Fővárosi Lapok 1879. május (100-125. szám)

1879-05-01 / 100. szám

Pákh, Kriza, Szigligeti sat., fölött. A kötetbe függelékül beleteszi a Kossuth Lajos egyik hires levelének bírálatát s a »Vasárnapi Újság” jubileumára irt emlékjegyzeteit is. * A város gyermeke. A budai bérkocsis utca egyik házkapuja alatt, az »örömnap« előestéjén egy háromhónapos fiúcskát találtak kitéve. A kerületi elöljáróság gondoskodott róla, s mivel zsidó gyermek, az izraelita hitközség anyakönyvébe íratta be »Ezüstös György« néven. Onnan e név, mivel az ezüstlakodalom előestéjén, Szent-György napján találták. Ápolásra a szeretetházba adták be. * Az „Építési Ipariban Pártos Gyula ismert építész a múlt héten fölszentelt templomot »művészi szempontból korszakalkotónak« nevezi s elmondja, hogy miért. »A ferencvárosi templomban Ybl Miklós, a magyar építészi kar e méltó büszkesége, bámulatos erélylyel, kitartással és áldozatkészséggel megjelölte az utat, melyen hazánkban a templomépítés körül haladnunk kell. Ez az első nagyobb méretű új templom hazánkban, mely minden ízében stílszerűen (a viszonyaink közt annyira alkalmas román stílben) nemcsak tervezve, de a legutolsó szögig foganatosítva is van. Ez az első templom hazánkban, mely mind kívülről, mind belülről teljesen szolid anyagból készült, minden értéktelen surrogatum-díszítés vagy anyag kizárásával. Végre ez az első templom magyar földön, melyben az egyes díszítési és felszerelési remekeket csupán magyar művészek és műiparosok készítették. Pedig e munkák között olyanok is vannak, melyek előállítását hazai erők által még rövid néhány év előtt csak kívánni is túlmerészség lett volna. a monumentális hazai művészet és a műipar diadalát üdvözöljük tehát e templom elkészítésében*. * Rövid hírek. A közös miniszteri értekezletre, mely ő felsége elnöklete alatt ma lesz Bécsben, Tisza Kálmán és gr. Szapáry Gyula felutaztak; a többi miniszter itthon maradt. — A történelmi társulat mai ülésében (d. u. öt órakor a Kisfaludy-teremben.) dr. Kohn Sámuel »az óbudai zsidó hitközség történeté-ről tart felolvasást, Kámánházy Béla pedig »Frangepán Beatrix«-ról. — Mihalkovics Géza ama két előadása, melyet »Vázlatok az állatok fejlődéstörténetete körében« címmel természettudományi estélyeken tartott, megjelent 65 lapra terjedő s hét tábla rajzzal ellátott füzetben, az ily népszerű előadások gyűjteményében, ára 50 kr. A „Köztelek“ épületében szombaton d. u. hat órakor méhészeti estély lesz, melyen Perjessy László a középkori magyar méhészetről értekezik, Kühne Ferenc pedig a méhészet elméletéről és gyakorlatáról. — A régészeti társulat havi ülésén, melyen a nagyobb értekezéseseket Henszlmann, Steindl Imre sat., zárták, bejelenték, hogy e társulatnak 317 tagja van; újabban 16 a szaporodás. — A helyőrség altisztjei egy sugárúti kisebb vendéglőben lakomát tartottak az ezüstlakodalom örömére. — Az írók és művészek társaságának évi jelentése megjelent, név szerint is kimutatva, hogy a tagok mennyi tagdíjjal tartoznak; azt látjuk belőle, hogy nagyon sok a hátralék. — A belügyminiszter utalványozta a szeged városi hivatalnokok 23.000 frtnyi áprili fizetését. — A történelmi társulat mai ülésén két felolvasás lesz: a dr. Kohn Sámuelé »az óbudai zsidó hitközség történeté«-ről és a Kámánházy Béláé »Frangepán Beatrix“-ről. — Az „Ellenőr“ höz tegnap egy írott proklamációt vittek, melyet reggel a falon felragasztva találtak; valami éretlen gyerkőc, kinek az orosz nihilisták forrongása zavarhatta meg a fejét, dicsőítgeti benne a kommunizmust, melyet »országszerte hirdetnek, csakis nálunk agyonhallgatik*. * Egy tanár özvegye kis árváival nagy nélkülözéseket szenved, holott a nevelési pályán húsz éven át szerzett ismeretei