, végül pedig az egylet énekelte Beethoven »Isten tisztelete« szép karát. Aznap a 34 éves korában tüdőbetegségben elhunyt Palkovics János tanító temetése miatt a lakomát nem tarthatván meg, ezt későbbre halaszták. * Személyi hírek: Királyné Ő Felsége részt vett a hétfői rókavadászatban is. — Gr. Andrássy Gyuláné egyedül tért vissza Terebesre, mivel férjét az állami gondok megakadályozták az elutazásban. — Szende Béla miniszter Krassóba, Gavosdiába ment, szüleinek aranylakodalmára. — Pasteiner Gyula egyetemi magántanár s Glösz Ilka k. a. esküvője hétfőn az egyetemi templomban ment véghez s jelen volt Szende Béla miniszter is. — A belvárosi plebánia-templomban Schmidl József vasúti hivatalnok közelebb vezette oltárhoz Willrotter Sarolta kisasszonyt. — Hevey Irén k. a., mint az »Életképedben olvassuk, a székesfehérvári operához szerződött. * Horn Ede halálának évfordulója holnap lesz. Ez alkalommal a terézvárosi klub koszorút fog tenni sírjára. A »Chevra Kadisa« pedig nagyobbszerű síremléket állít neki. Az izraelitáknál az a szokás, hogy a halál után csak egy év múlva emelnek sírkövet. Természettudományi estély. A természettudományi társulat pénteken, november 3-ikán délután hat órakor előadási estélyt rendez a vegytani intézetben (múzeum-körút 42 sz.) Klein Gyula »a rovarevő növényekről« tart mutatványokkal egybekapcsolt előadást. Belépti jegyek a társulat titkári hivatalában (régi Lloyd-épületben második emeleten) csütörtökön délután 4—6 óra és pénteken délelőtt 10—12 óra között adatnak ki. * A műegyetem nagyszerű ajándékot kapott az osztrák államvasút-társulattól: azt az erdészeti, bányaipari, érc-, cement-, vegyi stb., gazdag gyűjteményt, mely a szegedi tárlaton külön pavillonban volt kiállítva. Ez ügyre Horváth Ignác tanár hívta fel a közoktatási miniszter figyelmét s csak egy lépés kellett, hogy a vasuttársaság azonnal oda ajándékozza, megígérve, hogy e nagy gyűjteményt még szaporítni is fogja. A korcsolya-csarnok egészen fölépült Lechner Ödön terve szerint. Kívül csinos, belől kényelmes. El van látva gázvilágítással s vízfűtési készülékkel. Került 42,500 írtba, melyből még 15,000 ft lesz törlesztendő három év alatt. Az egyleti tagok száma a múlt évben 1391 volt, s remélik, hogy az idén több lesz. Az évi forgalom 43.000 ftra ment s a pénztári számadást 3977 ft pénztári készlettel zárták be. Az egylet közelebbi közgyűlését, melyben a választmányt is kiegészítik, Busbach Péter elnök vezette. * Egy adófizető nő. Két hét előtt egyszerűen öltözött asszony, akinek háza s szőllője van, megy az adóigazgatóhoz. Hátralékért intették meg s kétheti fizetési halasztást kér, mig a borát eladhatja. Az igazgató megadja, de egyszersmind utána néz a dolognak s kiderül, hogy már évek óta nem fizetett semmit, mindig valami ürügygyel állva elő. Két hét múlva ismét megjelen s még két hetet kér. »Egy napot sem, — feleli az igazgató, — s ha nem fizet, azonnal végrehajtást rendeltetek.« »Tehát csakugyan kényszerít?« — »Igen, kötelessége teljesítésére!« »Na, akkor hát fizetek.« — s elővette táskáját, melyben nemcsak jókora csomag bankjegy volt, hanem különféle ékszer is. Ujjaira gyűrűket húzott, karjaira aranypereceket, nyakába szép láncos órát tett, s mosolyogva monda: »Lássa, igazgató úr! igy szoktam én kinézni, ha nem az adóhivatalba megyek.