Fővárosi Lapok 1879. május (100-125. szám)

1879-05-01 / 100. szám

Pákh, Kriza, Szigligeti sat., fölött. A kötetbe függe­lékül beleteszi a Kossuth Lajos egyik hires levelének bírálatát s a »Vasárnapi Újság” jubileumára irt em­lékjegyzeteit is. * A város gyermeke. A budai bérkocsis­ utca egyik házkapuja alatt, az »örömnap« előestéjén egy háromhónapos fiúcskát találtak kitéve. A kerületi elöljáróság gondoskodott róla, s mivel zsidó gyermek, az izraelita hitközség anyakönyvébe íratta be »Ezüs­tös György« néven. Onnan e név, mivel az ezüst­lakodalom előestéjén, Szent-György napján találták. Ápolásra a szeretetházba adták be. * Az „Építési Ipariban Pártos Gyula ismert építész a múlt héten fölszentelt templomot »művészi szempontból korszakalkotónak« nevezi s elmondja, hogy miért. »A ferencvárosi templomban Ybl Miklós, a magyar építészi kar e méltó büszkesége, bámulatos erélylyel, kitartással és áldozatkészséggel megjelölte az utat, melyen hazánkban a templom­építés körül haladnunk kell. Ez az első nagyobb méretű új temp­lom hazánkban, mely minden ízében stílszerűen (a viszonyaink közt annyira alkalmas román stílben) nemcsak tervezve, de a legutolsó szögig foganato­sítva is van. Ez az első templom hazánkban, mely mind kívülről, mind belülről teljesen szolid anyagból készült, minden értéktelen surrogatum-díszítés vagy anyag kizárásával. Végre ez az első templom magyar földön, melyben az egyes díszítési és felszerelési re­mekeket csupán magyar művészek és műi­­parosok készítették. Pedig e munkák között olyanok is vannak, melyek előállítását hazai erők által még rövid néhány év előtt csak kívánni is túl­­merészség lett volna. a monumentális hazai művészet és a műipar diadalát üdvözöljük tehát e templom elkészítésében*. * Rövid hírek. A közös miniszteri értekez­letre, mely ő felsége elnöklete alatt ma lesz Bécsben, Tisza Kálmán és gr. Szapáry Gyula felutaztak; a többi miniszter itthon maradt. — A történelmi tár­sulat mai ülésében (d. u. öt órakor a Kisfaludy-terem­­ben.) dr. Kohn Sámuel »az ó­budai zsidó hitközség történeté­-ről tart felolvasást, Kámánházy Béla pedig »Frangepán Beatrix«-ról. — Mihalkovics Géza ama két előadása, melyet »Vázlatok az állatok fejlődés­­történetete körében« címmel természettudományi es­télyeken tartott, megjelent 65 lapra terjedő s hét tábla rajzzal ellátott füzetben, az ily népszerű előadá­sok gyűjteményében, ára 50 kr.­­ A „Köztelek“ épületében szombaton d. u. hat órakor méhészeti es­tély lesz, melyen Perjessy László a középkori magyar méhészetről értekezik, Kühne Ferenc pedig a méhé­szet elméletéről és gyakorlatáról. — A régészeti társulat havi ülésén, melyen a nagyobb értekezése­­seket Henszlmann, Steindl Imre sat., zárták, bejelen­ték, hogy e társulatnak 317 tagja van; újabban 16 a szaporodás. — A helyőrség altisztjei egy sugárúti kisebb vendéglőben lakomát tartottak az ezüst­lako­dalom örömére. — Az írók és művészek társaságá­nak évi jelentése megjelent, név szerint is kimutatva, hogy a tagok mennyi tagdíjjal tartoznak; azt látjuk be­lőle, hogy nagyon sok a hátralék. — A belügyminisz­ter utalványozta a szeged városi hivatalnokok 23.000 frtnyi áprili fizetését. — A történelmi társulat mai ülésén két felolvasás lesz: a dr. Kohn Sámuelé »az ó­budai zsidó hitközség történeté«-ről é­s a Kámán­­házy Béláé »Frangepán Beatrix“-ről. — Az „El­lenőr“ höz tegnap egy írott proklamációt vittek, melyet reggel a falon felragasztva találtak; valami éretlen gyerkőc, kinek az orosz nihilisták forrongása zavarhatta meg a fejét, dicsőítgeti benne a kommu­nizmust, melyet »országszerte hirdetnek, csakis ná­lunk agyonhallgatik*. * Egy tanár özvegye kis árváival nagy nélkülö­zéseket szenved, holott a nevelési pályán húsz éven át szerzett ismeretei