képesítenék őt tisztességes keresetre. Alapos oktatást adhat a francia és angol nyelvből, s zongorajátékból, háznál vagy házon kívül s a zugligetben, városerdőben is. Figyelmeztetjük tehát a szülőket rá. Neve: özv. Zöld Ferencné, lakása: kecskeméti utca, 9 sz. 22. ajtó. Ha igénybe veszik, jó oktatót kapnak gyermekeik mellé s egyszersmind segítnek egy szegény családon, mely elvesztette gyámolát. Vidék. ** Vizes világ. Szegeden úgy árad a viz, hogy tán ma már el is érte a régi magasságot. — Csongrádot a zöld ár fenyegeti, a védgáton ismét ezer meg ezer munkás dolgozik s az árvizbizottság működése újra folytonos. — Pécs mellett a Tettye patak elönté a réteket s a vasúti sínek a temetőtől a gázgyárig viz alatt állanak. — Szigetvárit sok ház áll szintén vízben s az onnan Pécsre érkezett utasok azt beszélik, hogy egy kis vasúti híd, melyet az ár alámosott, alig egy perccel azután omlott be, hogy a vonat áthaladt rajta. — A Száva szlavóniai vidékén vagy 36,540 hold földet borít a víz november óta. — Beregszászról meg azt írják, hogy ott kedden délután nagy jégzivatar dühöngött, gyümölcsös kertekben, szőllőhegyeken (s alkalmasint a vetésekben is,) sok kárt téve. Szarvason a Betlehem nevű városrészt teljesen elöntötte a megindult zöld-, és a még mindig magas első ár nyomása miatt a gátakon keresztülhatolt szivárgás és az eső; a lakosság, a házak összeomlásától tartva, a partosabb városrészekbe költözött. — Baranyában a patakok mind kiáradtak. — A szentes-pesti országutat is ellepte a viz, s a közlekedést megakasztotta. ** A székesfehérvári kiállításon sok nevezetes műtárgy fogja képviselni a magyar ipart. Ilyen a többi közt az a pompás harmadfél méter magas s majd két méter széles könyvszekrény, melyet Eőry Kálmán győri asztalos csinált, ötödfél hónapig dolgozva rajta. A Braun Manó egri asztalos által készített díszszekrényen pedig olyan szerkezetű zár van, hogy a kiállító egy arany jutalmat ígér annak, aki föl tudja nyitni. Az órák közül különösen a Boravicz Manó kaposújvári műhelyében készült remek szerkezetű időmérő tűnik ki. Ez hat oldalon mutatja az időt, s egyelőre ötven évig van pontos járása biztosítva. Villanyfolyamot is lehet rá alkalmazni, s ekkor soha, különben pedig évenkint csak egyszer kell fölhúzni. A díszítési munkálatok haladnak. A jurypavillont Hoffmann udvari kárpitos a párisi világkiállítás magyar osztályának függönyeivel, címereivel sat., ékesítette föl, szép táblákon a városok neveivel. A bejárattal szemközt a középen »Budapest« balra »Szeged«, jobbra pedig a »Székesfehérvár«, felirat ragyog. **Hymen. Székesfehérvárt, báró Nugent Georgina kisasszonyt, id. báró Nugent Walter kedves leányát, ápril 24-dikén eljegyezte Némay Ferenc huszárfőhadnagy. — Cegléden dr. Tasy Pál kecskeméti jogtanár szombaton vezeti oltárhoz Sántha Olga kisasszonyt. — F.Szent-Ivánon május 12-én lesz Grünwald István polgári iskolai tanár esküvője Hein Matild kisasszonynyal. — Zomborban dr. Steiner Miksa kecskeméti ügyvéd május 10-én vezeti oltárhoz Csillag Fanny kisasszonyt. — Mező-Berényben Schwarz Eugenia kisasszonynyal jegyet váltott Ehrlich Sándor fegyverneki birtokos.— Kecskeméten Hoskó József ügyvéd e napokban tartá kézfogóját Kun Angela kisasszonynyal. — Majsáról Schwartz Ignác kereskedő eljegyezte Schweiger Anna kisasszonyt. ** Vidéki ünnepek. Az erdélyrészi görög-keleti zsinat. Román Miron érsek indítványára, az ezüstmenyegző emlékére, tizezer forint alapítványt szavazott meg szegényebb sorsú lelkészek jobb javadalmazására.