Fővárosi Lapok 1877. október (224-249. szám)
1877-10-09 / 230. szám
1105 é vesen ép, nagyszerűen díszített romi színházban, látva a félkörben fokozatosan emelkedő ülőhelyeket és fügönynyel el nem zárt márvány színpadot, mely ókori palota elejét ábrázolja és három kapuján át meglepően csaló utcatávlatokat tüntet fel. Az utósó előadás a hatvanas években volt itt, Viktor Emánuel jelenlétében, mintegy harmincezer gyertya világánál. A város maga több látnivalót nem igen nyújt, kivéve még néhány Palladiótól emelt palotát s templomait, mely utóbbiak azonban a többi olasz templomhoz képest említésre sem igen méltók. Vicenza környéke egyike a legkedvesebbeknek felső Olaszországban. A berliói halmok tövében fekszik, északról, keletről és nyugotról a Lombardia kertének nevezett dús síkság veszi körül szőllő- és olajfasoraival s termékeny mezőivel. És még itt is a Palladio dicsőségét hirdeti a »Villa Rotonda Palladiana.« A külváros házai közt és a Bacchiglione folyócska partján vezetett utunk, s félóra múltán hosszas kopogtatásunkra megnyílt a villához tartozó, ma burjánnal és gazzal benőtt kert rácskapuja. Palladio e nyárilakot a Copra grófok számára építé, mint a felirat mondja, azok örök emlékéül. A négyszögletű épület közepét kör alakú kupolával fedett terem foglalja el, melynek frescói és szobrai a romlás nagyon is látható nyomait mutatják. A terem arányai a lehető legszebbek. Kívülről mind a négy oldalról lépcsők vezetnek antik templomhomlokzat alakjára készült előcsarnokokhoz. Az egész kedves benyomást tenne ránk, ha nem fájna szívünk, látva, hogy e műremek a pusztulás martalékának van oda vetve. Azelőtti tulajdonosai kezéből ugyanis Albertini gazdag veronai ügyvéd birtokába került, kinek, mint a villa őre, egy majoros állító, »nincs kedve« hozzá és inkább hagyja tönkre menni. A villa lakhatónak igen, de lakályosnak nem mondható, s ki a helyreállítás költségeit, melyek most már bizony ezrekre mennének föl, viselné, ezt csak a látogató idegenek kedvéért tenné; talán erre nincs kedve Albertini ügyvédnek, Lord Burlingtonnak, ki maga is nagy ismerője az építészetnek és nagy tisztelője Palladionak, annyira megtetszett a Rotonda, hogy chiswicki parkjában ennek mását építteté. Az épület hulló vakolat-darabokkal fedett küszöbén kilépve, még egyszer visszatekintettem és siettem fel a Monte Bericora, a Madonna del Monte templomhoz szőllőskertek és nyaralók közt. A pestis megszüntetésére emelt templomban Montagnanak a kart díszítő frescóin kívül mi kiváló sincs, de annál szebb a kilátás a templom elől Vicenzára, s a távolban kéklő tiroli alpesekre; e háttér a tájképnek a nagyszerű jellegét kölcsönzi. A monte Berico huszonkilenc év előtt nagy vérengzés színhelye volt; az olaszok által megszállva tartott halmot az ausztriaiak kiostromolták, ütegeket emelve bombázták a várost és több időre őrséget helyeztek ide. Ez időket a templom háta mögött az elesettek emléke és Olaszország felszabadításának szobra juttatják eszünkbe. A városba kényelmes fedett övezetek alatt haladtam le, még egy látogatást végezni el a »cimiterio nuovo«-ban, Palladionak Fabris emlékköve által díszített sírjánál. Fővárosi hírek. * A képviselőház tegnapi ülésén a Helfy féle ügyet tárgyalták. Az elnöki jelentés úgy terjeszté elő az esetet, hogy ama hordárok, kik Helfyt őrizet alá vették, semmiféle hatóság által erre fölhatalmazva nem voltak, semmi hatósági jegygyel nem bírtak, s Helfy képviselő bátran kiutasíthatta volna őket lakásáról ; ő azonban ezt nem tette, hanem bort vitetett nekik; személyi szabadságát sem gátolta senki s mentelmi joga átalában nem szenvedett sérelmet. Tisza Kálmán is azt mondá, a mit a házelnök s bizonyítá, hogy ez esetben hatósági beavatkozás nem történt s végül anapirendre