Fővárosi Lapok 1879. október (225-251. szám)

1879-10-19 / 241. szám

hogy a sokszor emlegetett országos szegénység da­cára is kiállításaink a haladás bizonyítékai. A deési is jól sikerült s kilencszáz kiállító vesz részt benne ** Déváról írják: a »Hunyad« című lap Réthi Lajos kiadásában és Szitás János szerkesztősége mel­lett újra megindult s élénk pártfogásnak örvend. Jakab Ödön költeményei iránt is meleg érdeklődés mutatkozik s az erdélyi részekben mindenütt nagy buzgalommal gyűjtenek rá. ** Gyöngyösön a hangverseny után a kaszinó termében díszes táncvigalom volt. Emelte sikerét, hogy a szomszéd, sőt távolabbi megyék szépei és fia­talsága is kezdik a gyöngyösi táncestélyeket fölke­resni. Az estélyen mintegy negyven pár táncolt. A hölgyek közt voltak: Altorjay Lászlóné (Nagyút), Borby Ádámné, Diviaczky K-né, Duka ezredesné, Huszár Miklósné, Koller Jánosné, Luby Gézáné, Nagy Ödönné (Budapest), Puskás Ferencné (Buda­pest), Reinhardt Rezsőné, Zalesky Jenőné (Atkár) úrnők, Balás Margit (Szőllős), Dobránszky Olga (Árva m.), Gobády Mariska, Györky Cecil, Kovách Ilona és Lili (Vámos-Györk), Latinovich Ilona, Le­­hóczky Margit, Muhoray Margit (Jászberény), Posztóczky Biri és Róza (Jobbágyi), Reviczky Sa­rolta (Kassa), Steuer Matild (Oroszi), Vezekényi Emma (Budapest), Világhy Ilma (Szihalom), k. a. A háziasszony, Kovách Lászlóné úrhölgy, a nőegylet elnöke, jelenlétével és szeretetreméltóságával reggeli hat óráig tartó együtt a vigadó fiatalságot. ** Vidéki hírek. Szegeden, az elhunyt Kál­­lay Ödön helyére, e hó 27-én választanak képviselőt; Técsőn pedig, hol Várady Gábor volt a képviselő, e hó 31-én. — Pécsett Wachauer Károly, a dalárda derék karnagya, előfizetési felhívást adott ki .Nyolc­van válogatott magyar népdalá­ra, férfikarra átírva s Majláth Györgyné szül. Prandau bárónőnek ajánlva; nyolc füzet lesz tiz-tiz dallal s füzetenkint egy forint­tal rendelhető meg. — Temesvárit e napokban egy 107 éves asszony halt meg: Leitnerné. — Az egri temetőben Szele Gábor kanonok saját költségén meg­­uyittatá a multszázadi jeles képiró, Kracker János Lukács megrongált síremlékét; e művész 1717-ben született s 1779-ben halt meg Egerben. — Vasmegye Rum községében szombat­ éjjel tizenhat lakház és sok élet s takarmány b­eégett. — Pozsonyban hire jár, hogy gr. Esterházy István lemondott volna a főispán­­ságról, s noha nem tudni, igaz-e, mégis már néme­lyek eshetőleges utódjáról, Prileszky Tádéról beszél­nek. — Szegeden az »Arany bika« kis fogadóba egy herényi származású, csinos, ifjú gyógyszerész, Szabó József szállt be s ott betegség és életuntság miatt magát kivégezte. — Kabós Elek volt országos kép­viselő s utóbb tasnádi postamester tüdővészben el­hunyt, élete 59-dik évében. B­é­c­s­i hírek. *** Szini újdonságok. Most, midőn a meinin­­geni szintársulat Pécsben szerepel s tudvalevőleg épen az eredetihez való ragaszkodás és tökéletes korhűség által ragad bámulatra, kétszeres érdekű volt a burg­­színházban »Lear király« újabb színrehozatala. Din­gelstedt intendáns tudvalevőleg Shakspearenek már több művét átdolgozta a modern színpadi igényekhez képest; így tett »Lear király«-lyal is. »Lear király« ez új átdolgozásban igen csekély mértékben veszi igénybe a rendező művészetét, a kritika azonban nagy elismeréssel fogadta s főleg az első és negyedik felvonások nagyszerű hatását emeli ki.