« Bánta is az igazgató, akárhogy néz ki, csakhogy fizessen. * Az Eötvös-szobor nagy mintáját Huszár Adolf elkészítette. Mind a bizottság helybeli tagjai, mind pedig a megbirálásra fölkért Zumbusch Gáspár bécsi szobrászati tanár kedvező véleményt mondtak róla s üdvözölték a derék művészt e sikerült munkájáért. A szoboralak nyugodt és mégis életteljes, a testet fedő atilla és köpeny művészileg vannak redőzve. A bizottság ennélfogva elhatározta a mű mielőbbi bronzba öntetését. * Mikor jött és mikor ment. A »Paris« fogadóba egy muszka tiszt szállt be e napokban. Szerbiából jött s megy hazafelé. Mikor Szerbiába ment, akkor is a »Páris«-nál volt szállva. Akkor nagy podgyásza, sok pénze volt s két szobát bérelt. Most kis málhával érkezett meg s beérte egy kis szobácskával. * A felnőttek oktatása nálunk az utóbbi időkben nagyot csökkent. Ennek oka, hogy az ügy pártolása kisebb lett. A kormány azelőtt ötezer forintot adott rá, tavaly és az idén már csak ezeret; a város ennekelőtte ötszáz és ezer forinttal segíti, most csak fűtést és világítást ad. A népoktatási kör buzgó elnöke , Türr tábornok ez évre ezer forintot adományozott. A népoktatási kör közelebbi nagygyűlésén elhatározták az elkezdett munka folytatását, tagok gyűjtését, sat. Kár is volna félbehagyni e nemes munkát. A kör hatévi működése alatt 11,844 egyén részesült ingyen oktatásban, az 1875/6-dik évben 1537. A tagok száma jelenleg 202, s ezt szaporítni kell. .. Baleset. Lirsch Márton budai építőmester a múlt napokban kikocsizott lipótmezei agyagbányájához. Tüzes lovai azonban elragadták s ő eszméletlenűl esett a földre. Beszállítva retekutcai szállására, az orvos kijelenté, hogy állapota veszélyes, mert három oldalbordája eltört s bensőleg is megsérült. Koros ember ily bajt nehezen heverhet ki. * A százéves utcaseprő (Győrfy,) már a szegények házában van, s elnyomorodott feleségének is fognak hajlékot adni. Ez aggastyánnak elég oka volt megunni az életet. Van jómódú gépész veje, ki nagy házzal bir; van fia is, ki szintén háztulajdonos a Józsefvárosban; de egyik sem gondolt az agg apával. Az utóbbi időkben sok szükséget látott s midőn negyedfél forint lakbér-tartozás miatt megszorult, elkeseredve szólt nejéhez : »Add el anyjuk az utósó párnát is, a kit lánya, fia igy elhagytak, elfekhetik a puszta földön is.« * Egy bűnpör epilógja. A gr. Almássy Albert végrendelet hamisítási bűnpörében e napokban ítélték háromhavi börtönre az öreg Klein Józsefet, jelenleg losonci, hatvanéves lakost, ki tizenegy év előtt hamis tanúkat toborzott a gr. Almássy Albert érdekében. Egy, akit egész célra meg akart nyerni, jelentette föl. A hamis végrendelet szerint: az elhunyt Almássy Gedeon nem Almássy Edmundot, hanem gr. Almássy Gidát (az Albert fiát) tette volna örökössé. A bűnper fővádlottjait már rég elítélték, most a hamis tanúk szerzőjére került a sor, s hogy ily rövid idei börtönbüntetést szabtak rá: annak oka az arra való tekintet, hogy már tizenegy éve áll bűnperben, hosszabb ideig volt már e miatt befogva, aggkorú s előbbi élete büntetlen volt, különben az elitélt a három hó ellen is felebezett. * Kérelem. A budapesti orvostanhallgatók segélyző- és önképző-egyesülete történetének