Fővárosi Lapok 1881. augusztus (174-197. szám)
1881-08-02 / 174. szám
^•Wv- "r??*$5W Melléklet a „Fővárosi Lapok“ 174. számához. Vihnyéről. — Julius 30. — Itt vagyok hát, 310 méter magasságban a tenger színe felett. Van tenger itt is, de kőtenger, van a képzeletnek tere itt is, ha nem a messzeségben, hát a magasságban. De nem is a mérhetetlen messzeségű tenger, hanem a sík alföld lakója üdvözli most a fenyvesek s nyárfák koszorúzta bércek hazáját, és én nemcsak csodálom, hanem szeretni is kezdem a haza e részét, bár igaz, hogy oly könyv ez a vadregényes vidék, »a melynek lapjait mindig forgatni kell.« De üssem fel bármelyik lapját, mindegyikbe »szép, nagy gondolatok« vannak írva. Szeretlek tégedet, szerelem és szabadság ihlett dalnoka, ki ott estél el a harc mezején! szeretem azokat a vidám röptű dalokat, melyek az alföld síkján zendültek el lantodról, — de szeretem azokat is, melyeket az elpusztuló várról, a völgy kerti virágairól, a zöldelő hársfáról,, a hótakarta béres tetőről s a barangoló, zúgó őszi szélről zengtél gazért bocsásd meg, ha ezt a sziklás, hegyes vidéket nemcsak csodálom, hanem »szeretni« is kezdem. Itt vagyok hát. Nem is egyedül, hanem a feleségemmel, azaz, hogy épen ő van itt, s nem egyedül, hanem az urával. A kicsinyeket otthonn el láttuk szépen, oda helyeztük a nagymama ölébe. Ígértünk nekik erdei tündért, felföldi gyártmányú nagybábu képében, meg ragyogó szőrű paripát, jó, kemény vihnyei fából. Költő dalára méltó táj, melyen át az út Garam- Berzencétől a gyönyörű Garam-völgye mentén a fürdőig vezet, de mikor megérkeztünk, a költői hangulat hamarosan véget ér. Hát micsoda rémséges ó világ ez itten? Tudtommal a katakombák nem 310 méter magasságban a tenger színe felett, hanem a föld alatt vannak ? Mikor bejutottunk a fürdőépület földszinti sötét folyosójára, 310 méter mélységre estem abból a költői illúzióból, mely a Garam-völgye mentén elringatott. Hirtelenében azt is elfeledtem, hogy ennek a háznak emelete is van. Van, de nem a mi számunkra, valamint a katakombákban sem volt számunkra hely, így tehát megtartottuk a kivonulást a szemközti kis falusi házba, mit én most villának tekintek, idáig a fölött elmélkedvén, milyen elbizakodottság az, ha az ember lakást előre nem rendel. Tehát, ki Vihnyére akar jöni, az bölcsen teszi, ha a lakást előre megrendeli. Az ára ? Nagyobb, mint Palicson, de sokkal kisebb, mint Szliácson. Mi azonban nem bántuk meg, hogy nem rendeltünk előre lakást. A mi kis falusi villánkat, mint fülhegygyel halljuk, többen irigyelik tőlünk. A konyha, meglehetős és az ára szintén meglehetős , olcsó. Hanem a felszolgálásról el nem hallgathatom, hogy míg az egyik tál ételt a másik után megkapja az ember, addig akár egy új hegyi forrást lehetne felfedezni. Mindent elfeledtet azonban a valóban kitűnő fürdő. Akinek Szliács nagyon erős, ne menjen Franzensbadba, hanem jöjjön Vihnyére, ha mindjárt Milkó Izidor esküdt ellensége is ennek a fürdőnek. Régi is ez a fürdő. Mint dr. Boleman István fürdőorvos könyvében leírja, találtak itt számadást az 1496-ik évből, melyben Rössler Erasmus Selmecbányai polgár és bánya-gróf a fürdő érdekében tett kiadásokat számította fel. 1708-ban II. Rákóczi Ferenc egész udvarával itt töltötte a nyarat, s ez időben, ugy e század első felében is, a leglátogatottabb fürdők egyike volt Vihnye; de azután hátramaradt; okozták pedig e hátramaradását a tulajdonos Selmecbánya sz. kir. város zilált anyagi viszonyai. Az utóbbi időkben azonban történtek újítások, s legközelebb újabb lakások építését tervezik. Kirándulási helyei nagyon szépek, főleg a 2—3 óra járásnyira fekvő szklenói fürdő, Selmecbánya sat. Vendége most sok