Fővárosi Lapok 1878. november (252-276. szám)
1878-11-01 / 252. szám
Péntek, 1878. november 1. 252. szám Tizenötödik évfolyam. Szerkesztői iroda: Budapest, Lipót utca 43. sz. földszint. Előfizetési dij: Félévre..............................8 frt. Negyedévre.........................és Megjelenése az ünnep utáni napokat kivéve minden nap. FŐVÁROSI LAPOK SZÉPIRODALMI NAPI KÖZLÖNY. Hirdetések szintúgy mint előfizetések (Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület) a kiadóhivatalba küldendők. A halál. Félreismert székem, Áldása a létnek ! Oh mért fátyolozod Oly sűrűn élképed ? Nem láthatjuk arcod Szelíd, szép vonásit; Azért képzel szörnyű Rémnek egyik-másik. Szürke fátyol-mezed Gomolygó ködében: Lebegsz nesztelenül A fénytelen éjben; S hogyha váratlanul Reggel érkezel meg: Rejtekeznek tőled, Nem ismernek, félnek! Nem látják ruhádnak Fátyol-redőjében Azt a fényes kelyhet, Melyet hoztál épen; Melyben a felejtés Gyógy balzsamát rejted S már a síró ajkhoz, S a szívhez emelted. Óh, békés jó szellem! Néma, hideg, csöndes, Rejtett fátyolszárnyad Mily nesztelen röpdes! Csak az látja fényed, Ki balzsamod itta, Vagy mezed szegélyét Bátran megfoghatta. Mért rejted jóságod A rejtély ködébe ? Hadd deritné lelkünk’ Jövőnk fényes képe; Ne vágynánk ez éltet, E nagy semmiséget, Várnánk megnyugodva Minden percben téged. Hasztalan beszélek, Óh, a te jóságod : Végzetes titokban Áldja e világot; Szenvedés, hivalgás E lét fájó képe, A te jelszavad meg . Titokzatos béke. Majthényi Flóra. ------------- A gyűrű. (Történelmi és régészeti csevegés.) Írta Deák Farkas. (Folytatás.) Hazai történetünkben is fordulnak elő gyűrűs mondák, például Zsigmond király gyűrűjéről Heltai krónikásunk igyir: »Mikor Zsigmond király havasalföldi háborúban járt, Erdélyben Hunyadvármegyében Morzsinai Erzsébet nevű szép leánynyal ismerkedik meg, ki tőle teherbe esvén, a király ujjáról lehúzván egy gyűrűt, a leánynak adta jelűt és emlékűt, — időjártával a leánynak fia születvén, bátyja Morzsinai Gáspárral Budára készült s alá ment a viz mellé mosni, a kis fiúval együtt; a kis fiú sirdogálván, anyja a király gyűrűjét adta oda játszani, mit egy holló meglátván, a gyermektől elkapta a fényes ékszert; a gyermek újra sírni kezdvén, az anyja rémülten pillantá meg a szomszéd fán a szájában gyűrűt tartó hollót, azonnal bátya után siet, ki jókor érkezvén, a hollót lenyilazza. Nemsokára aztán Budára mentek, hol Zsigmond nagy szeretettel fogadta a kis Jánoskát, s mindennap maga elibe viteté, — aztán Hunyad várával és vidékével megajándékozá, a hollót pedig, kinek egy aranygyűrű volna orrába, címerül adá Jánoskának és a Morzsinai nemzetnek.« .) A tizenötödik században átalában véve nagyfejű gyűrűket viseltek s ilyen volt a Hunyadi László gyűrűje, — természetesen a balkézen, — melylyel Cilley csapását felfogta volt Nándorfejérvártt, s mely gyűrűt most a gyulafehérvári Batthianeumban mutogatnak, hatalmas gyűrű, s benne jókora darab amethyst kő s azon egy erős vágás nyoma. Nagy gyűrűket viselhettek őseink a mohácsi csata idejében is, mert midőn némelyek a csata elhalasztása mellett szóltak, mások közbe kiálták: »Gyűrűink fejével is agyon verjük a törököt! »A legnagyobb magyar gyűrű emlékét azonban Károlyi Péter hagyatékának 1554-ben kelt leltára hagyta fenn, hol egyik tétel igy szól: »Egy ezüst gyűrű nyolc-latos.