­­ A városi színházban csütörtökön Westentől adtak egy uj víg­játékot »Próba-házasság« címmel. Tárgyát már a cím eléggé elárulja: egy bárónak az a bogara támad, hogy egy szép özvegynek házasságot ajánl próbára s még egy kölcsönvett gyermeket is hozat, hogy lássa, milyen hát az a házas élet. E meglehetősen izetlen tárgy kidolgozásában sem mutatott a szerző valami kiválóbb ügyességet, a közönség a nagyon kényes kétértelműségeknél kényelmetlenül mozgolódott és végül semmi kétséget sem hagyott fenn az iránt, hogy a darab tökéletesen megbukott. *** Bécsi hírek. A dán királyt péntekre várták Gmundenbe, hol mintegy tiz napot fog tölteni, aztán visszatér egyenesen Kopenhágába. — Vécsey József altábornagyot ő felsége a harmadik gyalog hadosztály parancsnokává nevezte ki. — Berlini osztrák-magyar főkonzullá az elhunyt Ravené he­lyére, hir szerint, Hansemannt, az ismert bankárt nevezik ki. — Az osztrák képviselőh­áz fölirati bi­zottsága az autonomista gróf Hohenwartot válasz­­tatta meg előadónak. — A katonai előléptetés, me­lyet e hó 28-án fognak kihirdetni, hir szerint, nem fog megfelelni a katonai körök várakozásának; csak száz­húsz tisztet fognak kinevezni a gyalogsághoz, előlépte­tés még kevesebb lesz s csak a mérnökkarban lesz rendes mérvű előléptetés. — Bécs város em­lékünnepe, melyet a török ostrom alóli fölszaba­dítás kétszázados évfordulójára terveznek, már élénken foglalkoztatja az ez ügyben kiküldött bizottságot, mely egy nagyobbszerű emlékszo­bor fölállításán is tanácskozik. — Szerajevóban és környékén csütörtökön nagy havazás volt; a de­ 1159 gyek egészen hóval borítvák. — Ritka távgyalogló lakik Bécsben: egy Bibinger nevű hetvenkilenc éves özvegy asszony, ki Bécsből Pozsonyba gyalogolt, férje sírját meglátogatni s ez utat tizenegy óra alatt tette meg. — Austerlitz Henrik győri olajgyá­ros Bécsben hirtelen meghalt. Külföld. *** „Soror Julianna.“ így hívták a marienthali zárda egyik koros apáca nőjét, ki valaha a kasszeli udv. színház bájos, kedvelt énekesnője volt. Neve Sonntag Nina, testvére a világhírű énekesnő Sonntag Henriette-nek. Egyszer csak 1846-ban e fiatal nő apáca lett. A­mi miatt szakított a világgal, az csaló­dott szerelem vola. Ő nem akarta azzal beszélni meg magát, hogy másokat csaljon, inkább lemondott az örömekről. El is feledték, hogy színpadon énekelt valaha, oly buzgó apáca lett. Csak most, hogy meg­halt s híres nővére mellé temették, jutott múltja a világ eszébe. *** Carey Károly Henrik, a nagyhírű ameri­kai nemzetgazda, október 12-dikén Philadelphiában meghalt, élete 86-dik évében. Carey a mezőgazda­­sági és társadalmi tudományok terén új iskolát ala­pított s hívei nagy számmal voltak és vannak nem­csak Amerikában, hanem Európában is, hol művei hatalmas fegyverül szolgáltak a régibb szaktekinté­lyek tanai ellen. Carey 1793-ban született Philadel­phiában, hol atyja vagyonos könyvkereskedő volt. Az ifjú Carey eleinte szintén az üzlettel és iparvállala­tokkal foglalkozott, 1835-ben azonban nagy vagyon­nal visszavonulván, tudományos kutatásoknak és főleg nemzetgazdasági, társadalmi tanulmányoknak szen­telte életét. Nevezetes­ művei, melyek csakhamar híressé tették nevét Amerikában úgy, mint Európá­ban: »A nemzetgazdaság elvei,« »Az érdekek össz­hangzása,« »A társadalmi tudomány alapelvei,« »A törvény egysége« sat., melyekben főleg az angol gaz­dasági iskola elméletei ellen irányulnak. Carey a nemzeti önálló munka, és ennek következtében a véd­­vám­­híve az angol szabadkereskedőkkel szemben; föllépése nagy vihart keltett ama napokban, mikor a föltétlen szabadkereskedelem elmélete uralkodott; de kétségtelen, hogy eszméi újabb időben is hódítottak és épen most Európa inkább Carey szellemében ha­lad. Egyik nagy műve, a társadalmi tanulmányról