térést indítványozta. Helly keserű szavakkal érinté személyes szabadságának megtámadását . Simonyi Lajos báró nagy megvetéssel beszélt a budapesti főkapitányról, aki sokkal alárendeltebb személy, hogysem a ház elé tartoznék, de az egyszerű napirendet még sem javasló; gróf Apponyi pedig azt indítványozta, hogy miután az ügy egész Európában nagy szenzációt okozott, utasítsák azt a mentelmi bizottsághoz. Sok szónok beszélt ezután: b. Kaas Ivor, Paczolay, Szilágyi Dezső, Pulszky, Mocsáry Lajos, stb., amíg végre elfogadták a miniszterelnök indítványát s az egész ügy fölött napirendre tértek. * Báró Radvánszky Béla, a történelmi társulat egyik legbuzgóbb munkás tagja, közelebb fejezett be egy nagyérdekű gyűjteményes munkát, melyről bizonyára a magyar mivelődéstörténet minden barátja örömmel vesz hírt. A nagy munka, mely a magyar családéletnek annyira elhanyagolt történetéhez szolgáltat gazdag adatokat, tizenötévi fáradhatatlan gyűjtő munka gyümölcse. Összesen 60 évre s két kötetre fog terjedni; címe lesz: »Magyar családélet a 15-ik és 16-ik században.« Tárgyait, a kiváló készültséggel irt bevezetésen kivűl, képezni fogják: leltárak, kiházasitási jegyzékek, lakodalmak, keresztelők, étkezés és főzés, (a hires 16-dik századbeli magyar szakácskönyv,) orvoslás és ráolvasás, végrendeletek és temetkezések. A gyűjteményt már csak sajtó alá rendezi szerzője, a tudós fiatal főur, ki ifjúsága erejét oly munkára szentelte, melylyel bizonyára kivívja tudós világunk elismerését és köszönetét. * A lóversenyek első napjának vasárnap kedvezett az idő. Homályos, hűvös, de száraz őszi nap volt s a lóversenyért nagy közönség övezte körűl. Az udvari páholyban megjelent a királyasszony, Wallersee bárónővel, a szép menyasszonynyal s ennek boldog vőlegényével, Larisch gróffal. Jelen voltak méga királyné angol vendégei: Mr. Grosvenor és neje, kiknek Whigt szigetén fekvő kastélyában lakott egy nyáron a királyné. A futtatások érdekesek voltak. A kétévesek versenyén (tíz közül,) báró Majthényi Izidor Violanteja lett az első , a Henckel gróf Phoebeje, melyben annyira bíztak, csak második. A királyné ez érdekes versenyt az erdő alól nézte, hová a gr. Szapáry Antal fogatán kocsizott. A St. Leger-díjat természetesen a Kincsem nyerte el. A fogadásbankárok nem is fogadtak el tételt rá, s a játék csak a Prince Giles s a Lőrinc közt folyt. Blaskovich Ernőt, a Kincsem diadalmas birtokosát, a királyné páholyába hivatta s szerencsét kívánt neki. Giles a Kincsem után második, Lőrinc harmadik volt. A mezei gazdák versenyén tizenhárman futtattak s a nyertesek Sáska Sándor, Herédy István és Biró Lajos lettek. A Ritter-dij 265 aranyáért csak a báró Bethman Pfeil-ja s az Almásy Kálmán Boomerangja versenyeztek. A Pfeil »pompás iramban« elsőnek ért be. A nagy handicap győztese, »felette érdekes futam után,« Bethman báró Rococoja lett; második a gróf Henckel Hugó Bassweltje volt. — A mai verseny programmja is igen érdekes. A kétezer frtos kladrubi díjjal kezdődik, délután harmadfél órakor, s a hírneves Kincsem is fut értte. Versenyez a kancadíj ötszáz aranyáért is, s a vetélytársak közt van a gróf Henckel Konotoppája. Harmadik futam lesz az import-díj (kétezer frt.) negyedik az ezer frt díjú akadály- s utósó a négyszáz-frtos eladóverseny. * Hymen: Than Irma k a.