megírásával foglalkozván, felkérem mindazokat, kik erre vonatkozó adatok (kimutatások, levelek, egyéb iratok vagy szóbeli közlemények) birtokában vannak, azokat alulírottal — az ügy érdekében — mielőbb közölni méltóztassanak. — Budapest, 1876 nov. 1. Kerékgyártó Lóránt, orvosjelölt. Lakásom: zöldfautca,36 sz. * Rövid hírek. Király Ő Felsége a galsai kath. iskola építésére százötven forintot adott magánpénztárából. A nemzeti színházban hétfőn, Prielle Kornélia asszony hirtelen megbetegedése miatt, »A. bálvány« helyett a »Plumet örököségé«-t adták elő, melyben kivált Szigeti és Feleki kitünően játszanak ; tegnap pedig Heim Róza k. a. gyöngélkedése következtében a »Carmen« maradt el s »Teli Vilmos« került színre. — „Carmeidben a viador szerepét jövőben Odry Lehel fogja énekelni. — Az írók és művészek társasága nov. 6-diki estélyének műsora két számmal gyarapodott: Nádayné asszony török dalokat énekel, Sipos négy tanítványa: Batizfalvy Erzsike, Helvey Irén, Krivácsy Irma és Ketzer Ida k. a. pedig Brahms »Magyar táncai« -t fogják játszani zongorán. — Dr. Steiner Albert nőorvos hazaérkezett németországi szaktudományi utazásából. — Budapesten szeptemberben 1066 ember halt meg s 1268 gyermek született. — Az egyetemen dr. Konek Sándor holnap d. e. tizenegy órakor emlékbeszédet tart Jurjevich József, a statisztika volt tanára fölött. — Horváth Teréz bárónő most keresi a hatóságoknál kártéríttetését; 1850-ben Bukarestben neki virágzó nevelőintézete volt, de mert menekülteknek hajlékot adott, elfogták, Nagyszebenbe vitték s megfoszták mindenétől ; nehány ezer aranyra teszi kárát. — A házak uj számozását nemsokára megkezdik; a kapuk fölé teszik a számokat, üres telkeken pedig e célra felállított oszlopokra. — Széll Kálmán a pénzügyi bizottságban kijelente, hogy a kocsiadóról, mely a legtöbb nehézséggel járó adónem, még egy év eredményének bevárása után, jelentést fog tenni a képviselőháznak, alkalmasint megszüntetik. — Az állam ez év kilenc hónapjában 8,687,000 fttal vettek be többet, mint tavaly. — A terézvárosi lányiskolát bezárták, mert padlatait részúl építették s egynek teteje le is szakadt. — A sport-sorsjáték megmaradt fogataira nem volt árverelő s most a győri vásárra viszik eladni. — A képviselőház elnöke szétküldte a levelet, mely a képviselőket az e hó 11-én d. e. 11 órakor tartandó országos ülésre meghívja. — Az athletikai klubnak ma d. u. három órakor ülése lesz a lovardában. — Rossi József svájci származású francia nyelvtanító, (77 éves, nőtelen,aki az Árpád-utcában birt hónapos szobát, rész anyagi viszonyai miatt a zugligetben felakasztotta magát. — A belügyminisztérium megerősítő a Marosvásárhelytt alakuló »Kemény Zsigmond társaság« alapszabályait. — József főherceg, családostól tegnap Ebenthalba utazott. 1180 Vidék. ** Orosházáról egy a Győry Vilmos lelkész elbúcsúzására irt emlékverset kaptunk, melynek szerzője Eördögh Lajos. Az ottani közérzület egyik kifejezése lévén, ezennel közzéteszszük: Mézédes szavaid s ragyogó tollad tova tüntén Mily keserű a pohár és mi homályos egünk!, Am ki Sión s Helikon magas ormain állsz kegyeletben : Bírni fogod szívünk’ a haza szíviben is! ** „Falusi Könyvtár.“ Ily ciran »hasznos olvasmányodat indított meg a nép számára Vass