— Eger az örömnapon fényesen ki volt világítva s a nagyprépost díszebédet adott. — O rsován népünnep is volt, hagyományos ökörsütéssel, melyre a szomszéd romániai községekből is számos vendég jelent meg. — Karánsebesen az izraelita imaházban a közönség magyar szöveggel énekelte a néphimnuszt, Nagy-Bosányban (Nyitramegyében) pedig a tótajkú iskolai ifjúság a Kölcsey himnuszát, s mind a két mozzanat arra mutat, hogy a véghelyeken is egyre izmosodik a magyar érzület. ** Vidéki hírek. Komáromban a szabadelvű Pulay Kornélt száznyolcvan szótöbbséggel választék meg képviselőnek; rá 474-en, a függetlenpárti gróf Zichy Ernőre 294-en szavaztak; a sürgönyök, a pártszinezethez képest, hozzáteszik, hogy a kormánypárt »vesztegetett«, meg hogy a függetlenpárt »itatott.« — Szigligetiné asszony Kolozsvárit ismét megbetegült s ennek következtében háromhavi szabadságidőt kapott. — Szegeden a Popper Lipót nagybirtokos által díjtalanúl felajánlott s leküldött két faházat célszerűnek találják; egy ily ház Székesfehvárit is ki lesz állítva. — Az ungvári dalárda m. hó. 26-dikán a vizkárosultak javára jósikerű hangversenyt rendezett a »Társaskörben, műkedvelők közreműködésével; utána a »Koroná«-ban vacsora és vígánc volt. Az orsova-verciorovai vasútszakasz rendőri bejárása hétfőn történt meg, Nagy László közlekedésügyi osztálytanácsos , de Serres osztrák államvasúti építési igazgató jelenlétében. — Hubay Gusztáv színtársulata húsvétig játszott Egerben, de kevés részvét mellett, mert operette-et nem adott, pedig ez kell Egernek!; Íme most a Miklóssy társulatának »Cornevillei harangjai«-t ugyancsak sokan nézik, noha zongorakísérettel kapják. — Balassa-Gyarmaton Hankó Leó ügyvéd (38 éves,) Temesben Goga Illés segédtanfelügyelő (40 éves) közelebb elhunytak. — Üllőn Göbölös István vagyonos gazda múlt csütörtökön tartotta meg két fiának menyegzőjét, a falu két legszebb leányával; a vendégek száma meghaladta a 300-at, a lakmározás és tánc négy nap, négy éjen át tartott, s ez idő alatt elfogyasztottak két ökröt, húsz birkát,két disznót és ötvenakó bort, sat. — Eger városa nehezen épül az árvíz által kapott sebeiből s a nagy sorsjáték is aligha fog jövedelmet adni, mert a jegyek kerete nagyot csökkent a szegedi vész óta s a rendező bizottság három tagja 120—100 ft havi díjat kap.— Abony jegyzője: Máthé János általa feltalált önmozgonyra (automat) egyévi szabadalmat kapott. — Sárospatakon megjelent dr. Kun Zoltán tanár »Értekezése a fülbetegeknél alkalmazható vizsgálati módszerekről, a fülészeti eszközök bemutatásával ábrákban; 88 lap s ára egy forint. — Déván közelebb Bécsi hírek. *** A bécsi lövő-egyletnek nagy öröme volt az ünnepi céllövésen. Megjelent rajta a császár is, kit mozsárdörgéssel s üdvözlő beszéddel fogadtak. Több tábornok is volt jelen, köztük Marolcsics táborszernagy , továbbá Newald polgármester. A császár megjelenése fölötti lelkesedést emelte az a körülmény, hogy a szakadó eső sem tartóztata vissza őfelségét, ki kedvtelve nézve a lövéseket, megdicsérte a jó lövéseket (s volt elég dicsérnivaló,) s mikor felkérték őt magát is, mosolyogva mondá: »Hogy lőjjek ily mesterek közt.« Dr. Kopp Eduárd, az egylet elöljárója erre megjegyzé: »Felséged 1868-ban a szövetségi lövészeten megmutató, mily kitűnő lövő.« A császár erre fegyvert vett kézbe s 230 lépésről hegyeset lőtt, viharos éljenzést kapva. Dr. Kopp felkérte ő felségét, hogy engedje emlékül kifüggeszthetni e céltáblát, mely egyszersmind ez első látogatásának is emléke marad; továbbá engedje meg, hogy e látogatást kép által is örökíthessék. Megengedte mind a kettőt s aztán a katonai lövöldébe ment, hol ép egy vadászzászlóalj lőtt célba. Mondják, e kirándulás annyiban bajjal járt, hogy menetközben ő felsége a zápor elöl kénytelen volt egy lóvasúti remise alá vonulni. **# Etienne Mihály már két hónapja szenvedett szívbajban, de csak egy hétig volt állapota aggasztó. Családja