szóló, Halász Imre terjedelmes kivonatában magyar nyelven is megjelent. Egy elrontott színház. Posenben igen nagy költséggel fényes új színházat építettek s e na­pokban nyitották meg. A közönség nagy érdeklődéssel sietett a megnyitó előadásra, de csakhamar általá­nos elkeseredés váltotta föl az örömet, mert a színház nézőtere tökéletesen el van rontva: az ülőhelyek egy­­harmad részéről nem láthatni a színészeket, az álló­helyekről és a páholyok egy részéből pedig még a színpadot sem láthatni. A közönség ama része, mely­nek e gyarló helyek jutottak, hangosan zúgolódni kezdett, mikor pedig az előadás már megkezdődött, egyszerre gyanús recsegés-ropogás támadt, mi általá­nos rémületet okozott. Sokan menekülni akartak, de kitűnt, hogy a zaj onnan ered, hogy hátul a nézők fölálltak a székekre, mert látni akartak. Most az épí­tészek törik a fejeket, vájjon lehetne-e valamiképen kijavítani az alig megnyitott színházat. *** A békehírünk. Múlt csütörtökön érkezett a plymouthi kikötőbe a »Danube« postagőzös s utasai közt volt lord Gifford is, a hivatalos sürgönynyel, melyben sir Garnet Wolseley főparancsnok Cetivajo zulu király elfogatását jelenti. Lord Gifford azonnal tovább utazott Londonba, délben már átadta a sür­gönyt a hadügyminiszternek s ekként megszerezte a jogot az ötszáz font sterlingnyi ajándékra, melyet, régi szokás szerint, az a hírnök kap, a­ki először hoz értesítést a diadalmasan befejezett hadjáratról. Lord Gifford sok érdekes részletet is beszél a zulu háború­ról, legnevezetesebb azonban Cetivaro egy nyilatko­zata, mely szerint ele­te teljesen érthetetlen, mikép veszthette életét Napoleon herceg, mikor a támadó zuluk mindössze csak tizen voltak! *** Külföldi hírek. Károly Lajos főherceg és neje múlt vasárnap teljes inkognitóban időztek Braunschweigban s a lakosság ugyancsak bámult, mikor a vendéglőbe szállt idegeneket az uralkodó herceg meglátogatta, másnap pedig a palotába ebédre hívta. — Bismarck herceg egésségi állapota az utóbbi időben ismét nagyon rosszra fordult, ideges fájdalmakban szenved s orvosai föltétlen nyugalmat tanácsoltak neki. — A müncheni udvari színházban e napokban »Egy német főur« című uj vígjáték került színre, a szerző megnevezése nélkül; a kritika rend­kívül dicsérte s utólag kiderült, hogy a szerző nem más, mint gróf May királyi főszertartásmester. — Nagy vasúti összeütközés történt Németország­ban Heidisheimban; három utas meghalt, tizenhá­rom megsebesült s a mozdonyvezető, ki a szerencsét­lenséget okozta, főbe lőtte magát. — Cervantes szobrát e napokban leplezték le Alcalában, hol 1547. okt. 9-én született »Don Quijote« írója; az ünnepé­lyen, melyet Alcala városa rendezett, a spanyol írók nagy számmal voltak jelen. — A francia kormány huszonöt polgármestert elmozdított, mert részt vettek legitimista vagy forradalmi tüntetésekben. — Spa­nyolországban nagy árvíz pusztít Murciában és Alikantéban. — Roberts tábornok Kabulban prok­­lamációt bocsátott ki, mely szerint a város összes erődeit leromboltatja, hadi sarcot vet ki, Kabult és környékét ostromállapot alá veti és jutalmat tűz ki azoknak, kik az angol követség lemészárlóinak elfo­gatását elősegítik. — Hondurasban a minap egy teher­vonat, melyen száztíz mázsa lőpor volt, légberöpült; számos utas is odaveszett. — Sassulics Vera roppant örökséget kapott: Karpov Iván tambovi gyermekte­len kereskedő, ki e hó 8-án halt meg, hatszázezer rubelnyi vagyonát Sassulics Verára hagyta. — Romá­niában szintén ínség fenyeget s a képviselőház e napokban fogadott el egy a segélyezést szabályozó