-t, kitűnő festőművészünk : Than Mór bájos leányát eljegyezte Steinacker Arthur, az elhunyt jeles műfordító, Steinacker Gusztáv, buttelstedti evang. lelkész fia, Steinacker Ödön, országgyűlési képviselő fivére. — Sárközy Zsigmond, bud .pesti kir. törvényszéki jegyző, e napokban tartotta kézfogóját Orosz Ilona kisasszonynyal, Orosz Mihály országgyűlési képviselő kedves leányával. Az esküvő jövő januárban lesz. * Klapka táborim levelet intézett a »Pesti Napló« szerkesztőségéhez, erélyes hangon utasítva vissza némely magyar lap ama merészségét, hogy kételkedik amaz állításában, mely szerint az erdélyi ribillióban nem vett részt. »Bár az ilyesmire csak egy válaszom lehet, — írja a tábornok, — legmélyebb megvetésem kifejezése, nem fojthatom el magamban az a feletti fájdalmat, hogy az ilyfajta gyanúsítás épen honfitársaim részéről él. Törökország iránti rokonszenvemet mindenki ismeri, e rokonszenv továbbra is sértetlen, de az sohasem fog oly cselekedetekre csábítani, melyek hazám érdekét károsíthatnák. A jövendő el fogja dönteni, vájjon én jártam-e az igaz után, ki összes erőmet oly célnak szenteltem, mely hazám jólétével s politikai missziójával oly szorosan egybeforrott, vagy azok, kik a szemtelen eszközöktől sem riadnak vissza, hogy reputációmnak ártsanak s működésemet akadályozzák.« Így ir a tábornok, méltán lázadva föl azok ellen, kik az ő, egy katona és lovagias ember, szavában kétkedni mertek. A fővárosi lengyel testvérsegélyző egyesület is nyilatkozott, hogy nincs belekeverve az erdélyi ügybe. Mert most mindenkire gyanakszanak. A »Nép zászlója« szerint, e hó másodikán negyven számfölötti rendőrt fogadtak föl s nemcsak Helfyt s az »Egyetértés« szerkesztőségét őrizték targoncás drabantok, de pribékek ólálkodtak a török konzul, Kaas Ivor báró, Simonyi Ernő, Herman Ottó lakása s a Függetlenségi kör helyisége előtt is. Csikmegyében lépten-nyomon érik egymást az elfogatások s a föld népe házaiba katonák vannak beszállásolva. Tegnapelőtt a kászonyi erdőben harminc láda fegyvert fedöztek föl s bevitték Csíkszeredára. * Thiersné asszony ama részvétnyilatkozatra, melyet hozzá a magyar képviselők intéztek, meghatottan válaszolt. Levelét Zsedényi Edéhez, mint a ház szünetelése alatt együtt volt bizottságok elnökéhez intézte, s kéri, hogy fejezze ki a parlament tagjainak benső háláját azért a részvétért, mély tiszteletért és bánatért, melyet Thiers iránt (a kit oly találóan neveztek nagy embernek s hazája jótevőjének,) tanúsítottak. * Erkel Ferenc, mint az »Ellenőr« hallja, folyton s egész lelkesedéssel dolgozik uj dalművén, a »Névtelen hősök«-ön. A szöveg Tóth Ede hátrahagyott munkája s a szabadságharc történetéből van merítve. A nagyérdemű, ősz zeneköltő már februárra annyira befejezi művét, hogy a nemzeti színháznál ekkor már előkészületeket tehetnek az előadásra s a szerepeket kiosztják. A sugárúti operaház megnyitására készülő »Szent István« című nagy operán szintén folyton dolgozik a kitűnő zeneszerző. * Az angol club e hó 20-án, szombaton este nyolcadfél órakor, a Hungária nagyvendéglő dísztermében fölolvasó estélyt rendez, a török sebesültek javára, melyen Vámbéry Ármin »a török nemzet művelődési képességéről« előadást fog tartani. E fölolvasás kivételkép magyar lesz, hogy a cél érdekében, mentől nagyobb közönség látogathassa. A belépti jegyek máris kaphatók egy forintjával a Calderoni és társa váci utcai boltjában s a Kunz és Messmer kigyótéri kereskedésében. * A „budai kör“ szombaton tartotz idényben első estélyét, mely igen jól sikerült. Hazucha Lajos igazgató megnyitó- s üdvözlő beszéde után Egery Etelka kisasszony és Novák Lajos Weber K. M. »Öröm-nyitány«-át játszották zongorán négy kézre. Wein Margit k. a. Abt F.