van. Hogy kik azok? Nem srok statisztikát, csak annyit jegyzek meg, hogy vannak mágnások, földbirtokosok, tisztviselők sat. Kár, hogy aprón töredékes társaságokra oszolva. Volna tekepálya, de nem tekéznek rajta. Van középszerű zene és volna táncterem is, de nem táncolnak benne. Múltkor az Anna-bálon megtörtént az a nagy esemény, hogy volt — két pár táncos ! Felváltva az étteremből mentek be a tátongó ürességű táncterembe, megszégyeníteni a vihnyei ifjúságot, mely nincsen, vagy legalább ekkor nem volt ott látható. Dömötör Pál: Fővárosi hírek. * A király, mint tudvalevő, rendkívül szabatos minden dologban s az eléje terjesztett iratokat nem ritkán igazítja ki. így történt nem igen régen a magyar vöröskereszt-egylet ügyében előterjesztett egyik javaslattal is. Az először alakult női segélyegylet fővédasszonya Erzsébet királyné lévén, a javaslatban ő felsége »császárné és királyné« címen volt említve. A király, Magyarország állásának megfelelően, a »császárné« szót kitörölte s az egylet alapszabályai azóta a királynét »Erzsébet királyné ő császári és apostoli királyi felsége« címen nevezik. * A nőiparkiállítás végrehajtó bizottsága szintén küld, részvétiratot herceg Coburg Fülöphöz és nejéhez, Ágost herceg halála alkalmából. A részvétiratot maga az elnök, gróf Zichy Jenő fogja átnyújtani s egyúttal megtudakolja, vájjon a gyászeset nem fogja-e a hercegasszonyt akadályozni a kiállítás megnyitásában. Lujza hercegnő tudvalevőleg a kiállítás védnöke s a gyászeset bekövetkezte előtt megígérte volt, hogy személyesen jelen lesz a megnyitás ünnepélyénél. * A nemzeti színház szünideje ez évben néhány nappal tovább tart, mint rendesen, a színpadon és nézőtéren folyó javítások miatt. A munkát báró Podmaniczky Frigyes intendáns, ki az egész szünidőt fővárosunkban és hivatalában töltő, lehetőleg sietteti, úgy hogy az előadásokat e hó 11-dikén, (más hír szerint 14-dikén) megkezdhetik. A dráma tagjait augusztus 5-re, az opera tagjait 7-re hívták össze s az ének-, zene- és tánckarok személyzete is 7-én köteles megjelenni, úgy, hogy ezen a héten a próbák már megindulnak. Az énekesek közül Perotti marad el legtovább, mert szabadsága szeptember hóig tart. A drámai előadások, mint már írtuk, az öt estét betöltő történelmi ciklussal kezdődnek, melynek számára az igazgatóság azért is választotta ezt az időpontot, mert csak ilyenkor lehetséges öt darabot egyszerre betanulni. Az előadandó darabok: »A filozofnő,« Bessenyey Györgytől, 1777-ből, melyet Budán 1792- ben adtak először; »Mátyás király,« melyet 1792-ben Ferenc király koronázására irt Szentjóbi Szabó László; »Esküvés,« irta Gombos Imre 1817-ben; »Iréné«, a Kisfaludy Károly darabja 1824-ből s végre a »Szerelem és champagnes,« Gaál Józseftől. A két utóbbi sokáig volt a nemzeti színház műsorán is, de már harmincöt esztendeje letűnt onnan. Az igazgatóság az e darabok előadása után járó tantémet, élő szerzők nem lévén, az írói segélyegylet és a hirlapírói nyugdíjintézet közt osztja meg. — Megemlítjük röviden a színház épületében eszközölt javításokat is. A szinpadon kiigazították a padozatot, új sülyesztőket készítettek s a világítási készülékeket rendbehozták. A nézőtéren a páholyok célszerűtlen ócska ajtait mind kicserélték újakkal, a páholyfolyosók ablakait elzárták, a folyosót magát lábszőnyeggel látták el s remélhető,hogy a páholylátogatók legtöbb panasza meg fog szűnni és a léghuzam kizárása hasznára lesz az erkélynek is. A összes folyosókat mozaikkal burkolták be. A páholyok új függönyöket is kaptak. A színpad fölötti vízvezeték megvizsgálásából kitűnt, hogy e vezeték a legjobb karban s szükség esetén egész záport bocsáthat a színpadra. A