« 2) Az angol történeti gyűrűk közt igen érdekes a Stuart Mária skót királyné gyűrűje a britt múzeumban. Sir Henri Ellis véleménye, hogy ez a királyné mennyegzős gyűrűje, mikor Darnleyvel egybekelt, mert csak ekkor használhatta csupán a skót királyi címert, kitörölvén Franciaország jelvényeit. A gyűrűben M. A. betű van metszve, melyet Ellis Máriától Erzsébethez intézett egy levél pecsétén is látott, mely levél e házasságát megelőzött napon kelt. E pecsét női dévajsággal volt kiszámítva, hogy Anglia királynéját és főtanácsosát Burleight boszantsa. A rejtvény azonban, hogy az A betű nem Angliát jelenti, hamar meg volt fejtve; pár nap múlva ugyanis megtudták, hogy férjét Darnleyt Albany herceggé nevezte ki. Mondják, hogy Erzsébet, királyné is gróf Essexnek egy gyűrűt adott volna, mely többé hozzá vissza nem került. E gyűrű Thymne János püspök ur birtokában van, ki Devereux Fanny grófnőtől, gróf Essex leányától származik. Aubrey beszéli, hogy Erzsébet angol királynénak egy pár gyűrűje volt, melynek gyémántjai, ha egymás mellé tették, egy szivet ábrázoltak. Egyiket megtartva, a másikat elküldte Stuart Máriának, ez azonban — teszi hozzá a nevezett író, — nem akadályozta meg, hogy Máriának fejét vétesse, pedig szegény Mária, midőn rászánta magát, hogy Angliába meneküljön, e gyűrűt Beatoun által elküldötte volt Erzsébetnek. Említsük fel még a szűz királynéról, hogy halála előtt nem sokkal a királyi gyűrűt lereszelték ujjáról, mert az ujj kövérsége miatt többé lehúzni nem lehetett s éles fájdalmat okozott. / m # Érdekes királyi gyűrű' - ismertet gróf Andrássy Manó, melyek II.Lajos királyéi voltak. Egyiket a Mohácsnál elveszett király ujjáról húzták le a megtalálók. Mária királyné mlatovithi Horvát Mártont küldötte el, ki visszaszerezvén az illetőktől, pécsi kanonok Miklós pecsétje alatt Pozsonyba vitte és ott Báthori István az ország nádora előtt a királynénak átadta, a királyné pedig tanácsosai előtt átvágatta (discincti fecit) t. 1. szokásban volt elhalt királyok, főurak és nemesek pecsétgyűrűjét, halálok után azonnal egy nagy keresztvágással használhatatlanná tenni. A másik gyűrű, mely a gróf birtokában van, szintén Lajos királyé volt. »A gyűrű egészen arany, hátsó részén és oldalán, és belső oldalán kék zománccal s abban arany csillagokkal, — két fő tartja a belső lapot, melybe Magyarország koronázott cimere van vésve, »S. Regis Ludovici,« körirattal. Szintén a gróf tulajdona egy a székesfehérvári ásatások alkalmával talált kis, de igen szép liliommal ékített gyűrű, melyről azt tartják, hogy Róbert Károly leányáé lett volna. Átalában véve gróf Andrássy Manónak felette érdekes gyűrű-gyűjteménye van, melyeknek nagy részét az 1876-dik évi műtörténelmi kiállításon részét láthattuk is. Ezek közt igen érdekes a Lodomér esztergomi érsek, — Sándor váradi püspök gyűrűje, továbbá Jánosnak Chele fiának, — gróf Forgács Péternek, gróf Apponyi Lajosnak gyűrűpecsétei sat.) Nemkülönben érdekes Majláth Béla gyűrűgyűjteménye is, mely a műtörténettani kiállításon szintén látható volt. Áll kilencvenöt gyűrűből, harmincöt réz (köztük tizennégy darab cimeres gyűrűpecsét) s hatvan darab arany- és ezüst gyűrűből. Ezek közt egy igen szép görög gyűrű, hat-nyolc római, egy szép vándorláskori, egy románkori, mintegy húsz darab régi magyar s a többi vegyes. Van talizmán gyűrű csüngő lakattal és kulcscsal, egy pár macskaszemes babonás gyűrű, s egy pár szép olasz munka. Három pecsétgyűrű s ezek közt egyik a Szentiványi családé sat. 1764-ben Angolországban lerombolták a North- Gate-Hans nevű fogházat a Bedford-hidnál s a romokközt egy munkás egy szép aranygyűrűt talált. E börtönben volt bezárva Bunyan János 2) jeles angol iró s minden arra mutat, hogy a gyűrű az övé volt, a J. B. betűk is bizonyítják, melyek mellett egy halálfő van metszve s alája írva: memento móri. E gyűrűt Bedford herceg