hétfőn már alig mert remélni. Kedden délelőtt tiz órakor jelent meg egyik orvosa, dr. Schnitzler. A háziak azt mondák neki: »alszik* ! Az orvos az ágyhoz lépett s megtapogatva az üterét, mondá: »Igen, ő alszik, — de nem ébred föl többé«. A halál tehát minden küzdelem nélkül következett be. A betegséget, mely megölte, valószínűleg még a múlt nyáron kapta meg, a berlini kongresszus alkalmával, midőn éjjel-nappal szakadatlanul dolgozott Berlinben a »Neue Freie Presse“-nek küldött cikkeken és jelentéseken. E fáradságos napok szellemi és testi izgalmai között túlbecsülte erejét. Azóta folyvást gyöngélkedett, s különösen a hidegebb időszak bekövetkeztével jelentkeztek nála komolyabban a bajok. De még ekkor sem szűnt meg dolgozni, s ott fényes beszédet mondott a sajtó szabadságáról. E rögtönzött szónoklatnál nagyon elragadta heve, s igen rosszul érezte magát, mikor a termet elhagyta. »Ekkor éreztem először, — mondá barátainak, — hogy szívbajom hevesen kitört«. Csakhamar megtört munkakedve s mindig lélekzési nehézséggel küzdött. Az orvosok enyhébb éghajlat alá küldték, de már nem gyógyíthatta meg déli Franciaország meleg napja sem. Szenvedőbben jött vissza onnan, mint ahogy elment, azonban folyvást élénk érdeklődéssel kísérte a fontosabb politikai és irodalmi eseményeket, s betegágyából is részt vett a lap szerkesztésében. Jól tudta, hogy állapota komoly, de mihelyt bajai szűntek, reménykedett, s új irodalmi tervek létesítésével foglalkozott. »Csak élményeimet írhatnám meg, —■ mondá pár órával halála előtt környezőinek, — sok újat és érdekeset beszélhetnék el 1848-ból, többet, mint sejtitek.« Etienne, 1827. szeptember 21-dikén született Bécsben, hol atyja Claude Etienne, a mérnöki akadémián francia nyelv tanára volt. Az ifjú tizenhatéves korában kezdett irodalmilag működni, francia regények fordításával s eredeti költeményekkel. A publicistái térre a forradalom alatt lépett: »Ausztria és Európa« s »A sajtóról« című két röpiratával. A »Wanderer«-ben közölt cikksorozatáért, a májusi napokról, három hétre becsukták. Kiszabadulása után külföldi lapokba írt, de a rendőrség figyelemmel kisérte működését, s ő Párisba menekült. Ott megbarátkozott Heinével, de megint meggyűlt a baja a rendőrséggel. 1853-ban a titkos társulatokkal való állítólagos szövetsége miatt több hétre a Mazas-fogházba került. Bécsbe 1855-ben tért vissza s a »Donau- Zeitung«-nál dolgozott. A következő évben a régi »Presse« szerkesztője lett, 1864-ben pedig Friedländer Miksával és Werthner Adolffal megalapította a »Neue Freie Presse«-t. Azokat a szép szellemi tulajdonságokat, melyek őt Friedländerrel együtt az osztrák hírlapirodalom elsőrendű publicistáivá tették, leginkább ez uj lapnál fejtette ki, melyet a legtekintélyesebb bécsi közlönynyé emelt, s ha tekintjük azt a roppant szellemi és anyagi fölvirágzást, melyet az osztrák hírlapirodalom az újabb időben vett, s mely által valóságos hatalommá lett, ez jó nagy nagyrészben az ő érdeme. Ő benne egyesült a kitűnő publicisták minden jó tulajdona: fáradhatat- hunyt el Jakab Károlyné, törvényszéki irodaigazgató neje; a megelőző este még kedélyesen beszélgetett családi körében s reggelre már halott volt a derék ifjú nő. — Ceglédről Losonczy László nyugtanár értesíti az egyházi férfiakat (tanítókat, kántorokat sat.) hogy »Kesergő lant« című halotti énekek, búcsúztatók és sírversek gyűjteményére az előfizetési határidőt május végéig meghosszabbító. — Kolozsvárit Nagy László negyedéves joghallgató agyonlőtte magát, azt hiszik , amerikai párbaj áldozata. — Szent-Mihályfalván Nagy László, Nagy Imre szászvárosi tekintélyes ügyvéd fia, agyonlőtte magát, mint hátrahagyott levelében írja, amerikai párbaj miatt.