villamos világosítással is még e hóban tesznek kísérletet, úgyszintén próbaképen elhelyeznek az operaházba szánt támlás székekből néhányat a nemzeti színház nézőterére. * A képzőművészeti társulatnak mindinkább sikerül fölébreszteni a külföldi művészek érdeklődését a budapesti műtárlatok iránt. E célra a társulat igazgatósága Münchenen kívül újabban még Párisban, Brüsszelben és Antwerpenben állított fel ügynökségeket. Párisban erre a francia műtársulatok megbízottja, Chenne vállalkozott, ki Munkácsy felügyelete mellett működik; Brüsszelben Mommen, kit a festészeti akadémia igazgatója, Portaels támogat, Antwerpenben pedig Flamache műiész, kit több kiváló művész támogat. Az őszi műtárlaton ennél fogva számos külföldi művész lesz képviselve. * Személyi hirek. Jókai Mór egy nagyobb történelmi regényen dolgozik, melynek tárgyát a Rákóczi korból meríté s melyhez most szorgalmasan tanulmányozza a kurucvilág történetét, hadviselési módját. — Tisza Kálmán Bécsből, hova szombaton este utazott, a királynál való magánkihallgatás végett, tegnap éjjel Budapestre visszaérkezett; a miniszterelnök gr. Taaffe osztrák kormányelnökkel és Moser bankkormányzóval is hosszabban értekezett. -- Majláth György országbíró Budapestre érkezett, hol azonban most csak néhány napot tölt. — Brassai Sámuel veterán tudósunk fővárosunkban időz. — Dr. Korányi Frigyes egyetemi orvostanár visszatért Délmagyarországból, hová Trefort Ágoston tanügyminisztert kisérte; a jeles tanár hosszabb dolgozatot készít a buziási és mehádiai fürdőkben szükséges reformokról. — Weisz B. Ferenc királyi tanácsosnál, ki tegnap ülte meg születése nyolcvanegyedik évfordulóját, a szeretetház küldöttsége is tisztelgett s az intézet szerencsekivonatait tolmácsolva, emlékül szép faragványu képkeretet nyújtott át, melyet az intézeti növendékek készítettek. — Rényi Rezső irodalomtörténeti iró nagyobb munkát adott sajtó alá, mely Itália költészetének történetét tárgyalja Róma hanyatlásától a renaissance-korig. — Hegyi Aranka k. a., a népszínház kedvelt tagja,pénteken érkezik vissza Ausseeből,hol torokbajából teljesen fölgyógyult. — Pallavicini Ede őrgróf, a magyar hitelbank vezérigazgatója, három hétre külföldre utazott. — Szmik Lajos fővárosi ügyvéd jegyet váltott Yoigt Ilka kisasszonynyal, Yoigt Ede központi telekkönyvezető kedves leányával. * A budai színkör igazgatója különös gondot látszik fordítani arra, hogy minél több újdonságot mutasson be a gyér nyári közönségnek. Tegnap is premiere volt, kezdő író: Báthori Mihály kezdetleges darabjának bemutatása. A darab címe: »A falu legszebb leánya,« ami nem is lenne rossz hangzású, de hát a címnek egyúttal jellemzetesnek kellene lennie. Csakhogy a szerző általában nem bir jellemzési képességgel; alakjai lézengő árnyak, a dikció hatástalan s a mű cselekvénye vontatott, minden érdekes mozzanat nélküli. A mese összesen abból áll, hogy Tombor Gábor (Balassa) szereti Pannát (Berzsenyi Julia) s hosszas küzdelem után egymáséi is lesznek; Turbacs Gyuri (Károlyi Árpád) pedig Julcsáért (Latzkó Aranka) eped s a darab végén szintén célt ér. A dalok s táncok annyira a mennyire enyhítették az egyhangúságot. * Táncestélyek. A svábhegyi nyaralók harmadik táncvigalma tegnapelőtt méltó folytatása volt az előbbieknek. A városból nagy számmal érkeztek a vendégek, szaporítva a villalakosok díszes közönségét s a tánc csakhamar tüzesen folyt a cserlombbal ékített teremben. A hölgyek közt jelen voltak Stankovicsné, Adlerné, Kriegerné, Nikolicsné, Reschné urhölgyek, továbbá Zsamal Judit és Ilona, Wein Margit, Asztaller Irma, Nikó Hortense, Placht Irma, Kun-, Brachfeld-, Egon- és Kalmár-nővérek, Horváth Ilonka, Engelbach