káplánja Abbot ur vette meg és halálos ágyán Bower urnak ajándékozta, ki Elstomban, Bunyan születéshelyén, lelkész volt. A Landesborough-féle gyűjteményben egy gyűrű van, melyet az orani herceg (később III. Vilmos) adott volt Mari hercegnének. Aranyból készült, gyémántokkal kirakva, feketén zománcozva és külső részén e mondat áll: »Honny soit qui mai y pense,« s belől ez: I’ll win and year if I can. (Meg akarom nyerni s el is viszem halebet). Nem lehet tudni házasság előtt vagy után adta-e nejének, mert ha házasság után, akkor ez utóbbi mondat egyenes célzás lenne Vilmos szándékára, ki felesége atyjától az angol koronát disputálta el. Néhány év előtt a britt régészeti társulat egyik gyűlésén Hartshorne úr a Borgia Caesar pecsétgyűrűjét mutatta be. Tömör arany könnyedén zománcozva s a pecsét békéjén e mondat áll: »Fays ce que doys, avien que pourra,« (régies francia nyelv s annyit jelent: Tedd a mit tenned kell, s jöjjön a minek jőni kell) és az 1503 évszám, külsején pedig a Borgia név s e mondat: »Cor unum, una via.« A gyűrű fejében egy kis üveg volt alkalmazva s mondják, hogy ebben tartotta a hires Borgia-mérget, a melyet aggálytalan vendégei poharába szokott tölteni. 3) (Folyt. köv.) 1) Megjegyzendő azonban, hogy a holló, mint címertani alak, mindig az aranygyűrűvel ábrázoltatik, mint például a szíue mindig patkóval a szájában. A gyűrű azonban előfordul a lipoci Keczer család címerében is, hol fekete sas tartja szájában. 2) Báró Radvánszky Béla említett műve II. kötet 12. lap. x) Lásd az Archeológiai közlemények II. kötetét 60 . és következő lapjain. Pest 1861. Tulipán herceg. (Hollandi beszély.) irta. Ten Brink János. (Folytatás.) A munka órához hasonlít. Rendesen magától jár; de vannak napok, melyeken nem akar helyéből mozdulni és ezt most Van Geldern is tapasztalta. A dühöngést, mely klinai múzeumában olyan szomorú rendetlenséget okozott, kelletlen bágyadtság váltotta fel, melyet a hatalmas Van Geldern nem tudott legyőzni. Hiába vitte őt gyönyörű hintára a csillogó virágágyaktól irodájába, hiába ment az irodából a gyárba, a gyárból a fehérítő helyekre; úgy tetszett neki, hogy a hófehér vászon fehérségével boszantja és a kopogó motollák csúfolják. Még az ebéd is, mely máskor Van Geldern életében fénypontot képezett, hidegen hagyta; nem ízlett neki. Egyedül és elhagyatva ült asztalánál; az inasok alázatosan, némán, szolgálták; nélkülözte Doris szende mosolyát és kedves tekintete nem üdvözölte őt. Délután papagályait tanította meg, a keletindiai szőnyegek rajzait tanulmányozta, estefelé pedig Palembaugot hivatta, hogy szokásos szemfényvesztéseivel mulattassa. Azt a feleletet kapta, hogy Palembaug elfutott. . . hová ? nem tudták. Van Geldern hát sajátkezűleg gyújtott pipára és egy zenélő szekrényt indított meg, mi kedvenc mulatsága volt. A zenélő szekrény eljátszott néhány darabot, ahogy az ilyen nyomorúságos hangszer szokta, azután egyet nyekkent és Van Geldern hiába fáradozott újabb megindításán. Van Geldern ketté törte pipáját, a cserepeket a zöld papagály fejéhez vágta és megparancsolta, hogy fogjanak be. 2) Bunyan János Elstomban 1628. szül.ész Londonban 1688-ban. Atyja üstfoltozó volt s maga is e mesterséget folytatta , azután szerzetes s később szabad prédikátor lett, — de befogták és 12 évig volt elzárva, mert meg nem engedett uj vallást akart alapítani. Fogságában irta, »Vándor utjai« cimü hires munkáját, mely a keresztyén élet allegóriája sat. 3) Hannibálról is feljegyezte a történelem, hogy gyűrűje fejében hordozta a mérget, melylyel életét kioltotta. Lásd »Cornelius Nepos« művét Hanibal, XII. Cap.