-től »Ein schöner Traum« és Zimaytól népdalokat énekelt. Sextett »Luciá«-ból, énekelték: Stegmann Hermin k. a., Benza Gyuláné urhölgy, Weiser, Türner, Reitz és Jahl urak. A műsort Moser »Kuldi-prédikációk« című egyfelvonásos vígjátéka fejezte be. A szereplők: Shvoy Kálmánná és Hazucha Lajosné urhölgy, Kaubek Irma k. a., Hazucha Lajos, Shvoy Kálmán, Blum Béla, Rosenbach Ferenc és Pejakovich Lázár összevágóan, kedvvel játszottak. A műsor befejeztével a fiatalság táncra kelt s tartott a vigasság egész éjfélutánig. * Színházak: Rosetti Mária, ismert külföldi énekesnő, ki Londonban sok sikert aratott, a fővárosba érkezett, s mint híre van, kétszer föl fog lépni a nemzeti színpadon, »Faust«-ban Ta Margaretha s »Rigoletto«-ban a Gilda szerepében. E fiatal énekesnőt a legjobb hír előzi meg; az olasz lapok különös elismeréssel nyilatkoznak művészetéről , így a milánói »Gazzetta musicale« szerint: »Anglia e kedves szőke leánya valódi tökélylyel alakítja Gilda szerepét; tiszta és hajlékony hangja igaz és hatásos akcióval párosul;« a florenci »Cosmorama« pedig Margarétájáról azt jegyzi meg, hogy »ritka szép alakítás.« — Vidmár Erzsi k. a. tegnap búcsúzott el a népszínháztól. »A kis menyecské«-t énekelte, azt a szerepet, melyben először tűnt föl s kedvelte meg a közönség, mely most bizonyosan sajnálni fogja. Távozása mindenesetre veszteség a népszínházra, hol nagyon elkel egy ily szép, képzett hangú, tehetséges fiatal énekesnő. A kiasszony egyelőre nem szerződött sehová, hanem tanúi tovább. A közönség szívesen látná viszont, gyarapodva az ének művészetében és játékban. — A népszínházban nagy zajt, derültséget, tapsot okoztak tegnapelőtt az Együd couplet-i,a Hellyügy s a targoncás policia felől. * A Zichy Mihály képét: »A királyasszony Deák Ferenc ravatalánál«,a bécsi műegyesület tárlatában is kiállítják. Maga Ágost, szász-coburg-gothai herceg, az egyesület elnöke kért Trefort minisztertől erre engedélyt. A képet december végén viszik Bécsbe. Zichy Mihály e nagy műve mellett több kisebb festményét is kiállítja, mintegy bemutatva művészi tevékenységét Bécs közönségének, mely tudja, hogy mestere a bécsi Waldmüller volt. * Az akadémia könyvkiadó vállalata, igen becses könyveket fog adni előfizetőinek, nevezetesen Arany János prózai műveit, Gyulai Pál összegyűjtendő, nagyérdekű egyetemi előadásait Petőfi Sándorról, Pauler Tivadar összegyűjtött jogirodalom-történeti cikkeit, továbbá Nisard irodalomtörténetét, Szász Károly fordításában, végül Macaulayból, Curtiusból és Carlyleből a befejező köteteket. * Cigány temetés volt pénteken délután. Egy fiatal tizennyolc éves cigányleányt kísértek sírba, s a közönség a különös menetet, amint átvonult az ország- s a kerepesi után, sokat nézte. Legelőt lépdelt az öreg bőgős, bús képpel, egy ezüstös kék zászlót hordozva; utána párosával négy icipici ötesztendős leányka, fehér ruhában, kondor fekete fürteiken koszorúval s a kezükben virág. Majd jöttek, nagy csoportban, a kék mennyezetű halottas szekér előtt a férfiak, vagy ötvenen, a koporsót pedig követték a sötétarcú, nagyszemű cigányasszonyok, kiknek ruhájába ríva kapaszkodott a sok toprongyos rajkó. A halottas menetben voltak mindössze vagy százötvenen ; csupa cigány, egy fehérarcú sem. A temetésnek, úgy látszik, nem volt egyházi jellege. * Rövid hírek. A toscanai nagyherceg vasárnap reggel Gödöllőre utazott. — A török sebesültek számára Gajzágó Irma urhölgy, Nagy-Abonyból, egy kilo-, negyven dekagramm, Jancsó Mária k. a., Szilágy-Somlyóról nyolcvan dekagramm, Balogh Erzsike k. a. gigántról negyven dekagramm lépést küldtek szerkesztőségünkhöz. — A Kisfaludy-társaság könyvkiadó bizottsága szerdán délután négy órakor ülést tart a társaság termében. — A Petőfitársaság tegnapelőtt egyhangúlag elhatározta, hogy megváltoztatja alapszabályait. — Dr. Erődi Béla török társalgókör alakításán igyekszik; a kör kizárna minden politikát s olyan szervezetű lenne, mint az angol club. — „Az aradi család“ október hatodiki emlékünnepélyén az elnök, Barabás Béla joghallgató tartott beszédet, megemlékezve a tizenhárom vértanúról. — A Siglféle gyár fölhúzó gépén szombaton egy Málik József nevű asztalos akarta magát fölvenni az ötödik emeletre, közel a kiszállóhoz azon