Melánia kisasszonyok s még számosan. Még két ilyen vigalom lesz s a tiszta jövedelmet aztán a svábhegyi iskola alapja kapja. — A rákospalotai parkvendéglőben, az újpesti katholikus templom belső felszerelése javára, táncolt oly nagyszámú fiatalság, hogy eleinte mozdulni is alig lehetett a teremben. A park lobogókkal s tarka lampionokkal volt díszítve s a mulatság létrehozóját, Illek Vince plébánost hölgyekből álló buzgó rendezőség támogatta, névszerint Adamis Lajosné, Braun Fanni, Hampel Lujza, Hitfaludy Róza, Kann Malvin, Pállik Béláné, Liebenfritt Józsefné és Schwarcz Viktória urhölgyek, kiknek fáradozását fényes siker követte. A mulatságon úgy Újpestről, valamint a palotai nyaralók közül számosan vettek részt, a társaság zömét azonban a fővárosiak képezték. A táncokat cigányzene mellett nagy lelkesedéssel járták s az első négyest hetvenkét pár táncolta. Az egyik szeretetreméltó rendezőnő szívességéből tudósítónk a következő betűrendes női névsort állította össze : Adamits Lajosné, Boda Aladárné, Bogositsné, ifj. Gönczy Pálné, Hindy Gézáné, Jeney Lajosné/ Karikás Lajosné, özv. Kovács Kázmérné, Liebentritz Józsefné, Matókné (H.-M.Vásárhelyről), Maleckyné, Morelliné, Nékám Sándorné, Pethő Miklósné, Pállik Béláné, Sárkány Józsefné, Singer Lászlóné, dr. Tordayné, Thorné úrhölgyek; továbbá Binos Hermina, Bölcskey Hana és Etel, Braun Fanni, Csillag Teréz, Csiszér Teréz és Laura, Feierfeil Rita, Feuer Vilma, Gebhardt Mariska (Aradról,) Hampel Lujza, Hatfaludy Róza, Jeney Vilma, Kari Malvin, Kerner Janka, Kovásznai Kováts Andrée, Kunhegyi Kamilla, Kürzbach nővérek, Moravek Anna, Nagy Ludovika, Nikos Lidi, Onody Teréz, Ott Friederika, Picha Malvina, Schwarz Viktória, Sill Alexandra, Stelzer Aranka, Szabó Aranka és Sarolta, Szentmiklósy Ilonka, Szombathy Zelma, Szerényi Zsenicza, Travnik nővérek, Varga s még többen. A tiszta jövedelem meghaladja a kétszáz forintot, amiért az elismerés elsősorban a fáradhatatlan elnököt, Illek Vince újpesti plébánost, továbbá a kedves és buzgó rendezőnőket illeti. A budakeszi nyaralók szintén táncoltak szombaton s a kint lakó számos család még a fővárosból jött vendégekkel is szaporodott. Igen nagyszámú és díszes közönség volt jelen. A hölgyek sorában voltak: Wachtelné, Berczeli Györgyné, Krizsik Sándorné, Molnár Antalné, Aignerné, Schmidt Ferencné, Schwendtnerné, Rakovszky Györgyné úrhölgyek , Koderle Róza, Schmidt Gabriella, Gräff kisasszonyok sat. A mulatság fesztelen jó kedv mellett reggelig tartott. * Női versenyúszás volt ismét vasárnap délelőtt a Dunán. A Bodnár-féle úszóiskola hölgylátogatói rendezték a nemzeti uszodától a Bodnár-féléig s heten vettek benne részt, oly módon, hogy a gyöngébbeknek előnyt adtak. Legkésőbb ugrott a vízbe Oswald Ilona k. a., de csakhamar utolérte és el is hagyta társnőit s midőn egy gőzhajó által fölvert nagy hullámok miatt a többiek a kisérő csónakba szálltak, ő és Faber Lujza k. a. mertek egyedül dacolni a habokkal. A partról és a lánchidról nagy sokaság nézte és éljenezte a versenyző hölgyeket, kik közül Oswald k. a. győzött s Faber Lujza k a. érkezett másodiknak. * Az óbudai ásatások egyelőre teljesen szünetelnek. Torma Károly egyetemi tanár csak aldunai útjáról való visszaérkezése után, szeptember hóban, folytatja az amphitheatrum ásatásait, a pappföldön pedig Hampel József múzeumi őr szintén befejezte ez idényre az ősrómai fürdőnél megkezdett munkálatokat. A fürdőt most léckerítéssel veszik körül, hogy rongálások ellen védve legyen; látogatók azonban úgy a fürdőt, mint az amphitheatrumot a szünidők alatt is meglátogathatják, mert mindkét helyen vannak őrök, kik a közönséget körülvezetik.* — 7019 —