képesítenék őt tisztességes keresetre. Alapos oktatást adhat a francia és angol nyelvből, s zongorajátékból, háznál vagy házon kívül s a zugligetben, városerdőben is. Figyelmeztetjük tehát a szülőket rá. Neve: özv. Zöld Ferencné, lakása: kecskeméti utca, 9 sz. 22. ajtó. Ha igénybe veszik, jó oktatót kapnak gyermekeik mellé s egyszersmind se­­gítnek egy szegény családon, mely elvesztette gyá­­molát. Vidék. ** Vizes világ. Szegeden úgy árad a viz, hogy tán ma már el is érte a régi magasságot. — Csongrádot a zöld ár fenyegeti, a védgáton ismét ezer meg ezer munkás dolgozik s az árvizbizottság működése újra folytonos. — Pécs mellett a Tettye patak elönté a réteket s a vasúti sínek a temetőtől a gázgyárig viz alatt állanak. — Szigetvárit sok ház áll szintén vízben s az onnan Pécsre érkezett uta­sok azt beszélik, hogy egy kis vasúti híd, melyet az ár alámosott, alig egy perccel azután omlott be, hogy a vonat áthaladt rajta. — A Száva szlavóniai vidé­kén vagy 36,540 hold földet borít a víz november óta. — Beregszászról meg azt írják, hogy ott ked­den délután nagy jégzivatar dühöngött, gyümölcsös kertekben, szőllőhegyeken (s alkalmasint a vetésekben is,) sok kárt téve.­­ Szarvason a Betlehem nevű városrészt teljesen elöntötte a megindult zöld-, és a még mindig magas első ár nyomása miatt a gátakon keresztülhatolt­ szivárgás és az eső; a lakosság, a házak összeomlásától tartva, a partosabb városrészekbe köl­tözött. — Baranyában a patakok mind kiárad­tak. — A szentes-pesti országutat is ellepte a viz, s a közlekedést megakasztotta. ** A székesfehérvári kiállításon sok neve­zetes műtárgy fogja képviselni a magyar ipart. Ilyen a többi közt az a pompás harmadfél méter magas s majd két méter széles könyvszekrény, melyet Eőry Kálmán győri asztalos csinált, ötödfél hónapig dol­gozva rajta. A Braun Manó egri asztalos által készí­tett díszszekrényen pedig olyan szerkezetű zár van, hogy a kiállító egy arany jutalmat ígér annak, a­ki föl tudja nyitni. Az órák közül különösen a Boravicz Manó kaposújvári műhelyében készült remek szerke­zetű időmérő tűnik ki. Ez hat oldalon mutatja az időt, s egyelőre ötven évig van pontos járása bizto­sítva. Villanyfolyamot is lehet rá alkalmazni, s ekkor soha, különben pedig évenkint csak egyszer kell föl­húzni. A díszítési munkálatok haladnak. A jury­­pavillont Hoffmann udvari kárpitos a párisi világki­állítás magyar osztályának függönyeivel, címereivel sat., ékesítette föl, szép táblákon a városok neveivel. A bejárattal szemközt a középen »Budapest« balra »Szeged«, jobbra pedig a »Székesfehérvár«, felirat ragyog. **Hymen. Székesfehérvárt, báró Nugent Georgina kisasszonyt, id. báró Nugent Walter kedves leányát, ápril 24-dikén eljegyezte Némay Ferenc huszár­­főhadnagy. — Cegléden dr. Tasy Pál kecskeméti jogtanár szombaton vezeti oltárhoz Sántha Olga kis­asszonyt. — F.­Szent-Ivánon május 12-én lesz Grünwald István polgári iskolai tanár esküvője Hein Matild kisasszonynyal. — Zomborban dr. Steiner Miksa kecskeméti ügyvéd május 10-én vezeti oltár­hoz Csillag Fanny kisasszonyt. — Mező-Berény­­b­e­n Schwarz Eugenia kisasszonynyal jegyet váltott Ehrlich Sándor fegyverneki birtokos.— Kecske­méten Hoskó József ügyvéd e napokban tartá kéz­fogóját Kun Angela kisasszonynyal. — Majsáról Schwartz Ignác kereskedő eljegyezte Schweiger Anna kisasszonyt. ** Vidéki ünnepek. Az erdélyrészi gö­rög-keleti zsinat. Román Miron érsek indítványára, az ezüstmenyegző emlékére, tizezer forint alapítványt szavazott meg szegényebb sorsú lelkészek jobb java­dalmazására.