javaslatot. — A zsidók ellen Bulgáriában is nő az izgatottság s Szófiában, midőn a fejdelem bevonulá­sakor a zsidók is állítottak diadalkaput, a lakosság ezt megrohanta és szétrombolta. — Grand táborno­kot, a világ körülvett utjából való hazaérkezténél, San­-Franciscoban ágyúdörgéssel üdvözölték s mint­egy százötvenezer ember vonult ki fogadására. — Tic­bornet, a hírhedt és elitélt csalót, pártja még most sem hagyta el s Nottinghamben képviselőjelölt­nek kiáltotta ki. — Belmontet francia költő, III. Napóleon dicsőítője, közelebb meghalt. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. A »KIS LAP“ XVII. köt. 15. számának tartalma: Az ezüst huszas. Elbeszélés számos képpel. (I. folyt.) Képrejtvény. — Hal esik. (Vers, képpel.) — Az eperbokor és a körtefa. Mese. — Egy kis vándormadár története. El­mondja egy öreg szalonka. (Képpel.) — Tengerszem a Kárpátokban. (Képpel.) A kis akaratos. (Vers, képpel.) — Rontó-Bentó története. (Képpel.) A »KIS LAP« előfizetési ára : negyedévre 1 ft 40. (Budapest, Athenaeum-épület.) Nemzeti színház. Ma, október 19-én: A szikra. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Pailleron E., fordította Hu­szár Imre. De Géran Raoul. . Halmi Léonie.....................Prielle K. Antoinette . . . Csillag T. A kacagó nők. Vígjáték egy felvonásban. Irta Dave Dániel fordította Huszár Imre. Maurice .... Náday Edith .... Helvey L. Andrés .... Molnirné Francine . . . Györgyné Egyetlen leány. Vígjátéki felvonásban. Kezdete 7 órakor. Budai várszínház. Ma, október 19-én : A király mondta. Vig dalma 3 felvonásban. Irta Gondinet E. Fordította Huszár Imre. Zenéjét szerzette Delibes Leó. Moncontour mar­quis .... Kőszeghi Moncontour mar­quisné . . Szerencsés J. Philoméle . . . Kordin M. Agathe .... Orley H. Chim­éné . . . Spiegel A. Angelique . . . Handtel Flarambel marquis Dévay J. La Bluette mar­quis . . . Saxlehner E. Gautru, tőkepénzes Törzsök Merlussac, báró . Sebestyén Miton .... Zajonghy Javotte .... Nádayné Benoitt .... Pauli Pacome .... Kiss D. Töröknő . . Neumann A. Kezdete 7 órakor. Népszinház. Ma, október 19-én : Slahíné Luiza assz. mint vendég. A CSIKÓS. Eredeti népszínmű 3 szak. Irta Szigligeti Ede. Karvasiné, özv. Partényiné. Ormódi Asztalf, Karikás Ormódi Bence . . Eőry Kis Bálint ... V. Kovács Rózsi, leánya . . Blah­né. Szárnyai .... Tihanyi Torkoly, jegyző . Sánta Vámos, rektor . . Rózai­ Márton, csikós . . Partényi­ Andris, bojtársa . Tamássy Ferke, bojtár . . Marton Une gouvernante diplomáe du Nord de l’Alle­­magne (arrivée de Breslau) excellente pianiste, enseig­­nant et parlant parfaitement bien le français et l’anglais, munie de tres bons certificats, cherche un engagement, et de­­meure chez Dorothea stressé, institutrice diplomáe, Buda­pest, Lazarusgassi Nr. 10. I.­er 16. 567 RENZ CIRKUSA. Cirque Royal belge. A váci­ körut és alkotmány-utca sarkán. Ma, vasárnap, 1879. október 19-én. W*r 2 előadás. Délután 4 órakor. Egy vadászat Bolton mellett, előadva az összes személyzet által, mintegy 60 lóval, rendezve Renz E. igazgató által. Már csak 8-szor fog föllépni a híres vizi királynő KÜSS IJURIJIWE Bostonból, bámulatra ragadó mutatványaiban , kitartásában a víz alatt. Este 7 órakor: Az abyssiniai királynő, fényes kiállítású darab, előadva 120 személy által 30 lóval, rendezve s jelenetekre osztva Renz E. igazgató által. Holnap, hétfőn előadás. Bátorkodom a főnemesség és az igen tisztelt közönség­gel tudatni, miszerint hétfőn, november 10-én ezen idényben az utolsó előadás fog megtartatni. Mély tisztelettel Renz Ernő, igazgató.

Next