— Eger az örömnapon fényesen ki volt világítva s a nagyprépost díszebédet adott. — O r­s­o­v­á­n népünnep is volt, hagyományos ökörsü­téssel, melyre a szomszéd romániai községekből is számos vendég jelent meg. — Karánsebesen az izraelita imaházban a közönség magyar szöveggel énekelte a néphimnuszt, Nagy-Bosányban (Nyitra­­megyében) pedig a tótajkú iskolai ifjúság a Kölcsey himnuszát, s mind a két mozzanat arra mutat, hogy a véghelyeken is egyre izmosodik a magyar érzület. ** Vidéki hírek. Komáromban a szabadelvű Pulay Kornélt száznyolcvan szótöbbséggel választék meg képviselőnek; rá 474-en, a függetlenpárti gróf Zichy Ernőre 294-en szavaztak; a sürgönyök, a párt­­szinezethez képest, hozzá­teszik, hogy a kormánypárt »vesztegetett«, meg hogy a függetlenpárt »itatott.« — Szigligetiné asszony Kolozsvárit ismét megbete­­gült s ennek következtében háromhavi szabadságidőt kapott. — Szegeden a Popper Lipót nagybirtokos által díjtalanúl felajánlott s leküldött két faházat cél­szerűnek találják; egy ily ház Székesfehvárit is ki lesz állítva. — Az ungvári dalárda m. hó. 26-dikán a vizkárosultak javára jósikerű hangversenyt r­endezett a »Társaskörben, műkedvelők közreműködésével; utána a »Koroná«-ban vacsora és víg­­ánc volt.­­ Az orsova-verciorovai vasútszakasz rendőri bejárása hétfőn történt meg, Nagy László közlekedésügyi osztálytanácsos , de Serres osztrák államvasúti építési igazgató jelenlétében. — Hubay Gusztáv színtársu­lata húsvétig játszott Egerben, de kevés részvét mel­­lett, mert operette-et nem adott, pedig ez kell Eger­nek!; Íme most a Miklóssy társulatának »Cornevillei harangjai«-t ugyancsak sokan nézik, noha zongora­­kísérettel kapják. — Balassa-Gyarmaton Hankó Leó ügyvéd (38 éves,) Temesben Goga Illés segédtan­felügyelő (40 éves) közelebb elhunytak. — Üllőn Göbölös István vagyonos gazda múlt csütörtökön tartotta meg két fiának menyegzőjét, a falu két leg­szebb leányával; a vendégek száma meghaladta a 300-at, a lakmározás és tánc négy nap, négy éjen át tartott, s ez idő alatt elfogyasztottak két ökröt, húsz birkát,két disznót és ötvenakó bort, sat. — Eger városa nehezen épül az árvíz által kapott sebeiből s a nagy sorsjáték is aligha fog jövedelmet adni, mert a jegyek kerete nagyot csökkent a szegedi vész óta s a rendező bizottság három tagja 120—100 ft havi díjat kap.— Abony jegyzője: Máthé János általa feltalált önmoz­­gonyra (automat) egyévi szabadalmat kapott. — Sárospatakon megjelent dr. Kun Zoltán tanár »Értekezése a fülbetegeknél alkalmazható vizsgálati módszerekről­, a fülészeti eszközök bemutatásával ábrákban; 88 lap s ára egy forint. — Déván közelebb Bécsi hírek. *** A bécsi lövő-egyletnek nagy öröme volt az ünnepi céllövésen. Megjelent rajta a császár is, kit mozsárdörgéssel s üdvözlő beszéddel fogadtak. Több tábornok is volt jelen, köztük Marolcsics táborszer­nagy , továbbá Newald polgármester. A császár meg­jelenése fölötti lelkesedést emelte az a körülmény, hogy a szakadó eső sem tartóztata vissza ő­felségét, ki kedvtelve nézve a lövéseket, megdicsérte a jó lövé­seket (s volt elég dicsérnivaló,) s mikor felkérték őt magát is, mosolyogva mondá: »Hogy lőjjek ily meste­rek közt.« Dr. Kopp Eduárd, az egylet elöljárója erre megjegyzé: »Felséged 1868-ban a szövetségi lövésze­ten megmutató, mily kitűnő lövő.« A császár erre fegyvert vett kézbe s 230 lépésről hegyese­t lőtt, vi­haros éljenzést kapva. Dr. Kopp felkérte ő felségét, hogy engedje emlékül kifüggeszthetni e céltáblát, mely egyszersmind ez első látogatásának is emléke marad; továbbá engedje meg, hogy e látogatást kép által is örökíthessék. Megengedte mind a kettőt s aztán a katonai lövöldébe ment, hol ép egy vadász­zászlóalj lőtt célba. Mondják, e kirándulás annyiban bajjal járt, hogy menetközben ő felsége a zápor elöl kénytelen volt egy lóvasúti remise alá vonulni. **# Etienne Mihály már két hónapja szenve­dett szívbajban, de csak egy hétig volt állapota ag­gasztó. Családja hétfőn már alig mert remélni. Kedden délelőtt tiz órakor jelent meg egyik orvosa, dr. Schnitzler. A háziak azt mondák neki: »alszik* ! Az or­vos az ágyhoz lépett s megtapogatva az üterét, mondá: »Igen, ő alszik, — de nem ébred föl többé«. A halál tehát minden küzdelem nélkül következett be. A betegséget, mely megölte, valószínűleg még a múlt nyáron kapta meg, a berlini kongresszus alkalmával, midőn éjjel-nappal szakadatlanul dolgozott Berlinben a »Neue Freie Presse“-nek küldött cikkeken és je­lentéseken. E fáradságos napok szellemi és testi izgalmai között túlbecsülte erejét. Azóta folyvást gyöngélkedett, s különösen a hidegebb időszak be­következtével jelentkeztek nála komolyabban a bajok. De még ekkor sem szűnt meg dolgozni, s ott fényes beszédet mondott a sajtó szabadságáról. E rögtönzött szónoklatnál nagyon elragadta heve, s igen rosszul érezte magát, mikor a termet elhagyta. »Ekkor éreztem először, — mondá barátainak, — hogy szívbajom hevesen kitört«. Csakhamar megtört munkakedve s mindig lélekzési nehézséggel küzdött. Az orvosok enyhébb éghajlat alá küldték, de már nem gyógyíthatta meg déli Franciaország meleg napja sem. Szenvedőbben jött vissza onnan, mint ahogy elment, azonban folyvást élénk érdeklődéssel kísérte a fontosabb politikai és irodalmi eseményeket, s betegágyából is részt vett a lap szerkesztésében. Jól tudta, hogy állapota komoly, de mihelyt bajai szűntek, reménykedett, s új irodalmi tervek létesítésével foglal­kozott. »Csak élményeimet írhatnám meg, —■ mondá pár órával halála előtt környezőinek, — sok újat és érdekeset beszélhetnék el 1848-ból, többet, mint sej­titek.« Etienne, 1827. szeptember 21-dikén született Bécsben, hol atyja Claude Etienne, a mérnöki akadé­mián francia nyelv tanára volt. Az ifjú tizenhatéves korában kezdett irodalmilag működni, francia regé­nyek fordításával s eredeti költeményekkel. A pub­licistái térre a forradalom alatt lépett: »Ausztria és Európa« s »A sajtóról« című két röpiratával. A »Wanderer«-ben közölt cikksorozatáért, a májusi na­pokról, három hétre becsukták. Kiszabadulása után külföldi lapokba írt, de a rendőrség figyelemmel ki­sérte működését, s ő Párisba menekült. Ott megba­rátkozott Heinével, de megint meggyűlt a baja a rendőrséggel. 1853-ban a titkos társulatokkal való állítólagos szövetsége miatt több hétre a Mazas-fog­­házba került. Bécsbe 1855-ben tért vissza s a »Donau- Zeitung«-nál dolgozott. A következő évben a régi »Presse« szerkesztője lett, 1864-ben pedig Friedlän­der Miksával és Werthner Adolffal megalapította a »Neue Freie Presse«-t. Azokat a szép szellemi tulaj­donságokat, melyek őt Friedländerrel együtt az oszt­rák hírlapirodalom elsőrendű publicistáivá tették, leginkább ez uj lapnál fejtette ki, melyet a legte­kintélyesebb bécsi közlönynyé emelt, s ha tekint­jük azt a roppant szellemi és anyagi fölvirágzást, melyet az osztrák hírlapirodalom az újabb időben vett, s mely által valóságos hatalommá lett, ez jó nagy nagyrészben az ő érdeme. Ő benne egyesült a kitűnő publicisták minden jó tulajdona: fáradhatat- hunyt el Jakab Károlyné, törvényszéki irodaigazgató neje; a megelőző este még kedélyesen beszélgetett családi körében s reggelre már halott volt a derék ifjú nő. — Ceglédről Losonczy László nyug­­tanár értesíti az egyházi férfiakat (tanítókat, kántorokat sat.) hogy »Kesergő lant« című halotti énekek, búcsúztatók és sírversek gyűjteményére az előfizetési határidőt május végéig meghosszabbító. — Kolozsvárit Nagy László negyedéves joghallgató agyonlőtte magát, azt hiszik , amerikai párbaj áldozata. — Szent-Mihály­­falván Nagy László, Nagy Imre szászvárosi tekinté­lyes ügyvéd fia, agyonlőtte magát, mint hátrahagyott levelében írja, amerikai párbaj miatt.

Next